Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-26 / 120. szám

HÉTFŐ, 1997. MÁJ. 26. INFORMÁCIÓ 15 • Ki volt az angol beteg? Almásy László, a kalandfilmhös Eressze szélnek a hétvégére! Minden hónap utolsó hétvégéjén* a Pannon GSM percdíja csak 12 Ft! Május utolsó hétvégéjére nyugodtan szélnek eresztheti az óráját. Mert ezen a két napon, azaz május 3l-én és június l-jén a belföldi beszélgetés, az eredeti 26 forintos percdíj helyett, csak 12 forintjába kerül percenként. Sőt, az év végéig minden Pannon GSM előfizetőnek, minden hónap utolsó hétvégéjén csak ennyibe kerül egy perc telefonálás! További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 200 200-as, a 06 I 270 4120-as vagy mobiltele­fonjáról díjtalanul a 030-as telefonszámon! -Szombat 00.00-tól vasárnap 24.00-ig. Az árak ÁFA nélkül értendók! ,,,,, élvonal. ­PANNON umi szakértő megállapította, hogy a misszióvezető a mi­nisztérium engedélye nélkül adta el a rezidencia épületét és írt alá előszerződést az új rezi­denciára. A vizsgálat értékelé­se, szakértői vélemények be­kérésére és a nemzetközi jog­gal összhangban álló további lépések meghatározására a kö­vetkező napokban kerül sor. A boszniai szerbek jugoszlávok lesznek Anthony Minghella Az angol beteg című Oscar­díjas amerikai filmjének témáját a sivatagkutó Al­másy László személye és kalandos életútja ihlette meg. Mint ilyenkor lenni szokott, a film kissé más, mint a valóság. Érden a Magyar Földrajzi Múzeum gyűjti, őrzi, dolgoz­za fel a magyar utazók, föld­rajzi felfedezők tárgyi és írá­sos relikviáit. Dr. Kubassek János geográfus-igazgató maga is járt két ízben az Al­másy László által kutatott te­rületeken, így autentikus for­rásként szolgálhat e témában. Őt kérdeztük meg, mi is az igazság Almásy Lászlóval kapcsolatban? Ki volt Al­másy László? - Az utolsó földrajzi felfe­dezőként is emlegetett Al­másy László a híres Tien-san kutató Almásy György fia­ként született a ma Ausztriá­hoz tartozó Borostyánkőn 1895. augusztus 22-én, gaz­dag nemesi családban. • Egyesek tévesen gróf­ként is emlegetik. Hon­nan ered ez a ferdítés? - Amikor IV. Károly 1921-ben a budaőrsi csata so­rán sikertelen kísérletet tett trónja visszaszerzésére, Al­másy volt a gépkocsivezető­je. Az uralkodó udvariasság­ból így szólította, s innen van a tévedés, de ő ezt a címet so­ha nem használta, erre jogcí­me nem volt. • Hogyan került kapcso­latba Almásy a Szahará­val? Talán geográfiával foglalkozott? - Nem. Műszaki tudomá­nyokat tanult, főleg a jármű­vek (repülőgépek, autók) technikája érdekelte. Már gimnazistaként is konstruált egy repülőgépet, s bár lezu­hant vele, ez kedvét nem szegte, olthatatlan vágya a re­pülés iránt élete végéig meg­maradt. Az első világháború­ban is a légierőnél jeleske­dett. Majd 1926-tól az oszt­rák Steyr autógyár alkalma­zottaként gépkocsik sivatagi tesztelésével foglalkozott Egyiptomban. Figyelme egy­re inkább a földrajzi problé­mák felé fordult és az elsők között kezdte a modern tech­nikát e célok szolgálatába ál­lítani. • Melyek voltak főbb fel­fedező utazásai? - Expedíciói közül ki­emelkedik az 1932. évi repü­lőgépes útja, amikor az angol Sir Róbert Clayton-East, Pat­ric Clayton és Penderel repü­lőőrnagy társaságában kutatta a Líbiai-sivatagot. Penderel­lel együtt repülőgépről pil­lantották meg az évszázadok óta keresett rejtélyes Zarzura­oázist. Jellemző, hogy Al­másy az örömtől majdnem kiesett a repülőgép ablakán. Másik jelentős felfedezését a később debreceni földrajz­professzorrá vált, akkor még fiatal Kádár László társaságá­ban tette 1933-ban: 8-10 ezer éves ősemberi sziklafestmé­nyeket talált a Gilf Kebir ho­mokkőfennsík és az Uweinat­hegység barlangjaiban. Az ezeken ábrázolt növényvédő állatok, antilopok, zsiráfok és egy úszó ember arra utaltak, hogy a sivatag helyén akkor még szavanna lehetett. Al­másy felfedezését sajnos egy olasz zoológus, Caporiacco ­bár azokat neki Almásy mu­tatta meg - magáéként publi­kálta. Ugyanez történt Frobe­nius német etnográfus jóvol­tából is. • Sivatagi tapasztalatai alapján nem véletlen ke­rült Almásy a második vi­lágháború idején Rommel híres Afrika hadseregé­hez. Mi az igazság azzal kapcsolatban, hogy Al­másy náci kém lett volna? - Semmi. Almásy nem volt náci és kém sem. Kato­nai parancsra helyezték át Rommelhez, kiváló terepis­mereteire számítva. Két né­met hírszerzőt valóban