Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 11. A KÖLTÉSZET NAPJA 9 Baka két kötete A költészet napjára Baka István életművének újabb két kötetét veheti kézbe az olvasó. A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelenő életműsorozatban Új élet címmel Joszif Brodszkij orosz költö verseiből jelent meg egy kötetnyi Baka István fordításában, míg a JATE Kultúrtörténeti Stúdiumok sorozatban a szegedi költö összegyűjtött Puskin-fordításait adták ki. Baka István két posztumusz fordításkötete jelent meg az idei költészet napja alkalmából. A két kötet két különböző orosz kor egy-egy meghatározó költőjének életművéből válogat. Az egyik a 19. század elején megjelenő, az orosz irodalom első világirodalmi zsenijének számftó Puskin, a másik az 1996-ban elhunyt, a legújabb orosz irodalomra nagy hatást gyakorló Joszif Brodszkij. A két különböző sorsú, de élettragikumuk és költészetük megújító hatása révén egymás mellé állítható költő verseinek fordítása a Baka-életmű hangsúlyait is kiemeli. Puskin profetikus, az orosz lélek legmélyéről verselő zsenije nem véletlen, hogy a Styepan Pehotnij-versek szerzőjének fordításában ily színtiszta versbeszédben bomlik ki. Költészeti rokonságra utal az is, hogy a szovjet korszakban meggyötört, majd Amerikába toloncolt Brodszkij zsidós iróniával permetező filozofikus szerepversei is, melyek mégis az orosz birodalmi térség erőteréből nyerik energiájukat, olyan metafizikai ráhangoltsággal szólalnak meg magyarul, mintha az istenes Baka-versekkel egy tőről fakadtak volna. Joszif Brodszkij verseinek közreadásával a Jelenkor Kiadó a huszadik századi líra egyik legkülönlegesebb életművét adja az olvasó kezébe. Brodszkijt 1972-ben kiutasították a Szovjetunióból; Amerikába költözött, majd 1987-ben irodalmi Nobel-dtjat kapott. S. P. S. • Költészet napi beszélgetés Péter Lászlóval Hamupipőke bársonyban és ezüstben Mikor olvasunk mi verset? Mikor idézünk, csak úgy, a hétköznapi beszédbe szőve, mert szép, s mert pontos? Mert képesek vagyunk előhívni a memóriánkból? Mit jelentenek ma számunkra a szavak: a város költője? Juhász Gyula április 6-án halt meg, hatvan évvel ezelőtt. Az idei költészet napja alkalmából róla beszélgettem legjobb ismerőjével, Péter László irodalomtörténésszel. 9 Lehet-e azt tudni, mekkora volt Juhász Gyulának, illetve költészetének a tábora, ismerője a korabeli Szegeden? - Nehéz kérdés, hiszen csak a korabeli újságokból szerezhetünk ismereteket, belőlük következtethetünk. Értelmiségiek, szegedi művészek, orvosok, tanárok nyilvánvalóan ismerték és befogadták. Festőbarátai voltak, elsősorban a nagy-alföldi piktorok. Váradon Gulácsy Lajos, a makói Espersit-ház gyakori vendégei, mint Endre Béla, Tornyai János, Pásztor János, a szobrász Gergely Sándor, Stróbl István. Károlyi Lajos volt az egyik legmeghittebb művészbarátja. Ugyancsak Makón ismerte meg Rudnay Gyulát, Vén Emilt. Egyetemi körökben is nagyon becsülték. A Széphalomnak munkatársa volt, ezt Zolnai Béla egyetemi tanár szerkesztette. Azt is figyelembe kell venni, hogy itt meglehetősen nagy jobboldali elkötelezettségű tábor volt, a Szegedi Új Nemzedék és köre. Ismerték őt, de ez azt jelentette, hogy elítélték; „a vörös költő" - így titulálták. • Miből éltek a költők? - Újságírásból. Tanárkodásból. Juhász Gyula Pesten szeretett volna újságíró lenni, de ez nem sikerült neki: Máramarosszigeten lett tanár. Még Móricz Zsigmond is újságíróskodott. Abból persze nem tudott volna megélni Juhász Gyula, hogy a Délmagyarországban vezércikkei, versei jelentek meg, de a pesti lapok akkor is jobban fizettek. Leginkább a baloldali orgánumok közölték, mint a Budapesti Napló, a Független Magyarország, a Világ, a háború után a Népszava, elvétve a Nyugat. Magyarországon csak 1945 után jött divatba a függetlenttett író, aki abból él, hogy verset, regényt ír... • Hogyan jelentették meg a verseket? - Újságokban. A mai értelemben vett folyóiratkultúra nem létezett. Viszont a napilapok teljes termés'Zetességgel közöltek verseket, ha nem mindig a legelőkelőbb helyen is. Gyakori volt, hogy a hírek élén, amolyan hírfejként állt a vers. És természetesen köteteket adtak ki saját kiadásban maguk a költők, vagy valamely mecénás segítségével. Juhász Gyula első verseskönyvét 1907-ben Balassa Ármin Dugonics nyomdájában nyomták Szegeden. Tessék, megmutatom, éppen nálam van, mert órám volt az egyetemen, és szükségem volt rá. Ma is szép kiállítású könyvnek számit, ahogy a költő írta, a legszebb reneszánsz betűket választotta hozzá a nyomdász. Szürke bársony a kötés, rajta ezüsttel: Juhász Gyula versei. Ezért mondhatta róla: „Hamupipőke bársonyban és ezüstben." A Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat 1925-ben adta ki a Testamentum című kötetét - Pásztor József, a szerkesztő és kiadó az iskolatársa volt. A költő - honoráriumként - 500 példányt kapott a könyvből, úgyhogy valószínűleg ezer példányban nyomták. Ugyancsak újságíró, Magyar László vállalkozása volt a Magyar Téka. 1935-ben adta ki a költő életében megjelent utolsó könyvet: Fiatalok, még itt vagyok címmel. Azután 1940-ben a könyvkereskedő Juhász Gyula (Fotó: Gábor Endre, 1923. Petőfi Irodalmi Múzeum) Szukits László kiadásában látott napvilágot Szegeden az addig ismert verseit tartalmazó könyv. 9 Nem találja professzor úr ellentmondásnak, hogy egy visszahúzódó alkatú ember, mint Juhász Gyula - egyszer csak színigazgató lesz? - Ne felejtsük el, hogy akkoriban nem menedzsernek kellett lennie egy színidirektornak, mint manapság, hanem széles látókörű, kultúrált, művelt embernek. Juhász Gyula az volt. A színészek tisztelték a tudását. Már Nagyváradon írt színikritikákat - 1908-tól Sárvári Annát, Gózon Gyulát, Kabos Gyulát is dicsérgette bennük -, és Babitsnak arról lelkendezett egy levélben, hogy „egészen színházi ember" lett, és az is akar maradni. Atalanta című daljátékát a következő évben be is mutatták a váradi Szigligeti Színházban, Sárvári Nusi is szerepelt benne. Már akkor föltűnt a költőnek a színésznő szőkesége, de nem Anna vezette a színházhoz, hanem Thália szentélye adta az élményt, amely az Anna-dalok egyik csoportját ihlette. Várad cfmű versében írja: „S áldottak a színházi esték, / Melyek Annát felém vezették." Egyébként nem egyedül vállalkozott a költő a szegedi színház vezetésére, hanem Baróti József rendezővel, Ocskay Kornél operaénekessel, aki fiatalkori barátja volt („az Ipar utcai fiúk" köréhez tartozott Dettre Jánossal, Balázs Bélával, Szőri Józseffel és másokkal együtt). 9 Vajon mennyien lehetnek azok a mai szegedi polgárok, akik büszkék a város költőjére? - Fogalmam sincs. Biztosan vannak. Bár az a lírai realizmus, amelyet Juhász Gyula költészete képvisel, ma egyáltalán nem divatos. A lila halandzsa a divat. A posztmodern - úgynevezett - költők, akiket nem vezérelnek eszmék, mint a 19. század költőit és Juhász Gyulát, nem akarnak senkit és semmit szolgálni, hanem csak „szövegeket" gyártanak. Mégis meg vagyok győződve róla, hogy Juhász Gyula költészete visszhangzik most is, és majd a harmadik évezredben is. Milyen volt szőkesége - olvassák a fiatalok, akik számára embert megrendítő érzés volt és marad a szerelem, tehát akiknek igenis élményük lesz az Anna-vers. Egyébként mintegy hetvenet írt költőnk, és még dupla ennyi máshoz szóló szerelmes verset... Azért vagyok meggyőződve Juhász Gyula költészetének mai és jövőbeli érvényességéről és hatásáról, mert az embernek a szépség és a boldogság utáni vágya - örök. Abban is bízom, hogy a másik ember iránti szolidaritás sem vész ki az emberből; ezért visszhangzik bennünk örökké, amit „a magyar bánat és az emberi részvét költője" aki szolgálni akarta a magyarságot és a mindenkori elesetteket - művészi formába öntött. Sulyak Erxsébet BANO CALCIUM-KOVAFOLD KAPSZULA A kovaföld fontos szerepet Játszik • a haj minőségének javításában, • a töredezett köröm erősítésében, • a bőr állapotának helyreállításában. A kalcium elengedhetetlen • a csontok és a fogazat felépítésében. Természetesen az egészségért Kapható: gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben. Forgalmazó: Fahrvitex Kft. Tel./fax: 269-0197 Építtetők és Felújítók Áruháza Szeged, Fonógyári út 24. = Tel.: 321-085 Kül- és beltéri festés-mázolás harmadáron! Budalakk kül- és beltéri diszperzitek, festékek, lakkok, zománcok márciusban (készletünk erejéig) 10-40% -os árkedvezménnyel vásárolhatók meg. ÉS HA MÁR NÁLUNK JÁR - MÁST IS TALÁL! Megbízónk egy dinamikusan fejlődő magyar tulajdonú részvénytársaság. Dél-magyarországi berendezésgyártó éráekeltsége élére ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓT keresünk. Feladata a cég nyereséges és hatékony gazdálkodásának biztosítása. Ennek feltétele, hogy a piacgazdasági kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodjon. Ideális jelöltünk felsőfokú, elsősorban közgazdasági végzettséggel és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik. A német és/vagy angol nyelv kommunikációs szintű ismerete szükséges! Az Ön eredményessége hosszú távon biztosítja cége jövőjét és az Ön egzisztenciáját. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, akkor kérjük, küldje el szakmai önéletrajzát, diplomamásolatát és" fényképét az 1324/97 hivatkozási számon az alábbi címre: Simonyi & Tóth Klet. 1255 Budapest, Pf. 194. Tel./fax: 214-1286 Már nemcsak a szemüveg és a kontaktlencse a megoldás! A rövidlátás, túllátás és astigmatizmus javítására a szemüveg, vagy kontaktlencse mellett, ma már létezik még egy lehetőség, az EXCIMER LÉZER-es szaruhártya műtét. A komputervezérelt, igen fejlett technikát képviselő excimer lézerkészülék speciális adottságainál fogva képes arra, hogy a szem fénytörési hibáit a szaruhártya vágás és fájdalom nélküli újraformálása révén megszüntesse, vagy csökkentse. A pácienseknek a beavatkozás után vagy egyáltalán nem kell szemüveget, ill. kontaktlencsét viselni, vagy sokkal kisebb dioptriára lesz szükségük. A műtét ambuláns jellegű, így kórházi bentfekvést nem igényel, és mindössze pár percig tart. Minden érdeklődőt szeretettel fogad DélMagyarország egyetlen excimer lézeres szakrendelése: KLIN Szemészeti Rt. (SZOTE Szemészeti Klinika), 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11. Tel.: 62-455-092 (hétköznap 8.30-16.00).