Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

10 KÖRKÉP KEDD, 1997. MÁRC. 11. • Helyreállították a Promenádot Jégcsapok után gombásodás? • Az „olajgate" és a szocialisták Zavaros ügyek Az emlékpark e népszerű látványossága szomorú képet mutatott a beázás után. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Hírek a határról Álarcos fegyveresek, útonállók A Kiskunhalasi Határ­őr Igazgatóság a Duná­tól a hármas határig terjedő déli szakaszt fel­ügyeli. Az elmúlt hó­napban 150 jogsértő cselekményt jegyeztek, egyebek között nagy értékű lopott járművek külföldre vitelét akadá­lyozták meg. Februárban a déli határ­szakaszon a legtöbb problé­mát a jugoszláv állampolgá­rok okozták a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság munka­társainak, 94-en követtek el különféle jogsértő cselek­ményt. A listára bolgárok, iraki­ak, libériaiak is feliratkoz­tak. Közokirat-hamisítás éppúgy akadt az esetek kö­zött, mint lopott gépjármű csempészésének kísérlete. A zöldhatáron egy Mercedes, egy BMW és egy VW akadt a horogra. • A határátkelőkön fél mil­liónál több utast és 200 ezer járművet léptettek át az út­levélkezelők. A határátkelő­kön elkövetett jogsértések közül kettő emelkedett ki. Az egyik az 5 kilogramm robbanóanyag felfedése a kelebiai vasútállomáson, a másik pedig Röszkén tör­tént. Elfogtak három jugoszláv állampolgárt, autójukból kü­lönféle, hamisításhoz szük­séges közokiratok és bé­lyegzőlenyomatok, klisék kerültek elő. • A beutazási feltételek hi­ánya miatt - érvénytelen útiokmány, hamis útlevél és vfzum, az előírt kötelező na­pi pénzösszeg hiánya - 400­nál több külföldit fordítottak vissza a határról. Négy kül­földit fogtak el, akik jogel­lenesen tartózkodtak Ma­gyarországon. E hónap első hetén futott a járőr kaijaiba egy csoport a zöldhatáron. A hét felnőtt és a két gyermek iraki, illet­ve libériai volt. Utiokmá­nyok nélkül tették meg a hosszú utat Bácsalmásig. Bicskére szállították őket, ügyüket a menekültügyi hi­vatal intézi a továbbiakban. • Nem mindennapi eset történt Tompa közelében. Münchenből tartott Bácska­topolyára BMW-jével a Né­metországban dolgozó vaj­dasági magyar hölgy és élettársa. Az úton fegyveresek, ha­risnyamaszkos személyek állították meg őket. Beültek melléjük az autóba. Rövid kocsikázás után egy föld­úton a nőt és élettársát kipa­rancsolták a járműből. Min­denük - ruháik, útleveleik, 500 márkájuk - a távozó au­tóban maradt. A kifosztott stoposokat egy autós felvette, aki rá­diótelefonon értesítette a rendőrséget, amely nyo­mozni kezdett. Az ügyben március 4-én este fordulat következett, amikor a határ­őrök felfigyeltek a BMW­re, amely a határ felé tartott. Néhány perc múlva a jármű a műszaki árokba borult, ám a benne ülők kereket ol­dottak. A bácskatopolyai hölgy kocsija sérülten, de megke­rült. V. F. S. A honfoglaló őseink­nek is emléket állító, csodálatos látnivalókban gazdag emlékpark le­gértékesebb gyöngysze­me a Feszty-körkép és épülete. A panorámakép mellett az ott elhelyzett egyéb kiállítások anya­gai is zömében páratlan élményt nyújtanak a lá­togatóknak. Éppen ezért sajnálatos, hogy a ko­rábbi kárelhárító felújí­tások eredménytelensé­gére derült ismét fény, mégpedig a