Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

KEDD, 1997. MÁRC. 4. TINIVILÁG 11 • Diáktoll A rózsacsoda és társai • Osztályfénykép Szentesi Szent Erzsébet Matekdolgozat helyett: osztálynyilatkozat a 8/a-ban. Ez azért mégis kellemesebb! (Fotó: Enyedi Zoltán) Újabb három tiniszer­zöt kell üdvözölnünk a Diáktoll keretei közt: a szentesi Szent Erzsébet Általános Iskolába járó, ötödikes Vereb Zita máris ragyogó verselési készségrál tesz tanúbi­zonyságot; a nyolcadi­kos Pataki Flóri arról, hogy jól ismeri az iskola névadóját, aki hozzá személyesen is közel áll; osztálytársa, Nagy Andi pedig arról: tinikorban különösen fájdalmas le­het az egymástól való elválás. Főleg, ha olyan jó közösség alakult ki az évek során s folya­mán, mint a szentesi Szent Erzsébet 8/a osz­tályán belül. A hónap verse Cseppre csepp, csöpög a hólé, sűrűn már az ereszen: gyöngyfüggöny leng a ház hosszán, hajladozik fényesen. Mindegyik ház tündér­kastély, csupa ékszer, csupa disz, gyémántos a kazal, boglya - még a kutya óla is. • Vereb Zita (5/b) Iskolánk védőszentje Védőszentünk, Szent Er­zsébet 1207-ben született; édesapja II. András, éde­sanyja pedig Merániai Gert­rúd. Egészen kislány volt még, csupán négyesztendős, mikor Thüringiai Lajos őr­gróffal eljegyezték egymást. Az órgróf személyében igazi társra lelt. Lajos megértette: felesége számára mindig Is­ten szolgálata a legfonto­sabb, Zsófia grófnő viszont egyáltalán nem kedvelte fia feleségét. Lajos 1227-ben, egy hadjárat során életét vesztette - Zsófia ezután ki­adta Erzsébet útját... Szent Erzsébet leghíresebb csoda­tétele a rózsacsoda. A köté­nyében lévő kenyér, melyet a szegényeknek vitt, rózsává lett - az iskolánk folyosóján fölállított szobra éppen ezt a csodát ábrázolja: védőszen­tünk egyik kezében a ke­nyér, másikban már a rózsa látható. Ki számomra Szent Er­zsébet? Nem egy távoli sze­mély, hanem példakép. Er­zsébetnél jobban senki sem óvhatná a sulit, szellemisége átjárja az iskolát. Nehéz lesz elválni tőle. Pataki Flóra (8/a) Egyszer véget ér... Amíg kisebb voltam, na­gyon irigyeltem a nyolcadi­kosokat. Gyakran gondoltam arra: bárcsak én is olyan nagy lehetnék, mint ők. Még tavaly nyáron is ez volt a vé­leményem, s roppant örül­tem, hogy tanévkezdettől én is az „öreg diákok" közé tar­tozom. Eszembe sem jutott, ez lesz az utolsó év, amit együtt tölt az osztályunk. Erre csak akkor eszméltem rá, mikor tanév elején a tanárok el­kezdtek kérdezősködni: ki hol szeretne továbbtanulni. Rájöttem, a mi jól összeforrt kis közösségünk hamarosan darabokra hullik. Ahogyan telnek a napok, hónapok, egyre többet gondolok a bal­lagásra, mellyel majd lezárul életem egy nagy fejezete, s amellyel olyan barátokat ve­szítek el, akik nagyon sokat jelentenek számomra. így hát minden leendő nyolcadi­kosnak azt tanácsolom: örül­jön annak, még egy-két évig együtt lehet osztálytársaival, barátaival! Nagy Andrea (8/a) Részint francia, részint matematika szakos a Szentesi Szent Erzsébet Katolikus Általános Is­kola 8/a osztálya. Az ide járók legtöbbjét máris fölvették valamely középiskolába - Szen­testől Szegedig. Van, aki még csak készül fölvéte­lizni, például a csongrá­di Batsányiba - szurko­lunk nekil De életük nemcsak tanulásból áll; szívesen emlékeznek vissza az osztálykirán­dulásokra, s nemigen várják a tanév végét. Összeforrt közösség ala­kult ki Ecseri Anna tanárnő osztályában - tapasztalhat­tuk. - Eredetileg három osztály voltunk, ötödikes korunkban lettünk eggyé - mondja Pata­ki Flóra. - Magam francia szakos vagyok. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium­ban tanulok tovább. Máris föl vagyok véve középiskolába, mint szinte mindenki ebből az osztályból. Mi leszek, ha nagy leszek? Annyi biztos: a francia nyelvvel szeretnék foglalkozni. A matematika szakos Mo­litérusz Judit Fábiánsebes­tyénből jár be; ő az egyetlen az osztályban, aki nem szen­tesi. Nap mint nap oda­vissza kell utaznia, s így nemigen tud részt venni a többiek közös programjai­ban. Ez eléggé magányossá teszi, és mint mondja, már várja, véget étjén a tanév. A csongrádi Batsányiban ta­nulna tovább, óvónő szeret­ne lenni. - Judit egyébként ötödikben jött hozzánk, ami­kor mi már összeszokott tár­saság voltunk - mondja róla egyik osztálytársa. Nemso­kára fölvételizik. Kedves Ju­dit, az egész újság drukkol neked, hogy sikerüljön! - Én is a Horváth Mihály gimibe megyek tovább ­mondja Szőke Évi -, ám spe­ciális angol szakra. - Négy társammal (Pataki Flórtr,:SiéUldikó, Mihály Dórq, és Khizslicz Péter) együtt, hatodikosként, meg­nyertük az orSzágos Fekete István-emlékversenyt - ve­szi át a szót Bárány Attila. Birgány Zsolt az osztály esze - legalábbis' ekként em­legetik a társak. Mire ő: - A többiek szerint. - Szerénysé­ge túlzott, nemrég megnyer­te a megyei matematikaver­senyt, s ez alapján föl is vet­ték, speciális matematika ta­gozatra, a szegedi Ságváriba. A szentesi városi matek-, és kémiaversenyen ugyancsak első lett, a katolikus iskolák országos matekversenyén szintúgy. - Csak az első he­lyezést ismeri - mondja róla kórusban az osztály. S ki mit tud még? - Franciából első lettem Szentesen, biológiából, a szegvári területi vetélkedőn ugyancsak. A kémiaverse­nyen Temesváry Judit, 6 most nincs itt, második he­lyezést ért el, és én lettem a harmadik - sorolja Kés­márky Klári. Judit különben Szentesen angol első helye­zett, Szegváron pedig fiziká­ból második lett. Kíspál Sza­bolcs ugyanott fizikából har­madik, Nagy László pedig, szintén Szegváron, matekból első. Kruzslicz Péter a kato­likus iskolák országos verse­nyén harmadik lett ugyaneb­ből a tárgyból (különben ő, és Klári nejnrég fölvételt nyert a Ságvári francia-ma­gyar két tannyelvű osztályá­ba). Szabó Roland a városi matekversenyen több alka­lommal is második helyezést ért el; a katolikus iskolák ta­valyi úszóversenyén ötven méteres gyorsúszásban or­szágos első - tudtuk meg. Csoda-é, ha az osztályból szinte mindenkit máris föl­vettek? Am nemigen várják a tanév végét. Legemléke­zetesebbek, mint mondják, az osztálykirándulások - ta­valy Leányfalun voltak -, s máris készülnek az ideire. Jó utat! F. Cs. • A Somogyi-könyvtár és lapunk közös játéka (2.) Tavaszváró népszokások • DM/DV-információ „Tavaszváró népszo­kások" címmel közös já­tékot szervezett felsöta­gozatos általános isko­lásoknak a Somogyi­könyvtár gyermek­könyvtára és lapunk szerkesztősége. A meg­fejtésben a gyermek­könyvtár ad segítséget, s a válaszokat is oda kell eljuttatni. A helyes megfejtést beküldők kö­zül öten értékes ajándé­kokat nyernek. A játék első fordulójának kérdései lapunk múlt keddi (febr. 25) Tinivilágában ta­lálhatók - és ugyancsak ott lelhető föl egy, a farsangi maszkot idéző ábra is. Ha az ábrát alkotó üres kockákat helyesen töltitek ki, megkap­játok a megfejtést: egy nagy magyar költő nevét, s művé­nek címét. (A megfejtés be­tűi a figura sötétkék kockái­ba kerülnek). A kitöltött, a lapból kivágott figurát ide kell beküldeni: Somogyi­könyvtár Gyermekkönyvtára, 6722 Szeged. Dóm tér 1-3. A beküldési határidő: márc. 14. A borítékra - attól füg­gően, a Délmagyarország­ból, vagy a Délvilágból vág­tátok-e ki a figurát -, ezt is íijátok rá: DM, vagy DV. S most jön a játék máso­dik fordulója. (21.) Magyar­ország mely városához kap­csolódik a busójárás szoká­sa? (22.) Farsang vége. (23.) Farsang végi csúfolódó szo­kás, amikor a pártában ma­radt lányok ablaka alatt pléhdarabokkal zajt csaptak. (24.) Mi az a tárgy, melyet farsang idején nagy zajjal végighúztak a falun, s a pár nélkül maradt lányok ajtajá­hoz kötöttek, vagy kapujá­hoz támasztottak? (25.) Far­sangi szokások másik jelleg­zetes és változatos csoportját alkotják ezek a játékok, a népköltészet többszereplős, párbeszédes formájú alkotá­sai, melyet szerepjátszással összekötve adnak elő. (26.) Régen a farsang a lakodal­mak ideje volt, ezért ilyen­nek mondták farsang vasár­napját. (27.) Hogyan hívjuk azokat a lányokat, akiknek életében elérkezett a fétjhez­menés ideje? Eredményhirdetés: la­punk március 18-i Tinivilá­gában. • Testvérpár a suliban Amerikából jöttek Nem mindennapi test­vérpár jár a Szentesi Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolába. Is­mertetájelük: Ameriká­ból jöttek egyrészt, a le­hető legjobban tanulnak másrészt. Bubor Szilvi a 6/a, Kriszti pedig a 7/a osztály tanulója. Né­hány évre szívesen visszamennének Ameri­kába - ám véglegesen nem. Legelőször is azt kérdez­tük tőlük, ami mindenkit azonnal érdekel. • Mikor jöttetek Ameri­kából? - Jó régen - válaszolta Szilvi -, én két hónapos vol­tam, amikor hazakerültünk, Kriszti pedig másfél éves. San Diegóban születtünk, szüleink akkor már jó ideje éltek kinn. A honvágy hozta haza őfet. • Eszerint nincs túl sok emléketek Amerikáról. - Fényképekről sok min­denre ráismerek - beszélte Kriszti -, s fölidéződik ben­nem nem egy élmény, ha mesélnek róla. • Hogyan érzitek maga­tokat az iskolában ? Kriszti és Szilvi kedvenc tárgyai: az angol és a matematika. Ezzel a párosítás­sal sokat lehet majd kezdeni. (Fotó: Enyedi Zoltán) - Jó osztályközösség jött létre nálunk - így Kriszti -, együtt járunk néhányan te­niszezni például. - Kriszti egyébként csellózik is, már öt éve. - Egy osztálytársamat kí­sértem el csellóórára, segí­tettem vinni neki a hang­szert. így kezdődött ­mondta. Kedvenc tantár­gyakban sem szűkölködik persze, szereti például a ma­tekot, az angolt, a biológiát. Utóbbi kettőt egyébként Szilvi is megemlítette, hoz­zátéve: a biológián belül mindenekelőtt a kutyák ér­deklik. • És van is kutyád? - Persze, egy cocker spá­niel. Arany szőrű, barátsá­gos természetű. • Az utolsó kérdésem: mi a legkedvesebb idő­töltésed? - Több is van. így példá­ul, amikor este apuval tár­sasjátékot játszunk, s meg­beszéljük a napot. • Van egy pótkérdésem is. Visszamennétek-e Amerikába? - Néhány hónapra, vagy inkább évre mindenképpen - mondták a lányok. - De hogy örökre odaköltöz­zünk?... Ilyenre nem is gon­dolunk; szüleinket is haza­hozta a honvágy. F. Cs. • Sulinfo Arany: fénylik E napokban zajlik az Arany-hét, a Szegedi Arany János Általános Iskola szervezésében. Az évrál évre nagy érdeklő­dést kiváltó rendezvény­sorozat szervezője lakó­telepi iskola, ahol még ma, a demográfiai hul­lámvölgyben is nagy lét­számúak az osztályok ­tájékoztatott az intéz­mény igazgatója. Az is­kola egyik fö profilja az angol nyelvi oktatás; az innen elballagó gyere­kek középfokú oktatási intézményekben is jól megállják a helyüket. De gyakran visszatérnek „nosztalgiázni", hiszen ­amint az -iskolaszék el­nöke fogalmazott •-, ez egy gyermekközpontú iskola. • v>-\ J: Az Arany János Általános Iskola ',90. szeptemberétől működik, jelenleg mintegy 760 tanuló jár ide, ebből 350­en felső tagozatosok, 58-an pedig kisgimnazisták. - Beis­kolázási körzetünk az úgyne­vezett új-rókusi lakótelep, ám más városrészekből, s falvak­ból is jönnek hozzánk tanulni gyerekek - mondta Révész István igazgató: A gyerekhi­ány itt ismeretlen fogalom; a nemrég tartott továbbtanulási tájékoztatón százhúsz szülő jelent meg az iskolában. Az osztályok meglehetősen nagy létszámúak, 26-30 fősek. Mint megtudtuk, sok ki­emelkedő eredményt elérő gyermekkel dicsekedhet az iskola. Hódi Eszter, s Tóth Anett szavalóversenyeken je­leskednek. Lippai Zsolt bir­kózásban, saját korosztályán belül Európa-bajnoki helye­zett volt. Csiszár Adrienn tá­jékozódási futó, korosztályá­ban rendszeresen első helye­zéseket ér el; a neveket soká­ig sorolhatnánk. - Egyik legfontosabb spe­cialitásunk az angol nyelvi tagozat - mondta Révész Ist­ván. - Második évfolyam vé­gén állítjuk össze ezt az osz­tályt, s angol tagozatosként működtetjük. Itt csoportbon­tásban, emelt óraszámban ta­nítjuk az angolt. Felső tago­zaton mindennap van angoló­rájuk az ide járóknak, s ide­gen nyelvi lektort is foglal­koztatunk, ha lehetőségeink engedik. Iskolaszövetségben vagyunk a Deák Ferenc Gim­náziummal (a Madách Imre, és a Tarján III. általános is­kolákkal együtt), az angol nyelvet is azért választottuk, mert a Deák angol orientáci­ójú középiskola. A Deák Fe­renc Gimnázium keretén be­lül hat évfolyamos gimnázi­umba járó tanulók az első két középiskolai évben az Arany János iskola épületében ta­nulnak. Gimnáziumokban to­vábbtanuló gyerekeink lét­száma évről évre emelkedik. Ugyanakkor mindenek­előtt szakközépiskolákba mennek tovább az innen el­ballagók. Jól megállják he­lyüket, ugyanakkor annak, hogy itt jól érezték magukat, számos tanújelét adják. Szin­te mindegyikük vissza­visszajár „nosztalgiázni" akár évek múlva is. Például a vá­rosi iskolák közt meghirde­tett versenyekkel járó Arany­hét idején, tegnaptól pénte­kig. - Ez egy gyermekköz­pontú iskola - mondta Vol­ford Károlyné, az iskolaszék elnöke, szülők s tanulók egyöntetű véleménye alap­ján. F. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom