Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 8. RIPORT 7 Tiszaszigeti park ovisoknak • Munkatársunktól Közlekedési parkot adnak át április 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor a Tiszaszigeti Napköziotthonos Óvodában (Szabadság u. 3.). A gyermekek számára alapvető közlekedési ismereteket is nyújtó park létesítéséhez szükséges összeget a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Megyei Balesetvédelmi Bizottsága által meghirdetett pályázaton nyerte el az intézmény. • A területfejlesztés hasznos milliói Öntözöcsatorna - közcélra i Vihar után a balástyai fóliabirodalomban Mezei tornádó volt?! Akiknek majdnem mindenük odalett... Mucsiék küzdenek az idővel. (Fotó: Gyenes Kálmán) A vízgazdálkodási infrastruktúra színvonala nem csak a mezőgazdaság számára lehet létfontosságú, de a környezetvédelemben, vagy éppen a falusi turizmus elterjedésében is szerepet jcitszhat. Vélhetően mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács tavaly a támogatásra érdemes célok közé sorolta a több településnek is előnyt jelentő pitvarosi öntözőrendszer megépítését. Még 1988-ban indult az apátfalva-mezőhegyesi öntözőrendszer építése, de ahhoz, hogy a területen lévő üzemek is rá tudjanak kapcsolódni erre a vonalas létesítményre, a mellékágak létrehozása is szükségessé vált. A 6 ezer hektárnyi terület öntözhetősége érdekében korábban elkészült a kövegyi mellékág, tavaly pedig döntés született a pitvarosi megépítéséről. Ez utóbbi két - a csanádpalotai és a pitvarosi - mezőgazdasági nagyüzemet érint, ezek mellett természetesen több egyéni birtok is van a csatornaparton. • Mi indokolta, hogy éppen ezen a területen javítsák az öntözési feltételeket? - kérdeztük Balla Ivánt, a társulat ügyvezető igazgatóját. - Egy ekkora fejlesztést csak nagyüzemi érdekeltségben szabad megindftani, és emellé fűzhetők fel a magánbirtokok. Ezt a beruházást lényegében a Pitvarosi Felszabadulás Szövetkezet mintegy 300 hektáros öntözésfejlesztése alapozta meg. Miután az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával a tagság is egyetértett, meglett a realitása annak, hogy közcélú, azaz társulati beruházásként indulhasson meg a csatorna építése. • A pénz többi részét milyen forrásból sikerült előteremteni? - A költségek 40 százaléka FM-támogatásból származik. A fennmaradó részt - a saját erő mellett - a vízügyi alaptól, illetve a területfejlesztési támogatásból igyekeztünk beszerezni. Miután voltak kész fejlesztési tervdokumentációink - az utóbb említett lehetőség kihasználásához -, a rövid pályázati határidő sem jelentett akadályt, továbbá a hét érintett önkormányzat is támogatta elképzelésünket. így a társulat tízmilliója - amely ugyan közel 15 millió lesz, a kivitelezés közben felmerült, bizonyos burkolati munkák elvégzése következtében - mellé kapott 4,2 millió, vissza nem térítendő területfejlesztési támogatásnak köszönhető, hogy az érdekeltek kisebb összegű hozzájárulása is elegendő volt a saját rész bizosításához. Ezenkívül nem a területen gazdálkodóktól kellett ezt az egyébként hiányzó pénzt összeszedni, valamint ennek eredménye az is, hogy a tavaly ősszel elindított, közösségi célokat szolgáló létesítmény - néhány héten belül - májusra elkészülhet. 0 Milyen előnyöket jelent majd a létesítmény üzembe állítása? - A most megépülő csatorna összesen több mint ötszáz hektár öntözését teszi majd lehetővé, így a pitvarosi szövetkezet is az átadást követően tudja majd működtetni saját öntözőgépét. Fontos továbbá, hogy megváltoztatja a mezőgazdasági termelés struktúráját. Ezzel viszont de már most, a kivitelezés időszakában is - lehetőséget ad a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítésére. Mi ugyanis - a tennivalók függvényében, meghatározott időre szóló szerződéssel 30-40 helybeli munkanélkülit tudunk egyszerre alkalmazni. • Terveznek-e a közeljövőben újabb, hasonló beruházást? - Igen. A mindszent-székkutasi öntözőrendszer fejlesztésére szeretnénk pályázatot benyújtani, amellyel 3 ezer hektáron javulhatnának a mezőgazdasági termelés feltételei. Nyilvánvaló azonban - ismerve a gazdálkodószervezetek, személyek anyagi terhelhetőségének határát -, hogy a területfejlesztési keretből vagy más, központi forrásból kapott segítség nélkül ezt a fontos célt nem tudjuk felvállalni. Márpedig a növénytermesztés tervezhetősége megköveteli az öntözési lehetőség biztosítását. N. Rács Judit - Éppen menteni haza és olyan szürke lett minden hirtelen. Rávágta a homokot a kocsiablak üvegére, le kellett állnom. Nem fütyült a szél, hanem süvítve ordított. Kavarta, vitte, nagy porral, amit csak tudott. Alákapott a fóliáknak, szaggatta, rángatta a vázakat. Volt, ahol még a kis gyeptéglákat is kihajtotta a sátor alól. Amerre járok, mindenhol a rombolás nyomai. Pusztaszeren, Csengelén, bent Kisteleken. A mi utcánkban a gázos Magyaréknál rántotta le a „nagyfólia" tetejét. Ez már a kopasznak is hajmeresztő - mondja a minapi bitang böjti szélre Farkas András. A postásember vélekedésére Juhász Jánosné is bólogat a dóci úton, Gajgonya és Hantháza határa összesimulásán. - Ilyen csúnya orkánra én még nem is emlékszem. Megtette a hatvágást - mutat a mellettünk lévő horpadt, kerti várra. A tépett sátrak csupasz bordaívein, mint lerombolt bástyafokon, rojtos zászlóként lobognak az elszabadult fóliadarabok. Máshol a mezei tornádó nevet kapta a viharos szél. Miatta lett Mucsiék kára tetemes Balástyán. Ha ismétli magát az ítéletidő, akár mind a 36 fóliaágyuk tönkremehet. - Akkor, nekünk, annyi! említi Erzsi asszony, mikor Sándor Mihály a szomszéd, Asztalos János pedig vői mivoltában segít helyére igazítani a fölpúposodó krumplitakarót. Igencsak bele kell kapaszkodniuk annak szélébe, nehogy alkalmi ejtőernyősökké emelkedjenek hirtelen a Móra-major mellett. Amint megszelídítik, bordájára feszítik a megvadult fóliát, belekezdhetünk a földvégi gazdaságtanba. Eszerint: 35 ezer forint egy tekercs fólia ára, s Mucsiéknak kellett belőle a 36 ágyra - tizenkettő. A hozatott vetőkrumpli mázsája 3600 forint. Trágyát, szántást, munkát nem számolva is jóval fölötte a kiadás a százezer forintnak. Ha minden jóra fordul, két héttel mindenképp visszább vetik az eddigiek a termést. A tavalyi burgonya eladhatatlan. Már megérkezett az új krumpli a piacra, innentől abból csak több lesz, az ára meg kevesebb, így Mucsiék bevétele egyáltalán nem biztos, hogy fedezi majd a kiadásokat. Ernő gazda a karját tálja: - A parasztember élete mindig ilyen. Sok benne a kockázat. - Jut eszembe: fizet ilyenkor a biztosító? - Nekünk biztos nem. Akinek meg igen, az már rég odafizette előre, amit kap. Nézünk, mint az a bizonyos Jani a moziban, mire Mucsi Ernő, aki korábban a téeszben volt kertész, azt mondja: - Ebben az évben mi már nem nagyon rúgunk labdába... Hűha! A kora tavaszi vihar is lehet tornádó a Pántlika út mentén - pedig: hol van még karácsony? A Szeged környéki homokvilágot eddig védte az elszegényedés ellen annak messzire fénylő fóliabirodalma. Az egymás mellé ragasztott alkalmi melegházak termése. A zöldség, a virág pénzt hozott a házhoz. Evek óta a korai krumpli, a tavaszi karalábé, az idény előtti sárgarépa, gyökér, káposzta jó része, a virágfüzérek garmadája e tájról kerül a piacokra. Munkájukkor az igyekvő emberek - dacolva hideggel, széllel, goromba szabályokkal - nemigen kímélik magukat. Tegnap is, aki csak tehette, kint áll a vártán, menteni a menthetőt. A fóliabirodalom egyik virágzó szegletében Weisz Zoltánná éles késsel kanyarítja le a bordájáról a leffegő fólidarabokat. Veje, Csepregi Zoltán gyűricsavarja halomba azt, ami már biztos a szemétbe való. A kicsi rakás nagyot kíván, hiszen már kora délelőttre szép halom gyűlik a hereföld sarkára. - Már nem is annyira a szél a veszélyes, az megcsinálta a maga baját, amikor föleresztette a karalábéról a meleget, hanem a fölhasogatott fóliadarabok. Azok agyonverhetik a gyönge növényt. Ami zöldet épp látunk, annak teteje igencsak hervadt. - Megcsapta a fagy! Három fokot mértek erre mondja Zoltán. - A szélben nem lehetett rárakni a fóliát. A szomszédban még az éjszaka kellett visszatenni, mert a virágok mind tönkre mentek volna. Mint hallottuk, Bozsóéknál a fóliavár belsejébe robajló orkán így is méteres virágokat tarolt. Máshol más a kár. - Van baj enélkül is elég - hárítja el a mezei tornádó munkájának újságbéli megörökítését a kapitánysági gazdálkodó. - Nagy a veszteségem. Higgyék el, nem szép látvány ez. Gondoljanak csak bele, ha maguknak töme össze az autójuk? Vagy menne tönkre az, amiben a pénzük, reményük volt? Kollégám gyorsan elteszi a csőre töltött fotómasinát. Még csak azt se akartuk, hogy a tekintetünk találkozzon... Majoros Tibor Vérbaj, kankó • Genf (MTI) A volt szovjet köztársaságokban észlelt, nemi úton terjedő és egyéb fertőző betegségek arányának riasztó növekedésére figyelmeztet Genfben nyilvánosságra hozott jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az olyan betegségek, mint a szifilisz (vérbaj), robbanásszerű kelet-európai terjedése a szomszédos nyugati államokat is fenyegeti. Turisták, üzletemberek, vendégmunkások és menekültek viszik át a betegségeket a határokon. Németországban, Finnországban, Norvégiában, Lengyelországban és Nagy-Britanniában „importált" vérbaj, kankó (gonorrhoea), torokgyík eseteket és egyéb fertőző megbetegedéseket jegyeztek fel. A beszámoló szerint a Nyugat-Európában megállapított giimőkór (tuberkulózis) esetek 4050 százaléka bevándorlóknál fordult elő. Az ENSZ-szervezet az egészségügyi világnap alkalmából hétfőn kampányt kezd a nemi úton terjedő betegségek ellen KeletEurópában. A térségben bekövetkezett politikai és gazdasági átalakulások mellékhatásaként abbamaradtak a megelőzést és a betegségek ellenőrzését szolgáló egészségügyi programok. Sok olyan betegség bukkant fel ismét, amelynek kialakulását korábban oltások révén meg tudták akadályozni - hangsúlyozza a jelentés. Büntetővám a horganyra • Varsó (MTI) Az Európai Bizottság pénteken büntetővámot vetett ki a lengyel horganyra, mivel véleménye szerint Lengyelország ezt a fémet dömpingáron értékesítette az Európai Unió piacain. A büntetővám mértéke a kohóktól függően 5,5-14,4 százalék között mozog - jelentette brüsszeli forrásokra hivatkozva a lengyel nemzeti hírügynökség. A hír szerint az Európai Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a lengyel szállítók az EU-országokban évek óta jóval drágábban, kirívó esetekben 47 százalékkal drágábban hozták forgalomba a cinket, mint belföldön. A lengyel cink piaci részesedése 1991 óta (gy is ötszörösére nőtt az Európai Unióban. A bizottság hasonló bírsággal sújtotta az orosz cinkszállítókat is. Földgázt küldenek O Pozsony (MTI) Oroszország és Szlovákia közös szállítóvállalatot akar létrehozni az orosz fölgáz Nyugat-Európába való továbbítására - mondta a pozsonyi rádióban Jan Ducky, a szlovák állami földgázipar (SPP) vezérigazgatója. Az orosz Gazprom és az SPP egyaránt 50 százalékkal járul hozzá az új cég megalapításához. A szerződést Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő áprilisi pozsonyi látogatásakor írják alá. Az SPP 6 ezer főt foglalkoztat és 13,2 milliárd szlovák korona adózás előtti nyereségével (1995-ös adat) az ország egyik legnagyobb vállalata. Balla Iván: Ez az önjáró öntözögép jó segítséget jelent majd a növénytermesztésben. (Fotó: Karnok Csaba) Agrárközérzet, szívzörejjel Egy bokros! pincében nyílt alkalom arra, hogy a csongrádi borünnep rangos vedégétól, dr. Orosz Sándortól, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökétől véleményt kérjek egyrészt a borünnepről, másrészt a mezőgazdák mozgolódásairól. • Borünnep és demonstráció? Illik-e ünnepelni, amikor agrárindulatoktól hangos az ország? - Még a minap is kint álltak a traktorok az utakon és a gazdák egy része demonstrált. Itt, Csongrádon pedig a gazdák most borünnepre jöttek össze, borversenyt rendeztek és egybegyűltek azért is, hogy beszélgessünk arról, mit kell tenni, merre, hány lépés. Úgy gondolom, ezt a két dolgot szembeállítani nagy hiba volna, mivel Európában vagyunk. Abban az értelemben is ott vagyunk, hogy azok a gazdák, akik elégedetlenségüknek más útját, módját nem tudják adni, azok így fejezik ki azt, amit éreznek. Ugyanazokat az eszközöket alkalmazzák, mint Nyugat-Európában. És azok a gazdák, akik valószínűleg hasonlóképp elégedetlenek, azt gondolják: az élet mindennapjai nehezek, mert az ország a polgáraitól jelenleg olyan többletterhek felvállalását is igényli, amit ők még a maguk részéről - ha nem is jó szívvel de elfogadnak és élni akarnak. Ezek a gazdák pedig borünnepet tartanak. Mindkettő ugyanannak a jele: az emberek saját sorsuk irányítását saját kezükbe szeretnék venni. • Volt alkalmam látni a tévében a „Nyitott száj"at, ahol a kiskőrösi gazdák küldöttei ellenvélemények pergőtüzébe kerültek, s ahol Ön példamutató higgadtsággal, szinte bámulatos nyugalommal vett részt a vitában. Azt sugallta, csak így szabad, pontosabban: így érdemes? - Azt gondolom, így kell résztvenni a vitában, aki hangoskodik, aki felelőtlenül kiabál, az nem fogad el semmilyen véleményt senkitől. Azt hiszem, a nyugodt hangvételű beszélgetés az az egyedüli lehetőség, amikor meghallom a másik szívzörejét, amikor érzékelem, mondandója mögött mi a valódi tartalom, hogy mi a fájdalma. Ha én ember vagyok, a másik emberben meg kell látnom, miben és hogyan kell rajta segítenem. 0 Ön sokaknál jobban belelát a szóban forgó konfliktus mélyrétegeiben zajló dolgokba is, ezért - úgy gondolom -, illetékes annak megválaszolására, hogy a mezőgazdáknak egykönnyen ki lehet-e lábalni ebből a helyzetből? - Egykönnyen nem! De" bármilyen nehéz is, bármilyen sok konfliktussal jár is, mégis el kell kezdeni kilábalni. Az ország érdeke, hogy agrárgazdasága működőképes legyen, s a gazdák, agrárvállalkozók úgy éljék meg mindennapjaikat, hogy a mainál nagyobb biztonságban érezzék magukat. Ha ez nem így lesz, akkor ez az ország hosszú időre belesüpped a válságba, ha így lesz, akkor pedig jó úton fogunk haladni. Bálint Gyula György