Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁJ. 15. HAZAI TÜKÖR 7 Ma: közgyűlés • Munkatársunktól A tervek szerint leg­alább 43 téma kerül te­rítékre a szegedi köz­gyűlés mai, a városháza dísztermében 9 órakor kezdődő ülésén. A nyilvánosság előtt elő­ször rendeleteket módosíta­nak a képviselők. így példá­ul az idei költségvetést, s an­nak végrehajtási szabályait. Majd elfogadnak két részle­tes rendezési tervet: először Szeged-Szentmihályon a Harcos utca környékéből lesz belterület, majd Szeged­Tápén, a Rév utca környéke változik. Módosul az állatok tartásáról szóló rendelet és a fizető parkolási rendszerről szóló is. Az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szo­ciális ellátásokat taglaló ren­deletet is megalkotják a kép­viselők. A kéményseprő-ipari köz­szolgáltatás ellátására pályá­zatot ír ki az önkormányzat. Szó lesz a Temesvári krt. re­konstrukciójáról és sokféle pályázatról. Az önkormányzat 10 egy­személyes társaságának ta­valyi munkájáról szóló be­számolók is terítékre kerül­nek. A Kass Galéria idei működtetéséről, az önkor­mányzati általános iskolák első osztályainak létszámá­ról döntenek a képviselők. A városatyák tájékozódnak a polgármesteri, a bizottsági és tanácsnoki alapok első negyedévi felhasználásáról, a Pick Rt. közgyűléséről, a címzett támogatási pályáza­tok szakmai koncepciójáról. Zárt ajtók mögött nevezi ki a közgyűlés az Inlak Kft. és az Épületjavító és Felújító Kft. ügyvezető igazgatóját. A képviselők meghatározzák az önkormányzati alapítású társaságok ügyvezető igaz­gatóinak prémiumát, módo­sítják az önkormányzati in­tézményvezetők kinevezé­sét. Végül a városi televíziót közhasznú társasággá alakít­ják. Mi van a szennyvíztisztítóban? • Munkatársunktól A szegedi szennyvíztisztí­tó megépítésére kiírt pályá­zat jelentős állomásait a Dél­magyarország nyomon kö­vette: megírtuk a február 24-i tenderbontás után a pályázó 11 cég nevét, s azt, hogy kö­zülük a szegedi Délépítő Rt. (és a Keviterv Kft.) adta a legolcsóbb ajánlatot. A töb­biek közel egyforma - 1,5 milliárd forint körüli, illetve ennél magasabb - árat aján­lottak meg. („Nincs politika a szennyvíztisztítóban" ­DM. 1997. március 25.) Áp­rilis 2-án volt az eredmény­hirdetés: az építési piacon igen jelentősnek számító megbízást a Délépítő Rt. kapta. Szerkesztőségünk in­formációi szerint az egyik ri­vális pályázó - később má­sok is csatlakoztak -, a Híd­építő Rt. megkérdőjelezte a döntés törvényességét és jogorvoslati kérelemmel for­dult a Közbeszerzési Ta­nácshoz. Beadványuk szerint a versenyeztetési eljárás nem felelt meg a közbeszerzési törvény előírásainak. Egye­bek mellett azért, mert a nyertes pályázat nem a kiíró önkormányzat által elfoga­dott és javasolt tendertervek­re vonatkozik. Vallomás ­a Tanúvallomásról Régen felismeri igaz­ság, hogy a legnagyobb drámaíró és rendező - az élet. Talán már a köny­vesboltokba is eljut - mi­re e sorok az olvasóhoz -, az a kötet, amelyben egy drámai fordulatok­kal teli ernberi sors ele­venedik meg a lapokon. A vallomástevő - mert vallomásról van szó - egy le­gendás hírű, grófi család ma is élő, utolsó férfi tagja, Des­sewffy Gyula. A lassan 90. évéhez közeledő Dessewffy gróf ma Brazíliában él, az ős­erdő szélén, lánya és unokája közelében. Az Agroinform Kiadóház gondozásában most megjelent kötet, a Tanúvallo­más, több dokumentummal és utószóval kiegészítve, hason­mása az USA-ban 1986-ban kiadott műnek. így, együtt nem csak a kor hű jellemzé­sét találjuk meg benne, ha­nem újkori történelmünk sok, eddig ismeretlen mozzanatára is tárgyilagosan, de lebilin­cselő módon rávilágait. Izgalmas olvasmány! Nem véletlenül, hiszen a szerző a harmincas évek egyik legjobb tollú újságírója, aki 1939-től a sokak által olvasott Kis Új­ság tulajdonosa, főszerkesz­tője volt. A három Dessewffy fivér közül ő a legfiatalabb és a sors furcsa fintora, hogy grófként korának, az akkori társadalmat uraló, hatalmukat min-denáron megtartani aka­ró főnemeseknek egyik leg­keményebb bírálója, ellenfele volt. így jellemezte a két vi­lágháború közti időket: „Aki csak tehette, földbirtokosnak, dzsentrinek álcázta magát és hallani sem akart a kemény munkáról, polgári foglalko­zásról". A társadalmi haladás, a de­mokrácia, a paraszti világ megreformálása mellett tört lándzsát, védelmezte a nem­zeti értékeinket. Számára előbbre való volt az ország sorsdöntő napjaiban a nemzet sorsa, a haza függetlensége, mint a saját származása. Az ország tragikus időszakában aktív részt vállalt a magyar ellenállási mozgalomban. A földosztás sürgető grófot a kommunista csepeli munkás bújtatta. A fasizmus ellen küzdő erők egyik vezetője Fehér Lajos, 1947-ben har­costársát megmenti és hozzá­segíti, hogy külföldre mene­küljön a letartóztatása elől. Azóta csak 1985-ben járt itt­hon. Mint a Kisgazdapárt egykori parlamenti képviselő­je, e kötetben sajátos látó­szögből, élete élményeinek prizmáján keresztül tárja elénk a kort, tegnapjaink megmásíthatatlan valóságát. Aki tud olvasni a múltból, a jövőre is érvényes gondola­tokkal gazdagodhat, amikorra eljut a kötet utolsó lapjáig. (MTI Press) Mari* János • Építőipari razzia, fagyszünetben Többségben a szabálysértők Ellenőrzés a tetőtérben. (MTI Telefotó) Hirtelen „fagyszüne­tet" kényszerült elren­delni néhány építési vál­lalkozó a nyári kániku­lában. Hétfőn reggel ugyanis, amikor híre ment az építkezések kétnapos, országos munkaügyi razziájának, a legtöbb vállalkozó le­vezényelte csapatát a munkafrontról. A legé­nyek hazamentek, így csak találgatni lehet, va­jon volt-e érvényes és szabályos munkaszerző­désük. Az ellenőrök így is azt tapasztalták, hogy a munkáltatók hetven százaléka megszegi a munkaügyi előírásokat. A hétfő-keddi országos munkaügyi ellenőrzés részt­vevői helyenként még friss, híg betont találtak a lelaka­tolt és néptelen építési terü­leteken. A mindaddig szigo­rúan titokban tartott, építő­ipari feketemunka elleni or­szágos razziát ugyanis hét­főn reggel sajtótájékoztatón jelentették be központilag az illetékesek. így érdemi el­lenőrzést csak hétfő délig tudtak folytatni a Csongrád Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség munkatársai. Az azt követő másfél napon leginkább az építőipar átmeneti pangásá­val szembesültek. Az eredmény így is figye­lemre méltó: a munkáltatók 70 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalansá­got. A megvizsgált 84 mun­káltató (39 gazdasági szerve­zet, 39 magánvállalkozó és 6 családi építkezés) közül 36­nál már bebizonyosodott a szabálytalan foglalkoztatás, 32-nél pedig még folyamat­ban van az eljárás. A leggya­koribb szabálysértés - 25 munkáltatónál, 69 foglalkoz­tatott esetében - az írásos munkaszerződés hiánya és a foglalkoztatás bejelentésé­nek elmulasztása, amely je­lentős járadékfizetéstől kí­mélheti meg a munkáltatót, de súlyos adó- és tb-forin­tokkal rövidíti meg az állami büdzsét. Emellett meglehe­tősen kellemetlen helyzetbe hozhatja a munkavállalót, hiszen egy válságos pillanat­ban kiderülhet: nem jár a be­tegség idejére táppénz, bal­esetkor kártérítés, öreg na­pokra nyugdíj. Gyakori for­mája a szabálysértésnek, hogy minimálbérre, rész­munkaidős foglalkoztatásra vagy megbízásos munkavég­zésre szól a szerződés akkor is, ha a munkavállaló teljes munkaidőben, magasabb bé­rért dolgozik. A szabálysér­tési bírság összege 50 ezer forinttól 3 millió forintig ter­jedhet attól függően, hogy