Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19 / 91. szám

SZOMBAT, 1997. ÁPR. 19. STEFÁNIA 5 PANNON Szegediek taroltak Petőfi Sándor tiszteletére rendezték meg a szavalóverseny megyei döntőjét Szentesen. A költő nevét viselő általános iskolában tegnap olyan magas színvonalon adtak számot felkészültségükről a nebulók, hogy a zsűri minden csoportból a hat legjobb versenyző teljesítményét ismerte el. A csaknem száz résztvevő közül mind a négy kategóriában szegedi tanulók végeztek az első helyen. Az eredmények az 1-2. osztályosok mezőnyében: 1. Dombi Boglárka (Szeged, Gedói-iskola), 2. Török Szilvia (Kistelek) és Nagy Réka (Szentes, Koszta József isk.), 3. Nagy Jenő (Vásárhely, Liszt F.), Pál Molnár Bence (Szeged, Juhász Gy. Tanárképz. Főisk. gyakorló), 4. Háncsok Petra (Tömörkény). A 3-4. osztályosok versenyét Barkóczy Dávid (Szeged, Juhász Gy. Tanárképz. Főisk. gyakorló) nyerte, 2. Asztalos Kata (Hmvhely, Kertváros), 3. Márkus Attila (Szeged, Zrínyi Ilona), 4. Szanyi Melinda (Makó, Deák F.), 5. Kruzslicz Tamás (Szentes, Koszta), 6. Csenki Gergely (Hmvhely, József A.). Az ötödikesek és hatodikosok versengésében 1. Király András (Szeged, Karolina Elemi Isk. és Gimn.), Hódi Eszter (Szeged, Arany J.), 2. Szigeti Boglárka (Szeged, Zrínyi I.), Szabó Andrea (Szentes, Petőfi), 3. Báron Péter (Makó, Bartók B.) és Tóth Anett (Szeged, Arany J.). A 7-8. osztályosok közül 1. lett Molnár Eszter (Szeged, Arany J.), 2. Nóvák Csilla (Kistelek), Pártos Katalin (Szeged, Odessza II. ), 3. Kiss Anna (Szentes, Petőfi), Katona-Kis Margit (Mártély) és Megyesi Ágnes (Szeged, Tabán). B. I. Mesevár Szentesen a Damjanich János Altalános Iskola adott otthont a mese- és prózamondó verseny megyei döntőjének, amelyen negyven alsó tagozatos tanuló vett részt a kisebb-nagyobb településekről. Az első és második osztályosok csoportjában az alábbi eredményt hirdette ki Szemerédi Andrásné zsűrielnök: 1. Gazdag Anna (Szeged, Kossuth L., felkészítő tanára: Házi Zsoltné), Huszka Richárd (Kistelek, felk. tan.: Harangozó Ildikó), 2. Hódi Ágnes (Szeged, Arany J., tanára: Paraginé Nagy Ildikó), 3. Nagy Réka (Szentes, Koszta )., felk. tan.: Varga Katalin), 4. Kulcsár Tímea (Makó, Deák F„ felk. tan.: Kónyáné Miklós Erzsébet), Köröndi Péter (Szentes, Petőfi, felk. tan.: Csige Istvánná). A harmadikosok-negyedikesek kategóriájában a Tóthné Zsombó Ildikó vezette zsűri döntése szerint 1. lett Czagány Nóra (Makó, Kálvin tér, felkészítő tanár: Marsi Istvánné), 2. Kékesi Zsuzsa (Hódmezővásárhely, József A., felk. tan.: Pintérné Elekes Edit), 3. Szabó Lajos (Csongrád, Piroskaváros, felk. tan.: dr. Lovas Sándorné), Szabó Márta (Rúzsa, alapfokú és művészeti ált. isk., felk. tan.: Rapcsákné Polyák Andrea), 4. Lass Péter (Szeged, Arany J., felk. tan.: Törökné) és Lipták Orsolya (Szeged, Weöres S.). A nyertes diákok könyvjutalmat és oklevelet vehettek át. B. I. Öreg-Rókus megpróbáltatásai Tegnap lakossági fórumot tartottak a Rókusi I. Számú Altalános Iskolában. A városrész közbiztonságáról, a romos épületekről és az önkényes beköltözőkről vitatkoztak az önkormányzati képviselők, a műszaki és a vagyonkezelői iroda munkatársai és az ÉKF Kft. képviselői a lakókkal. Dr. Botka László országgyűlési képviselő, mint a fórum házigazdája beszélt a korábbi találkozó (február 28.) óta elért eredményekről. A területen tarthatatlan állapotok uralkodnak. Az elhagyatott, romos házakba beköltözött személyek veszélyeztetik az „őslakosok" biztonságát. Ez ellen csak oly módon lehet védekezni, ha lebontják ezeket az épületeket, valamint növelik a rendőri jelenlétet. Ezek a gondok nem újak, már évek óta foglalkoztatják a lakókat és az illetékes szerveket. A múltkori találkozó után elkezdték a bontási munkálatokat. Legelőször a Hunyadi tér 17. alatti épületet szanálják. A munkát megkönnyftette, hogy nem kellett senkit sem kiköltöztetni, ugyanis a fyáz lakatlan volt. Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő két listát említett, amelyek alapján eldönthetik, hogy az épületek közül melyiket bontassák le. Az egyiket a rendőrség állította össze, ez az önkényes beköltözőket sorolja fel, körülbelül 47 családról van szó. A másikat a Démász Rt. készítette, ezen azok a lakóházak szerepelnek, amelyekben már életveszélyesek az elektromos vezetékek. A lebontás után az üres telkeket értékesítenék, de azt szeretnék, ha az új tulajdonos bérlakásokat építene rajtuk. Ezt úgy próbálják elősegíteni, hogy leviszik a telkek árait. A Hunyadi tér 3., 6., 12., 18. és 23. és a Zákány utca 39. alatti épületekre mondták ki legelőször a „halálos ítéletet". A Tavasz utca - Öthalom utca sarkán lévő lakóházat födémcserés felújítással még megmenthetik. Az egyre romló közbiztonság miatt a lakók nem mernek kimenni az utcára, a gyerekek félve mennek iskolába. Az illegális beköltözők, főleg a fiatalabbak, inzultálják a polgárokat. Kutyákat uszítanak rájuk, kirabolják és bántalmazzák őket. K. T. Megálló - új helyen • Munkatársunktól A Szegedi Közlekedési Társaság értesíti az utasait, hogy április 21-én (hétfőn) a Széchenyi téren a Divatcentrum elől a Posta Bank elé visszahelyezik a trolibuszmegállót. Az áthelyezés a Tisza Volán 60 és 60Y jelzésű járatait is érinti Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Sulyok Erzsébettel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8-tól 10 óráig, vasárnap 14től 15 óráig várja hívásaikat a 06-20432-663-as telefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Talált tárgyak és állatok ügyében hivják a (62)481-281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirdetések „Talált" rovatában. Nem szabad királyi! Dr. Géczi Lajos levéltáros megelégelte a dolgot és telefonált: számos helyen látta már kinyomtatva, miszerint az idén azt ünnepelnénk, hogy Szeged 750 éve szabad királyi város. Helytelenül hivatkozik erre valamennyi ünnepi, vagy annak szánt esemény szervezője. Ugyanis a szabad királyi városi rang sokkal későbbi fogalom. 750 évvel ezelóttről egy okleveles említése ismert Szeged városának - legföljebb ezt ünnepelhetjük. (A témáról a Délmagyarország megkérdezte a kor legjobb ismerőjét, Kristó Gyula professzort; interjúját a közeljövőben olvashatják.) Lámpa. Rókuson, a víztoronynál mostanában gyakran csak sárgán villog a közúti jelzőlámpa, s Dosztig Ildikó szerint ez rendkívül veszélyes, tekintettel a közeli iskolára. Pósz-macska. Nagyon örülnek a lakók, mondta nevükben egy úr a 479212-ről, hogy a Környezetgazdálkodási Kht. rendbehozta a Pósz Jenő utcát és a környéket, gondozzák a növényeket is, csak azt fájlalják, hogy a volt bölcsödében macskák laknak, rengeteg. Páratlan díj. Bicskeiné Csányi Mária, az l-es postahivatal vezetője elmondta a csütörtöki panaszra, hogy mindig páratlan hónapban szedik a tévéelőfizetési dfjakat, s ezekben a hónapokban este 8 óráig a hivatalban is be lehet fizetni. Páros hónapokban valóban csak délután 4-ig. Belföldi postautalványon is fel lehet adni a pénzt, de akkor feladási díjat is kell fizetni. Nem iskola. Csak az óvodai, meg a bölcsödéi férőhelyekkel van gond Domaszéken és nem az iskolaival, bár a tegnapi lakossági fórumon az iskolai „ellátásról" is volt szó helyesbítette szerdai szócinkkünket Simonná Szalma Éva. Zöld vágók. A 318-041ről kérik, ne ilyenkor vagdossák a már virágba-zöldbe borult fák ágait a Kazinczy utcában és máshol. Hanem korábban, amikor még nem is rügyeznek. • Írásbeli vizsga testnevelésből is Elégtelen az új érettséginek A képen még nem testnevelésből írásbeliznek. (Fotá: Nagy László) Nem kapott átmenő osztályzatot Szegeden a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által nemrég kibocsátott új érettségi követelményrendszer és vizsgaszabályzat tervezete. A dokumentum több mint féléves késés után alig egy hónapja érkezett meg a városba, s a minisztérium kérésére az önkormányzat és az iskolák most véleményt mondtak róla. Az általános szegedi megítélés szerint az új érettségi szabályzat és követelményrendszer bevezetése jelenlegi formában több pozitív hatás mellett rengeteg bizonytalanságot hagyna, és olyan vélemény is létezik, mely szerint a szabályzat szinte káoszt teremtene az érettségik körül. Abban mindenki egyetért, hogy a korábbi késedelem miatt az idó nagyon rövid. Néhány rendelkezés kivételével ugyanis az új érettségi szabályzatot már a jövó tanévtói életbe szeretnék léptetni a Nemzeti Alaptantervvel együtt, s a szakemberek attól tartanak, hogy ebbe a rövid időbe nem fér majd bele a szabályzat felelős kidolgozása. Az új érettségi szabályzat alapos változásokat hoz majd a jelenlegi rendszerhez képest. A legfontosabb, hogy megjelenik az úgynevezett kétszintű érettségi: a diákok választhatnak majd, hogy emelt szintű, vagy középszintű vizsgát kívánnak tenni. Előbbi a felsőoktatásbeli felvételivel lenne azonos, az egyetemek azonban maguk dönthetik el igényeiket a felvételizővel szemben, így a gimnáziumok attól tartanak, hogy nem lesz majd kellő összhang a felsőoktatási beiskolázásnál. Míg eddig egységes volt a vizsga, ezután a középiskoláknak hétféle érettségi fogalmával kell megbarátkozniuk. A rendes vizsga mellett lesz pótvizsga (az elbukóknak), pótlóvizsga (az igazoltan nem jelentkezőknek), emelt szintű vizsga (a felsőoktatásban továbbtanulóknak), középszintű vizsga (a szakképzésben továbbtanulóknak), szintemelő vizsga (a középszintű vizsgáról emelt szintre igyekvőknek), valamint előrehozott vizsga is, azoknak a diákoknak, akik már a középiskola 2. vagy 3. évfolyama után le akarják tenni az érettségit. Ugyancsak nagy változás, hogy ezentúl minden tárgyból lesz írásbeli és szóbeli (illetve gyakorlati) vizsga is. A tervezet szerint ezalól nem kivétel például a választható vizsgatantárgyak között a testnevelés sem. Gál Béla, a Radnóti Gimnázium igazgatója szerint ez a változtatás megsokszorozza az érettségik lebonyolítási idejét, vagyis a vizsgák aránytalanul elnyúlnak majd. A Radnóti véleményezése azt is kifogásolja, hogy az adott tantárgyak ismeretanyagbeli követelményei nincsenek összhangban a készülő NAT-tal sem. Vagyis míg a NAT csökkenti a tanóraszámot, az érettségi olyan ismeretanyagot követel, amely emelt óraszámnak felel meg. Ez ellen egyébként több iskola is szót emelt, és ez a fő oka az önkormányzat elutasító véleményének is. Az ellentmondás a nyelvtanárok vállát fogja leginkább nyomni, hiszen az új szabályzat szerint a sikeres nyelvi érettségi egyúttal középfokú, C típusú nyelvvizsgának felel majd meg. Mindezt azonban úgy, hogy a NAT által lecsökkentett órakeret a szakemberek szerint önmagában nem lesz elég a nyelvvizsgához. A vélemények több ponton nem tartják tisztázottnak a vizsgabizottságok működését, a minősítés elleni jogorvoslat kérdését, illetve azt, hogy a vizsgáztatással összefüggő munkák anyagi elismerését ki finanszírozza. Hogy a rosszul fogadott tervezet sorsa mi lesz, egyelőre nem világos, hiszen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium saját hatáskörében rendeletként bármikor kiadhatja azt. Az MKM által erőltetett szeptemberi NATbevezetéshez szükség van az érettségi szabályzatra is, ezért sokan attól tartanak, hogy a döntésnél a politikai megfontolásoknak nagyobb súlyuk lesz a szakmai érveknél. Panek József A templom kincsei • Munkatársunktól A Budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai címmel nyílt tegnap kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A későközépkori Magyar Királyság - korabeli szóhasználattal a Médium regni - területén a törökkor pusztításai és az azt követő újjáépítés következtében szinte teljesen megsemmisültek az egykor büszkén az ég felé törő gótikus templomok. A budai Várhegy déli oldalán állt Szent Zsigmondtemplom falait nem csupán az idő törölte el a föld színéről, de még az emléke is elenyészett. A XVII. század végén és a XVIII. század elején készített várostérképek feltüntették a templom helyét, így a kutatók jól azonosíthatták az építkezések során előkerült falmaradványókat. A rendszeres feltárásra azonban anyagiak hiányában 1994-ig nem nyílt mód. A Budavári Szent ZsigmondA Móra Ferenc Múzeumban a Budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai című kiállítás látható. (Fotó: Nagy László) templom és környéke régészeti kutatásainak végső eredményeit - hosszabb feldolgozó munka után - tavaly ősszel a Budapesti Történeti Múzeumban mutatták be a nagyközönségnek. A szegedi kiállításon a korabeli fazekak, csészék és mécsestálak mellett, láthatják például a templom XV. századi bronzcsillárjának töredékeit, valamint a „Vir Dolorum" egészalakos, fél életnagyságú Fájdalmas Krisztus szobrot. A kiállítás június l-ig tart nyitva.