átvitt az angol vonalakon Egyip­tomba és onnan sértetlenül vissza is hozta őket. Ebben az akcióban irányítóként, szer­vezőként, gépkocsivezető­ként dolgozott. • Mi lett Almásy sorsa a háború után? - Almásyt a Népbíróság meghurcolta, de háborús bűncselekmény hiányában és Germanus Gyula közbenjárá­sának köszönhetően felmen­tették. Ezt követően Egyip­tomba tért vissza dolgozni. Ausztriában halt meg 56 éve­sen egy rosszul kezelt máj­gyulladás következtében 1951. március 22-én. Sírja Salzburgban található. • Hogyan foglalhatnánk össze Almásy László munkásságát? - Almásy László nevét el­sősorban a földrajzi felfede­zések fényes lapjain jegyzi az utókor. A Zarzura-oázis, a Nagy Homoktenger nevű lí­biai-sivatagi tájak feltérképe­zése és a magukat magyar származásúnak valló, szudáni magyarab törzsről adott hír­adása tartoznak legfőbb érde­mei közé. A Magyar Földrajzi Mú­zeum parkosított udvarának szoborpanteonjában más je­les utazók társaságában Do­monkos Béla szobrászmű­vész alkotásaként az ő bronz­ba öntött pilótasapkás alakja is ott található és emlékeztet emberi, tudósi nagyságára. Kovács Sándor • Belgrád (MTI) A boszniai Szerb Köztár­saság polgárai hamarosan megkaphatják a jugoszláv állampolgárságot - jelentette jól értesült belgrádi és palei forrásokra hivatkozva a Bé­ta. A szerbiai független hír­ügynökség értesülései sze­rint a kettős állampolgárság kérdése az egyik legfonto­sabb témája volt Szlóbodan Milosevics szerb elnök és boszniai unió szerbeket kép­viselő tagja, Momcsilo Kra­jisnik közelmúltbeli belgrádi tárgyalásainak. A boszniai szerbek már régóta kérik a kettős állampolgárság lehe­tővé tételét, s azzal érvelnek, hogy a boszniai horvátok már megkapták a horvát ál­lampolgárságot. Milosevics álítólag bele­egyezett abba, hogy a bosz­niai szerbek jugoszláv ál­lampolgárságot kapjanak, ám arról még nem sikerült egyezségre jutni, hogy mi­képpen rendezzék a boszniai Korea kábítószert exportál • London (MTI) A koldusbotra jutott észak-koreai állam az orosz vámszervek véle­ménye szerint kétségbe­esett pénzfelhajtási kí­sérlet gyanánt kábító­szerek exportjába fogott - írta vlagyivosztoki tu­dósításában a szombati The Guardian. A vezető baloldali brit na­pilapnak a helyi orosz hatósá­gok elmondták: az elmúlt egy évben a határőrök több alka­lommal bukkantak nagy mennyiségű heroinra Észak­Koreából érkező vonatokon, s a szerződéssel Oroszország­ban dolgozó észak-koreaiak ­nál is immár rendszeresen ta­lálnak elsőrendű minőségű, szemmel láthatóan kereske­delmi forgalomba hozatal céljára csomagolt drogot. Vlagyivosztok közelében nemrégiben ópiumtermeiésre előkészített területre leltek a hatóságok, két észak-koreait pedig éppen akkor értek tet­ten, amikor 8 kilogramm tisz­ta heroinon akartak túladni, s lefogásuk után azt mondták: a határ túloldalán még két tonna vár eladásra. A The Guardian tudósító­jának nyilatkozó vlagyivosz­toki orosz vámilletékesek ki­jelentették: meggyőződésük, hogy a kábítószerrel csencse­lő észak-koreai „munkaválla­lók" a phenjani rezsim tit­kosszolgálatának ügynökei. Erre utal egyebek mellett a kábttószerkereskedők által kért ellentételezés mibenléte is: a drogokért az észak-kore­aiak nem pénzt, hanem gya­korlatilag kereskedelmi jelle­gű importtermékeket - ipari berendezéseket, vegyi anya­gokat - kérnek. A helyi orosz szervek igyekeznek rábírni az olcsó észak-koreai munka­erőt tárt karokkal váró kor­mányt e politika megváltoz­tatására, különösen annak is­meretében, hogy a szabályo­san munkát vállaló KNDK­állampolgároknál legalább háromszor többen vannak azok, akik a törvények meg­kerülésével érkeztek az orosz Távol-Keletre. Ezen a vidé­ken a munkanélküliség és a járványszerű kábítószerfüg­gőség egyébként is pusztító méreteket ölt - írja a brit lap. A „kereskedő" diplomata • Budapest (MTI) A santiagói magyar nagy­követi rezidencia cseréjének körülményeit a helyszínen vizsgáló két külügyminisztéri­szerbek jugoszláviai szava­zójogával kapcsolatos kérdé­seket. Belgrádi jelentések szerint Pale azt szeretné, ha a boszniai szerbek is szava­zójoggal rendelkeznének Ju­goszláviában, s a szerbiai vezetés várhatóan azután hoz végleges döntést a kér­désben, hogy felmérte: a boszniai szerb szavazatok közül mennyi jutna a szerbi­ai ellenzéknek. Almásy László. Nem kapott grófi rangot. (Fotó: Kubassek János)

Next

/
Oldalképek
Tartalom