Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁRC. 6. BELFÖLD 3 röviden Ml: nö a dij A kormányfő hiába várt a gazdákra A kiskőrösi „vezérkar" (balról, az előtérben: Zsikla Győző és Kósa Gyula) helyet foglal a Pénzügyminisztériumban rendezett tanácskozáson. (MTI Telefotó) m jegyzet Hatalom és szolgálat M

ások felelősségérzetével visszaélni nem tisztességes. A kormányzat mégis rendre ezt teszi. A pénzosztók biztosak abban, hogy egyes társadalmi csoportok - az egészségügyiek, a pedagógusok, az egytemi oktatók -, még ha demonstrálni az utcára vonulnak is, sztrájkolni csak a legvégső esetben fognak. Mert tudják, hogy munkájuk szolgálat, és beteg emberek, gyermekeik jövőjéért aggódó szülők rovására nem zsarolhatják a döntéshozókat. Persze ezáltal e csoportok érdekérvényesítő képessége is jóval gyengébb. Törvény született a közalkalmazotti bértábla módosításáról, az érintett intézményeket tehát jogszabály kötelezi a többletjövedelmek kifizetésére. A tudományegyetemek - elsőként a JATE - osztottak, szoroztak, és már hetekkel ezelőtt jelezték a minisztériumnak, hogy nem rendelkeznek a törvény végrehajtásához szükséges összeggel. A minisztérium pénzügyi szakemberei pedig az intézmények bevételeire hivatkozva állították: ott van az egyetemeken a szükséges pénz a módosított bértábla szerinti kifizetéshez. A probléma csak az, hogy az egyetem bevételei nem használhatók fel szabadon; nem fordíthatók bérkiegészítésre. A legnagyobb bevételi tétel, a megnövelt képzési normatíva fejlesztési célokat szolgál, ha elvonják onnan, ahova szánták, nem marad pénz bizonyos képzési területek alulfinanszírozottságának enyhítésére. A másik bevételi forrást, a hallgatói tandíjból befolyó összeget a JATE vezetői szerint azért nem szabad bérekre fordítani, mert annak közvetlen hallgatói érdekeket kell szolgálnia. Ebből kell megvalósítani például a Szegeden égetően szükséges kollégiumi és tantermi fejlesztéseket - mely beruházásoknak más forrása nincs. Az egyéb bevételek, így a kutatási pályázatokból befolyó összegek pedig nem állandóak, nem tervezhetők, és szerződés szerint nem használhatók fel alapbér-kifizetésre. így állhatott elő az a helyzet, hogy a JATE-n éves szinten 130 millió, a budapesti ELTE-n pedig havi 14 millió forint hiányzik a törvény végrehajtásához. Ebben a helyzetben az intézmények két dolgot tehetnek. Minden, a képzés és kutatás fejlesztésére, dologi kiadásokra, beruházásra szánt összeget átcsoportosítanak, és a kormányzat ígéretével szemben maguk vállalják a bértábla módosításának anyagi terhét, vagy ismételten elbocsátanak néhány száz oktatót. Mindkét döntés az oktatás tejles ellehetetlenüléséhez vezet. A

harmadik megoldás a demonstráció, végső esetben a felvételi moratórium, mely érdekérvényesítési eszközöket tegnap helyezett kilátásba a fővárosi tudományegyetem. A JATE, jóllehet, az ELTE felhívására csatlakozott a bérharchoz, a tárgyalásos megoldás híve. A megalázóan alacsony fizetésért dolgozó, a magyar oktatásnak és tudománynak mégis nemzetközi elismerést kivívó oktatók és kutatók tudják, a törvény adta, ám a hallgatókat és a szülőket hátrányosan érintő lépésekhez csak a legvégső esetben szabad folyamodniuk. Ami döntésük mögött van, úgy hívják: felelősség, tisztesség. <JaXr w. t/J^ Az ELTE nyílt levele • Budapest (MTI) Módosulnak az Ml-es autópályadíjak március 20-tól. Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (Elmka Rt.) tíz százalékkal emeli a személygépkocsik, illetve a kisteherautók díjait és 12,5 százalékkal növeli az autóbuszok tarifáit. A nehézteherautóknak és a kamionoknak viszont 15 százalékkal kevesebbet kell majd fizetniük az Ml-esen. A bíróság április 9-én tárgyalja a Magyar Autóklub által az Mles autópálya díjmérséklése ügyében indított pert másodfokon. A Gazdasági Versenyhivatal pedig a jövő hét csütörtökön tárgyalja az autópályán kihelyezett információs táblák ügyét. A díjemelés szükségességéről és mértékéről a koncessziós társaság igazgatósága legutóbbi ülésén döntött. Gyanús portás • Győr (MTI) A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár műkincseinek ellopásával az intézmény portását gyanúsítja a rendőrség. A ügyben befejeződött a nyomozás, a bűnügyi iratokat vádjavaslattal továbbították az ügyészségnek. Az intézmény kiállítótermeiből eltűnt hat kódex és ősnyomtatvány, köztük II. Rákóczi Ferenc imakönyve. A műkincsek eszmei értéke szakértői vélemény szerint meghaladja a 213 millió forintot. A helyszíni szemlén megállapították, hogy az elkövető erőszak alkalmazása nélkül hatolt be a kiállítótermekbe. Az értékek eddig nem kerültek elő, felkutatásukra országos és nemzetközi körözést rendeltek el. Gyomfésú • Tét (MTI) Nagyobb teljesítményű munkagépeket fejleszt ki a téti Sokoró Kft. A GyőrMoson-Sopron megyei településen tevékenykedő társaság új konstrukcióinak egyike az a trágyaszóró berendezés, amelynek adaptere 8-10 méter szélességben teríti el a talajerő-pótlót, míg a korábbi gépek szórási szélessége legfeljebb három méter. Az új munkagép segítségével háromszor nagyobb területet tudnak a gazdák egy menetben rágyázni. A nagyobb munkaszélesség jellemzi a magágyelőkészítő kombinátort is, amely egyszeri nekilendülésre hat és fél méter szélességben képes a talajt megdolgozni. Ennél nagyobb kapacitású a fésúsborona, egyszerre kilenc méter szélességben fordttja ki a kelő gyomokat a földből. Áikelés Az Európai Unión belüli integrációt veszélyeztetné, ha a keleteurópai országok túlságosan gyorsan jutnának be az EU-ba - nyilatkozta Kari Stix burgenlandi tartományfőnök az egyik osztrák adó híradójában. Lehet, hogy a Styxen átjutunk, de Stixen nem egykönynyen. P. Sx. • Budapest (MTI) A kormánynak ki kell tartania bizonyos elvek mellett. További érdemi engedményekbe nem tudok belemenni. Nem vagyok hajlandó a közteherviselés arányosságát érintő érdemi változtatásokra - jelentette ki Medgyessy Péter az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága ülésének szünetében, amikor újságírók a kiskőrösiekkel folytatott tárgyalásokról kérdezték. - A kiskőrösieket a miniszterelnök hívta meg Budapestre - hangoztatta a pénzügyminiszter -, én nem engedhetem meg magamnak, ha a miniszterelnök egy találkozóra meghív, hogy azon ne vegyek részt. Amikor a közteherviselésbe bizonyos köröket bevonnak, az ellenállást, egyfajta mozgalmat vált ki. Az 1997-es változások esetében is még mindig az a helyzet, hogy a bérből és fizetésből élők terhei lényegesen - kétszer - magaSorozatunk első részében az elmúlt év országos és megyei demográfiai adataival, Csongrád megye negatív demográfiai rekordjának okaival foglalkoztunk. Ezúttal a népességfogyás egyik okának tartott születésszám-csökkenés részletes magyarázatára kértük Klonkai Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetőjét, aki most szociológusként nyilatkozik. - A magyarországi születésszám folyamatosan esik, s ha csak az elmúlt negyedszázad adatait nézzük, az évenkénti több százas nagyságrendű csökkenés pontosan látható - kezdi Klonkai László. Az országban tavaly 105 ezer 500 élveszületés történt. Húsz évvel ezelőtt, 1970-ben, 151 ezer 819 gyermekkel gazdagodott az ország, 1980-ban 148 ezer 673 volt a születések száma, tíz évvel később, 1990-ben, nagy visszaesés tapasztalható: 125 ezer 679 újszülött jött a világra. Csongrád megyében huszonhét évvel ezelőtt 6051 gyermek született, tavaly 4300 volt a születések száma. sabbak annál, mint amit a kistermelők fizetnek. Ezt akkor is ki kell mondani, ha az emberek vidéken, Kiskőrösön másként érzik. Ez a valóság - hangsúlyozta Medgyessy Péter. A kiskőrösiek nem mentek el a Horn Gyula miniszterelnök által javasolt szerdai A születésszám csökkenésének okait elemezve Klonkai László a következőket sorolja: - Magyarországon az értékrend megkívánja, hogy gyermeket a házasságban élők vállaljanak, s nálunk nem elfogadott (még) az élettársi kapcsolatban fogant gyermek. Mivel Magyaroszágon egyre kevesebb házasság köttetik, s mind több élettársi kapcsolat létesül, a gyermekszám a házasságkötések csökkenése következtében kevesebb. Csongrád megyében 1970-ben 4065 házasságkötés történt, tavaly már csak kétezren szentesítették kapcsolatukat anyakönyvezető előtt. - A születésszám-csökkenés irányába hat - folytatja a szociológus -, hogy a nők jelentős része lényegesen későbbi életkorban megy féijhez, mint évtizedekkel ezelőtt tette. Kitolódott a házasságkötés időpontja, s az a nő, aki jóval 20 éves kora felett köt házasságot, sokkal kevesebb hajlandóságot érez arra, hogy több gyermeknek adjon életet. A házasságkötések találkozóra. Ezt a Mezőgazdasági Termelők Országos Érdekvédelmi Szövetségének képviselői a Pénzügyminisztériumban tartott agráregyeztető fórumról távozva jelentették be. - A kormány ezennel befejezettnek tekinti a tárgyalásokat - jelentette ki Horn időpontjának kitolódása összefügg a nők továbbtanulásával, hiszen mire a lányok befejezik tanulmányaikat, jóval túl vannak a húszon. Az iskolátozottsági szint és a gyermekvállalási hajlandóság más összefüggést is mutat. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik egy nő, annál kevesebb gyermeket vállal. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkező nők több gyermeket szülnek, mint a főiskolai, egyetemi diplomát szerzett asszonyok. A diplomás nő később alapít családot, mint a kevesebb iskolát végzett nőtársa, aki már húsz alatt féijhez megy. Az egyetemi végzettségre pályázó nő 25 éves kora előtt nemigen gondolhat családalapításra, gyermekszülésre. Ebben a korban viszont már - legfeljebb - két gyermeket vállal. - S hogy a gyermekek száma mind kevesebb lesz a családokban, prognosztizálható - mondja Klonkai László -, hiszen látjuk, olyan generáció érik felnőtté, amely nem ideális családmodellt lát maga körül. A fiatalok azt taGyula azon a sajtótájékoztatón, amelyet a kiskőrösi kistermelők képviselőivel tervezett találkozó meghiúsulása miatt hívtak össze. Leszögezte: ezek után a kormány a korábbi döntésnek megfelelő törvénymódosításokat terjeszti a parlament elé. pasztalják, hogy a házasságok zöme tönkremegy, vagy ha mégis együtt marad a félj és a feleség, sok esetben zilált családi életet élnek. Az, aki ilyen közegben, hangulatban nő fel - márpedig soksok fiatal ilyen családban érik felnőtté nem a gyermekekben bővelkedő, harmonikus családi életet tartja követendő mintának. Klonkai szerint az alacsony és egyre csökkenő születésszám oka az is, hogy több olyan generáció nőtt már fel, amelynek tagjai nem 4-5 testvért, hanem legfeljebb egyet-kettőt tudhattak maguk mellett. Felnőtté válva általában akkora családot terveznek és valósítanak meg, amekkorában ők nőttek fel. A családtervezés ez okból is a kisebb gyermekszám irányába mozdult el. A szociológus a gyermekvállalás ellen ható tényezőnek tartja, hogy súlyos anyagi terhet jelent a családoknak a gyermek(ek) felnevelése. Régen egyszerűbb volt, mint ma, amikor nagy energiát, odafigyelést, pénzt igényel, ha a család embert akar faragni csemetéjéből, márpedig ez a vágya minden felelősen gondolkodó szülőnek. Kalocsai Katalin a Budapest (MTI) Az ELTE dolgozóinak a törvényben előírt, új közalkalmazotti bértábla szerinti bérét márciusban nem fizették ki, mert az egyetem az ehhez szükséges pénznek csak a 32 százalékát kapta meg. Az ELTE dolgozói ezért március 4-én nagygyűlést tartottak és határozott elégedetlenségük kifejezésére nyílt levélben fordulnak Önökhöz. Miniszter Urak! Önök személyükben és politikai súlyukkal garanciát vállaltak reálbérünk 1997. évi szinten tartására. Megállapodásokat kötöttek velünk, amelyeket most nem tartanak be. A megállapodások szövegének fondorlatos magyarázgatása folyik államtitkári szinten és az érdekegyeztetésben jottányit sem jutottunk előre. Kilátásba helyezték, hogy a kormány megkeresi azokat a politikai és jogi eszközöket, amelyekkel e mulasztás pótlása kikényszeríthető". Ézt kívánjuk mi is! Tegyék meg! Intézkedjenek, hogy a 3 éves megállapodás szelleme és betűje szerint, a KIÉT keretében történt egyezségnek megfelelően járjanak el! Követeljük elmaradt bérünk még márciusban történő kifizetését. A költségvetési törvényben módosított közalkalmazotti törvény új bértábla-besorolásának megvalósításához szükséges pénzt intézményünk haladéktalanul kapja meg! ... ... Amennyiben 10 napon belül a megoldás érdekében érdemi döntés nem történik, az ELTE dolgozói a keményebb fellépés eszközeit (demonstráció, felvételi moratórium, sztrájk) választják. Ennek előkészítésére a nagygyűlés határozata alapján akcióbizottság alakult. A népességcsökkenés mutatói, 1996. (Forrás: KSH) Területi egység Természetes szaporodás illetve fogyás (-) Csecsemőhalálozás Válás szám szerint 1 000 lakosra szám szerint 1 000 élve szülöttre szám szerint 1000 lakosra Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Külföld, ismeretlen, hiyléktalan -12 400 -2 200 -1400 -2 000 -1400 -2 300 -800 -1300 -500 -1 500 1 600 -1 000 -1 100 -2100 -1800 500 -1 100 -1300 -1000 -1600 -100 -6,5 -4,1 -3,4 -5,0 -1,9 -5,4 -1,9 -3,1 -0,9 -4,6 -3,8 -3,2 -5,0 -2,1 -5,4 0,9 -4,4 -4,8 -2,6 -53 160 50 40 60 90 50 50 40 60 30 _ 60 30 30 130 50 100 30 20 40 20 10 103 8,8 9,5 14.6 10,1 11,6 11,4 9,8 9,1 9,4 133 9,4 13,0 11,8 14.7 12,7 12,0 7,7 103 7,1 5 000 1 100 900 900 1 600 1100 1 000 700 1 100 700 800 800 500 2 300 700 900 500 500 700 600 100 2,6 2,0 23 23 2,2 2,6 2,3 1,6 2,0 2,1 1,9 2,6 23 23 2,1 1,6 2,0 1,8 1,9 2,0 Összesen -38 000 -3,7 1 150 10,9 22 500 23 • Népfogyatkozás (2.) Egykék országa