Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 1. A VÁROS 5 „Pedig sose beteg!" • Munkatársunktól A JGYTF Neveléstudományi Tanszéke, valamint Szakképzési Intézete, a Csongrád Megyei Óvodapedagógiai Egyesület és a Galilei Oktatóközpont szervezésében Szülők fóruma címmel folyó előadássorozat keretében április l-jén 17 órakor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene termében dr. Gábor Katalin docens „Pedig sose beteg! (Gyermekeink egészségéért)" címmel tart előadást. Az előadás témái: mit tartsunk betegségnek, melyek azok a problémák, amelyek gyógyszer nélkül is gyógyíthatóak. A sorozat utolsó előadását dr. Csapó Ágnes gyermekpszichológus, gyermekorvos „Olyannak szeress, amilyen vagyok!" címmel május 6-án tartja. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeikét, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663as rádiótelefonszámon. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat Körforgalom. P. Gábor a Csillag téri körforgalommal kapcsolatos problémáját osztotta meg velünk. Szerinte, aki hosszabban autózik a körben, annak illenék a belső sávban közlekednie. Ám az autósok össze-vissza használják a sávokat, ami veszélyes. Jobban oda kellene figyelni, hogy ne történjen baleset - állítja olvasónk. Kerékpárút. Hattyastelepi telefonálónk olvasta, hogy kerékpárutat terveznek Deszkre. Ezután már csak egy kérdése akad: miért nem építik meg azt a néhány száz méteres szakaszt, ami összekötné Szegedet Hattyassal? A vasúti átjáróban ugyanis veszélyes kerékpárral közlekedni. Ide - szerinte - gyalogos járdára is égető szükség lenne. Felbecsülve. A 441456-ról hölgyolvasónk méltatlannak tartja, hogy a vízművek akkor is kiszámlázza az általa becsült fogyasztást, amikor a leolvasó pontosan tudja, nem fogyasztott a lakó vizet. Ők ugyanis elköltöztek régi lakásukból, mégis 50 köbméteres fogyasztást számláztak ki. Érdeklődésükre azt a választ kapták, májusig visszutalják a folyószámláról leemelt 5 ezer forintot. Ha egyértelmű, hogy nem fogyasztottak vizet, miért számláz a szolgáltató és használja mások pénzét? - kérdi általunk olvasónk. • Mai vendégünk: Básthy Gábor Sajtósatu a Stefánián • Munkatársunktól A Sajtóházban működő újságíróklubban, a Stefániában új rendezvénysorozat kezdődött március 18-án. A vendég Szőke Péter ezredes, szegedi rendőrkapitány volt, akit két kollégánk nyilvános interjú keretében kérdezett. Az eseményt a városi televízió is rögzítette, majd rövidesen műsorára tűzte. A hagyományteremtó rendezvényt követően minden hónap első és harmadik keddjén a közélet, a gazdaság, a sport és egyéb területek jeles képviselőit látjuk vendégül. Ma este Básthy Gábort, Szeged, gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterét kérdezik munkatársaink, Újszászi Ilona és Kovács András. A Sajtósatu második „adása" 19 órakor kezdódik a Sajtóház klubjában. Évadnyitó a gyálai vadászházban • Tudósítónktól Ha mesélni tudnának a gyaláréti vadászház falai, akkor bizonyára legendás történetekkel lennének gazdagabbak az odalátogató vendégek, mivel híres személyek fordultak itt meg, főként a rendszerváltás előtt. Nyilván nem véletlenül, mivel a gyönyörű környezet, a trófeákkal ékesített vadászház olyan hangulatot áraszt, amelyben igazán jól érezheti magát az ember, hátha még remek étellel, itallal is kedveskednek neki. Az elmúlt hétvégén évadnyitó zenés összejövetelt tartottak, amelyen az új házigazda szerepében, a vadászházat bérlő Gazsó László mutatkozott be. A jövőben a különféle összejövetelekre a vadételekkel, specialitásokkal igyekeznek kicsalogatni a vendégeket Gyálarétre. Mintaszerű