hosszú, ke­mény téli időjárásnak „köszönhetően". A probléma nem újkeletű, hiszen a rotunda épülete ed­dig is minden csapadéko­sabb időszakban beázott. A Feszty-körkép elkészülte óta, valamint a további nyolc kiállítás megnyitásával azonban már pénzben nem is mindig kifejezhető értékek sorsáért aggódhat az intéz­mény tulajdonosa, Csongrád megye önkormányzata, illet­ve a parkot üzemeltető köz­hasznú társaság. A mostani ­minden előbbit felülmúló ­beázás első jelei 1996. de­cember második felében je­lentkeztek és még február­ban sem szűntek meg. Ott­jártunkkor a sérült műtár­gyak, ruhák, bábuk részben már a Móra Ferenc Múzeum restaurátorai kezében voltak. A fóliával borított kiállítás­maradvány döbbenetes lát­ványt nyújtott. Nagy László­tól, a parkot üzemeltető köz­hasznú társaság ügyvezető­jétől érdeklődtünk a történ­tekről: - Decemberben észleltük, hogy folyik a víz a Prome­nád kiállítás műtárgyaira. Ekkor munkatársaimmal együtt azonnal menteni pró­báltuk az értékeket. így vi­szonylag rövid idő elteltével már - fólia segítségével - a vödrökbe irányítottuk a mennyezetről lefolyó hóiét. • Munkatársunktól Lezárult a szegedi Rad­nóti gimnázium által már hagyományosan megszerve­zett matematika levelező verseny, melyre 5. és 6. osz­tályos tanulók küldhettek be az egész országból megol­dásokat. A versenyen leg­jobb eredményt elért tanu­lók: Berki Dorottya (Tata­bánya), Gyulai Nóra (Deb­recen), Fedor Nóra (Sziktó). 0 Tudomásunk szerint a bábukon, a vitrineken jégcsapok is keletkeztek. Talán nem fűtötték az épületet, vagy a tetőzet szigetelése ilyen katasz­rofálisan gyenge? - A fűtést a körkép és a műtárgyak egy részének vé­delme érdekében nem állít­juk le akkor sem, ha zárva van a park. A tetőzet műsza­ki állapotát pedig most vizs­gálják a szakértők. 0 Az előzmények ismere­tében nem lehetett felké­szülni a bajok elhárításá­ra? - A megyei önkormány­zattal együtt megtettük a szükséges lépéseket. Bár az is igaz, hogy én csak itt, ügyvezetővé történt -kineve­zésem után - mivel 1995­ben is becsurgott a víz az épületbe - szereztem tudo­mást erről a vissza-visszaté­rő veszélyről. Ezt követően szorgalmaztuk a felújítási, javítási munkák elvégzését, de majdnem egy év kellett ahhoz, hogy a tulajdonos és a beruházó meg tudjon álla­podni a tervezővel és a kivi­telezővel. Ám - sajnos, mint az elmúlt hónapok történései igazolták - a tavaly október­ben elvégzett munka nem sok sikerrel járt. 0 Pontosan mekkora kár keletkezett a Promenád kiállítási anyagában? - A műtárgyak közül 65 sérült meg. Némelyik eseté­ben a kár elérte a 60 százalé­kot. A munkálatok zömén már túl vagyunk, de hátra van még a felelősség kérdé­sének tisztázása. 0 Kiderült már miként lehetne a jövőben elke­rülni a hasonló helyzete­ket? - Nem. Sőt: számunkra idegesítő az a körülmény, hogy a szakértők a beázások okát még most sem tudják egyértelműen megfogalmaz­ni. Egyelőre csupán hipoté­ziseknél tartanak, ami a jö­A legjobb teljesítményt nyújtó Csongrád megyei ta­nulók: Guld Attila (Tisza­parti Ált. Isk., Szeged), Széli Károly (Sándorfalva) és Garab Ábel (Bálint Sán­vőt tekintve nem igazán megnyugtató, hiszen kultu­rális és gazdasági értékek veszhetnek itt. A megyeházán Ratkai Im­re alelnökkel, a tulajdonos önkormányzat kht.-beli kép­viselőjével beszélgettünk az évek óta húzódó, ugyanak­kor tagadhatatlanul nagy je­lentőségű gond felszámolá­sának esélyeiről. - A probléma valóban ré­gi keletű és „megjárta" már a Legfelsőbb Bíróságot is. Ezenkívül az is tény, hogy a rendszerváltás hátrányosan befolyásolta az ügy lezárá­sát. Az épület tervezője, a Csomiterv éppen úgy nem létezik már, mint a kivitele­ző vállalat, a Délép. A ro­tunda emellett több lépésben épült és a rákerült Regial te­tőzet kezdetektől beázott. A kivitelező vállalta ugyan an­nak megszüntetését, próbál­kozásai azonban éveken át rendre sikertelenül záródtak, így, 1990 tavaszára, külön szakértői vélemény készült, amely - lényegében meg­egyezve a bíróság által a per folyamán kérttel - megáll­apította: elvileg helytelen te­tőfedési koncepció alkalma­zására került sor. Azaz a több mint 4 ezer négyzetmé­teres alumínium tetőburko­lat-rendszer súlyos konst­rukciós és kivitelezésbeni műszaki okok miatt hibás! A tető nem viharbiztos, a toldási, csatlakozási csomó­pontokban nem vízhatlan és hosszabb üzemeltetés után páralecsapódás keletkezésé­vel, ráadásul a nem megfele­lő légzárás következtében még többlet üzemeltetési költséggel is számolni kell. A bíróság ezen hibák meg­szüntetésére - 60-40 száza­lékos költségviseléssel - kö­telezte a Csongrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalatot, illetve a Délépet. Mivel ez dor Ált. Isk., Szeged). A gimnázium matematikai munkaközössége a levele­zés zárásáként március 22­én 8.45 órai kezdettel tehet­ségkutató versenyt hirdet utóbbi cég akkor már felszá­molás alatt állt, meg kellett előlegeznünk a pénzt, igé­nyünket pedig bejelentettük a felszámolóbiztosnak. Emellett - bár a Feszty-kör­kép biztonsága érdekében „fölétálcáztattuk" a műalko­tást - a színes, eloxált felü­letű alumínium tetőzet teljes lecserélését tartottuk meg­nyugtatónak. így pályáztatás után egy külföldön jól be­vált burkolat került az épü­letre. Jelentős változás azon­ban ezután sem következett be. Az 1995/96 telén tapasz­talt újabb beázást tavaly ős­szel ismét javítási munkák követték. Sajnos a történet idei folytatása ismert, ame­lyet egyeztető tárgyalások sora követett. Különösen miután a tervező visszavon­ta a szellőzőknél és az összeillesztéseknél általa ta­valy javasolt légáteresztő szivacstömítéses eljárás al­kalmazását. Most a Buda­pesti Műszaki Egyetem ille­tékes tanszékét kértük fel egy javítási terv kidolgozá­sára. A jelenlegi helyzet ugyanis tarthatatlan, és bár speciális tetőzetről van szó, meg kell találni a vízbefo­lyások elleni védekezés módját. 0 Az idő azonban sürget, hiszen akár egy erős, sze­les eső is okozhat hason­ló gondokat. Ezt pedig jó lenne elkerülni, mivel az elmúlt hónapokban még - bár a körképet nem - a diorámát már érte víz, a tető faszerkezetének eset­leges gombásodása pedig kihathat a panorámakép állapotára. - Valóban. Ezért tettük meg a már említett intézke­déseket - bízva azok ered­ményességében -, hiszen a park legnagyobb vonzerejét jelentő és egyben legértéke­sebb látnivalóját feltétlenül meg szeretnénk óvni a káro­sodástól. N. Rács Judit matematikából. Erra olyan 6. osztályos tanulók jelent­kezését váiják, akik ebből a tantárgyból tehetséget érez­nek és szeretnék összemérni tudásukat másokkal. Nevez­ni március 14-ig lehet (a 313-714-en vagy személye­sen). A legjobb eredméynt elérő tanulók jogot szerez­hetnek arra, hogy tanulmá­nyaikat a Radnóti matek ta­gozatán folytathassák. • Budapest (MTI) A magyar-orosz olaj­szállítások és az orosz ál­lamadósság hasznosítása során felmerült összefér­hetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztve­vőinek esetleges összefo­nódását vizsgáló parla­menti bizottság jelentésé­nek megvitatásával foly­tatta munkáját az Or­szággyűlés. Az „olajga­te" néven elhíresült ügy bizottsági jelentése a De­meter Ervin (MDF) vezette testület 1 éves munkája, közel 100 órás ülésezés után került a Ház elé. Az országgyűlési határozati javaslat előterjesztője, Hor­váth Vilmos (SZDSZ) el­mondta: a dokumentum a bi­zottság többségének vélemé­nyét tükrözi, így a jelentésben foglaltakat a „legkisebb közös többszörös" alapján fogalmaz­ták meg. Elhangzott: az IKM­nek az volt a törekvése, hogy csökkentse a magyar-orosz kereskedelemben tapasztalha­tó negatív mérleget. Mivel a magyar import jelentős részét a kőolajszállítások képezik, a minisztérium arra törekedett, hogy az orosz olaj bizonyos hányadát magyar gépipari és élelmiszeripari termékekkel egyenlítsék ki. A két ország közötti kőolaj-eladás és -vá­sárlás intézésére magyar rész­ről az a New Yorkban bejegy­zett Hungárián Fináncé trade Corporation (HFT Co.) kapott koordinátori megbízást, amelynek 51 százalékban az OTP Bank, 49 százalékban Patkó András a tulajdonosa. A cég moszkvai kirendeltségé­nek vezetője 1995. januárjától Dunai András - Dunai Imre ipari közigazgatási államtit­kár, későbbi miniszter fia ­volt. írásbeli megbízás ma­gyar-orosz kereskedőház lét­rehozására, illetve tárgyalásra jogosító meghatalmazás nem készült az IKM és a HFT Co. között. Rövidesen kiderült, hogy az orosz koordinátor, a YUKOSZ nem fogadja el partnerként a HFT Co.-t és nem érdekelt sem a kereske­dőház, sem a barterüzlet tető alá hozatalában. Ezt azzal in­dokolták, hogy az orosz törvé­nyek tiltják a kőolaj árucseré­vel történő értékesítését. A bi­zottság megállapítása szerint a YUKOSZ üzletpolitikája arra irányult, hogy bevételeit ­vélhetően saját érdekeltségi körébe tartozó - külföldi cé­geken keresztül realizálja, fgy az olajimportba több, Nyugat­Európában, illetve az Egyesült Államokban bejegyzett céget kapcsolt be. A bizottság meggyőződése szerint nem bi­zonyítható, hogy e nélkül a lánckereskedelem nélkül ol­csóbb lenne a kőolaj beszerzé­se. A testület jelentésének olajszállításokkal kapcsolatos része végezetül kitér arra, hogy Pál László 1995. júliusá­ban - 9 nappal felmentése előtt - arról tájékoztatta orosz kollégáját, hogy magyar cé­gek - a Mol Rt. meghatározó részvételével - AGROIL né­ven részvénytársaságot hoztak létre, amelynek célja az olaj­import egy részének élelmi­szeripari termékekkel történő ellentételezése. Az rt. ügyve­zető igazgatója Hujber Ottó, az MSZP Vállalkozói Tagoza­tának, illetve a Társaság a Ke­leti Piacokért Alapítványnak a vezetője lett. Az összeférhe­tetlenség kérdésében a bizott­ság azt az állapontot fogadta el, hogy a HFT Co. koordiná­tori megbízása esetében fenn­áll ez a lehetőség. Dunai Imre és fia ugyanis - az IKM révén - megbízói-megbízotti vi­szonyba kerültek egymással. Horváth Vilmos fontosnak tartotta hangsúlyozni: ez csak politikai-erkölcsi összeférhe­tetlenséget jelent, jogi felelős­ség nem állapítható meg ­már csak a kaotikus szabályo­zás miatt sem.. Az orosz államadósság ügyére áttérve Horváth Vil­mos emlékeztetett arra, hogy 1994. szeptemberében a kor­mány tárcaközi bizottságot hozott létre - az orosz hadi­technikai eszközök leszállítá­sa után fennmaradt - 800 mil­lió dolláros adósság rendezé­sére. A testület elnöki tisztét a mindenkori ipari és kereske­delmi miniszter - a megala­kuláskor Pál László - látta el, az elnökhelyettes Akar Lász­ló, a PM politikai államtitkára lett. Pál László javaslatára ­az üzleti szféra képviselője­ként - Hujber Ottó is a testü­let tagja lett. A tárcaközi bi­zottság úgy határozott, hogy az államadósság jelentős ré­szét magyar vállalkozóknak adja el, akik ezért Oroszor­szágban árut szereznek be. A vizsgálóbizottság megállapí­totta, hogy a tárcaközi bizott­ság rendezetlen körülmények között működött: nem volt megfelelő ügyrendje, s hiány­zott a kidolgozott ügymenet a beérkező ajánlatok elbírálásá­hoz. Emellett az ülésekről pontos jegyzőkönyvek sem születtek. Pályázati felhívás helyett a testület csak egy tá­jékoztatót jelentetett meg az egyik napilapban „Behozható orosz gépek" címmel, majd később az Ipari és Kereske­delmi Közlönyben jelent meg egy rövid felhívás. Ezt a hiá­nyosságot a kormány által le­folytatott 1995. decemberi vizsgálat is feltárta, pályázat kiírására azonban ezután sem került sor. A vizsgálóbizott­ság ezért úgy ítéli meg, hogy a versenyhelyzet kizárása mi­att az adósság lebontásában részt vevő cégek jogtalan előnyhöz jutottak. A kedvez­ményezettek köre három ér­dekcsoportban jelenik meg, ők szerezték meg az eddig lét­rejött 705 millió 72 ezer dol­lár értékű szerződések 80 szá­zalékát. Egyikük a Hujber Ot­tó érdekeltségi körébe tartozó három cég: a Vagonlízing Rt., az Agrolízing Rt. és a Petrol­bank Rt. Hujber - a tárcaközi bizottság tagjaként - jól is­merte azt a titkos kormányha­tározatot, amely az ajánlatok befogadásának feltételeit, il­letve az ajánlatok elfogadha­tóságának minimális mértékét határozta meg. így az érdek­körébe tartozó cégek ezen a minimális áron tettek ajánla­tot. Miután az ügy a parla­mentben is napirendre került. Dunai Imre visszavonta Huj­ber megbízatását. A másik nyertes kör az úgynevezett FAMÁKA -csoport. Ennek egyik cégében Máté László, az MSZP akkori alelnöke ren­delkezett tulajdonhányaddal, amelyet 1995. szeptemberé­ben eladott. A cégbírósági be­jegyzésre 1996. január 2-án került sor. Az adósságlebon­tásban részt vevő harmadik vállalkozás a System Consul­ting Kft., amelynek egysze­mélyi tulajdonosa Kapolyi László egykori ipari minisz­ter. A vizsgálóbizottság arra is fényt derített, hogy a tárca­közi bizottság tagjai közül Borók György, Erdey-Grúz Balázs, illetve Tímár László olyan gazdasági tisztségeket töltött be, ami veszélyeztette pártatlan, befolyásolástól mentes munkájukat. Matekversenyek a Radnótiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom