Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. ÁPR. 17. A HELYZET 7 • „Mindnyájan büszkék lehetünk névadónkra" Juhász Gyula-napok • Munkatársunktól Koszorúzással kezdődött, és irodalmi, zenei, valamint képzőművészeti bemutatókkal, illetve előadásokkal folytatódott a tegnap megnyílt Juhász Gyula-napok. A szegedi tanárképző főiskola oktatói és hallgatói a péntek estig tartó rendezvénysorozat nyitóprogramjaként tegnap délelőtt intézményük névadójának mellszobra előtt tisztelegtek, s helyezték el a megemlékezés virágait. Délután a főiskola Szilién sugárúti épületében dr. Békési Imre főigazgató hivatalosan is megnyitotta a Juhász Gyula-napokat. Idézetekkel gazdagon tarkított beszédében a hatvan esztendővel ezelőtt elhunyt költőre, Juhász Gyulára emlékezett. Egyebek mellett elmondta: ha egy korszak életét nem jeleníti meg költészet, akkor az olyan, mintha nem is lett volna. „Boldogok és büszkék lehetünk, hogy intézményünk 1973 óta Juhász Gyula nevét viseli." A főiskola hallgatói önkormányzata által szervezett rendezvény - amely minden egyes napján más és más helyszínen vátja az érdeklődőket, s nemcsak a főiskolásokat - mai programjában az öntevékeny csoportok bemutatói, fotókiállítás, videovetltések, játékos vetélkedő, tánc- és versmondóverseny, színházi előadások, valamint koncertek szerepelnek. • Gyálai tárolók között Hulladékudvarral, a vadlerakók ellen Gyálarét: szeméttelep helyett konténerek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Fellélegezhetnek végre a gyálarétiek, az újonnan épült hulladékudvar tegnapi átadásával ugyanis megszűnik az évek óta a falu határában éktelenkedő, számtalan panaszt kiváltó féllegális szeméttelep. Nem új találmány egyébként a hulladékudvar, Nyugat-Európában már jól ismerik. Ha Gyálaréten beválik, akkor a város többi részén is találkozhatunk majd vele. - Szeged komolyan gondolja a környezetvédelmet és a hulladékgazdálkodást, bizonyíték erre a mai alkalom is - mondta Szalay István polgármester Gyálaréten, Csongrád megye első hulladékudvarának avatásán, majd átvágta a nemzeti színű szalagot és besétált, hogy szemügyre vegye a szemetes konténereket. Evek óta szenvedtek a gyálarétiek a falu határában bűzölgő, folyamatosan gyarapodó, időnként lángra lobbanó szemétteleptől, mely ráadásul legálisan működött. Egészen pontosan féllegálisan, hiszen csak a lakosság szállíthatta ide törvényesen a szemetet. A közgyűlés költségvetésében 18 millió forintot különített el, s ebből a pénzből oldották meg Gyálaréten és Algyőn - a problémát. A szemetet összeszedték, a talajt elegyengették és hulladékudvart építettek. A léteseítmény valójában egy kerítéssel körbevett, éjjel-nappal őrzött telep, melyre a lakosság egy köbméterig ingyen vihet be szemetet. Vékony facsemeték jelzik a kerítés mellett, hogy évek múlva zöldterületként láthatjuk viszont az egykori szeméttelepet. Általában a háztartásban feleslegessé vált, nagyobb méretű hulladékot várják itt, amelyik nem való a kukába - jöhet a lestrapált bútor, a kipurcant tévé és az egyéb szemét. A tárolás környezetkímélő módon, konténerekben történik, ráadásul a korszerű elveknek megfelelően szelektív hulladékgyűjtést folytatnak, a papírt, a műanyagot és az üveget külön válogatják. A háztartási veszélyes hulladékot is megfelelően kezelik, megszűnik a kiöregedett akkumulátorok elhelyezésének gondja is. Fontos, hogy a hulladékudvar csak a lakosságot várja tárt kapukkal, az ipari és közületi szemetet a vállalkozásoknak a sándorfalvi központi telepre kell vitetniük. Egyelőre próbaüzemet folytat a hulladékudvar, így a nyitva tartás is ideiglenes; hétköznap 8 és 16 óra között lehet menni, szombaton pedig 8-tól 12-ig vannak nyitva. Maga a „műfaj" is tesztelés alatt áll egyébként, hiszen, ha beválik a módszer, akkor a város többi részén is felbukkannak majd a hulladékudvarok, így segítve a vadlerakók, városképet rondító szemétkupacok felszámolását. Az első körben egyébként három neuralgikus helyen szüntetik meg így a szeméttelepek problémáját, Gyálarét mellett egy héten belül Algyőn és Sándorfalván avatnak hulladékudvart. T. V. Álmoskönyv A napokban könyvbemutatót tartottak a Gellért Szállóban. Isépy Tamás kötetét mutatták be, amely az Önkormányzatok és volt egyházi ingatlanok címet viseli. Nagy a valószínűsége, hogy viszik majd, mint a cukrot, a cím önmagában is izgalmas és figyelemfelkeltő. A hollywoodi filmesek már le is csaptak rá. Mindannyiunk könyvespolcán ott a helye. Elalvás előtt egy olyan 10-15 oldal jobb, mint egy csésze kamillatea. P. Sz. Bevallás, befizetés • Munkatársunktól Az 1995. évi LVI. törvény alapján környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettek a belföldi előállítású üzemanyag (motorbenzin, gázolaj), gumiabroncs, hűtőberendezés, csomagolóeszköz, akkumulátor termékek első belföldi forgalomba hozói, vagy saját célú felhasználói, valamint ezen termékek importálói. A díj fizetésére kötelezetteknek a termékdíjat az első fokú adóhatósághoz benyújtandó havi, évközi, illetve éves adóbevallásukban kell bevallaniuk. A havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek ezenkívül a negyedévet követő hónap 20-ig részletező bevallást kell benyújtaniuk a környezetvédelmi termékdíjról. Ez az új bizonylattípus a 9723-as számú, amelyet első alkalommal 1997. április 20-ig kell beadni egy példányban az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságához. Az új nyomtatvány néhány napon belül kereskedelmi forgalomba kerül, a hivatalos nyomtatvány-forgalmazóknál lesz beszerezhető. A kötelezetteknek a befizetéseket ezentúl nem a Környezetvédelmi Alaphoz, hanem az APEH számlaszámaira kell teljesíteniük a tárgyhót követő hónap 15-ig. Az újonnan nyitott APEH-számlaszámok a következők: 10032000-06056078 motorbenzint terhelő környezetvédelmi termékdíj, 10032000-06056085 gázolajat terhelő környezetvédelmi termékdíj, 10032000-06056133 gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056157 hűtőberendezések és hűtőközeg környezetvédelmi termékdíja, 10032000-06056140 csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja, 10032000-06056164 akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja. Az új adónemről és bevallási nyomtatványról további részletes felvilágosítást az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálati osztályán kérhetnek az érintettek. Dandártábornok, Ohiábál Segélyezés? Intézkedés? Szociálisan érzéketlennek kiáltották ki azt a két képviselőt, aki a legutóbbi közgyűlésen fölvetette: a rászorultak támogatására, ne pedig újabb és újabb intézmények létrehozására és fönntartására fordítsák a szociális ágazatra jutó egyre szűkülő pénzkeretet. S egyáltalán: döntésre alkalmas szövegeket tárjon a hivatal a közgyűlés elé. Az eset azt is példázta, szakmai kérdésből és az önkormányzati döntések előkészítésének mikéntjéből hogyan lehet politikai ügyet csinálni. A munkanélkülisége miatt megtámadott pénzügyi bizottsági elnök és e testület álláspontjának ismertetésére Beck Zoltánt (MSZDP) kértük. • A népjóléti iroda ügyes pályázóként milliókkal egészíti ki a szociális segélyezésre fordítható helyi keretet. Mégis kukacoskodott a pénzügyi bizottság. - Azt kifogásoltam, nem először, hogy sajnálatos gyakorlat létezik: a képviselők vagy nagyon későn, vagy nem megfelelő infomációkkal ellátva kapnak előtertunk, hogy 51,8 százalék jut segélyezésre és szociális juttatásokra, s 48,2 százalékkal működtetjük az intézményrendszert. Ha ez a trend folytatódik, egy éven belül el fogja érni az intézményrendszer működtetésének költsége a segélyezésre fordítható összeget! 0 Mégis elállt attól a javaslatától, hogy a közgyűlés tekintse át a szociális intézményrendszer működtetésének lehetőségeit. Pedig egy másik képviselő fölvetette: a népjóléti iroda jogszabályokat sértve hozta létre, s bővíti a Humán Szolgáltató Központnak nevezett intézményrendszerét. - Visszavontam javaslatomat, mert egészen biztosan leszavaztak volna. Ugyanis a vita során érződött: ebben a kérdésben már korábban megszületett a többség egyetértése. A közgyűlés ezek után szakmai és elvi kérdésekkel ez esetben alig foglalkozott. Pedig a számok igazolják, hogy a szegedi szociális háló egyre sűrűbb szövésű lesz, de egyre kevesebb önkormányzati segítségre szoruló embert tart meg, óv a további társadalmi süllyedéstől. Újszószi Ilona Magyarország - a NATOhoz csatlakozás jegyében - a polgári védelmi feladatok ellátásában is szeretne maximálisan megfelelni a nemzetközi elvárásoknak. Ezért az Országos Polgári Védelmi Parancsnokság és a hazánkat ebben segítő Ohiói Nemzeti Gárda a szakmai, módszertani kérdések megtárgyalására időközönként tapasztalatszerző cserelátogatásokat szervez. Ennek keretében töltötte a tegnapi napot Csongrád megyében John S. Martin ohiói dandártábornok és kísérete. Az Amerikai Egyesült Államok Ohio államából érkezett háromtagú delegációt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban - a tavaly júliusban a magyar polgári védelmi küldöttség egyik tagjaként kint járt Korondi Csaba pv. ezredes, megyei parancsnok, valamint Kaszás Mihály ezredes, a megyei védelmi bizottság titkára fogadta. A vendégek Hova is célozzak? (Fotó: Tésik Attila) a park látványosságainak köztük természetesen a Feszty-körkép - megtekintése után, a megyei önkormányzat Rákóczi téri székházában tájékoztatót hallgattak meg az Alföld e szűkebb régiójának életéről, a BM Csongrád Megyei PV Parancsnokságának munkájáról, a megye katasztrófa-veszélyeztettségéről. Ezt rövid tiszai hajózás követte, majd Vásárhelyen, a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál tettek látogatást. A kishomoki kiképzőbázison pedig a második hete folyó katonai gyakorlat egy részét tekintették meg. Délután dr. Szalay István, Szeged polgármestere fogadta John S. Martint, továbbá Ralph W. Green alezredest és Michail O. Howley tiszthelyettest. N. R. J. A fejük fölött, róluk döntnek? (Fotó: Nagy László) jesztéseket, hogy döntsenek. A népjóléti iroda pályázatairól szóló előterjesztés mindkét kritériumnak eleget tett. A minisztérium pályázati felhívása február 28-án jelent meg, de a bizottságok csak április 6. körül kapták meg a pályázatokkal kapcsolatos előterjesztés szövegét. De a pénzügyi bizottság azt is kifogásolta, hogy nem megalapozott vagy hiányzik a döntés következményeinek számszerűsítése. A közgyűlést is kész helyzet elé állította az iroda, hangsúlyozva a döntéskényszert, azt, hogy a pályázatokat április 15-ig be kell nyújtani. 0 Az iroda, pályázatainak sikere esetén, több mint 52 millió forintot hozna Szegedre. Bővülne például az utcai szociális munka, javulna a népkonyhai étkeztetés és az átmeneti szállás felszereltsége. Sőt: egy új intézmény, egy anya-gyermek szállás is megszületne. Azaz a Humán Szolgáltató Központhoz tartozó intézményhálózat tovább bővülne. Ha minden pályázatuk bejön, akkor ez 26,8 millió forint többletkiadást jelentene évente. - Ezért vetettem föl már tavaly is, gondolkozni kellene, hogy a szociális feladatok ellátására rendelkezésünkre álló összeg elosztásában az intézményfejlesztés-e az egyetlen út. Szerintem olcsóbb megoldás lenne, ha a meglévő civil szervezeteket, például a Máltati Szeretetszolgálatot vonnánk be a szociális feladatok ellátásába. 0 Európa nyugati felén, az uniós országokban is így természetes. De nálunk az önkormányzatokra ruházott feladat lett a szociális bajok orvoslása. Ezért mondta több képviselő is: az önkormányzat nem dughatja homokba a fejét. - A közgyűlési vitában még nem ismertem a pontos adatokat. Most azonban beszéljenek a számok! A szociális ágazat intézményi kiadása '95-től napjainkig 36,7 százalékkal növekedett, míg a kifizetett segélyekre és juttatásokra fordított összeg 12,4 százalékkal csökkent. De a szocális feladatok teljesítésére rendelkezésünkre álló összeg felhasználásának arányai is elképesztően eltolódtak! Míg '95-ben 62,6 százalékot fizettünk ki a rászorultaknak, s az ellátáshoz szükséges intézményrendszer működtetése 37,2 százalékot vitt el, most ott tar-