Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 15. 2 KÜLFÖLD kommentár Törődnek velünk? M inden jóban van valami rossz. A jó jelen esetben az, hogy Magyarországot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank már olyan fejlettnek tekinti, hogy szinte az egyharmadára csökkenti a számunkra „ki­utalt" befektetéseket és hiteleket. Nem másban, mint ECU-ban számolva. Vagyis: az egy évvel ezelőtti 406 millió helyett idén már csak 133 millió ECU-t kapunk. A rossz az, hogy iMndonban, az EBRD székhelyén kezdenek velünk nem annyira „törődni", a szó neme­sebbik értelmében. Holott - Bod Péter Ákost idézve ­azok az országok is érdemelnek befektetéseket és hite­leket, amelyek esetében a pénz megtérül, nem beszélve arról, hogy az EBRD, mint bank is kevesebb kockáza­tot vállal. Szó, ami szó, az utóbbi időkben a hírekből és a kommentárokból egyértelműen az derül ki, kint va­gyunk a vízből. Az ország nemzetközi megítélése jó, csökkent az adósságállomány, az infláció, növekedés­nek indult a GDP. Nem szorulunk többé támogatásra, segélyekre. Ebből viszont logikusan következik, a so­ron következő problémákat részint saját erőből kell megoldanunk, részint bíznunk kell abban, hogy bizo­nyos kölcsönhatások révén egyik tőkéscsoport vonzza a másikai, egyik ágazat maga után húzza a másikat, a pénz pedig pénzt fial. A Z EBRD-ben elfogynak a „magyar kérdéssel"fog­lalkozó szakemberek. Bod Péter Ákos, a Magyar­országot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot tömörítő csoport igazgatója szerint nem túl jó, hogy a Nyugat kevesebbet törődik velünk. Valahol ugyanez játszódik le kicsiben is. A múlt héten, amikor Csong­rád megyében tanácskozott az MGYOSZ elnöksége, régiónk szakemberei kifejtették: a térség nem hátrá­nyos helyzetű, sosem volt az. Ez jó. Az viszont rossz benne, hogy a megye ezáltal segélyért és kedvezmé­nyekért sem ácsingózhat. ff Éllovasok Az csökkenő támogatással nem segélyalap! n [\ih .iv k l\hmt 1] •* : ! 1 1| t >nh fl m FfW •juf " m jtll^l ^kj* WASS flfl os 11 WL i \ m? ' Wm w £ü& j^a^vk*!. mihiülh jmil A kormányzótanács értekezletével hivatalosan is megkezdődött az EBRD éves közgyűlése. (MTI Telefotó) EU-különcsúcs a társultakkal O Brüsszel (MTI) Az Európai Unió hol­land elnöksége június 27-én, Amszterdamban rendezi azt a rendkívüli értekezletet, amelyre a társult államok vezetőit is meghívják - erősítette meg hétfőn a holland külügyminisztérium. Hozzátette ugyanakkor, hogy a találkozó részt­vevőinek listája még nem végleges, emiatt egyelAre a meghívókat sem küldték el. Holland sajtóértesülések szerint a találkozóra az EU­ba jeienkezó kelet-európai államokon és Cipruson kívül Izland, Liechtenstein és Nor­végia képviselőjét is meg­hívják. Az EU részéről egyelőre csak a soros elnök­ség és a brüsszeli bizottság részvétele biztos. A találkozóra az EU fél­éves csúcsértekezlete után tíz nappal kerül sor. Az ere­O Vukovár (MTI) Élesen bírálta hétfőn a horvátországi Duna mentén megtartott választások meg­szervezését John Kornblum amerikai külügyi államtitkár­helyettes, és felvetette, hogy az Egyesült Államok esetleg az ENSZ-igazgatás meg­hosszabbítását fogja javasol­ni. Horvát illetékesek vissza­utasították a szervezést elma­rasztaló állásfoglalásokat. Kornblum az AP tudósítójá­nak telefonon adott nyilatko­zatában kifejtette, hogy a ke­let-szlavóniai választások si­kere „kulcsfontosságú" a deti tervek szerint a társulta­kat a rendes ülésre hívták volna meg, de az EU tavaly kezdődött kormányközi kon­ferenciájának egyelőre bi­zonytalan kimenetele miatt a meghívást elhalasztották. A június 16-17-i EU-csú­csot teljes egészében a kor­mányközi értekezletnek szentelik, és holland remé­nyek szerint az akkorra tize­nöt hónapos konferenciát ezen a tanácskozáson le is záiják. E cél elérése érdeké­ben a holland elnökség má­jus végén vagy június elején rendez egy rendkívüli EU­csúcstalálkozót is, ahol szin­tén az EU reformján dolgozó konferencia gyorsítása lesz a téma. A társult államokat a júni­us 27-i amszterdami találko­zón várhatóan már a lezárt konferencia eredményeiről tájékoztathatják, és immár tényként ismertethetik velük az Európai Unió reformjáról készülő szerződést. szerb kézen lévő területek át­meneti ENSZ-igazgatásának befejezésére, illetve meg­hosszabbítására vonatkozó döntés szempontjából. Az átmeneti ENSZ-igaz­gatás (UNTAES) szóvivője, Philip Arnold Vukovárban a világszervezet képviseőinek „mélységes csalódottságát" tolmácsolta, amiért a horvát hatóságok ,. hiányos és nem megfelelő" módon bonyolí­tották le a választásokat. A horvát választási bizottság egy név nélkül nyilatkozó képviselője Zágrábban visz­szautasította a bírálatokat. • London (MTI) Az EBRD érintett or­szágcsoport-igazgatói aggasztónak tartják, hogy milyen gyorsan fo­gyatkoznak az új prog­ramok a kelet-európai éllovas országok számá­ra — irta hetfón az Emer­ging Markets című lon­doni befektetési szak­lap. A kiadvány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most folyó éves közgyűléséhez fűzött elemzést, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország • Hága (MTI) A bós-nagymarosi szerződés egyoldalú magyar felmondását igazoló érvek támadá­sával, valamint a szlo­vák oldalon megépült projekt - a „C" variáns ­környezetbarát jellegé­nek demonstrálásával hétfőn Hágában meg­kezdődött a szlovák „válaszadás" a Nemzet­közi Bíróság előtt zajló perben. A szlovák álláspontot képviselő brit, francia, ame­rikai és szlovák felszólalók elsősorban a múlt heti, „ma­gyar válaszadás" fontosabb megállapításaira reagáltak, ismét aláhúzva az egyes kér­dések kapcsán már korábban kifejtett szlovák megközelí­tést. • Róma (MTI) Az albán politikai ká­oszban a Soros-alapít­vány ma az egyik leg­erősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb szervezet, amelynek rendkívül jelentós, talán meghatározó szerepe lesz a júniusra tervezett választásokban, hason­lóan ahhoz, ami az 1994-es ukrán elnökvá­lasztáson történt — irta a Corriere della Sera című olasz napilap. A legnagyobb példány­számú olasz újság szerint Soros György azon a véle­ményen van, hogy Sali tíe­risha elnöknek távoznia kell. A magyar származású számára a pézintézet tavaly 133 millió ECU értékben hagyott jóvá új befektetése­ket és hiteleket, pedig egy évvel korábban az új prog­ramok értéke még 406 mil­lió ECU volt. Csehország ta­valy a felét kapta az EBRD­től a 1995-ben jóvahagyott öszszegnek, és Szlovénia sem járt sokkal jobban. A bank vezetői valóban min­den lehetséges fórumon cá­folják ezt: legutóbb Ronald Freeman első alelnök, az EBRD távozó operatív irá­nyítója közölte a közgyű­lésen, hogy ez a „graduá­ció" nem irányított, hanem • Hágai per A sort nyitó Alain Pellet francia jogászprofesszor jo­gi oldalról vonta kétségbe az 1977-es szerződés felmon­dására felhozott magyar ér­veket, hangoztatva, hogy a „szükséghelyzetre" hivata­kozás - még ha megalapo­zottan történt is volna, ami szerinte nem állt fenn - nem nyújt jogi alapot egy nem­zetközi szerződés végleges felmondásához. Pellett egyúttal példák sorára és jo­gi érvekre hivatkozva kiállt amellett, hogy Szlovákia ­a csehszlovák föderáció utódállamaként - igenis ter­amerikai befektető és az al­bán elnök kapcsolata egé­szen másként indult. „ Kez­detben jó kapcsolatunk volt Berishával, azt hittük, hogy együtt tudunk dolgozni majd a kormánnyal és az új politi­kai pártokkal a nyílt társa­dalom érdekében " - idézte a lap Piro Mishát, az Albá­niai Nyílt Társadalom Ala­pítvány egyik vezetőjét. Az idő múlásával azonban So­ros csalódott az albán elnök tekintélyuralmi törekvései miatt, és az alapítvány ta­valy nyár óta az ellenzék „egyik referenciapontja lett". A végső lépést az jelentet­te, hogy az albániai Soros­alapítvány közvetve 125 ezer dollár kölcsönt juttatott spontán folyamat. Erre ma­gyar példát hozott, felidéz­ve: a General Motors az el­ső magyarországi beruházá­sát 1992-ben olyan kocká­zatosnak ítélte, hogy nem volt hajlandó az EBRD nél­kül végrehajtani a befekte­tést, az üzem bővítésekor „azonban már eszükbe sem jutottunk... teljes természe­tességgel fordultak piaci for­rásokhoz". Az EBRD országigazga­tói már azt is tapasztalják, hogy a „graduációhoz" kö­zeli országokkal foglalkozó osztályok elnéptelenednek a bankban. Bod Péter Akos, a mészetes „örököse" a bős­nagymarosi megállapodás­nak. A brit Sameul Words­worth részletesen utalt arra, hogy az eredeti tervekben szereplő projekt következ­ményei pontosan ismertek voltak már a szerződés alá­írása idején is, így már csak ezért sem jogos évekkel ké­sőbb „hirtelen szükséghely­zet" megjelenéséről beszél­ni. Példaként idézte azokat a magyar kifogásokat, ame­lyek nehezményezték a nagymarosi gát látképet romboló jellegét. Azt 1977­a Kohe Jone című lapnak. A legjelentősebb ellenzéki új­ság enélkül a kölcsön nélkül nem tudott volna továbbra is megjelenni. Az albán elnök és az ala­pítvány között nyílttá vált az összecsapás. Piro Misha sze­rint a hatalom hónapokon át támadta és üldözte az alapít­ványt. Az albán válság kitö­rése után azonban fordult a helyzet: Berisha elnök kény­szerült védekezésbe, s most az alapítvány lendült tá­madásba. A szocialista Bashkim Fi­no vezette nemzeti egység­kormány Misha szerint „aligha nevezhető megfele­lőnek, de nincs alternatívá­ja". A valódi kérdést és problémát a tervezett válasz­Magyarországot, Csehorszá­got, Szlovákiát és Horvátor­szágot tömörítő csoport igazgatója az Emerging Marketsnek nyilatkozva ki­jelentette: „nem öröm" szá­mára azt látni, hogy a ma­gyar osztályon már csak ket­ten dolgoznak, az eredeti tí­zes létszám helyett. A ma­gyar igazgató szerint a fej­lettebb országokban folyta­tott tevékenység bírálói nem értik meg, hogy az EBRD „nem segélyalap, hanem bank... amelynek törődnie kell a kockázatokkal is, és nem rúghatja ki a megbízha­tóbb ügyfeleit". ben is tudni lehetett, hogy a gát nem marad majd észre­vétlen - jegyezte meg ennek kapcsán, s hasonló jellegű felvetésnek minősítette azt a tényt, hogy az erőmű léte hatással lett volna a sziget­közi élővilágra. Az ENSZ Egészségügyi Világszerve­zetének 1976-os jelentése maga is utalt arra, hogy ne­gatív kihatásai is lehetnek annak, ha a csúcsrajáratást alkalmazzák és kevés víz ke­rül a régi Duna-mederbe. Magyarország ennek isme­retében Irta alá a szerződést, amely mindezen problémák kezelésének megoldását sza­kértők elé utalja - mutatott rá. Wordsworth egyúttal megismételte azt a szlovák állítást is, miszerint nem iga­zolt az a feltételezés, hogy veszélyeztetett lenne Buda­pest ivóvízellátása. tások jelentik. „Nem lehet előre biztosnak venni, hogy a választás szabad lesz, kü­lönösen akkor, ha fegyverek maradnak a lakosságnál. Emellett az albánok már nem hisznek semmiben, er­kölcsi válságba jutottak. Az 1991-92-es válság idején még reményük volt, mostan­ra azt is elvesztették" — mondta Misha. Az olasz lap szerint az alapítvány hivatalosan nem foglal majd állást a válasz­tásban egyik fél mellett sem. De tevékenységével és fő­ként azzal, hogy a világ egyik leggazdagabb emberé­nek anyagi forrásaira tá­maszkodik, befolyása döntő lesz - írta a Corriere della Sera. hírek Segély Albániának? • Kairó (MTI) Albánia humanitárius se­gélyt kért az Arab Ligától, hogy „a muzulmán vallású albán nép átvészelhesse a mostani válságos helyzetet". Faruk Borova, Albánia kairói nagykövete közölte, hogy or­szága kérését Eszmat Abdel Megiddel, az Arab Liga főtit­kárával tartott találkozóján tolmácsolta. A főtitkár kije­lentette, hogy az arab orszá­gok szervezete fontosnak tartja a stabilitás támogatását Albániában, hiszen az is „muzulmán állam". Közös óhajok • Peking (MTI) Cse Hao-tien kfnai és Oleg Rogyionov orosz védel­mi miniszter hétfőn megbe­szélést tartott Pekingben és kifejezte a két nagyhatalom közös óhaját a katonai kap­csolatok elmélyítésére. A Ka­tonai Múzeum előtti üdvözlő ceremóniát követően Cse ki­jelentette, hogy Rogyionov látogatása „nemcsak a két hadsereg közötti kapcsolatok fenntartásának és fejlesztésé­nek kedvez, hanem a kétol­dalú kapcsolatok általános fejlődésének is". Egyetemisták tüntettek • Teherán (MTI) Iránban egyetemista tün­tetők megpróbáltak áttörni a német nagykövetség épületét védő rácsokon, és kövekkel dobálták meg a Teherán köz­pontjában álló épületet. A ro­hamsisakos rendőrök több tucatnyi tüntetőt letartóztat­tak, és gumibotokkal vissza­verték a muszlim jelszavakat kiabáló fiatalokat. A tüntetők a teheráni egyetemről indul­tak el radikális diákszerveze­tek felhívására, hogy tilta­kozzanak a berlini tartomá­nyi bíróság múlt heti ítélete ellen, amely szerint a teherá­ni vezetésnek köze volt négy kurd vezető meggyilkolásá­hoz 1992-ben Berlinben. Kemény fellépés • Ankara (MTI) A török kormány elren­delte az iszlám fundamenta­lista közhivatalnokok elbo­csátását. Meral Aksener bel­ügyminiszter egy ankarai összejövetelen felszólította a 80 török tartomány kor­mányzóit: bocsássák el a közhivatalokból azokat, akik „felforgató vallási tevékeny­ségbe keveredtek" - írta a török hírügynökség. Ez az intézkedés a török kormány első lépése a szélsőséges vallási mozgalmak felszá­molására. Balti Tanács • Koppenhága (MTI) A tizenegy észak-európai országot tömörftő Balti Ta­nács emberi jogi biztosa hét­főn sürgette a térség államait, lépjenek fel közösen a Kelet­Európában, különösen a balti országokban és Oroszország­ban burjánzó gyermekprosti­túció és szexturizmus ellen. Ole Espersen, volt dán igaz­ságügyi miniszter bejelentet­te, hogy a következő napok­ban ajánlásokat juttat el a Balti Tanács tagállamainak kormányaihoz, sürgetve, hogy vessenek gátat a gazdag országokból Kelet-Európába irányuló pedofilturizmusnak. A kelet-szlavóniai választásokról • Olasz lap az albán válság hátteréről Soros nem kedveli Berishát? Szlovákia a természetes örökös

Next

/
Oldalképek
Tartalom