matekosok makói önkormányzat, s a megyei közgyűlés ugyancsak adott ki díjakat. Az országos versenyre továbbjutók, a III. osztályosok közül: 2. Jankó Zsuzsanna (Tisza-parti Általános Iskola, Szeged, felk. tan. Onozóné Samu Tünde). IV. oszt.: 1. Sere Péter (II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk., Kistelek, felk. tan. Papp Mária); 2. Lencsés Gyula (JATE Ságvári Endre Gyakorló Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Kazi Zsuzsanna); V. oszt. 3. Szabó Botond (Béke Utcai Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Tóthné Hevesi Katalin). VI. oszt. 1. Jankó András (Tisza-parti Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Kothencz Jánosné); 2. Bartha Ferenc (JATE Ságvári Endre Gyakorló Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Vincze Istvánné); 4. Túri Rita (JGYTF. 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Soós Edit); VII. oszt. 1. Koreck Ferenc (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, felk. tan. Mike János); 2. Nagy Ágnes (JGYTF. 1. sz. Gyakorló Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Konfár László). VIII. oszt. 1. Kaszás Csilla (Tisza-parti Általános Iskola, Szeged, felk. tan. Kothencz Jánosné); 2. Vígh Viktor (Általános Iskola, Székkutas, felk. tan. Rostásné Juhász Nagy Edit); 3. Varjú Péter (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, felk. tan. Mike János); 4. Csukonyi László (JATE Ságvári Endre Gyakorló Ált. Isk., Szeged, felk. tan. Búcsúné Józsa Erzsébet). A fölsorolt tanulók továbbjutottak az országos versenyre. A csapatverseny győztesei pedig, a III. osztályosok kategóriájában: 1. Béke Utcai Általános Iskola, Szeged (Szabó Tamás, Pasinszki Sándor, Pilihaci Oszkár); IV. oszt. 1. JATE Ságvári Endre Gyakorló Ált. Isk. (Lencsés Gyula, Vajtai Csaba, Kónya Balázs); VII. oszt. 1. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged (Koreck Ferenc, Danyi Antal, Fűrész Gábor); VIII. oszt. 1. Tisza-parti Általános Iskola, Szeged (Kaszás Csilla, Kiss Miklós, Szerényi Zita). A megyei közgyűlés különdíját Kaszás Csilla, VIII. oszt. tanuló (Tisza-parti Általános Iskola, Szeged) nyerte el. Nem horgásznak: takarítanak • Dunántúlon birkával, Szegeden sonkával... Mit tojhat egy panelnyuszi? Nem csupán a környezet vendégcsalogató, hanem a szíves látás is. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól A makói városháza dísztermében tartották az országos Zrínyi Ilonamatematikaverseny megyei eredményhirdetését, a hét végén. A megjelent általános iskolás, illetve kisgimnazista versenyzőket, pedagógusokat, szülóket dr. Búzás Péter, Makó polgármestere, és Bálint József, a verseny megyei szervezőbizottságának elnöke, a Makói Kálvin Téri Általános Iskola igazgatója üdvözölte. A legjobb eredményt elérők országos versenyre jutottak tovább; a A legszebb, vadregényes tájat is elcsúfítja a szemét, ahol pedig ember jár, ott konzervdoboz, pilleüveg, papír és sok minden egyéb marad utána. Megyénk egyik horgászparadicsoma az Atkái holtág. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének tagjai néha családostól is fölkeresik ezt a hangulatos tájat, amely most tavaszra már nagytakarításra szorult. El is jöttek nagyszombaton sokan - kivételesen pecabot nélkül -, hogy ezen a környezetvédelmi napon megtisztítsák a környéket. - Ennek a holtágnak a vizét inni lehet, olyan tiszta. Nincs a környéken se gyár, se mezőgazdasági üzem, ami szennyezné - mondta Láda Gáspár ügyvezető elnök. „Mindenkitől ezt várnánk..." - Sok benne a hal, fogtak itt már 23 kilós pontyot és 30 kilós amurt is. Ezért kell vigyázni erre a természeti kincsre. Évente egy napon nem horgászunk, hanem takarítunk. Mindenkitől ezt várnánk. Mi azért láttunk a vízparti bokrok alatt néhány, békésen pecázó horgászt.... Kép és szöveg: Somogyi Kőrolyné A mai húsvétok már nem igaziak. A szép néphagyomány elveszítette varázsát, s leginkább csak az üres külsőségek maradtak meg halljuk évről évre a sok igazságot rejtő ítéletet. Aztán eljó a locsolkodás ideje, s a más, pihenésre szánt ünnepnapokon oly kihalt szegedi utcák mégiscsak megtelnek élettel, autók ezrei köröznek a városban. A farmerhoz és edzőcipőhöz szoktatott kölykök, a papucsban, melegítőruhában bóklászó apukák pedig fölöltik ünnepi mosolyuk mellé a régen használt öltönyt is. Tegnap még mindenképp ez volt az érvényes forgatókönyv. A város legkülönbözőbb pontjain figyelve a forgalmat, nyugodt szívvel lehetett megállapítani: Szegeden - minden bírálat ellenére - igenis húsvétolnak a polgárok. A „miért is?" kérdésre aztán már kaphattuk a nem egyszer közhelyes válaszokat, nézhettük a vállvonogatást. Vagy éppenséggel volt olyan szerencsénk, hogy összetalálkozhattunk egy, a tradíciókhoz örömmel ragaszkodó családdal is. A nagypapa, Király Feri bácsi - mint elmondta - úgy hatvan éve kopogtatott be először húsvét idején lányos család ajtaján. Igaz, messze innen, a Dunántúlon, szülőfalujában, Nagydorogon követte a népszokás parancsait. Aztán 1957-ben, Szegedre költözve gyorsan rájött, a Tisza-parti népek másképp ünnepelnek. - Mifelénk inkább birkahús, hizlalt baromfi került az ünnepi asztalra, s el is csodálkoztam azon, hogy az Alföldön mekkora kultusza van a húsvéti sonkának. Szokatlan volt az illatos kölnis locsolás is, hiszen a dunántúli legények akkoriban még vizet loccsantottak a lányok nyakába - mondta Feri bácsi, miközben épp azon fáradoztunk, hogy elbújjunk a tegnapot kicsit megkeserítő szél elől a Szilléri sugárúti panelrengetegben. - De aztán gyorsan ráhangolódtam a szegedi szokásokra, s ma is minden évben kötelességünknek érezzük, hogy immár vejemmel, unokámmal járjuk körbe a várost. - Sajnos mára valóban sokan csak puszta formalitásnak veszik a locsolkodást, de a mi családunk úgy tartja, hogy évente egyszer igenis illő ilyen módon megtisztelni a rokonságot, a barátokat - vette át a szót veje, Csontos István, aki hétköznapokon építési vállalkozóként dolgozik. - így aztán nagy rohanás ez a nap, hiszen igyekszünk mindenkihez odaérni. Csontosék az ismerősöket járva, tegnap is legalább 8-9 helyre becsöngettek. Aminek a kis Gabi - miközben bátyja, Peti már iskolatársaival látogatta a lányokat azért is örült, mint mondta a kisiskolások őszinte bájával, mert sok csokinyuszi és tojás is kerül az ajándékos szatyorba. S hozzá hasonlóan mosolygós kissrácokkal találkozhattunk a Belvárosban éppúgy, mint a körtöltés környékén. Ami pedig még közös ezredvégi locsolós ünnepünkben: rengetegen a motorizált, autós körlátogatások mellett voksolnak. Azt persze már nehéz lenni kideríteni, hogy a nagy sietségben hányan is vallottak a KirályCsontos családhoz hasonló elveket. Mint ahogy azt is, hogy szagos-kölnis húsvétunk szokásából mennyit őriznek meg utódaink. Próbáltam erről két, egészen pöttöm lurkót kifaggatni, csak éppen nem volt idejük válaszolni. Mert azon folyt a nagy szócsata, hogy a csokitojást tojó nyuszi most létezik, avagy nem. Apjuk ily szavakkal igyekezett kordában tartani őket: hát nem mindegy, amíg anyátoknak legalább csokitojásra futja... Bátyi Zoltán Király Feri bácsi, a nagypapa, Csontos István apuka, és fia, a kis Gabi ma is nemes hagyománynak tartja a húsvéti locsolkodást. (Fotó: Miskolezi Róbert)