Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-09 / 107. szám

PÉNTEK, 1997. MÁJ. 9. t A HELYZET 9 • Munkatársunktól Szerkesztőségünk április végén pályázatot írt ki idegen szavak magyarítására. Célunk az, hogy újonnan alkotott magyar szavakat illesszünk a nyelvünket elözönló idegen kifejezések helyébe. A határidő május 15-én lejár, ezért emlékeztetőül ismét közöljük a pályázati feltételeket. A Délmagyarország és a Délvilág az anyanyelv ápolása, és szóújító hagyományaink jegyében hirdetett versenyt olyan idegen szavak magyar megfelelőinek megalkotására, amelyeket csak jobb híján használunk. Kívánatos az lenne, ha az újonnan keletkező szavak átvennék a magyar nyelvtől idegen kifejezések helyét a köznyelvben. A pályázatot ifjúsági és felnőtt kategóriában (íme, mindjárt egy idegen szó!) hirdettük meg. Egy pályázó minden megadott idegen kifejezésre küldhet szóalkotásokat, szavanként legföljebb ötöt. A zsűri kategóriánként és nem szavanként állapítja meg a sorrendet. Díjat azok kaphatnak, akiknek valamely szóalkotása leginkább megfelel a követelményeknek. Az új szavak legyenek szemléletesek, találóak, leleményesek és könnyen megjegyezhetők, valamint lehetőleg rövidek. Hangzásban is illeszkeniük kell a magyar nyelv világába. Fontos az is, hogy a szó föltétlenül utaljon a jelzett tárgy, vagy fogalom lényegére, tartalmára. 1. Ifjúsági korcsoportban általános iskolás korú gyermekek indulhatnak. Számukra a következő három szó magyarítása a feladat: kindertojás, walkman, hamburger. A legügyesebb nyelvújító gyerek díja egy 20 ezer forint értékű, tetszés szerint összeválogatható nyelvkönyv- és kazettacsomag. Második díj: 10 ezer forintos családi jegy (amely négy személyre szól) a Szegedi Szabadtéri Játékok két előadására. Harmadik díj: 5 ezer forint értékű nyelvi társasjáték. A fődíjakon kívül a zsűri ezer-ezer forintos könyvutalvánnyal jutalmazza az értékesebb szóalkotásokat. (Kérjük, hogy amennyiben iskolai közösségek tagjai pályáznak, munkáikat lehetőleg összegyűjtve küldjék el.) 2. A felnőttektől a spray, fax (telefax), parabola-antenna, frakció, multimédia, és mikrohullámú sütő szavak magyar megfelelőit váijuk. - A legjobb szóalkotó első díja egy 20 ezer forint értékű belföldi utazás, egy művelődéstörténeti szempontból jelentős helységbe. Második díj: 10 ezer forintos, kétszemélyes színházbérlet, a Szegedi Nemzeti Színház 1997/98-as évadjára. Harmadik díj: 5 ezer forint értékű íróeszköz, vagy papíráru. A fődíjakon kívül a zsűri a felnőtteknél is ezer-ezer forintos könyvutalványt ad a jól sikerült szóalkotásokért. 3. Küldjön tíz idegen szót! A pályázat külön célja, hogy fölfedezze azokat az idegen szavakat, amelyeknek magyar helyettesítését szükségesnek találjuk. A Délmagyarország és a Délvilág szerkesztősége ezért különdíjjal jutalmazza azt a nyelvi játékost, aki beküldi a legsürgősebben magyarrá alakítandó idegen szavakat. Fölhívásunkra pályázónként legföljebb tíz, fontossági sorrendbe állított, a köznyelvben elterjedt, de magyar megfelelővel nem rendelkező idegen szót várunk. A pályamunkákat zsűri értékeli, a különdíj 5 ezer forintos könyvutalvány. A pályázatok beküldési határideje 1997. május 15., déli 12 óra. Cím: Délmagyarország és Délvilág, 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: „Váltsunk magyarra!". A pályázat eredményét május 22-én, a Délmagyarország alapításának évfordulóján hirdetjük ki. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA REGGEL 8-TÓL ESTE 6-IG! DÉLMAOYARORSZAQ KTT. Tabánest • Munkatársunktól Nem sok általános iskola dicsekededhet manapság olyan széles skálájú művészeti oktatással, mint a szegedi Tabán. Évi egy alkalommal hagyományosan a nagyközönségnek is bemutatják énekkari, színjátszó és táncos tudásukat: az idei művészeti szemle, a Tabán-est, ma, pénteken 16 órakor lesz az Ifjúsági Házban. Kiállítások • Munkatársunktól Ma három képzőművészeti kiállítás is nyílik a városban. Délután fél 5-kor a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában a francia Lionel Caro festőművész tárlatát ajánlja az érdeklődők figyelmébe Laura Cousinié, a Quimperi Képtár igazgatója; 5 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban Popovics Lőrinc szobrászművész kiállítását nyitja meg Szikora János művészeti igazgató; 6 órakor a jagodiani Naiv Művészetek Múzeumának anyagából nyílik tárlat a Kálvária Galériában. A kiállítást Koviljka Smiljkovic nyitja meg. Egyházzenei napok • Munkatársunktól Az egyházzenei napok keretében május 11-én, vasárnap 19 órakor a felsővárosi katolikus templomban a békéscsabai kamarazenekar és a hódmezővásárhelyi városi kórusegyesület vegyeskara ad koncertet. Műsoron: Schubert: G-dúr mise. Közreműködik: Szécsi Edit (szoprán), Megyesi Zoltán (tenor), Bátky Fazekas Zoltán (basszus). Vezényel: Ordast Péter. Ugyanazon a napon este 7 órakor a kiskundorozsmai katolikus templomban a Liszt Ferenc Kamarakórus ad hangversenyt. A műsoron egyebek mellett Virgili-, Volpi-, Kodály-művek szerepelnek. Közreműködik: Csanádi László (orgona). Vezényel: Illés Mihály. • Nyelvújító pályázatunk Váltsunk magyarra! • A Vaszy-hagyomány folytatódik: A Mefistofele bemutatója Tóth János - a címszerepben. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól Az évad operai különlegességének ígérkezik Boito Mefistofele című művének ma esti bemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban. A kezdetben Verdit is bíráló, majd több Verdi-opera szövegkönyvét tró Boito a korabeli olasz művészeti élet vezéralakja volt, aki az olasz opera megújításának szándékával látott munkához és ehhez méltó témát is választott: a fausti ember problematikáját. Művét ritkán játsszák Magyarországon (utoljára a Margitszigeten ment, 1974ben). A bemutatón Pál Tamás vezényel, közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a színház ének- és tánckara. Tóth János énekli a címszerepet, Sáfár Mónika debütál a kettős szerepben (Margit-Heléna). Faust alakját Daróczi Tamás kelti életre. Szonda Éva lesz Márta, Wagner pedig Piskolti László. Szendrényi Éva tervezte díszletet, Vágvölgyi Ilona a kosztümöket. A Mefistofele rendezője: Kovalik Balázs. Pompeji 97/1 Viharkárok, elmaradt vetés • DM-információ Megjelent a Pompeji nyolcadik évfolyamának első száma, azaz az idei első, ami sokszínűsége mellett most is egységes. A szereplő Írásokban többek között Szigeti Csaba ír arról, hogy Jacques Roubaud olvassa Szentkuthy Miklóst? Jász Attila versciklusát Pósfai György Friss Cipő-történetek című írása követi. Zeke Gyula Halálfüzér • Munkatársunktól A szegedi Százszorszép Gyermekházban is előadják Barhro Lindgren „Kukacmatyi" című mesejátékát, amelyet Budapesten, a Kolibri Színházban mutattak be. Az előadás különlegessége, hogy címen írt prózafüzért. A 79. oldalon kezdődik Benda Balázs szép írása, amely a Dufla halál, meg a harmadik, meg a többi címet viseli. Karátson Endre a Szabad akaratról értekezik. Mezei Balázs pedig két utószót írt Martin Heidegger magyarul megjelent költeményeiről. Valamint a folyóirat utolsó oldalain található a Pompeji 1995-96-os repertóriuma. valamennyi szerepet (Kukacmatyit, Kovász Emilt, Szarkánét, a rendőrt stb.) egyetlen színművész, Bán János játssza. A „Kukacmatyi" című előadás május 14-én, 10.30-kor kezdődik a Százszorszép Gyermekházban. • Budapest (MTI) A szokatlanul hideg áprilisi időjárás miatt az agrárium számos területén keletkeztek károk - állapítja meg a Földművelésügyi Minisztérium havi jelentése. Az őszi vetésű gabonák fejlődése nem kielégítő, a tavaszi vetést pedig sok helyen nem tudták időben elvégezni. A zöldségek kelése és fejlődése ugyancsak elmarad a kívánatostól, a gyümölcsfáknál pedig jelentős virágkárokat okozott a fagy. A hideg az állattenyésztők számára is kedvezőtlen: a legelők minősége nem kielégítő, a juhokat még áprilisban is istállóban kellett tartani a megfázás veszélye miatt. Az őszi vetésű gabonák növekedésében mintegy kéthetes az elmaradás. A tavaszi vetésű növények közül a cukorrépa vetését sok helyen meg kellett ismételni a szélviharok miatt. Kukoricából a tervezettnél csaknem 30 ezer hektárral kevesebbet tudtak vetni. A szabadföldi zöldségesek mintegy 15-20 százalékán újra kellett palántázni a növényeket, a fűtetlen fóliákban pedig 10-14 napos késésben van a zöldségek fejlődése. Komoly károkat okozott a termelőknek, hogy a fóliasátrak áprilisi fűtési költsége a vártnak 2-3-szorosa. A korán virágzó gyümölcsfáknál (alma, kajszibarack) a virágok 50-80 százaléka károsodott a fagy miatt, a körteültetvényeken jiedig 60-70 százalékos rügykár keletkezett. Kulcacmatyi" 9.i a háborúnak vége volt? M

agyarok is szolgáltak szovjet katonaként. Gimnasztyorka, a ködvágón veres csillag, a derékszíj csatján is az, zászlónak tisztelegj - és: „anyanyelve magyar". „Nem tudták elképzelni a tisztek, hogy kerültem én oda szovjet katonának, amikor magyar vagyok. Miért nem inkább fogságban vagyok?" Ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést riportalanyom, aki valahol Kárpátalján született. Aztán nagy nehezen, hiszen akkor még rosszul tudott oroszul, elmagyarázta tisztjeinek, a történet nem úgy kezdődik, hogy őt sorozták be a dicsőséges vörös hadseregbe, hanem azzal, hogy az ő szülőföldjét is, amely 1919-ig Magyarország szerves része volt, a második világháború végén besorozták a szovjet tartomáMájus nyok közé. „A határnál nőttem fel, kilencéves voltam, amikor hozzánk került a határ. Azt mondta a határszéli tiszt, még itthon, mielőtt bevonultam, azt a szót, hogy nem, sose mondjam ki. Akkor jó lesz. Vagy csinálom, vagy nem, de sose ellenkezzem. Ehhez tartottam magam. Szóltak, hogy csináljam, mondtam, hogy igenis, de ha utána nem csináltam meg, abból sose lett baj. Rájuk hagytam mindent." A szolgálat Pillauban telt. Hol van az? Város és vár Königsberg porosz kerületben, Révai régi nagy lexikona szerint. Az 1910es népszámláláskor épp csak hogy hétezer lakosa volt. Németek. Borostyánkövet halásztak a Balti-tengerből, meg halakat is. Két jó zsákmány közt háborúztak, partra szállt náluk a svéd király, a franciák is elfoglalták őket, és a tengeri kijáratokat kultiváló orosz a fény századában, a tizennyolcadik század közepén öt évre, egy egész jóval későbbi terv idejére rátették a kezüket. Illetve fényes csizmájukat, hiszen, aki emlékszik a dalra, Viszockij irta, annak még fülében a melódia: „Szijájut nási licá, szverkájut szapagt." („Csillog az arcunk, a csizmánk ragyog.") Pillau neve ma Baltyijszk. Königsberg külső kikötője volt a városka, egy keskeny öböl nyúlik be a kikövezett, kibetonozott partig. A tenger haragos, mint egy szerelmes slágerben, és a halászok, mert ma is vannak arra ilyen békés emberek, az atom-tengeralattjáróktól, meg nyilván a vízbe süllyesztett nukleáris szemét következtében is, elrákosodott, duplafarkú, torz halakat fognak ki a vízből. Königsberg a Kalinyingrád nevet kapta a második világháború után, amikorra a porosz építészet hatalmas romjai a hitleri monumentalizmus maradványaival omlottak egybe. Erre épültek rá a sztálini barokk szintén emberfeletti méretei. Vörös csillagok feszültek a sós tengeri szélnek a horogkeresztek helyén; ma nálunk mindkettő törvényileg önkényuralmi jelkép. A térképeken azonban Kalinyingrád gyakran újra a régi nevén szerepel. „Glávnaja báza baltyijszkaja flotta. A balti flotta fő bázisa volt Pillauban. Én partvédelmi katona voltam, raktárakra vigyáztunk. Aztán voltam szakács is, mert megszerették a magyar főztöt. A koszt elég gyenge volt abban az időben. De olyan finom ételt, amilyet én főztem, addig soha nem ettek. Mindent meg lehetetett szerezni, hiszen katonaváros volt, a német lakosságot a háború végén egy-huszonnégy órán belül kitelepítették. Civilek nem laktak ott, csak a tisztfeleségek. Nekem nem ment rosszul. Nem lehet panaszom, hogy nem jól éreztem volna magamat. A végén már szerettek is, mert a magyarokat szerették. Két évig szolgáltam, és betegség miatt leszereltem mint közkatona. Megfájdult a lábam. És volt valami szokrascsényie, csökkentés, és akik hibásak lettek, azokat hamarább leszereltették. A tisztek megmondták már az elején, hogy a rangra nem kell vágyni, sokkal jobb, ha valaki közkatona, gyakrabban mehet haza, könnyebben leszerelik. Ez is így lett." „Kicsi volt az a Baltyijszk. A föld alatt talán nagyobb város volt, mint fölötte. Oda úgy lehetett bejutni, mint ahogy most Kárpátaljáról át lehet menni Szlovákiába vagy Magyarországra. Rendes kerítés, katonák vigyázták, akármilyen tiszt be se mehetett, csak akinek külön engedélye volt rá. Minket is mindig ellenőriztek, ha mentünk vagy jöttünk. Ott mondta egy tiszt, hogy a háborúnak nem Berlinben volt vége, hanem Pillau-Baltyijszkban. 1945. május 9-e után ott még tizenkét napig tartott a harc. Onnan a németek, akik még tartották magukat, már mind a tengerbe mentek, és ott pusztultak el. Talán még a víz is égett." Béke az egész világon, de mégis, egy tűz a tenger, és lángol a part. Ilyen dátum ez, új háborúságok lappangásának vidám napja. Zelei Miklós