Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
KEDD, 1997. ÁPR. 15. 2 KÜLFÖLD kommentár Törődnek velünk? M inden jóban van valami rossz. A jó jelen esetben az, hogy Magyarországot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank már olyan fejlettnek tekinti, hogy szinte az egyharmadára csökkenti a számunkra „kiutalt" befektetéseket és hiteleket. Nem másban, mint ECU-ban számolva. Vagyis: az egy évvel ezelőtti 406 millió helyett idén már csak 133 millió ECU-t kapunk. A rossz az, hogy iMndonban, az EBRD székhelyén kezdenek velünk nem annyira „törődni", a szó nemesebbik értelmében. Holott - Bod Péter Ákost idézve azok az országok is érdemelnek befektetéseket és hiteleket, amelyek esetében a pénz megtérül, nem beszélve arról, hogy az EBRD, mint bank is kevesebb kockázatot vállal. Szó, ami szó, az utóbbi időkben a hírekből és a kommentárokból egyértelműen az derül ki, kint vagyunk a vízből. Az ország nemzetközi megítélése jó, csökkent az adósságállomány, az infláció, növekedésnek indult a GDP. Nem szorulunk többé támogatásra, segélyekre. Ebből viszont logikusan következik, a soron következő problémákat részint saját erőből kell megoldanunk, részint bíznunk kell abban, hogy bizonyos kölcsönhatások révén egyik tőkéscsoport vonzza a másikai, egyik ágazat maga után húzza a másikat, a pénz pedig pénzt fial. A Z EBRD-ben elfogynak a „magyar kérdéssel"foglalkozó szakemberek. Bod Péter Ákos, a Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot tömörítő csoport igazgatója szerint nem túl jó, hogy a Nyugat kevesebbet törődik velünk. Valahol ugyanez játszódik le kicsiben is. A múlt héten, amikor Csongrád megyében tanácskozott az MGYOSZ elnöksége, régiónk szakemberei kifejtették: a térség nem hátrányos helyzetű, sosem volt az. Ez jó. Az viszont rossz benne, hogy a megye ezáltal segélyért és kedvezményekért sem ácsingózhat. ff Éllovasok Az csökkenő támogatással nem segélyalap! n [\ih .iv k l\hmt 1] •* : ! 1 1| t >nh fl m FfW •juf " m jtll^l ^kj* WASS flfl os 11 WL i \ m? ' Wm w £ü& j^a^vk*!. mihiülh jmil A kormányzótanács értekezletével hivatalosan is megkezdődött az EBRD éves közgyűlése. (MTI Telefotó) EU-különcsúcs a társultakkal O Brüsszel (MTI) Az Európai Unió holland elnöksége június 27-én, Amszterdamban rendezi azt a rendkívüli értekezletet, amelyre a társult államok vezetőit is meghívják - erősítette meg hétfőn a holland külügyminisztérium. Hozzátette ugyanakkor, hogy a találkozó résztvevőinek listája még nem végleges, emiatt egyelAre a meghívókat sem küldték el. Holland sajtóértesülések szerint a találkozóra az EUba jeienkezó kelet-európai államokon és Cipruson kívül Izland, Liechtenstein és Norvégia képviselőjét is meghívják. Az EU részéről egyelőre csak a soros elnökség és a brüsszeli bizottság részvétele biztos. A találkozóra az EU féléves csúcsértekezlete után tíz nappal kerül sor. Az ereO Vukovár (MTI) Élesen bírálta hétfőn a horvátországi Duna mentén megtartott választások megszervezését John Kornblum amerikai külügyi államtitkárhelyettes, és felvetette, hogy az Egyesült Államok esetleg az ENSZ-igazgatás meghosszabbítását fogja javasolni. Horvát illetékesek visszautasították a szervezést elmarasztaló állásfoglalásokat. Kornblum az AP tudósítójának telefonon adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a kelet-szlavóniai választások sikere „kulcsfontosságú" a deti tervek szerint a társultakat a rendes ülésre hívták volna meg, de az EU tavaly kezdődött kormányközi konferenciájának egyelőre bizonytalan kimenetele miatt a meghívást elhalasztották. A június 16-17-i EU-csúcsot teljes egészében a kormányközi értekezletnek szentelik, és holland remények szerint az akkorra tizenöt hónapos konferenciát ezen a tanácskozáson le is záiják. E cél elérése érdekében a holland elnökség május végén vagy június elején rendez egy rendkívüli EUcsúcstalálkozót is, ahol szintén az EU reformján dolgozó konferencia gyorsítása lesz a téma. A társult államokat a június 27-i amszterdami találkozón várhatóan már a lezárt konferencia eredményeiről tájékoztathatják, és immár tényként ismertethetik velük az Európai Unió reformjáról készülő szerződést. szerb kézen lévő területek átmeneti ENSZ-igazgatásának befejezésére, illetve meghosszabbítására vonatkozó döntés szempontjából. Az átmeneti ENSZ-igazgatás (UNTAES) szóvivője, Philip Arnold Vukovárban a világszervezet képviseőinek „mélységes csalódottságát" tolmácsolta, amiért a horvát hatóságok ,. hiányos és nem megfelelő" módon bonyolították le a választásokat. A horvát választási bizottság egy név nélkül nyilatkozó képviselője Zágrábban viszszautasította a bírálatokat. • London (MTI) Az EBRD érintett országcsoport-igazgatói aggasztónak tartják, hogy milyen gyorsan fogyatkoznak az új programok a kelet-európai éllovas országok számára — irta hetfón az Emerging Markets című londoni befektetési szaklap. A kiadvány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most folyó éves közgyűléséhez fűzött elemzést, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország • Hága (MTI) A bós-nagymarosi szerződés egyoldalú magyar felmondását igazoló érvek támadásával, valamint a szlovák oldalon megépült projekt - a „C" variáns környezetbarát jellegének demonstrálásával hétfőn Hágában megkezdődött a szlovák „válaszadás" a Nemzetközi Bíróság előtt zajló perben. A szlovák álláspontot képviselő brit, francia, amerikai és szlovák felszólalók elsősorban a múlt heti, „magyar válaszadás" fontosabb megállapításaira reagáltak, ismét aláhúzva az egyes kérdések kapcsán már korábban kifejtett szlovák megközelítést. • Róma (MTI) Az albán politikai káoszban a Soros-alapítvány ma az egyik legerősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb szervezet, amelynek rendkívül jelentós, talán meghatározó szerepe lesz a júniusra tervezett választásokban, hasonlóan ahhoz, ami az 1994-es ukrán elnökválasztáson történt — irta a Corriere della Sera című olasz napilap. A legnagyobb példányszámú olasz újság szerint Soros György azon a véleményen van, hogy Sali tíerisha elnöknek távoznia kell. A magyar származású számára a pézintézet tavaly 133 millió ECU értékben hagyott jóvá új befektetéseket és hiteleket, pedig egy évvel korábban az új programok értéke még 406 millió ECU volt. Csehország tavaly a felét kapta az EBRDtől a 1995-ben jóvahagyott öszszegnek, és Szlovénia sem járt sokkal jobban. A bank vezetői valóban minden lehetséges fórumon cáfolják ezt: legutóbb Ronald Freeman első alelnök, az EBRD távozó operatív irányítója közölte a közgyűlésen, hogy ez a „graduáció" nem irányított, hanem • Hágai per A sort nyitó Alain Pellet francia jogászprofesszor jogi oldalról vonta kétségbe az 1977-es szerződés felmondására felhozott magyar érveket, hangoztatva, hogy a „szükséghelyzetre" hivatakozás - még ha megalapozottan történt is volna, ami szerinte nem állt fenn - nem nyújt jogi alapot egy nemzetközi szerződés végleges felmondásához. Pellett egyúttal példák sorára és jogi érvekre hivatkozva kiállt amellett, hogy Szlovákia a csehszlovák föderáció utódállamaként - igenis teramerikai befektető és az albán elnök kapcsolata egészen másként indult. „ Kezdetben jó kapcsolatunk volt Berishával, azt hittük, hogy együtt tudunk dolgozni majd a kormánnyal és az új politikai pártokkal a nyílt társadalom érdekében " - idézte a lap Piro Mishát, az Albániai Nyílt Társadalom Alapítvány egyik vezetőjét. Az idő múlásával azonban Soros csalódott az albán elnök tekintélyuralmi törekvései miatt, és az alapítvány tavaly nyár óta az ellenzék „egyik referenciapontja lett". A végső lépést az jelentette, hogy az albániai Sorosalapítvány közvetve 125 ezer dollár kölcsönt juttatott spontán folyamat. Erre magyar példát hozott, felidézve: a General Motors az első magyarországi beruházását 1992-ben olyan kockázatosnak ítélte, hogy nem volt hajlandó az EBRD nélkül végrehajtani a befektetést, az üzem bővítésekor „azonban már eszükbe sem jutottunk... teljes természetességgel fordultak piaci forrásokhoz". Az EBRD országigazgatói már azt is tapasztalják, hogy a „graduációhoz" közeli országokkal foglalkozó osztályok elnéptelenednek a bankban. Bod Péter Akos, a mészetes „örököse" a bősnagymarosi megállapodásnak. A brit Sameul Wordsworth részletesen utalt arra, hogy az eredeti tervekben szereplő projekt következményei pontosan ismertek voltak már a szerződés aláírása idején is, így már csak ezért sem jogos évekkel később „hirtelen szükséghelyzet" megjelenéséről beszélni. Példaként idézte azokat a magyar kifogásokat, amelyek nehezményezték a nagymarosi gát látképet romboló jellegét. Azt 1977a Kohe Jone című lapnak. A legjelentősebb ellenzéki újság enélkül a kölcsön nélkül nem tudott volna továbbra is megjelenni. Az albán elnök és az alapítvány között nyílttá vált az összecsapás. Piro Misha szerint a hatalom hónapokon át támadta és üldözte az alapítványt. Az albán válság kitörése után azonban fordult a helyzet: Berisha elnök kényszerült védekezésbe, s most az alapítvány lendült támadásba. A szocialista Bashkim Fino vezette nemzeti egységkormány Misha szerint „aligha nevezhető megfelelőnek, de nincs alternatívája". A valódi kérdést és problémát a tervezett válaszMagyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot tömörítő csoport igazgatója az Emerging Marketsnek nyilatkozva kijelentette: „nem öröm" számára azt látni, hogy a magyar osztályon már csak ketten dolgoznak, az eredeti tízes létszám helyett. A magyar igazgató szerint a fejlettebb országokban folytatott tevékenység bírálói nem értik meg, hogy az EBRD „nem segélyalap, hanem bank... amelynek törődnie kell a kockázatokkal is, és nem rúghatja ki a megbízhatóbb ügyfeleit". ben is tudni lehetett, hogy a gát nem marad majd észrevétlen - jegyezte meg ennek kapcsán, s hasonló jellegű felvetésnek minősítette azt a tényt, hogy az erőmű léte hatással lett volna a szigetközi élővilágra. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének 1976-os jelentése maga is utalt arra, hogy negatív kihatásai is lehetnek annak, ha a csúcsrajáratást alkalmazzák és kevés víz kerül a régi Duna-mederbe. Magyarország ennek ismeretében Irta alá a szerződést, amely mindezen problémák kezelésének megoldását szakértők elé utalja - mutatott rá. Wordsworth egyúttal megismételte azt a szlovák állítást is, miszerint nem igazolt az a feltételezés, hogy veszélyeztetett lenne Budapest ivóvízellátása. tások jelentik. „Nem lehet előre biztosnak venni, hogy a választás szabad lesz, különösen akkor, ha fegyverek maradnak a lakosságnál. Emellett az albánok már nem hisznek semmiben, erkölcsi válságba jutottak. Az 1991-92-es válság idején még reményük volt, mostanra azt is elvesztették" — mondta Misha. Az olasz lap szerint az alapítvány hivatalosan nem foglal majd állást a választásban egyik fél mellett sem. De tevékenységével és főként azzal, hogy a világ egyik leggazdagabb emberének anyagi forrásaira támaszkodik, befolyása döntő lesz - írta a Corriere della Sera. hírek Segély Albániának? • Kairó (MTI) Albánia humanitárius segélyt kért az Arab Ligától, hogy „a muzulmán vallású albán nép átvészelhesse a mostani válságos helyzetet". Faruk Borova, Albánia kairói nagykövete közölte, hogy országa kérését Eszmat Abdel Megiddel, az Arab Liga főtitkárával tartott találkozóján tolmácsolta. A főtitkár kijelentette, hogy az arab országok szervezete fontosnak tartja a stabilitás támogatását Albániában, hiszen az is „muzulmán állam". Közös óhajok • Peking (MTI) Cse Hao-tien kfnai és Oleg Rogyionov orosz védelmi miniszter hétfőn megbeszélést tartott Pekingben és kifejezte a két nagyhatalom közös óhaját a katonai kapcsolatok elmélyítésére. A Katonai Múzeum előtti üdvözlő ceremóniát követően Cse kijelentette, hogy Rogyionov látogatása „nemcsak a két hadsereg közötti kapcsolatok fenntartásának és fejlesztésének kedvez, hanem a kétoldalú kapcsolatok általános fejlődésének is". Egyetemisták tüntettek • Teherán (MTI) Iránban egyetemista tüntetők megpróbáltak áttörni a német nagykövetség épületét védő rácsokon, és kövekkel dobálták meg a Teherán központjában álló épületet. A rohamsisakos rendőrök több tucatnyi tüntetőt letartóztattak, és gumibotokkal visszaverték a muszlim jelszavakat kiabáló fiatalokat. A tüntetők a teheráni egyetemről indultak el radikális diákszervezetek felhívására, hogy tiltakozzanak a berlini tartományi bíróság múlt heti ítélete ellen, amely szerint a teheráni vezetésnek köze volt négy kurd vezető meggyilkolásához 1992-ben Berlinben. Kemény fellépés • Ankara (MTI) A török kormány elrendelte az iszlám fundamentalista közhivatalnokok elbocsátását. Meral Aksener belügyminiszter egy ankarai összejövetelen felszólította a 80 török tartomány kormányzóit: bocsássák el a közhivatalokból azokat, akik „felforgató vallási tevékenységbe keveredtek" - írta a török hírügynökség. Ez az intézkedés a török kormány első lépése a szélsőséges vallási mozgalmak felszámolására. Balti Tanács • Koppenhága (MTI) A tizenegy észak-európai országot tömörftő Balti Tanács emberi jogi biztosa hétfőn sürgette a térség államait, lépjenek fel közösen a KeletEurópában, különösen a balti országokban és Oroszországban burjánzó gyermekprostitúció és szexturizmus ellen. Ole Espersen, volt dán igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a következő napokban ajánlásokat juttat el a Balti Tanács tagállamainak kormányaihoz, sürgetve, hogy vessenek gátat a gazdag országokból Kelet-Európába irányuló pedofilturizmusnak. A kelet-szlavóniai választásokról • Olasz lap az albán válság hátteréről Soros nem kedveli Berishát? Szlovákia a természetes örökös