Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

10 INFORMÁCIÓ CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁJ. 15. • Sulinfo Csongrád­Bokros A több helyütt máig poroszos oktatási-neve­lési gyakorlatot a Frei­net-pedagógiával cseréli föl a Bokrosi Altalános Iskola. Az önálló formá­ban nemrég létrehozott intézmény máris sikere­ket ér el. Az önálló gon­dolkodású, kreatív, ám az átlagnál visszahúzó­dóbb gyerekeknek külö­nösen kedvez az itt al­kalmazott módszer. Már a szomszéd megyéből is járnak Bokrosra gyere­kek. A Bokrosi Általános Isko­la és Óvoda a megye leg­északibb csücskében lévő, közigazgatásilag Csongrád­hoz tartozó, különálló tele­pülés iskolája. - Kilencven­ötben, a csongrádi önkor­mányzat képviselő-testületi döntésének értelmében vált önállóvá - tájékoztatott Kuk­ta Erikné igazgatónő, aki egyszersmind a tantestületet is megújította. - Á mi iskolánkban a szo­kásosnál is rugalmasabb szemléletű pedagógusokra van szükség - mondta. - A Freinet-pedagógia alapelveit alkalmazzunk, óvodás kortól hatodik osztályig. Freinet a századfordulón élt francia pedagógus volt, aki, életté­nyeiből adódóan, egyébbel helyettesítette a hangerőt. - Miért van az, hogy álta­lános tapasztalat szerint az óvodások alig váiják, iskolá­ba járhassanak, az elsősök is szeretik az iskolát, aztán nyolcadikra sokszor közöm­bössé válik számukra az is­kola? - tette fol a kérdést az igazgatónő, majd kifejtette: bizonnyal az érdeklődést a gyerekekből kiölő, poroszos oktatási módszer miatt. A bokrosi oktatási intézmény­ben ennek ellenkezőjét igye­keznek megvalósítani. - Az önálló gondolatok­kal rendelkező, kreatív, ugyanakkor visszahúzódó gyerekeknek különösen jó az itt használt eljárás - mondta az igazgatónő. Mint megtud­tuk tőle, van tanítványuk, aki más iskolában kudarcot vallott, ám mióta itt folytatja tanulmányait, szép eredmé­nyeket ér el. Az ismeretanyagot az ér­deklődés fölkeltése után tá­lalják a gyerekeknek. Reggel beszélgetőkörrel indul a program, a gyerekek el­mondják, milyen öröm vagy bánat érte őket, milyen él­ményekre tettek szert tegnap óta. Az esetleges negatív él­mények sokszor a „kibeszé­léstől" is oldódnak, a pozití­vakat pedig a pedagógus föl­használja arra, hogy segítsé­gükkel sajátíttassa el a tan­anyagot. A beszélgetőkör fo­kozatosan „átmegy" tanórá­ba, ami azonban nem mere­ven negyvenöt perces - ám szünetre alig akarnak a gye­rekek kimenni. Egyelőre ha­todik osztályig dolgozta ki az iskola az Freinet-mód­szerherz kapcsolt helyi tan­tervet; hetedik-nyolcadikban a hagyományoshoz közelálló az oktatás, hogy a gyereke­ket ne érjék majd váratlanul a szokásos középiskolai tan­órák - tudtuk meg. - A létszám csökkenése az iskola újjászervezése óta megállt. Jelenleg 82 tanu­lónk van, és az óvodások. Már Csongrádról és a Bács­Kiskun megyei Alpárról is járnak ide gyerekek - mond­ta végül az igazgatónő. F. Cs. • Diaktoll A matekóra előérzete? Megarobot. Lehet, hogy alkotója lesz a képzőművészeti megasztár? (Varga Levente - Gedói Altalános Iskola, 6/a - rajza) Mit ábrázol vajon a mellékelt tusrajz? Varga Leven­te „TV-shop" címmel látta el a fönti ábrát, ami az álta­la rajzolt-lrt-szerkesztett, cím nélküli, de egy, ugyan­csak általa gyakran használt szószerkezet nyomán akár „ Ultrajó Magazin " címűre is keresztelhető, iskolai pe­riodikában jelent meg. „A szuper TV-shopnak köszön­hetően most a robot classic, azaz eredeti változatát kaphatja kézhez (de persze annál is bóvlibb kivitelben). A Megarobot ellenértéke 9999 Ft 999 fillér + 99% áfa" - írta a rajzhoz Levente, aminek következtében kiderül: nem a XXI. század, de még csak nem is a matemati­kaóra előérzete az, amit megjelenített tolla, hanem a té­véreklámok karikatúraváltozata. Elárulja az alkotás azt is: Levente rajz tagozatos osztályba jár. Lehet, ő lesz a képzőművészetben egyszer a megasztár? Itt azonban még nem tartunk, ugyanakkor annál ör­vendetesebb kijelentem: úgy tűnik, bebizonyosodik, hogy az elsődleges ábrázolási mód mégiscsak a manuá­lis, a kézzel végzett - a virtuális pedig, amelynek a ke­retében a különféle billentyűk-gombok nyomogatásának helyes sorrendjét kell elsajátítania az ábrázolónak, csu­pán másodlagos. Legalábbis erre mutat: a virtuális, másodlagos valóságot (egy elképzelt ív képernyőjére ki­vetülő, elképzelt shop elképzelt kínálatát) is képesek a gyerekek manuálisan, elsődlegesen ábrázolni. Azaz ké­pes például Varga Levente. Ráadásul a mintegy mellé­kesen tudomásunkra hozott ismeretei arra vallanak: a virtuális világban éppúgy otthonosan mozog, mint a va­lóságosban. Nem keveri a kettőt, egyik által ki tudja fe­jezni a másikat - ami egészen nyilvánvaló módon érvé­nyes visszafelé is. Küszöbön az univerzális műveltség? F. Cs. Környezetvédelmi hét a Felsővárosiban • Munkatársunktól Környezetvédelmi hetet szervezett a szegedi Felsővá­rosi Általános Iskola. A több napon át tartó rendezvényso­rozat keretében szó esik a legkülönbözőbb, általános iskolásokat érdeklő környe­zetvédelmi témákról. A kör­nyezetvédelmi kiállítás már megnyílt; a hulladékanyagok újrahasznosításának lehető­ségeiről szóló kiállításon túl­menően „Az iskola a miénk, és hol vannak a fák?" című rajzpályázat munkái is meg­tekinthetők. Az iskolai pa­pírgyűjtés után május 15-én, reggel 8-tól 10-ig bemutató­óra következik, amit Laka­tosné Szécsényi Ildikó tanár tart a „Vizek, vízpartok kör­nyezetének élővilága" cím­mel; 11-től 12-ig: „A víz ­élet". Bemutató foglalkozás, az előadó Szabó Klára (Ter­mészetbúvár KLpb). Május 16-án, reggel 8-tól dr. Csiz­mazia György, a JGYTF do­censének „Cinegekirály" c. foglalkozása következik alsó tagozatosok számára; 9-től dr. Molnár Gyula tart diaké­pes előadást Észak-Amerika természetvédelmi területei­ről, felsősöknek; faültetés az iskola területén; fél 11-től kerül sor a kiállítási anyag értékelésére; 11 -tői az iskola számára kijelölt terület, és az iskolakörnyék takarítása a program - alsó és felső tago­zatos osztályok részvételé­vel; délután 2—3-ig pedig: kisállatbemutató s kutya­szépségverseny lesz. Akik a Minden iskolában vannak olyan gyerekek, akiket mindenki ismer, nem ok nélkül: egyik eredményt a másik után érik el. Nélkülük az in­tézmény már szinte nem is lenne ugyanaz, mint ami velük. Hármójuk közül csak Sarolta került még ballagásközelbe, s így mindhárman a Ge­dói Általános Iskola büszkeségei. Csernov Ágival (6/a) megismerkedhettünk már föntebb, most ismét szóba kerül a neve. Korántsem vé­letlenül, hiszen - például ­a szabadtéri játékok kereté­ben megrendezett, '95-ös néptánc gála-feszti válón szólista volt. Az iskola szer­vezte népdaléneklési verse­nyen, mely egyszersmind városinak minősült, 3. he­lyezést ért el, a megyein pe­dig különdíjat kapott. Az in­tézmény „Ki mit tud?"-ján majdnem mindig részt vesz, a Tabán Általános Iskolá­ban tartott városi szavaló­versenyen 5. díjat kapott. ­Majkut Sarolta (8/b), az is­kolájában tartott helyesírási versenyen első, a Tarján III. Sz. Általános Iskolában ren­dezett városi vetélkedőn ha­• Osztályfénykép a Gedói rajzosairól Művészet mindig, mindenekfölött A Gedói Általános Iskola 6/a osztályának Lázár Pálné művésztanár - a kép bal szélén - tanítja a rajzot. (Fotó: Karnok Csaba) A Gedói Általános Is­kola 6/a osztálya rajz tagozatos, ennek megfe­lelően mindegyikük ész­reveszi a szépet, s ha nem lát ilyet környezeté­ben, tudja, hogyan-mi­ként kell azt megterem­teni. Éppen ez a tagozat egyik célja. Ám nemcsak rajzból teljesítenek ezek a gyerekek, van, aki sportból ér el kiemelke­dő eredményt, van, aki jól népitáncol, s így to­vább. Az osztályközös­ség pedig kiváló. Természetesen rajzórája volt akkor is a szegedi iskola 6/a-sainak, amikor dr. Mé­száros Rezsőné igazgatónő­vel időpontot egyeztetve föl­kerestük őket. - Emelt óraszámban tanul­juk a rajzot - mondta Cser­nov Ágnes, mellesleg osztály­titkár, és diákönkormányzati vezetőhelyettes is. - Azért írattak erre a tagozatra a szü­leim, mert mindig is humán beállítottságú voltam, mint­egy művésziélek. Nagyon so­kat tanultam rajztanáromtól, Lázár Pálné Berkecz Évától, aki osztályfőnökünk is. Csáki Szabolcs: - Építész­mérnök szeretnék lenni, min­denekelőtt a műszaki rajz ér­dekel. Az ábrázolás többi for­mája szintén. - Nagyon sokat jár az osztály múzeumba, kiállítá­sokra - így Kolláti Zsuzsa. ­Megemlíthetők például Popovics Lőrinc alkotásai; ő maga itt tanít az iskolá­ban. - Legszívesebben lovakat rajzolok, lótanulmányokat ­mondta Sárfi Annamária. ­Lenyűgöz a szépségük, ke­csességük. Egyébként én ma­gam is lovagolok - tette hoz­zá. Gyuris Annától megtud­tuk, egyenesen nemzetközi rajzversenyek győztese. ­Harmadikos koromban aranyérmet kaptam egy ko­reai gyerekrajz-kiállításon, de nyertem díjat Amerikában is. Éva néni küldte ki rajzaimat - hallottuk. S azt is: Andó Krisztina rajzolta az iskola harmincöt éves fönnállása ju­bileumi ünnepségével egybe­kötött művészeti napokra (május 15-16.) a meghívót. - Nem akarunk mindenki­ből művészt faragni - tette hozzá Lázár Pálné tanárnő. ­A rajz tagozat egyik célja: mindenkivel, aki ide jár, ész­revetetni a körülöttünk lévő szépet, s fölhívni a gyerekek figyelmét arra: ezt ők is meg­teremthetik. Nemcsak fölhív­juk a figyelmüket, hanem meg is tanítjuk őket ennek mikéntjére. Balogh Boglárka, éppen ezzel kapcsolatban, elmond­ta: azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy virágkereskedő lesz. E foglalkozás terén is nagyon sok hasznát veszi itt elsajátítandó esztétikai isme­reteinek. Tápler Gergely is sokat tanul a rajzórákon, egyébként őstehetség, karika­túrákat is készít a többiekről. Persze, egyéb tárgyakból is jók az osztály tagjai, nem beszélve a különféle szabad­idős elfoglaltságokról, ame­lyek kapcsán elért eredmé­nyeik szintén öregbítik az is­kola hírnevét. Gudmon Gá­bor versenyszerűen dzsúdó­zik a SZVSE-ben; nemsokára megy Pestre, a magyar baj­nokságra, miután a területi bajnokságon első helyezést ért el korcsoportjában. Süli Krisztina - osztálytársával, Kolláti Zsuzsával együtt ­kajakozik. Versenyszerűen űzi Kriszti e sportot, a minap, korcsoportjában, ötszáz mé­teres bajnokságon második helyezést ért el. Varga Le­vente elsős kora óta zongorá­zik, nemrég vol^ a tizenkette­dik vizsgája; Szabó Szilvi a Szeged Néptáncegyüttesben táncol, immár három éve, Csernov Ági pedig a Rokolya tagja, hat esztendeje. Folytat­hatnánk a sort, tovább. S végül, de nem utolsósor­ban, milyen az osztályközös­ség? Patyi Beáta, aki nemrég óta jár ebbe az iskolába, el­mondta: nagyon hamar befo­gadták, azonnal sok barátra, barátnőre tett szert. Farkas Csaba legtöbbet szerepelnek Majkut Sarolta, Kovács Arnold és Csernov Ágnes - a Gedói városszerte ismert tanulói. (Fotó: Karnok Csaba) todik lett. A Szentesen szer­vezett megyei versenyen ugyancsak jól szerepelt. Az iskolában tartott Kazinczy Szépkiejtési versenyen első lett, a Madách Imre Általá­nos Iskolában rendezett vá­rosin színjén a jók közt tart­ják számon. Régebben az iskolai színjátszókor tagja volt - azért hagyta abba a színjátszókörözést, mert ké­szülnie kellett a továbbtanu­lásra. Teljesen világos, hogy fölvették a szegedi Körösi József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szak­középiskolába, külkereske­delmi ügyintéző szakra — fölvételi vizsga nélkül. Gra­tulálunk! - Kovács Arnold (6/b) a városi és megyei szépkiejtési versenyen egyaránt jól szerepelt, az Arany János Általános Isko­la által rendezett bicinium­éneklési verseny harmadik helyezettje lett - tavaly és az idén egyaránt. Az intéz­ményi „Ki mit tud?"-ok ál­landó szereplője, énekkel és verssel. - Mi hárman vagyunk az iskola legtöbbet szereplő ta­nulói - mondta Amold, ami­kor arról kérdeztük, mi az a közös vonás, ami egyaránt jellemző hármójukra. Ered­ményeik városszerte ismer­tek. F. Cs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom