Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

PÉNTEK, 1997. MÁRC. 14. BELFÖLD 3 Vállalkozási központ • Veszprém (MTI) Nyolc városában nyitott már irodát a Veszprém Me­gyei Vállalkozási Központ, s fennállása óta, ötszáz kére­lem alapján, 300 millió fo­rint mikrohitelt adott, tanfo­lyamaikon 1300 vállalkozó vett rész. Különböző támo­gatásaikból a legtöbbet Veszprém város és a Balaton keleti szakaszának vállalko­zói igénylik. Érdekes, hogy a mikrohitelt igénylőknek csupán 3 százaléka tevé­kenykedik az idegenforga­lomban. Ez arra utal, hogy az idegenforgalmi vállalko­zók nem akarják átláthatóvá tenni cégüket, nem tárják fel üzleteiket. Átképzésre: 27 millió • Eger (MTI) A Munkaügyi Tanács döntése szerint a Heves Me­gyei Munkaügyi Központ az idén 27,3 millió forintot használhat fel az átképzések támogatására. Ez az összeg mintegy 400 munkanélküli oktatására elegendő. A ren­delkezésre álló pénz 63 féle szakirányú képesítés meg­szerzésére ad lehetőséget a munkanélkülieknek. Azok számára, akik még a nyolc általánost sem végezték el, egyebek mellett cipőjavító, gombatermesztő, illetve parkgondozó tanfolyam in­dul. Az általános iskolát végzettek többek között pin­cér, asztalos vagy bádogos képesítést szerezhetnek. A már szakmával rendelkezők buszvezetői, hegesztői és ne­hézgépkezelői tanfolyamon vehetnek részt. Szeretnének vámkezelni... • Kőszeg (MTI) Rendkívül jó áteresztőké­pessége és kiépítettsége el­lenére a kőszegi határátkelő­helyet nem használják ki. Aki a Kőszegen élők közül vámkezeltetni kívánja áruját, annak előbb be kell utaznia ezért Szombathelyre, és így kilépésre is inkább az oda közelebb eső búcsúi határát­kelőhelyet veszi igénybe. A vasi város önkormányzata úgy véli, hogy sokat javítana a helyzeten, ha a kőszegi ha­tárátkelőhelyen történhetne a vámkezelés. Ennek alátá­masztásaként az önkormány­zat levélben fordult a kör­nyék vállalkozóihoz, amely­ben azt tudakolták, hogy szí­vesen vennének-e egy ilyen változást. A válaszok egyér­telműen azt mutatták, hogy a vállalkozók igénylik ezt a szolgáltatást. Képtárat avatnak • Sarkad (MTI) Városi képtárat avatnak március 15-én, szombaton Sarkadon. A békés-bihari kisváros önkormányzata a volt MHSZ-székház öt ter­mét alakíttatta át képtárrá, ahol a Sarkadnak adományo­zott képzőművészeti alkotá­sok - köztük Kesztyűs Fe­renc grafikusművész és Bú­za Barna szobrászművész művei - kapnak helyet. A mintegy száz műtárgy egy része kerül most a nagykö­zönség elé. A Honfoglalás című film díszlettervezőjének, Varga Mátyás Kossuth­díjas művésznek nyílt tegnap kiállítása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, melyen az idős szegedi művészen kívül jelen volt a film forgatóköny­vírója, Nemeskürthy Ist­ván és rendezője, Koltay Gábor is. A kiállítás ter­me tegnaptól a Honfog­lalás-terem nevet viseli. Gyönyörű és látványos kiállítást tekinthetnek meg tegnaptól az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­• Gödöllő (MTI) Rendkívül nagy ér­deklődés előzte meg a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen csütörtök délután kezdődött ag­rárfórumot, amelynek résztvevőit Göncz Árpád üdvözölte. A köztársasági elnök megnyitó szavai után Nagy Frigyes, a földművelésügyi tárca vezetője széles nyilvá­nosság előtt ismerteti a nem­zeti agrárprogram most elké­szült, kormány által elfoga­dott vitaanyagát. A terv szerint a dokumen­• Budapest (MTI) A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta azt a javaslatot, amely kör­vonalazza, hogy a kö­vetkező hét évben mi­lyen autópálya-építések indokoltak - jelentette be Kiss Elemér kormány­szóvivő a kabinet ülését követő sajtótájékozta­tón. Elmondta: egyidejűleg ké­szül a Pénzügyminisztérium­ban egy áttekintő anyag, amely meghatározza, hogy a következő években milyen jelentősebb beruházásokkal lehet a költségvetést terhelni. Ennek és az autópályákról szóló döntésnek egyidőben kell megszületnie. A két elő­terjesztést március 27-i ülé­sén tárgyalja meg a kormány. park látogatói: Varga Má­tyás Kossuth-díjas művész­nek a Honfoglalás című filmhez készített díszletter­veiből nyílt tárlat. Varga Mátyás grafikái, látványter­vei, és a honfoglalásról szóló film voltaképpen hazatalál­tak - jegyezte meg a köszön­tőjében Nagy László az em­lékpark igazgatója, mond­ván, hogy az anyagnak Ópusztaszeren, a legenda és a valóság összekeveredett földjén van az igazi otthona. A tárlaton Varga Mátyás látványgrafikái és a viselt ruhák, használati tárgyak, kellékek mellett színes fotók mutatnak egy-egy jelenetet, tum bemutatásával kezdetét veszi az egy hónapos társa­dalmi vita, amelyen kifejt­hetik álláspontjukat az uta­kon tüntető gazdák különfé­le érdekképviseleti szerve­zetei is. A lehetőség szerint ezeket az észrevételeket, kö­veteléseket is beépítik a program kormány elé kerülő tervezetébe, amelyet a parla­ment elé terjesztenek jóvá­hagyásra. A kabinet döntött arról, hogy a benzin árából az Útalap a következőkben százalékos arányban, nem pedig fix összegben fog részesülni. A szóvivő hangoztatta: az ülé­sen nem volt szó a benzinár emeléséről, erről a kormány nem is dönthetett volna. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az autópálya-ügy­re vonatkozó javaslatot hét­főn államtitkári értekezleten tárgyalták, ebben a vitában az az állásfoglalás született, hogy a javaslat nem alkal­mas a konkrét döntés meg­hozatalára. A kormány csü­törtöki ülésén úgy foglalt ál­lást, hogy a következő évek­ben indokolt kiépíteni az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszát, az M5-ös autópálya Kiskun­félegyházától az országhatá­illetve színészi arcot a Hon­foglalásból: mindegyik jele­net egy-egy képet idéz a ma­gyar honfoglalás legendáriu­mából. A kiállítás megnyitóján jelen volt a nemrég Was­hingtonban is bemutatott film három alkotója: Varga Mátyás díszlettervező, Ne­meskürthy István forgató­könyvíró és Koltay Gábor rendező. A tárlat megnyitója egyúttal a Honfoglalás című film országos videopremier­je is volt: a film így nemcsak jelképesen, hanem valóságo­san is hazakerült, lévén az emlékparkban tegnap történt meg az első videovetítése. - A most kezdődő tanács­kozássorozat a rendszervál­tás óta a társadalom életének egészére kiható legfontosabb események egyike - jelentet­te ki Göncz Árpád, a köztár­saság elnöke csütörtökön Gödöllőn az agráregyetem aulájában a nemzeti agrár­programról szervezett orszá­gos vitanap megnyitóján. A tanácskozás - amelyen több mint 500 agrárszakember, a rig teijedő vonalát, az M7-es Zamárdi és az országhatár közötti részét félautópálya­ként, hasonlóképpen az M70-est Szlovénia irányába, továbbá az M0-M3-M5 összekötő szakaszát. A beru­házás és az előkészítés költ­ségei együttesen ez évi ára­kon mintegy 300 milliárd fo­rintot tennének ki. A szóvivő elmondta: készül a Pénzügy­minisztériumban egy doku­mentum, amely meghatároz­za, hogy a következő 3-4 év­ben milyen jelentősebb beru­házásokat kell költségvetési eszközökből biztosítani. A dokumentum prioritási ren­det fog meghatározni, és elemzi, hogy a költségvetést milyen mértékben lehet ter­helni. Ennek és az autópá­lyákra vonatkozó döntésnek egyidőben kell megszületnie. különféle érdekképviseletek küldöttei vettek részt ­egyúttal a program egy hó­napig tartó társadalmi vita­sorozatának nyitányát is je­lenti. Lennart Dafgard, az Euró­pai Unió PHARE szakértőjé­nek szavai szerint 11 hónap van nagyjából a csatlakozási tárgyalások elkezdéséig, és addig el kell dönteni, mit akar a magyar agrárszféra. A jövőképet vázolva kifejtette: az EU-nál a vidéki foglal­koztatottságot segítő és a környezetbarát módszereket alkalmazó megoldások kap­nak majd prioritást. A kormány március 27-i ülé­sén tárgyalja a pénzügyi elő­teijesztést és az útprogramot. A kormány meghatározta, hogy az útépítésnek három forrása lesz. A financiális hátteret a költségvetés, az Út­alap, valamint a tényleges út­használati díj fogja biztosíta­ni. A kabinet határozott ar­ról, hogy a benzinárból az Út­alap a következőkben száza­lékosan és nem fix összegben fog részesülni. A szóvivő cá­folta azt a sajtóinformációt, miszerint a kormány tárgyalt volna egy, a benzin áremelé­sére vonatkozó javaslatról. A tanácskozáson erről nem volt szó, és a kormány nem is dönthetett volna az áremelés­ről. A szóvivő elmondta: nem várható olyan kormányzati lépés, amely a benzinárat be­folyásolná. Furcsa kettősség jel­lemzi a Csongrád Me­gyei Kézműves Kamara munkáját. Míg tagsága egyik része az önfenn­tartásért küzd és gon­dot okoz számára a tagdíj kifizetése, a má­sik tábor már az Euró­pai Unió felé kacsintgat. Próbálja kihasználni mindazokat a szolgálta­tásokat, amelyeket a kamara nyújtani tud számára. A kamarai tisztségviselők célja, hogy a két tábor kö­zötti különbség az elkövet­kező időszakban a minimá­lisra csökkenjen. Többek között erről beszélt Kiss Mihály, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara elnöke tegnap délután, az érdekvé­delmi szervezet küldöttgyű­lésén Szegeden, a Belvede­re-irodaházban. Megtudhattunk, hogy a kamara regisztrált tagsága 6 ezer fő, éves költségvetése mintegy 50 millió forint. A bevételek háromnegyede származik a tagdíjakból, a fennmaradó részt a kamara „termeli ki" tanfolyamok­ból, mestervizsgáztatásból, adószaktanácsadásból, kon­ferencia szervezésből. A Csongrád Megyei Kézmű­ves Kamara „hátrányos helyzetből" startolt három évvel ezelőtt. A kormány ugyanis nem hajtotta végre a kamarai törvényből rá há­ruló feladatokat: nem bizto­sított székhelyet és nem lát­ta el indulótőkével. A szak­minisztériumok ráadásul máig nem adták át azokat a közjogi feladatokat a kama­rának, amelyekre szintén a törvény kötelezi őket. A kézművesek is két fontos problémára próbálnak meg­oldást találni a közeljövő­ben. Javasolják, hogy a vál­lalkozói engedélyek elbírá­lása és kiadása kamarai ha­táskörbe kerüljön. A kamarai törvény meg­alkotásakor a német minta vezette a jogászokat. A tör­vény rendelkezik arról is, hogy a mestervizsgáztatás ­az, hogy bizonyos szakmá­kat csak bizonyítvánnyal le­het folytatni - kizárólag ka­marai jogosítvány, akárcsak Németországban. A régi tí­pusú mestervizsgáztatás 1995. június 30-ával zárult le az országban, majd egy évet várni kellett, hogy a szakmai viták befejeződje­nek. A Kézműves Kamara az első mestervizsga előké­szítő tanfolyamokat 1996 második negyedévében szervezte meg. A német minta mellett a Csongrád Megyei Kézmű­ves Kamara nyitott más nemzetek módszereire is. A Flamand Kézműves Kama­rával kötött együttműködés­nek köszönhetően Szegeden az országban elsőként itt ve­zetik be a flamand típusú szakképzést, kísérleti jelleg­gel. Ehhez a Csongrád me­gyei kézművesek 300 milli­ós állami támogatást kapnak a közeljövőben, amelynek nagy része a flamand kama­ra hozzájárulása. R. G. • Varga Mátyás kiállítása Ópusztaszeren A Honfoglalás „hazatalált H A Honfoglalás című történelmi játékfilm alkotói a tegnapi kiállítás megnyitóján: Nemeskürthy István, Varga Mátyás és Koltay Gábor. (Fotó: Enyedi Zoltán) Az alkotást - és a kiállítást ­Koltay Gábor azzal ajánlotta a hazai közönség figyelmé­be, hogy az a képekben elbe­szélt, megelevenedő magyar történelmet is jelenti; olyan történelmi vízió, mely Varga Mátyásnak is köszönhetően élményszerűen átélhető lát­ványt nyújt a magyar törté­nelem e távoli korszakáról. A kiállítás és a videopre­mier tiszteletére Nagy Lász­ló igazgató bejelentette: a tárlatnak helyet adó terem ezentúl a Honfoglalás-terem nevet viseli majd, emlékül szolgálva a kiállított törté­nelmi alkotásoknak. P. J. jegyzet Autósmatyik jy enzináremelés ügyben tegnap csütörtököt mondott AJ a kormány - szerencsére. Botor viszont az az au­tós, aki azt hiszi, most jó időre biztonságban érezheti magát. Sokkal inkább a Lüdas Matyi Döbrögijéhez hasonlatos a négy kerekén guruló polgár, akin há­romszor veri le a kormány, hogy autózni mer. Ezen túl azonban a benzinárból tetemes összeget ki­tevő útalapot nem forintokban, hanem százalékokban mérik majd. Erről legalábbis született döntés. Az első „verés" tehát megmarad, s vélhetően továbbra sem tudjuk majd mi, polgárok nyomon követni, hová is tűnnek el a benzinből származó forintjaink. A várost, az országot járva ugyanis elképzelni is nehéz, ekkora összeg befizetése mellett, hogyan lehet ennyi kátyú út­jainkon. Nyilván, másfelé (is) jócskán gurulnak a ga­rasok. Nem menekülünk persze a súlyadótól sem: súlyos ezreket fizehetünk továbbra is, szinte a semmiért. És itt van mindjárt a harmadik fizettség, az autópályadíj, ahol egyelőre „alkalmatlan" mindenféle javaslat a döntés meghozatalára. Soványka vigasz a tények mel­lett, hogy egy évig biztosan nem emelik - az európai mértékkel mérve is kimagasló - fogyasztási adót a benzin árában. Míg máshol a szerényebb összegről is tudni, a közlekedési tárca zsebét dagasztja, addig ná­lunk ez az összeg varázsütésre el is tűnik a nagy, álla­mi kalapban. Az autósok még azt sem tudják, mit is fi­nanszíroznak forintjaikból valójában, jkjéhány évvel ezelőtt, amikor nagy útépítési és felú­i y jttási láz kapta el az országot, többször tapasztal­tam: húsz-harminc kilométer hosszan is felmarták az aszfaltot, azután hosszú hónapokra ott is hagyták: hadd lássa a polgár, itt bizony az ő pénzéből, neki épül az út. Ezt a szokást mára levetkőztük. Most már a dübörgő autógumik sem ébresztenek fel bennünket: építünk, de vajon mit? (^(A^ol MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel /fax: 62/491-022 Szeged, Dorozsmai út 5. Tel./fax: 62/311 -092 IJNDAK MARNAKERESKEDES • ereszcsatorna, • trapéz, • sík cserepes lemezek, • válaszfal, • csatornarendszer j Nemzeti agrárprogram készül • „Másodhegedűsök"? Kézművesek • Tájékoztató a kormányülésről Benzinárak - autópályák

Next

/
Oldalképek
Tartalom