Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

HÉTFŐ, 1997. ÁPR. 28. SZEGED ÉS VIDÉKE 5 • Ismerni és ismertté válni Nyitott kapuk a rendőrségen Tévedtek-e a verőlegények? A szegedi közvéleményt felháborította az a támadás , melyet dr. G. György szü­lész-nőgyógyász ellen köve­tett el két ismeretlen, április 21-én reggel hat órakor. Az Újszegeden élő és Kecske­méten dolgozó orvos éppen szokásos útvonalán boltba ment, amikor egy bokor mö­gül két férfi váratlanul base­ballütővel rátámadt. G. György a földre került, az ütlegelés azonban tovább folyt. A szakértői vélemé­nyek szerint 20 ütést kapott. Az áldozat súlyos sérülése­ket szenvedett: eltört az áll­kapcsa, a bordája, megsérült a koponyája és a csuklója is. így, bár javul az állapota, egyelőre a vele való kom­munikáció nehézségekbe üt­közik, kézsérülése pedig az Írásban is megakadályozza. Dr. Márton István alezredes, a Szegedi Rendőrkapitány­ság vezetőhelyettese el­mondta, G. doktor együtt­működik a hatóságokkal, azonban nem volt ideje meg­figyelni a tá-madókat, s nem tud arra magyarázatot, okot találni. Nem kizárt, hogy a két verőlegény megbízást teljesített, de az is lehetsé­ges, hogy tévedés történt, s valakivel összekeverték dr. G. Györgyöt. Csongrád me­gye rendőrfőkapitánya 50 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. A bejelen­téseket a 477-577-es szám 11-38-as mellékén lehet megtenni. A. L. Szeged története • Munkatársunktól Szeged város történetét áttekintő dokumentumokból nyílt kiállítás a Somogyi­könyvtár halljában. A kiállí­táson a Szegedet említő első, 1183-ból származó írott do­kumentumtól elindulva több olyan okirat is látható, amelynek a város történeté­ben nagy fontossága volt. A Csongrád Megyei Levéltár jóvoltából eredeti formájá­ban tekinthető meg például az az 1498-as oklevél, amelyben II. Ulászló a sza­bad királyi városok közé so­rolja Szegedet. A Dózsa-fel­kelés, a török hadjáratok és a reformáció dokumentumai mellett látható az alsóvárosi ferencesek 1663-1746 kö­zött vezetett anyakönyve, valamint Szeged város első, fennmaradt tanácsülési jegy­zőkönyve az 1717 és 1723 közötti időszakból. A kiállí­táson megtekinthető a város 1719. május 21-én kelt ere­deti kiváltságlevele is a cí­merrel. Az eredeti dokumen­tumok mellett érdekes anyag szól a Rákóczi-felkelésről, a szegedi boszorkányperről, Kossuth szegedi útjáról, a Szegedet is érintő vasútépí­tésről, az 1879-es árvízről, s a város újjápüléséről. Tombolt a Kongresszus '97 • Tudósítónktól Fahangú énekesnek nem volt még ekkora sikere. A srácnak nemhogy ének-, de már beszédhangja sincsen, rekedten üvölti a strófákat a mikrofonba - az egyetemista közönség pedig hálásan dü­bög, tapsol és röhög. Szom­bat délután, Dugonics tér, csendélet. Na, csend az nincs, hiszen éppen zajlik a Kongresszus '97 egyetemis­ta-főiskolás vetélkedő, épp másnap van... Következik még néhány produkció, ám a finoman szólva is pikáns dalrészletek ismertetésétől most el kell tekintenünk. A végén a zsűri is meg­elégeli és plusz pontokat ajánl fel annak a csapatnak, amelyik eltávolítja a kántá­lókat. Lehetetlen volna számba venni, hogy a két nap alatt hányféle feladatot oldot­tak meg a fiatalok, hiszen a péntek éjszakai több száz kérdést nem számítva, több mint 600 feladvány várt az egyetemista csapa­tokra. A versenyzők pedig rög­tönöztek, hiszen akadt olyan együttes, amely az állathan­gok című fejezetnél kukoré­kolt és nyerített a színpadon, s volt, aki csak annyit mon­dott: „Ezt a választ nem tu­dom elfogadni, kérem az in­dexét!", vagy „Jegyeket, bérleteket kérem felmutat­ni!" De legalább ekkora krea­tivitást igényelt a cseh és az amerikai sci-fi gyöngysze­meinek felidézése, vagyis Majka és E. T. találkozásá­nak megelevenftése a Kárász utca közepén. Nemcsak a molinó, a hangulat is emelkedett. (Fotó: Nagy László) • Megyei borverseny Pusztamérgesen Töke nélkül nem megy Pusztamérgesen me­gyei borminősítő ve­senyt rendeztek szom­baton. A település kö­zépiskolájának ebédlő­jében a zsúri asztalán 124 fajta fehér- és vö­rösbor sorakozott a po­harakban. Az italok mintegy harmada arany minősítést kapott, s az oklevelet a termelő bizo­nyára szívesen tesz ki pincéjének falára. Főként Mórahalomról, Üllésről, Csongrádról és ter­mészetesen a megyei borver­senyt rendező Pusztamérges­ről érkeztek 7 decis palac­kokban a megméretésre, mi­nősítésre váró italok. Egyéni gazdák és kft.-k fele-fele arányban neveztek. A zsűri tagjai nem a véleményüket jelezték, amikor egy-egy kortyot kiköptek a mintából, hiszen 124 félét kellett tesz­telniük. Ez éppen olyan ré­sze volt a zsűrizésnek, mint az ital szagolgatása, Ízlelge­tése, vagy a sajt és a gyertya. Természetesen a verseny a bortermelés gondjainak megvitatására is lehetőséget adott. - A térségben nagyon le­csökkent a szóló termőterü­lete - magyarázta Aradszky László, a pusztamérgesi Ber­la Kft. ügyvezető igazgatója. - A korábbi 6000 hektárral szemben jelenleg már csak 2000 hektár van a megyé­ben, az sem a legjobb kondí­cióban. A bor minősége vi­szont jó, így különösebb gondot nem jelent az értéke­sítés. A palackozóüzem vi­szont hiányzik, mióta a sző­regi megszűnt, nincs másik a megyében. 9 A borhamisítások mennyire rontják a tisz­tességes termelők üzletét? - Nagyon, mert nyomják az árakat lefelé. Tavaly a fe­hér szóló ára 35-40 forint között mozgott, a csinált bo­rokat pedig 50-60 forintért kínálják... Önköltségi áron is alig tudunk versenyben ma­radni. Szerencse, hogy léte­zik egy igényesebb fogyasz­tói kör is. 9 A néhány holdon gaz­dálkodók labdába rúg­hatnak-e az értékesítési versenyben? - kérdeztük Géczi Lajostól, a Hegy­községi Tanács elnökétől. - Egyre csökken azoknak a száma, akik csak saját fo­gyasztásra készítenek boro­kat, akik viszont termelésre adják fejüket, azok szép mi­nőségeket produkálnak - vé­lekedett. - Durva kezelési hibákat csak elvétve követ­nek el. A néhány holdas gaz­dák sokszor kénytelenek szólóként eladni borukat, ha pénzt akarnak keresni vele, mert a kereskedelmi előírá­soknak csak a nagyobb cé­gek tudnak megfelelni. A közepes termelőknek a tár­sulás a megoldás, hogy kor­szerű technológiát alkalmaz­hassanak. 9 Hogyan lehetne az al­földi borokat felfuttatni a piacon? - A legnagyobb baj a tő­keszegénység. Egyrészt a szőlőtőkék száma nagyon le­csökkent, másrészt komoly anyagi befektetés kellene például korszerű palackozó létesítéséhez, ez befektetés nélkül nem megy. És ráadá­sul a borhamisítók sem könnyítik meg a tisztességes termelők dolgát. Kövidinka, rizling, mus­kotály. Jól ismert nevek a térségben. De Pusztamérge­sen egy francia márka is közismert, már csak azért is, mivel a szövetkezet nevébe építette: Chardonnay. - A szövetkezetünk há­rom éve alakult 12 taggal ­magyarázta az egyik alapító, Fődi Imre -, jelenleg már 200 a tulajdonosok száma. Százhektáros területen van a szőlő, amelyet a gazdáktól bérelünk. Teljesen szövetke­zeti a működési formánk, ugyanis a dolgozók alkalma­zottak, 40 embert tudunk egyelőre foglalkoztatni. Nagy tételben értékesítünk, házhoz jönnek a vevők. Saj­nos a fogyasztók nem min­dig értékelik azt a gondossá­got, ami a bor mögött van, hanem megveszik a hamisat, ami olcsóbb. A zsűri elnökét arról kér­deztük, milyenek az adottsá­ga a megyének a borterme­léshez. - A csongrádi borvidék alkalmas minőségi és asztali bor előállítására is - jelen­tette ki Kerényi József, a kecskeméti kertészeti főis­kola tanszékvezetője. - Nem kell megcélozni a palackon­ként ezerforintos bort, vi­szont a jó értelemben vett minőségi tömegbort igen. Az Alföldön a hajósi a „zászlós bor", ám utána Csongrád és Pusztamérges következik. 9 Milyen bort iszik a leg­szívesebben? - Nem annyira a fajta szá­mit. A jó bor az, amit több­féléből házasítanak, a leg­jobb tulajdonságokat ötvöz­ve. V. Fekete Sándor Kisiklott a villamos e Munkatársunktól Egyelőre ismeretlen ok­ból kisiklott a 3-as villamos­vonal egyik járata vasárnap 11 óra 40 perckor a Textil­művek megálló közelében. A Szegedi Közlekedési Tár­saság diszpécserétói meg­tudtuk, hogy a villamos lefu­tott a sínről, s néhány métert haladt a sfn mellett. Az uta­sok egy döccenést érezhet­tek, személyi sérülés nem történt. Délután három óráig a Dugonics tér és a Texilmű­vek között villamossal szál­lították az utasokat, a Textil­művek és a Postás végállo­más között pedig autó­busszal. A hibát elhárították, s 15 óra 10 perctől zavartala­nul haladt tovább a forga­lom. Közéluti kávéház • DM-információ Ma este 6 órakor hézag­pótló munkát mutat be dr. Szalay István polgármester. Kikli Tivadar új könyve, a Szegedi portrék az ezred­végről, 77 mai, szegedi al­kotót, művészt, tudóst, írót stb. szólaltat meg azzal a célzattal, hogy hiteles ada­tokkal szolgáljon a jövó ku­tatóinak munkájához. A szerzővel dr. Apró Ferenc helytörténész beszélget, a „műsorvezető" dr. Veress Sándor lesz. Kóruspódium • Munkatársunktól Április 29-én, kedden 18 órakor a Napos úti és a Ge­dói Általános Iskola kórusai adnak hangversenyt a Bartók Béla Művelődési Központ­ban. A Napos útiak szegedi népdalokat, Bárdos-, Keré­nyi-, Farkas-, Szunyogh- és Britten-műveket szólaltatnak meg. Karnagy: Pává Ibolya. Zongorán közreműködik: Maczelka Noémi. A Gedói Általános Iskola kórusa ti­szai, gömöri, német, orosz népdalokat, kánonokat, vala­mint magyar és lengyel nép­dalfeldolgozásokat ad elő. Karnagy: Kissné Szamosközi Brigitta. Iskolonapok a Gárdonyiban • Munkatársunktól A szentmihályteleki Gár­donyi Géza Általános Iskola idén április 29-30. között rendezi meg a hagyomá­nyos, tavaszi „iskolanapok" rendezvényét. Az iskola névadójának munkásságából összeállított vetélkedőn mé­rik össze tudásukat április 29-én a felső tagozatosok. E napon 14 órától a Gárdonyi ad otthont a 25 iskola máso­dik osztályos diákjai városi matematika versenyének. „Az iskola a miénk!" akció keretében április 30-án az is­kola udvarát, környékét és a falu buszmegállóit takarítják a gyerekek. Nem József! • Munkatársunktól Szombaton Ornitológusok sikere címmel szegedi főis­kolások figyelemre méltó szerepléséről számoltunk be. A hírben azonban sajnálatos elhallás miatt egy nevet té­vesen közöltünk: a szere­csensirály európai elterjedé­séről szóló elsődfjas dolgo­zat szerzője - helyesen ­Veprik Róbert (tehát nem József!) volt. A szegedi kapitányság udvarán a legkisebbek „kiütötték" a rendőröket a motorok nyergéből. (Fotó: Nagy László) Immáron hagyomány, hogy a György-napot követő vasárnapon nyílt napot tartanak a rend­őrségen. Idén sem ma­radt el ez a kötetlen program, ahol a polgá­rok közelebb kerülhet­nek az egyenruhás állo­mányhoz. Tegnap a sze­gedi rendezvényen Sza­badka és a hollandai Ut­recht képviselői is meg­jelentek. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a holland Utrech Régió és a Szabadkai Belügyi Titkárság rendőri vezetése köszöntötte a rendőrnap résztvevőit, ci­vileket és egyenruhásokat. A megyei önkormányzat nevé­ben Ratkai Imre szólt a la­kosság és a rendőrség közöt­ti kapcsolatok fontosságáról, majd dr. Szőke Péter ezre­des, Szeged rendőrkapitánya tett eleget szomorú kötele­zettségének. Tavaly novem­ber 21-én, szolgálatteljesltés közben elhunyt Pelesz Csa­ba, akit a Belügyminisztéri­um saját halottjának tekint, s főtörzszászlóssá léptették elő. Szőke ezredes kijelen­tette, hogy a rendőrség szá­mára Pelesz Csaba az önfel­áldozás példája. A fiatalon elhunyt rendőr emlékére a kapitányság aulájában em­léktáblát lepleztek le. Rien den Ouden, az ut­rechti régió külkapcsolatai­ért felelős tisztje elmondta, náluk a rendőrök jelszava: ismerni és ismertté válni. Vagyis fontosnak tartják, hogy a lakosság tisztában le­gyen azzal, hogyan dolgozik értük a rendőrség. A rendőr­nap pedig jó lehetőség arra, hogy megmutassák a minő­ségi rendőri munkát. Rado­van Knezevics ezredes, a Szabadkai Belügyi Titkárság vezetője kifejtette, az együtt­működést tovább kell és le­het javítani. Szembe kell nézniük azzal a közismert ténnyel, hogy a bűnözés nem ismer határokat, vagyis a rendőri szervek együttes fel­derítő és megelőző tevékeny­ségére van szükség. A rendőrségi nyílt napon különböző bemutatók közül válogathattak az érdeklődók. Újdonságképpen egy lézeres lövészeti szimulátort is ki­próbálhattak, a sportolni vá­gyók pedig a labdarúgás és a sakk között választhattak. Akik a futballra voltak kí­váncsiak, a kapitányság tor­natermében egy öt csapatos tornát izgulhattak végig. Ke­mény, de sportszerű mérkő­zéseket, szép megoldásokat és hatalmas gólokat láthatott a közönség. Végül a kirob­banó erőben lévő szabadkai együttes nyerte a tornát a címvédő, s a döntők állandó résztvevője, a Délmagyaror­szág csapata előtt. A harma­dik helyért vívott találkozón a megyei főkapitányság for­dulatokban gazdag meccsen győzte le a tehetséges, de kevés rutinnal rendelkező rendőrszakiskola gárdáját. A „fair play"-díjas ötödik he­lyen az MTV csapata vég­zett. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom