Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

PÉNTEK, 1997. MÁRC. 28. A VÁROS 5 • Szeged kórházi ágyai Peren kívüli megegyezés? • Közmeghallgatás a rendezési tervről „A baktóiakkal számolni kell...!" Baktó belterületté nyilvánítása ügyében többen is fölszólaltak. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Amint arról már ko­rábban részletesen be­számoltunk Csongrád megyében 521 kórházi ágy leépítését írta elö a kapacitáscsökkentö tör­vény. Arról, hogy a me­gye egyes kórházaiban illetve a szegedi orvos­egyetem klinikáin hány ágyat kell leépíteni, az OEP döntött másodfo­kon. E döntés értelmében Sze­gedet érte a legnagyobb vér­veszteség, összesen 331 ággyal kellett csökkentenie fekvőbeteg-intézményeinek ágyszámát. Az óriási mérté­kű ágyszámleépítés miatt a SZOTE, a városi kórház és a deszki Tüdő- és Szívkórház pert indított az Országos Egészségbiztosítási Pénztár döntése ellen. Az első tárgyalás ugyan már megvolt, de a perben flelperes szegedi fekvőbeteg­1987-ben, Budapesten alakult meg a Tér és For­ma építész szövetkezet, amelynek szegedi irodá­ja 1990-ben önállósította magát. Az elsó évtized eredményeit bemutató kiállítás tegnap délután nyílt meg a szegedi Fe­kete Házban. A fotók, rajzok és makettek do­kumentálják az építész­közösség munkáját, amelyet több országos rangú díjjal is elismertek már. A Tér és Forma elnevezés a Bauhaus-korszakhoz kap­csolódik: a magyar építészek folyóirata tekinthető névadó­nak. A budapesti vállalkozó kisszövetkezet építészeti ter­vezéssel, fővállalkozói tevé­kenységgel, valamint az ezekhez kapcsolódó kereske­delmi és ingatlanforgalma­zással foglalkozott. A társa­ság igen gyorsan országos hálózattá növekedett: sorra • Munkatársunktól Út az integrált vállala­tirányítási rendszerek felé címmel rendezett tegnap szakmai tanács­kozást a SZÜV Tisza Kft. és az Exact Hungary a Forrás Hotelben. A szakmai nap jelmonda­ta az lehetett volna: iroda, papír nélkül. A találkozón ugyanis két vállalatirányítási rendszerrel, a Lotus Notes iroda-automatizálási és az Exact integrált szoftverrel is­merkedhettek az érdeklődők. A bemutatón kiderült, e ter­mékek a kis- és közepes mé­retű vállalkozások számára is elérhető áron nyújtják azon ügyviteli, termelésirá­nyítási szolgáltatásokat, me­lyek nélkülözhetetlenek pél­dául az ISO 9000-es szabvá­nyok megszerzéséhez. A legnagyobb múlttal és intézmények tulajdonosai il­letve vezetői - dr. Szalay István polgármester, dr. Do­bozy Attila a SZOTE klini­kai rektorhelyettese, dr. tár­konyi László városi főorvos, dr. Kraszkó Pál a deszki kórház igazgatója - a na­pokban a peren kívüli meg­egyezés lehetőségét keres­ték, amikor Szegeden tár­gyaltak dr. Cser Ágnessel, az OEP főigazgatójával. A tárgyaláson abban álla­podtak meg, hogy további adategyeztetésre van szük­ség ahhoz, hogy kiderüljön, az OEP által előírt ágyszám­csökkentési adatokat tévesen állapították meg vagy sem az egyes intézmények eseté­ben. Amennyiben a Szeged számára előírt ágyadatokról kiderül, hogy tévesek, akkor a szegedi kórház, a SZOTE valamint a deszki kórház számára lehetőség lesz to­vábblépésre, amit nem fel­tétlenül bírósági úton kép­zelnek el megtenni. nyíltak az irodák Győrben, Sopronban, Egerben, Debre­cenben - és Szegeden. Az 1990-ben önállósult szegedi Tér és Forma Építés­tervező Kft. kezdettől szinte kizárólag építészeti, statikai tervezéssel foglalkozik. Ed­dig közel kétszáz építészeti és belsőépítészeti és város­rendezési alkotásuk közül több rangos elismerést váltott ki: két alkalommal nyerték el „Az év lakóháza" címet. A Tér és Forma tízéves munkáját bemutató kiállítás tegnapi megnyitóján előbb dr. Szalay István szegedi pol­gármester méltatta az építész iroda munkáját, majd Plesz Antal Ybl-díjas építész bíz­tatta a város értékeit gyarapí­tó munkára a fiatal építésze­ket. (A Tér és Forma munkáit bemutató kiállítás május 25­ig tekinthető meg a szegedi Fekete Házban, a Somogyi utca 13. szám alatt.) Ny. P. az egyik legjelentősebb or­szágos hálózattal rendelkező informatikai cége, a SZÜV Rt. azért kezdett vállalat-in­formatikával foglalkozni, mert érzik: fokozódik az ér­deklődés az integrált rend­szerek iránt. A tegnapi, sze­gedi szakmai nap egy 12 ré­szes, országos sorozat nyol­cadik része volt. Nem egy­szerű termékbemutatót tar­tottak; a világon piacvezető szerepet kivívott Exact és Lotus Notes rendszerek elő­nyeivel, bevezetésének fel­tételeivel ismertették meg a cégképviselőket. Mint Po­lyák László, a SZÜV Tisza Kft. ügyvezető igazgatója és Bernáth Lajos, a SZÜV Rt. informatikai vezérigazgató helyettese elmondta, a talál­kozó célja az volt, hogy a szegedi felhasználók lehető­leg helyben megtalálják, amit keresnek. Szeged általános ren­dezési terve 2010-ig szolgálja majd a város fejlődését: nem közöm­bös tehát, hol és mikép­pen jelölik ki az egyes területek fölhasználásá­nak határait. A szegedi Ifjúsági Házban tegnap délután megtartott köz­meghallgatáson szóba került többek között Baktó belterületté nyil­vánítása, s a lakótelepi házak értéknövelő föl­újítása is. Dr. Szalay István azzal nyitotta meg a fórumot, hogy a ma is érvényes (1980-ban jóváhagyott) álta­lános rendezési terv bizo­nyos részleteivel nincsenek egyensúlyban azok a részle­tes rendezési tervek, ame­lyek szerint a város egyes te­rületei átalakultak. Új prog­ram kellett tehát, amely '96 végére el is készült, s amely­nek társadalmi fórumok előt­ti megvitatása a tegnapi köz­meghallgatással zárult le. Az új általános rendezési terv (ART) programjának elkészítésével megbízott bu­dapesti Váti képviseletében Molnár Attila, a szegedi Délterv részéről pedig Ta­kács Máté várostervező épí­tészek ismertették a „társa­dalmi tervezés" jegyében született rendezési javasla­tot. A „társadalmi tervezés" A szegedi közgyűlés legutóbbi ülésén szóba került a Szegedi Egész­ségügyi Közalapítvány tevékenyésge. Arra a megállapításra jutottak az önkormányzati kép­viselők, hogy nem való­sultak meg a közalapít­vány célkitűzései, vagyis nem tettek semmi hasz­nosat. A közalapítvány képviselői azonban más véleményen van, s úgy látják: jó elképzeléseiket a város vezetése lesö­pörte az asztalról. Több százoldalas szakér­tői anyag készült el a szege­di Egészségügyi Inkubátor­ház létrehozataláról. Ezt ter­vet a Szegedi Egészségügyi Intézmény fejlesztő Közala­pítvány készítette, s ebben többek között a növekvő egészségügyi munkanélküli­ség enyhítését tűzték ki cé­alapgondolata annyit jelent, hogy a legjobb szakmai ter­vet is el kell fogadtatni a la­kossággal, a városban élők­kel, akik saját bőrükön ta­pasztalják a változásokat. Az új általános rendezési terv 2010-ig szól, s mintegy 200 ezerre becsüli Szeged majdani lélekszámát. A ter­vezők szerint a jövőben is meg kell maradnia a gyű­rűs-sugaras városszerkezet­nek, a belterületek növelését is ennek megfelelően hatá­rozták meg. így: Újszeged délkeleti része. Béketelep, valamint a régi teherhajó-ki­kötő környéke szerepel a lul. Dr. Bartha László a ku­ratórium tagja emellett a ma­gánszektor erősítésének is egy lehetséges alternatíváját látja az inkubátorház meg­építésében, mely alkalmas forma az egészségügyi vál­lalkozói réteg kialakítására is. Az Egészségügyi Inkubá­torház olyan komplex léte­sítmény, melyben egy jól működő ambulancián van a hangsúly. Emellé a műkö­désnek otthont adó épület többi részében különböző szolgáltató részlegeket he­lyeznének el, amelyek érté­kesítéséből, bérletbe adásá­bővítési tervben. Az új ÁRT lényeges eleme, hogy egyetlen terület beépítését sem változtatja meg lénye­gesen. A lakótelepek érték­növelő fölújítása, valamint a por ellen védelmet nyújtó erdők telepítése is hangsú­lyos része a tervnek. A közönség soraiból el­sőként Hajdú András szólt, s a baktói kiskertekben ural­kodó állapotokról elmondta: nagyrészt szociális kény­szerből, több száz család la­kik ebben az övezetben, ezért - a méltó életkörülmé­nyek megteremtése érdeké­ben - belterületté kellene ból befolyó díjat az ambu­lancia működésére fordíta­nák. Az első két évben nem kellene bérleti díjat fizetni, viszont az ambulancia költ­ségvetéséből minden cégnek ki kell vennie a részét. Az első két év alatt ilyen módon biztosított szolgáltatásokért, juttatásokért, szellemi kapa­citásért fokozatosan tulajdo­ni hányadot is szerezhet az illető cég. Közben természe­tesen az ambulancia egész­ségügyi szolgáltatásokra cé­gekkel, vállalkozókkal, ma­gánszemélyekkel szerződé­seket köt, kialakítva ezzel egy egészséges versenyt, nyilvánítani a területet. Miklós Mátyás megerősítet­te ezt a véleményt. „A bak­tóiakkal számolni kell!" ­mondták. Molnár István vá­rostervező azonban elsorol­ta azokat a költségeket és akadályokat, amelyek rend­kívül megnehezítik a meg­oldást. Rigó Balázs a Csaba ut­cában félbehagyott rehabili­tációs ház, Besenyei Sándor a regionális központ, Gá­cser József az újszegedi li­get, Gera Sándor pedig a te­lekvásárlások megkönnyíté­se ügyében emelt szót. Ny. P. melyre Magyarországon már van példa. Az önkormányzati bizott­ságok egyébként elfogadták a közalapítvány írásbeli be­számolóját. Az a javaslat azonban nem talált támoga­tásra, mely szerint egy más­fajta egészségügyi modell modell is működőképes le­het Szegeden. így aztán szó­ba sem került az inkubátor­ház, holott például Soros György a megvalósíthatósá­gi tanulmányra 2.39 millió forintot biztosított, s nem zárkózott el a további finan­szírozástól sem. Bartha dok­tor szerint azonban az illeté­kesek nem fordítottak kellő időt és figyelmet a javallata­ikra. Megfogalmazása sze­rint amit a város érdekében, a várossal közösen szerettek volna megvalósítani, az va­lóban sikertelen kezdemé­nyezés maradt. Arató László • Vendégünk Básthy Gábor Sajtósatu a Stefánián • Munkatársunktól A Sajtóházban működő újságíróklubban, a Stefániá­ban új rendezvénysorozat kezdődött március 18-án. A vendég Szőke Péter ezredes, szegedi rendőrkapitány volt, akit két kollégánk nyilvános interjú keretében kérdezett. Az eseményt a Városi Tele­vízió is rögzítette, majd rövi­desen műsorára tűzte. A ha­gyományteremtő rendez­vényt követően minden hó­nap első és harmadik kedd­jén a közélet, a gazdaság, a sport és egyéb területek jeles képviselőit látjuk vendégül. Legközelebb Básthy Gábort, Szeged gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterét kér­dezik munkatársaink, Újszá­szi Ilona és Kovács András. A Sajtósatu második „adása" április 1-én, kedden 19 óra­kor kezdődik a Sajtóház klubjában. Változó buszmenetrend • Munkatársunktól A Tisza Volán Rt. tájékoz­tatja az utasait, hogy április 1-től (keddtől) a helyközi au­tóbuszvonalain változik a menetrendje az egyes jára­toknak. A Szegedről Hódmezővá­sárhelyre menő 379-es számú járat öt perccel később, 22.35-kor indul Szegedről és 23.12-re érkezik Hódmezővá­sárhelyre. A Szentes-Derekegyház­Tompahát vonalon a Szentes­ről 20.10-kor induló és 20.45­re Tompahátra érkező, vala­mint az innen továbbmenő és Derekegy házára 21.00-re ér­kező járatot megszüntetik. A Tótkomlós-Pitvaros­Mezőhegyes vonalon közle­kedő 263, 273, 276 és 298 já­ratok a csanádalberti község­házánál is megállnak. A szin­tén ezen a vonalon közlekedő 264 és 267 számú járatokat megszüntetik. Változik a menetrendje a távolsági, helyközi és a váro­si autóbuszjáratoknak - ez a változás a nemzetközieket nem érinti - április 30. és má­jus 5. között. Április 30. (szerda) munkanap, a hetek utolsó munka és tanítási nap­ja; május 1-3. munkaszüneti napok; május 4. (vasárnap) is munkaszüneti nap, a hetek el­ső munka és tanítási napját megelőző nap és május 5. (hétfő) munkanap, a hetek el­ső munka és tanítási napja. Bővebb információ az au­tóbusz-állomásokon, vala­mint a Közönségkapcsolatok Irodájánál (Bartók tér 6., tel.: 421-270 és 421-018). Szieszta • DM-információ Ma déltől a TV2 csatorná­ján jelentkezik a Szieszta. Nagypénteken a húsvétról szól a magazinműsor. Tojás­festéstől a locsolóversekig sok mindent felelevenítenek a műsorkészítők. A telefon­doktort a kölnik allergiás ha­tásáról lehet majd kérdezni. Jelentkezik a Tipegő, a kis­mamák és a nagymamák kedvence. Más: a szegedi kisiskolások idegennyelv­oktatása, illetve a magaste­tős beépítésű panelházak is szerepel a Sziesztában. A já­ték telefonszáma: 06­62/480-534. f Építészek kiállítása a Fekete Házban A Tér és Forma tíz éve • SZÜV-nap a Forrásban Iroda, papír nélkül Házak. Imre Zoltán, Űrhajós utcai közös képvi­selő tegnapi csörögös pa­naszunkhoz - miszerint két házban sem azonos a lak­bér - fűzött észrevételt. Szerinte valóban nincs két egyforma épület Szegeden. Még bonyolultabb a hely­zet ott, ahol úgynevezett „vegyes" társasházak van­nak, vagyis nem mindenki vásárolta meg az önkor­mányzattól a lakását, ha­nem továbbra is bérli. Ed­dig a tulajdonosok fizettek magasabb közös költséget, a bérlőkét átvállalta az ön­kormányzat, ami olykor több volt, mint a lakbér. Most „megfordult a kutyá­ban a sörét", de érhető, hogy a tulajdonnal bírók kevesebbet fizetnek - állít­ja olvasónk. Kóbor ebek. Úgy tűnik, csorog a PANNON k»m liélnnl. Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munka­társunkkal, Rafai Gáborral oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10, va­sárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótele­fonszámon. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tár­csázni kell. Elveszett tárgyakat kereső ol­vasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. ebek harmincadjára jutott a József Attila sugárút. Nyolc­tíz kóbor kutya is rendszere­sen a házak közötti bokrok alatt alszik, falkában riogat­ják az ott lakó kisgyermeke­ket. Telefonálónk már hetek óta szorgalmazza, hogy a sin­tér fogja be a kutyákat - hiá­ba. A bejelentésre kimentek, majd elmentek. Az ebek vi­szont továbbra is maradtak. Bal fasor. Dr. Róvó Ist­vánná a Bal fasori közállapo­tokat tette szóvá. Az utca ele­jén ugyanis sem megállni, sem parkolni nem lehet, annyi az autó, hiszen a közeli közintézményeket sokan látogatják. Az ide jövők vi­szont magánterületre - ga­rázskijárókba is - beáll­nak, a zöldterületet is „fel­szántják" járműveikkel. A forgalomszervezők figyel­mébe ajánlja olvasónk a Bal fasort. Gyálarét. Molnár Zol­tánná azt kifogásolja, hogy a falut ismét elborítja a szemét. A házaktól ötven méterre döglött kutyákat, szemetet és minden féle hulladékot dobálnak sza­naszét. No nem az itt la­kók, akik kifizetik a több mint 400 forintos szemét­szállítási díjat, hanem Sze­ged másik végéről járnak ide illegális szemétlera­kók. Közegészségügyi szempontból is veszélyes ez a helyzet - állítja olva­sónk. • Mit tett a közalapítvány? Süllyesztőben az inkubátorház

Next

/
Oldalképek
Tartalom