Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

A pótkérdés M

ezőgazdasági „kényszervállalkozni" nem öröm - még a cégnek sem, amely a gazdasági szabályozók hatására vállalkozni készteti alkalmazottait. Annak ellenére nem az, hogy a tulajdonos igyekszik heurisztikus hangnemben, egyedül üdvözítő lehetőségként tálalni a vállalkozást. Azzal érvelve, ha a szántás-vetést nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként végzik az emberek, a cég számára ez annyi megtakarítást eredményez, amiből elkerülheti a csődöt, rendezheti anyagi helyzetét, nem szűnik meg, mint munkahely, a dolgozóknak lesz mit dolgozniuk. Ebből is látszik: kényszervállalkozásba többnyire nem a jól menő cégek küldik embereiket. A vállalkozást elfogadókban is számos kétely merül föl; legelsősorban az: mi van akkor, ha először mindent megígérnek nekik, egy idő után meg azt mondják, kár tovább számlázni, mert munka nincs. A mezőgazdasági kényszervállalkozóknak ettől - úgy tűnik -, nem kell tartaniuk. A fold minden ingatlan közül a legingatlanabb, - helyben marad. Művelni muszáj, föltéve, ha a tulajdonos nem akar háromezer hektáron repülőteret létesíteni, ami, ugye, nem valószínű. Inkább a munkaerőhiány veszélyével kell az alkalmazottaikat vállalkozásba küldő mezőgazdasági cégeknek szembenézniük, mintsem vállalkozóiknak a munkanélküliséggel Jelenleg ugyan nem túl kifejezett ez a veszély, hiszen amint a vállalkozókat foglalkoztató két apátfalvi mezőgazdasági szövetkezet egyik vezető embere megfogalmazta -, az emberek látják, hogy munka tényleg van, kapós is, két traktoros közül a munkaadó attól rendeli meg a tevékenységet, aki jobban dolgozik. Ha valaki alkalmazottként munka helyett mindent csinált - ma vállalkozóként hajnaltól estig kinn van a földeken. Ha egy vállalkozó eladja a lízingelt gépet, máris jön a másik, ő venne ilyet, amennyiben a szövetkezet biztosttja a munkát. És így tovább. - A gond, mondom, hosszú távon fog jelentkezni: évtizedek óta fogy a falu, fogyott akkor is, amikor nem kellett agyonra dolgozniuk magukat a fiataloknak a téeszben, s tevékenykedhettek a jól jövedelmező második gazdaságban - csodás házak, Fazola Henrik-i kerítések épültek ebben az időszakban, a gazda kártyázhatott a betétkönyvekkel. Apátfalva lakossága - például - ennek ellenére megfeleződött ebben az időszakban. Föltehető, most, hogy inog a megélhetés, tovább fogy a magyar falu - már úgy általában -, mind kevesebb lesz a munkáskéz. A városból, igaz, folyamatosan áramlanak ki az ott ellehetetlenültek - de a kiköltözőknek legelőször arra kell rájönniük, a falubeli élet mégsem idill, mint aminek a rókusi panel nyolcadik emeletéről látszott, és csak ezután jön az értékteremtés. Addig kifog dolgozni? -Az is lehet, nem kell föltenni e kérdést, mert egyszerűen hiába megy a fiatal faluról városra, az országból a világba, sehol nem kap könynyebben elvégezhető, jobban fizető munkát, mint ahonnan elindult. Akkor azonban már másodlagos kérdéssé válik, hogy a munkát alkalmazottként végzi-e el, vállalkozóként, vagy másképpen; az elsődleges kérdés a következő lesz: helyzete jobb-e, mint, mondjuk, a zselléreké volt egykoron, vele azonos színvonalú, vagy egy egészen sajnálatos, harmadik változatot kell megemlíteni. A

mi viszont maga után húz egy pótkérdést: a zsellérvilág óta mégiscsak eltelt nem kevés évtized, s ha még mélyebbre jutunk vissza, mint ahol voltunk, fejlődik-e a világ? Vagy csupán változik, olykor előnyére, olykor előnytelenül. SF 2022 fénymásoló gép Akció: alapgép 379 OOO+ófás áron április 31-ig Használt fénymásoló gépét beszámítjuk. Továbbá: menedzserkalkulátorok, számológépek, másolófóliák, papírok, használt Sharp fénymásolók adásvétele. N t K A Standby Irodatechnika Kft. Szeged, Tisza Lajos krt. 12. Tel.: 313-901, 324-422 MUNKA, foglalkoztatás, vállalkozás., , fejvadászat heti gazdaság (IV.) Téeszek, ha vállalkoznak Ax apátfalvi példa Az országban az elsók közt az apátfalvi Marosvidék Mezőgazdasági és Kertészeti Szövetkezet kezdett alkalmazottak helyett vállalkozókat foglalkoztatni. A Marosvidék az ugyancsak apátfalvi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetből vált ki, évekkel ezelőtt. A vállalkozókat foglalkoztató új szövetkezet eredményesnek bizonyult. A régi hatalmas adósságokat halmozott föl - egészen addig, míg a Marosvidéket létrehozó Dehény Zsoltot meg nem hívták elnöknek az Aranykalászba. Átszervezte a szövetkezetet, a Marosvidék mintájára vállalkozásba küldte az embereket, s minden külső adósságot rendezett. • Miért hoztak létre új szövetkezetet '92-ben, az Aranykalászból kiválva? - kérdeztük Dehény Zsoltot, aki az Aranykalásznak jelenleg elnöke, a Marosvidéknek pedig ügyvezető igazgatója. - Régebben országosan is elismert szövetkezet volt az Aranykalász - mondta. -Én azonban, akkor termelési elnökhelyettes, láttam, hogy hosszú távon csődbe megyünk. Hangot adtam annak a nézetemnek, át kell szervezni, hogy a dolgozóknak érdekükben álljon dolgozni. A vezetés ellenem fordult, kiléptem, magánvállalkozó lettem, majd néhányan, elismert szakemberek, önkéntes alapon vállalkozó száz taggal, mikor erre lehetőség nyílt, megalapítottuk a Marosvidéket. A kiváláskor tagjaink üzletrészéből gépeket, eszközöket, épületet hoztunk ki, ezeket lízingbe adtuk. Három év alatt kellett, munkával, törleszteni. Minden munka vállalkozói alapon történt, s történik. • Mindez a gyakorlatban hogyan megy? - A vállalkozók eldöntik, az általuk bérelt földön mit szeretnének termelni, s mindent a szövetkezet koordinál. A mezőgazdaságban sem ismeretlen a vállalkozás. (DM/DV-illusztráció) A munkákat gyakran egymásnak végzik a különféle tevékenységekre szakosodott vállalkozók; az is tud termelni, akinek nincsen gépe, csak a két keze. A szövetkezet fönntartási költséget igényel a koordinálásért. Mindenről mindenki számlát kér és kap, s mert ugyancsak mindenki meg akar élni, valós számlát. A vállalkozók könyvelését könyvelő végzi, ugyancsak vállalkozásban. Kik a nem vállalkozók? A pénztárosadminisztrátor, a munkaszervező, az elnök, és én, az ügyvezető igazgató. Kilencszázharminc hektárra vetítve az önköltség nagyon alacsony. Ez meg is látszik eredményeinken. Minden egykori alkalmazott, most vállalkozó, megtalálta számítását azzal, hogy nekünk dolgozik, s a szövetkezet is nyereséges. • Menjünk vissza az ülőben! Miközben a Marosvidék vállalkozott, az Aranykalász egy csomó adósságot gyűjtött össze. - Ők akkor szövetkezeti többségi tulajdonú kft-k halmaza voltak. Kilencvenötben az akkori elnök lemondott tisztségéről, s a dolgozók, akik látták, hogy a Marosvidék működik, visszahívtak, vállaljam el az elnöki teendőket. Miután elvállaltam, csak azután tudtam meg, 200 millió forintra rúg az Aranykalász összes adósságállománya. Azonnal elkezdtem a szövetkezet átszervezését, Marosvidék-mintára. Az alkalmazottak vállalkozói igazolványt váltottak, s a lízingelték a harmincmilliós gépállományt; nemsokára ledolgozzák, s az övék lesz. Utána is a szövetkezetnek dolgoznak a gépek; a környékben nincs más jelentős munkáltató. Persze, akadtak, akik nem vállalták, hogy vállalkozók lesznek, ők munkanélkülivé váltak, illetve a magángazdálkodás szférájában helyezkedtek el. • A tavalyi volt az első teljes éve a vállalkozó Aranykalásznak. Hogyan sikerült; mennyi maradt például az adósságállományból? - Minden külső adósságot kifizetett a szövetkezet. Tagi kölcsönök maradtak, a szövetkezet szeretné az idén megkezdeni ezek visszafizetését is. A '95-ös zárszámadásunk mínusz 134 millió forintos eredményével szemben a '96-ra mintegy 8-10 millió nyereséget várunk. A Marosvidék esetében ugyancsak pozitív szám jön ki, annak ellenére, hogy a gépállomány már tagság tulajdonába került, papírforma szerint tehát a veszteség rovatba sorolandó. Egyértelműen bebizonyosodott, hatékony gazdálkodási formát választottunk. Jó nekünk, a kvázi fővállalkozónak, és jó azoknak a tagoknak, akik tudnak dolgozni. Hiszen az egyéni vállalkozónak érdeke, hogy a lehető legkisebb költséggel a legjobb eredményre tegyen szert. Sokan mondják: bár hamarabb álltunk volna át a vállalkozásra. Ha nem történik meg az átszervezés, már rég fölszámolták volna a szövetkezetet, biztos megélhetés helyett alkalmi munkákból tengenének-lengenének az emberek. • Tervezik-e az eredetileg egyetlen szövetkezet újraegyesítését? Hiszen most már vezetői véleménykülönbségről nincs szó. - Egyesítés nem lesz, az együttműködés viszont folyamatos. Nemcsak a két szövetkezet között; a magángazdálkodókat is segítjük, ha igény mutatkozik rá. Farkas Csaba FHZGERALD és illuma ENERGIATAKAREKOS LÁMPATESTEK - KEDVEZŐ ÁRON ES SZERELVENYEK MOESÉR ® & BMERÜNGERIN KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK OBO BETTERMANN SZERELÉSI ANYAGOK GARANTÁLT MINŐSÉGŰ TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÓ KÉSZÜLÉKEK I • I _ I • I _ I _ I SZERSZÁMOK lllwl ladwl A PRECÍZ MUNKÁHOZ Kiállítással egybekötött értékesítés közvetlen felhasználóknak és viszonteladóknak: FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6722 Szeged. Moszkvai krt. 30. Telefon: 62/321-676 Telefax: 62/311-136 A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (6726 Szeged, Fő fasor 16-20.) ezúton értesíti ügyfeleit, hogy Szegeden 1997. április l-jétől, csütörtöki napokon az ügyfélfogadás szünetel. A megváltozott ügyfélfogadási rend: Szegeden: Szentesen: Hétfő: 8-15.30-ig Hétfő: 8-14-ig Kedd: 8-13-ig Kedd: 8-14-ig Szerda: 8-13-ig Szerda: 8-14-ig Csütörtök: szünnap Csütörtök: 8-14-ig Péntek: 8-13-ig Péntek: szünnap. Értesítjük ügyfeleinket, hogy ügyfélfogadási időn kívül tájékoztatást telefonon sem tudunk adni. Kérjük megértésüket. MEGYEI NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG, SZEGED Utazás '97 • Munkatársunktól Közép-Európa egyik legrangosabb turisztikai vására ma, szerdán délelőtt veszi kezdetét Budapesten, a Kőbányai vásárvárosban. Az idei Utazás '97 elnevezésű idegenforgalmi szakvásár öt napon át tárja a látogatók elé 37 ország mintegy 580 kiállítójának a következő szezonra vonatkozó ajánlatait. A több mint 9 ezer négyzetméteres kiállítási területen gazdag és színes programokat láthatnak az idén is az érdeklődők. A könnyebb tájékozódást most tematikus elrendezés is segíti: az utazási irodák mellett a magyarországi régiók, a szállodaláncok, a közlekedési vállalatok, a kalandturizmus és a nyelviskolák is egyegy blokkban helyezkednek el. Attraktív Európa-stand is épül, ahol a nagyközönség tájékoztatást kaphat az Európai Unióról, és az unión belüli utazási feltételekről. A kiállítás március 23-ig, naponta 10-től 18 óráig tart nyitva. Pénteken, szombaton és vasárnap érdemes megtekinteni a kiállítás 20. jubileumára készített dokumentációs kiállítást, amely többek között olyan eseményeket is felvillant, amelyek hatással voltak utazási kultúránkra: többek között az egyes valutakeretek, vagy a szabadidős szokások változásai is nyomon követhetők a kiállításon. Az utazás '97 kiállításra az elmúlt évekhez hasonlóan - az idén is 50 százalékos kedvezményt biztosít a MÁV. A Nyugati pályaudvarról reggel 9 óra és este fél 7 között nosztalgiavonattal is eljuthatnak az érdeklődők a kiállításra. Kézműveshírek • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kézműves Kamara a tavasz folyamán szakmai rendezvényeket szervez a tagság számára, valamint folytatódnak a mestervizsga elókészító tanfolyamok is. L'Oréal-nap A L'Oréal cég a Csongrád Megyei Kézműves Kamarával közösen március 23-án, vasárnap délelőtt Szegeden, a Mars téren, a Sing-Sing discóban L'Oréal-napot rendez, amelynek fő témái a hajfestés, a dauerolás, valamint a hajvágás. Mestervizsgák A Csongrád Megyei Kézműves Kamara új mestervizsga-előkészítő tanfolyamokat indít április elején. Két csoport kezdi meg a tanulmányait a vállalkozói, valamint a pedagógiai ismeretek tantárgyakból. A mestervizsgáztatással kapcsolatban március 28-án, pénteken reggel fél 8kor a kamara székházában, a Tisza Lajos krt. 2-4. szám alatt tájékoztató hangzik el azok számára, akik még az április eleji tanfolyamokon szeretnének részt venni.