a törvényszegő munkáltató ha­nyadik alkalommal, mekko­ra illetéktelen jövedelemre tett szert. Mint Maróti Gyula főfel­ügyelő a tegnapi sajtótájé­koztatón elmondta: az ellen­őrzés nyomán 40 eljárást in­dítottak 156 munkaügyi sza­bálytalanság megszüntetésé­re, és 19 határozatot hoztak munkaügyi bírság kivetésé­re. Ennek várható összege 4 millió 450 ezer forint, amely összeg a Foglalkoztatási Alapba folyik majd be. Ti­zenegy, engedély nélkül fog­lalkoztatott külföldi munka­vállalót is tetten értek az el­lenőrzés során, akik után a minimálbér ötszörösét, azaz összesen 935 ezer forintot kell befizetnie az őket illegá­lisan foglalkoztató öt mun­káltatónak. A főfelügyelőtől megtudtuk: munkanélküli­ellátásban részesülő „fekete­munkást" nem füleltek le, ám ennek oka vélhetően nemcsak az állampolgári fe­gyelem erősödésében kere­sendő... Keczar Gabriella • Adatvédelem és információszabadság Ahol „szűkebb a magánszféra ## Megtárgyalta és egy­hangúlag elfogadta a parlament az ország­gyűlési biztosok beszá­molóját. Irodájának sok­rétű tevékenységét az adatvédelmi biztos 300 oldalas könyvben ele­mezte, összefoglalva az adatvédelem elméletét, jogi hátterét is, így a könyvespolcról bármi­kor leemelhető, kézi­könyvként használható. Most elsősorban azokról a vonatkozásokról kér­dezzük dr. Majtényi Lászlót, amelyek az ál­lampolgárokat közvetle­nül érintik. - A feladatunk kettős: a közérdekű adatok nyilvános­sága, a személyes adatok vé­delme - mondja dr. Majtényi László. Két olyan alkotmá­nyos jogról van szó, amelye­ket együtt információs sza­badságjogoknak nevezünk. Ezek egymást kiegészítik, de ellentétben is állnak, konf­liktusba kerülhetnek egy­mással. Például egy önkor­mányzati ülésen a testület választott tagjai személyes véleményt is nyilvánítanak, és nekik mint állampolgá­roknak joguk van ahhoz, hogy ez ne kerüljön nyilvá­nosságra. Minthogy közfel­adatot ellátó személyek is, a közhatalom részesei, ezért mi egy sor ügyben nagyon határozottan az önkormány­zati ülések nyilvánossága mellett emeltünk szót. Ez az eset is jelzi, hogy a szemé­lyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvános­sága ütközhet, ám alapel­vünk, hogy a közfeladatot ellátó személyek például mi­niszterek, polgármesterek, képviselők magánszférája szűkebb - adatvédelmi szempontból mint az át­lagpolgároké. G Az elmúlt másfél év tapasztalatait hogyan foglalná össze? - Adatvédelem és infor­mációszabadság - új szavak ezek a magyar köznyelvben, de új fogalmak bizonyos ér­telemben a közjogban is. Mégis meg voltam győződve a kezdetekben is, hogy a polgárosodás előrehaladtával Magyarországon intenzív igény él a társadalomban, hogy a magánéletet az állam is, a piac is tartsa tisztelet­ben. Ezt bizonyítja az iro­dámba érkezett ezernyi be­advány, amelynek többsége magánszemélytől származik. • A beszámoló szerint Budapestről több bead­vány érkezett, mint vidék­ről. - A beadványok közel fe­lét vidékről postázták. Ez a félig üres vagy félig tele po­hár esete. Kezdetben féltem - új jogintézményről lévén szó -, hogy az indítványozó kör kizárólag a vezető értel­miség, a fővárosi felső kö­zéposztály köreiből kerül ki. Természetesen nincsenek is­mereteim panaszosaim szo­ciális összetételéről, de azt meg tudom nézni, hogy a beadványt hol adták fel, és mint említettem, közel fele a Budapesten kívüli Magyar­országról érkezett. Köteles­ségemnek tekintem azt is, hogy az adatvédelem és az információszabadság eszmé­jét, értékeit széles körben teijesszem. G A települési önkor­mányzatokhoz beérkező adatszolgáltatási kérel­mek elutasítását jelezni kell az Adatvédelmi Biz­tos Irodájának. E kötele­zettségének - a beszámo­ló szerint - kevés önkor­mányzat tett eleget. Ho­gyan lehetne érvényt sze­rezni az előírásnak? - Ez a kötelezettség terhe­li a központi közigazgatási szerveket, az összes minisz­tériumot és egyéb közfelada­tokat ellátó intézményeket is, ahol közérdekű információs illetve személyes adatokat kezelnek. Több mint három­ezer ilyen intézmény van Magyarországon, s bizony az adatszolgáltatásra kötelezet­teknek csak kisebbsége küld­te el válaszát. Mivel új köte­lezettség ez, a szóbajöhető szankcióktól ezideig eltekin­tettünk, de remélem, a ma­gyar közigazgatás jogköveté­se a jövőben erősödni fog. Ha bárkinek kérdése me­rül fel a személyi adataival kapcsolatban, vagy közérde­kű információt akar kérni ­közérdekű információ mind­az az állami, önkormányzati vagy közfeladatot ellátó szerv birtokában levő adat, amely nem személyes, és amely valamiképpen a pol­gárok közösségére tartozik -, akkor nem kell a hivatal útvesztőiben bolyongania, közvetlenül a megbízott hi­vatalnokhoz fordulhat. (MTI Press) Angyal János ET-zászló Vásárhelynek • Hódmezővásárhely (MTI) Az Európa Tanács Parla­menti Gyűlésének Környe­zetvédelmi, Területfejleszté­si és Helyi Hatóságok Bi­zottsága az idén a magyaror­szági települések közül Hódmezővásárhelynek ítélte oda a Becsületzászlót, amely az Európa Tanács által kia­dott Európa Díj után a má­sodik legnagyobb kitüntetés. A Becsületzászlót azok a települések, illetve területi közösségek kaphatják meg, amelyek kimagasló munkát végeznek az európai eszme, az európai együttműködés érdekében. Az elbírálásnál különösen fontos szempont a regionális és helyi terület­fejlesztés, a környezetvéde­lem érdekében tett erőfeszí­tés, valamint a testvérvárosi és európai kapcsolatok fej­lesztése. Hódmezővásárhely eleget tett ezeknek az elvá­rásoknak. Az arannyal hím­zett zászlót az Európa Ta­nács Parlementi Gyűlésének küldöttsége a tervek szerint szeptemberben ünnepélye­sen adja át az alföldi város­nak. Az angol beteg a Korzóban G Munkatársunktól Május 16-án, pénteken es­te 8 órakor meglepetésekkel fűszerezett díszelőadáson mutatják be a szegedi Korzó Moziban a kilenc Oscar-díj­jal kitüntetett Az angol beteg című amerikai filmet. A má­sodik világháború előtt és alatt Afrikában játszódó film két szerelmi történet szen­vedélyes, nagyszabású drá­mája a nemzetközi összetű­zések árnyékában. A történet epizodikus stílusban bonta­kozik ki négy szereplő elbe­széléséből, akik a második világháború vége felé egy romos kolostorban találkoz­nak. Mindegyikük áldozat, a történelem láthatóan vagy láthatatlanul valamennyiüket megsebezte. Lassan fény de­rül múltjukra, és az angol beteg személyazonosságára is. A titokzatos férfi egy, a Szahara fölött lelőtt és lezu­hant repülő egyetlen életben maradt utasa, akit a kolostor­ban ápolnak. A szereplők önvallomásait szenvedély hevíti, akár szeretőkről szól­nak, akár távoli és ellenséges vidékek felfedezéséről, akár éveken és országhatárokon átívelő becsületbeli ügyek­ről. Anthony Minghella ren­dező szerint Az angol beteg mindenek előtt egy romanti­kus film. A két főszereplőt, Almásy grófot (Ralph Fien­nes) és Katherint (Kristin Scott Thomas) valamilyen ellenállhatatlan erő kénysze­ríti össze, mellyel szemben teljesen tehetetlenek. Sorsu­kat a körülöttük zajló esemé­nyek alakítják. Az angol be­teg tehát szerelmi történet háborúval fűszerezve, illetve kémtörténet szerelemmel fű­Tökéczki a KDNP-nél • Munkatársunktól A KDNP szegedi szerveze­te május 16-án, pénteken, 17 órától fórumot tart a párt szék­házában (Victor Hugó u. 3.). Az előadás címe „Az ellenzé­ki összefogás esélyei". Meg­hívott vendég dr. Tökéczki László politilógus, újságíró, az ELTE professzora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom