Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-12 / 85. szám

SZOMBAT, 1997. ÁPR. 12. BELFÖLD 3 röviden Alapkő • A magyar mezőgazdaság és az EU (4.) Még nincs igazi „vészhelyzet" Labdába rúghat-e a magyar mezőgazdaság az EU-ban? (Archív fotó) jegyzet Agráresély riurópa nem fog hozzánk simulni, nekünk kell al­JOj kalmazkodni a világ nagyobb, s minden bizonnyal erősebb feléhez- Amikor a magyar agrárválságot tag­laljuk, és csatlakozási esélyeinket latolgatjuk, legfő­képpen azon kellene elgondolkodnunk, mennyire tu­dunk majd alkalmazkodni úgy, hogy sajátosságaink­ból a pozitívumokat magunkkal vihessük. A mára már politikai csatározássá fajult gazdatün­tetés résztvevői éppen azzal nem számolnak, hogy ne­kik is idomulniuk kell hamarosan egy egységes, nagy rendszerhez- Kilógni a sorból nem lehet. Vélt vagy va­lós sérelmeket cipelve, folytonosan a múlton mereng­ve nem jutunk messzire. Tisztán kellene látnunk: a termelók nem mindig szalonképes zúgolódása is jelzi, sok minden nincs rendben a hazai agrárium körül. De miért kellenek szélsőséges fenyegetőzések ahhoz, hogy sebtében előrángassanak a bűvészkalapból egy agrár­politikai elképzelést? A mezőgazdaság válsága nem elsősorban a jövede­lemtermelő képességben mutatkozik. Sokkal in­kább az alkalmazkodás hiányában. Vajon meddig lesz kérdés, hogy érdemes-e rosszul termő, homokos tala­jon, a valós ráfordítások sokszorosáért zöldséget ter­melnünk. Európa számára egészen mások a kérdések. Ha mi erről nem akarunk tudomást venni, elveszünk. Számot kell azzal is vetnünk, hogy az agrárgazdaság a jövőben nem ring majd a szociális háló vékonyka cér­naszálain. Egy európai szisztémában az erőseket tá­mogatják, a gyengék marka üres marad. Zúgolódás helyett nekik is alkalmazkodniuk kell majd a világhoz. • Ferihegy (MTI) A Ferihegy 2/B utastermi­nál hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a régió üzleti, kereskedelmi és tu­risztikai központjává váljon - hangsúlyozta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pénteken az új repülőtéri beruházás alapkőletételét követően. A közlekedési miniszter szerint a magyar főváros légikikötő­je évente 5-6 millió utast tud majd fogadni, és ki fogja elé­gíteni a legkorszerűbb mű­szaki és utaskényelmi köve­telményeket is. Díszpolgár • Debrecen (MTI) Immár hagyományosan a Debrecent 1693-ban szabad királyi várossá nyilvánító ki­rályi diploma keltezésének évfordulóján, április 11-én ünnepi közgyűlésen adták át az önkormányzat idei díjait. Debrecen város díszpolgára Ács Antal nyugalmazott egyetemi tanár, a helyi agrár­egyetem egykori rektora lett. Pro Urbe kitüntető díjat vett át Rák Kálmán nyugalmazott belgyógyász-professzor és Straky Tibor zongoramű­vész. Csokonai-díjat kapott Aczél Géza, az Alföld folyó­irat főszerkesztője, Moré Mi­hály festő, valamint Újváry Zoltán egyetemi tanár, a tu­dományegyetem néprajzi tanszékének vezetője. A vá­ros Hatvani-díját kapta And­rássy István nyugalmazott városi főépítész, Arany Sán­dor, a Biogal Rt. vezérigaz­gatója és Jakucs Pál akadé­mikus, a biolgóiatudomá­nyok doktora. Robogók • Kaposvár (MTI) Robogókat ajándékozott Kaposvár önkormányzata nevében Szita Károly polgár­mester pénteken a városi ka­pitányságnak. A négy robo­gót Pintér István őrnagy a kapitányság közelmúltban kinevezett vezetője vette át. Az önkormányzat már ezt megelózóen is támogatta a rendőrséget. Korábban ugyancsak robogókat, illetve egy személygépkocsit ado­mányozott a kaposvári rend­őröknek munkafeltételeik ja­vítása érdekében. Összefogtak • Veszprém (MTI) Megalakult a Veszprémi Regionális Innovációs Cent­rum Közhasznú Társaság. Az alapító: Veszprém városa, va­lamint a Veszprémi Egyetem, s hozzájuk csatlakozik a MTESZ, a Veszprém Megyei Vállalkozási Központ, a Ma­gyar Innovációs Szövetség és a megyei önkormányzat. Játékok • Tác (MTI) Több éves szünet után az idén ismét lesznek Gorsiumi Játékok a Tác melletti római kori feltárás színhelyén. A székesfehérvári Szent István király Múzeum által szerve­zett programsorozatot április 28-án a hagyományos tavasz­köszöntő ünneppel, az antik Rómában Kr.e. 238-tól min­den esztendőben nagy pom­pával megült Floraliával nyitják meg, majd május 4­én gladiátorjátékokra és Euri­pidész: Heléne című drámá­jának a bemutatására kerül sor. Aki már most a piac­gazdaság törvényei sze­rint termel és a hazai adottságokat jól ötvözi a Nyugat elvárásaival, mintáival, az fölkészül­ten várhatja az Európai Unióba való belépés pil­lanatait - véli Földi Já­nos, a Pankotai Agrár Rt. vezérigazgatója. • Ön szerint válságos-e a magyar mezőgazdaság helyzete? - Hadd kérdezzek vissza: mit jelent a válság? Szíve­sebben fogalmaznék úgy, hogy problémák vannak, mert mindenki keresi a he­lyét, a szerepét. És ez jelent­kezik az úgynevezett struk­turális válságban, jövedel­mezőségi válságban, avagy mind a kettőben. • Mennyire függ össze • Budapest (MTI) Az agrártárca visszavonta a Németországból származó szarvasmarhák behozatalára vonatkozó korlátozásokat. Ugyanakkor Írországból, Portugáliából, Franciaor­szágból, Svájcból és Hollan­diából csak 1994. szeptem­ber 1-je után született állatok Az országos területfej­lesztési koncepció, amelynek parlamenti el­fogadása már jó ideje várat magára, óriási je­lentőségű a megyék, il­letve a régiók jövője szempontjából. Csong­rád megye esetében kü­lönösen, hiszen ahhoz, hogy e térség „elérje" az ország nyugati részé­nek fejlettségi színvona­lat, még komoly erőfe­szítésekre van szükség. Lehmann Istvánnal, a megyei területfejlesztési tanács elnökével, az Or­szágos Területfejlesztési Tanács tagjával e két grémium legutóbbi ülé­sének régiónkat érintő témáiról beszélgettünk. • A megyei területfej­egymással egy strukturá­lis és egy jövedelmezőségi „vészhelyzet"? - Általában az egyik fel­tételezi a másikat. Hogy az EU-csatlakozásra kellőkép­pen fölkészülhessünk, meg kell találni azt a struktúrát és jövedelemelosztási rend­szert, amely biztosítja a megélhetést. Az adottsága­ink megvannak, olyan nagy­ságú és olyan minőségű ter­mőfölddel rendelkezünk, amilyenekkel Európában kevesen. Az optimális bir­toknagyság viszont még hi­ányzik - ez a strukturális gondok alapja. Nem a na­gyon nagy gazdaságok lét­rejöttét támogatom, hanem az ideális méretű szövetke­zésekét, hiszen valamennyi kultúrának megvannak a sa­játosságai. Saját elemzése­ink szerint a ráfordított idő­importálhatók. A hollandiai BSE-megbetegedések miatti tilalom érvényes a feldolgo­zott termékekre is. Erről az FM pénteken tájékoztatta a sajtót. Az importált marhák állategészségügyi bizonyít­ványának garanciákat kell tartalmaznia a kórmentes­ségre. lesztési koncepciónak szükségképpen tartal­maznia kellene több, fon­tos elképzelést. Ezeknek azonban összhangban kell lenniük az országos tervezettel. Sikerült-e el­érni, hogy azok beleke­rüljenek az országos kon­cepcióba? - Miután a megyéknek véleményezniük kellett az országos területfejlesztési koncepció tervezetét, termé­szetesen jó néhány, régión­kat érintő észrevételt tettünk. Szerencsére indokainkat zömmel figyelembe is vet­ték, a javasolt fejlesztési el­képzelések utólag bekerül­nek az Országgyűlés által el­fogadásra javasolt anyagba. # Említene ezek közül néhányat? - Igen. Ilyen többek kö­bén, az energiában és egye­bekben 20-30 százalékkal magasabbak a költségek, ha kicsi egy gazdaság. • Milyen támogatási rendszerben kellene gon­dolkodnia a kormány­nak? - A döntéshozóknak az élelmiszergazdaság egészét kellene nézniük, amelynek a legfontosabb része az érté­kesítés. Tehát olyan támoga­tási rendszerre lenne szük­ség, ami az agrártermelőket a piacra jutásban segíti és megfelelő jövedelemhez jut­tatja. • A Pankotai Agrár Rt. hogy készül föl az EU­csatlakozásra? - Alapvetően a sertéste­nyésztéssel foglalkozunk. Állandóan járjuk a világot, figyeljük, mások hogyan csi­nálják. Nyugat-Európához zött Makó-Hódmezővásár­hely-Szeged vállalkozói övezetté jelölése, a légi, a ví­zi, illetve a szárazföldi köz­lekedés fejlesztésének fon­tossága, vagy a Szeged-Te­mesvár- vasútvonal felújítá­sának szükségessége. Ter­mészetesen a végleges dön­tést a Parlament hozza majd meg. • Kaptak információt ar­ról, hogy a támogatásra szánt pénzkeret idei fel­osztása hasonló lesz-e a tavalyihoz? - A területfejlesztésre szolgáló összegek felosztá­sának elveit külön kormány­rendelet szabályozza. Abban azonban nincs változás, hogy most is bárki pályázhat a területfejlesztési céltámo­gatásokra, ha projektje a munkahelyteremtést, a gaz­hasonló módon működnek a sertéstelepeink, hisszük is, hogy az EU elvárásainak messzemenően meg tudunk majd felelni. Szemlátomást vannak előnyeink a takar­mány megtermelésében, a termőföldek minőségében, s abban, hogy nem olyan sűrű az állatállomány. • Mennyire érzi az rt. a jövedelmezőség hiányát? - Ez nálunk is probléma. Az alacsony jövedelmező­ség gátolja az elkövetkező időszak fejlesztéseit, s azt, hogy az emberek tartaléko­kat képezzenek. A sertésága­zat a mostani körülmények között nullszaldót produkál, vagyis azért dolgozunk, hogy megkapjuk a pénzt, amit befektettünk. Ez az ál­lapot hosszú ideig nem tart­ható. Fukute Klóra daság korszerűsítését szol­gálja. Az önkormányzatok­nak pedig újból lehetőségük van arra, hogy a területi kie­gyenlítést szolgáló elképze­léseikhez ezen központi ke­retből segítséget kérjenek. # Miként halad a megyei területfejlesztési koncep­ció elkészítése, ha még ma sincs végleges orszá­gos tervezet? - Ez valóban gondot je­lent, hiszen a helyi elképze­léseknek az országos prog­ramra kellene épülniük. Az élet mégsem állhat meg, mi­vel rövidesen ki kell írni a pályázatokat. Ezért az orszá­gos koncepcióval párhuza­mosan, a szakemberek dol­goznak Csongrád megye te­rületfejlesztési tervezetén. N. Rács Judit • Budapest (MTI) A fogyasztói árak márciusban az előző ha­vinál 1,9 százalékkal, a tavaly márciusi áraknál pedig 18,8 százalékkal voltak magasabbak - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelen­tésében. Az év első há­rom hónapjában átlago­san 18,8 százalékkal voltak drágábbak a ter­mékek, mint az előző év azonos időszakában, a tavaly decemberihez ké­pest pedig 7,9 százalé­kos az emelkedés. Az élelmiszerek ára már­ciusban 0,9, a ruházkodási cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál lényegesen nagyobb mérték­ben drágultak a háztartási energiahordozók (8,1 száza­lék): az elektromos energia 14,9, a vezetékes gáz 14,8 százalékkal került többe, mint februárban. Az élelmi­szerek közül csökkent töb­bek között a liszt, a tojás, a rizs, a burgonya ára, drágul­tak viszont a kolbászfélék (5,7 százalékkal) és a hal (3,4 százalékkal). A márciusi áremelkedé­sek nagy részét (1,1 száza­lék) a központi árintézkedé­sek eredményezték. Ezen belül is jelentós tényező volt az elektromos energia, a ve­zetékes gáz, a víz- és csator­nadíjak januári emelésének áthúzódó hatása, továbbá a szerencsejátékok márciusi áremelése. Ugyancsak köz­ponti, de ellentétes irányú döntés csökkentette a csoko­ládé, a rágógumi és az ék­szerek fogyasztási adóját. A szolgáltatások árának havi átlagos emelkedése 2,8 százalékos volt, ezt megha­ladóan drágult viszont a csa­torna- és vízszolgáltatás díj­tétele (14,7, illetve 12,6 szá­zalék). Az FM korlátoz Vállalkozásfejlesztés • Budapest (MTI) Olyan átfogó területfej­lesztési rendszerre van szük­ség Magyarországon, amely épít a kis- és középvállalko­zásokra, ezzel valójában tá­mogatja is a szektort. A je­lenlegi rendszer egyik hiá­nyosságát igazolja, hogy a te­rületfejlesztésre jutó pénzek­nek mindössze 3-6 százaléka jutott ehhez a vállalkozási körhöz az elmúlt esztendő­ben. Ez volt az egyik fő meg­állapítása Az önkormányza­tok szerepe a kis- és közép­vállalkozások fejlesztésében címmel a Nemzetközi Ma­gánvállalkozásokat Fejlesztő Központ fórumának • Területfejlesztés és tervezés Mit főznek a Parlamentben? „Sarcellenes" kisgazdák • Budapest (MTI) A tb gazdálkodásának át­világítását sürgeti a Függet­len Kisgazdapárt - jelentette ki budapesti sajtótájékozta­tóján Szabadi Béla, a párt gazdaságpolitikai kabinetjé­nek vezetője. A politikus úgy tudja, hogy az egészségügyi tör­vény készülő módosítása a szolgáltatások körének újabb szűkítését tartalmazza, ez azonban - az FKGP szerint - nem jelenthet megoldást, mint ahogy a különböző „sarcok" kivetése sem. A kisgazdák ezért - az alapok vagyonának és gazdálkodá­sának részletes felmérése mellett - megszüntetnék az egészségügyi hozzájárulást és 10-15 ponttal mérsékel­nék a tb-járulékot. - Ezek­kel a lépésekkel eló lehetne mozdítani a feketegazdaság integrálódását a legális gaz­daságba, ami a bevételek nö­vekedését eredményezné ­mondta Szabadi Béla. Az FKGP-nek komoly fenntartásai vannak azzal az elképzeléssel szemben is, hogy választások helyett de­legálnák a munkavállalói ol­dal képviselőit a tb-önkor­mányzatokba. - így az Ér­dekegyeztető Tanácsban túl­súlyban lévő, MSZP-hez kö­tődő szervezetek - elsősor­ban az MSZOSZ - teljes irá­nyítást nyeme a társadalom­biztosítás intézményei felett - hangsúlyozta Szabadi Béla. Megítélése szerint először azt kell eldönteni, hogy egyálta­lán szükség van-e az önkor­mányzatokra. Infláció: 1 8,8 százalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom