Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1997. FEBR. 1. BELFÖLD 7 horoszkóp Bútorvásár pvH KOS: Felméri a ' ' lehetőségeit látja, hogy a közeljövőben nagyobb baj nem érheti, aminek kimondottan örül. Kell egy kis meg­nyugvás. •yl BIKA: Barátjával ——1 találkozót beszél­nek meg, de végül még­sem jönnek össze. En­nek oka, hogy sosem fi­gyelnek oda egymásra eléggé. IKREK: Ma sze­retné a szerelem­mel tölteni a napját. Minden lehetősége megvan rá, hogy meg­valósítsák ezt partneré­vel. RAK: Már nem igazán vonzza ez a kapcsolat, pedig ko­rábban teljesen lázba hozta. Szeretne világgá szaladni, de ideköti csa­ládja. s\ OROSZLÁN: Nagyon élvezi, hogy ma szombat van, s nem kell dolgoznia. Természetesen csak a munkahelyén nem, ott­honában rengeteg a ten­nivalója. SZŰZ: Egyre jobban érzi az np idő múlását, s most sze­retne mindent bepótol­ni, amit eddig elmulasz­tott a hétköznapok ro­hanásában. Elképzelhe­tő, hogy sikerülni fog. z MERLEG: Reg­geli kávéja mel­lett nagy gondok gyöt­rik. Nem tudja eldönte­ni, hoj>y merre indul­jon. Ugy dönt, hogy marad az ágyában. SKORPIÓ: Ma szokásával ellen­tétben korán kel, illetve ébred. Ennek köszönhe­tően a nap sokkal hosszabb lesz, ráadásul nagyon kellemes. ~7r\ NYILAS: Na­——'gyon várta már ezt a hétvégét. Csak az önt tökéletesen pihente­tő és megnyugtató dol­gokkal foglalkozzék. A többit felejtse el! BAK: Ha megte­heti, utazzék el valamerre, nem a távol­ság a lényeg, hanem a környezetváltozás. Vi­gyen magával megfele­lő mennyiségű pénzt. VÍZÖNTŐ: Ter­mészetesen ezt a hétvégét sem szenteli teljes egészében a pihe­nésnek. Gondolja végig, szüksége van ekkora hajtásra? HALAK: Ne pa­zarolja az idejét felesleges dolgokra és emberekre. Tudjon ne­met mondani, semmifé­le hátránya nem szár­mazik belőle. • Új törvény, megtizedelt állomány Vadetelés puskával „A legrosszabbkor lé­pett életbe a vadászati törvény, hiszen télen az ember azt csinál az állat­tal, amit akar, a vadak ilyenkor nem tudnak el­rejtőzni. A vadászterüle­tek és a vadásztársasá­gok újra-rendezödésének átmeneti időszakát sokat esztelen mértékű vadá­szatra használták. Nem véletlen, hogy ott, ahol korábban százasával jár­tak az őzek, most alig le­het pár tucatot találni" ­panaszolja Sípos István, a nemrég megalakult Szeged-szöregi Hármas­határ Vadásztársaság ügyvezetője. A jelenség hátterében az áll, hogy júniusban megjelent a vadászati törvény, mely a földtulajdonosoknak adja a vadászati jogot. A földtulajdo­nosok vagy maguk élnek e joggal, vagy bérbeadják azt a vadászoknak. A törvény nyo­mán újrarajzolják a vadászte­rületeket is, és újjászerveződ­nek a vadásztársaságok. A Csongrád megyei Egyetértés Vadásztársaságot egykoron négy brigádból hozták létre. Most, a törvény adta lehetősé­gekkel élve ismét különváltak a kisebb egységek, a szeged­szőregi, a tiszasziget-újszent­iváni, a deszki és a kiszombori, nagyjából visszaállítva a régi határokat. Az újrarendeződés kezdetétől a vadászat január hatodikán történt leállításáig viszont olyan dolgok történtek a társaság területén, amelyek igencsak rácáfolni látszanak az „Egyetértés" névre. - Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szőregi területen a földtulajdonosok élnek majd a vadászati joggal, meg­kezdődött a „kitakarítás". El­ve azzal a lehetőséggel, hogy még egy darabig tehetik, szinte folyamatosan folyt a vadászat azon a területen ­mondja Sípos István, maga is földtulajdonos. • Gondolom, a kilőhető vadak számát szigorúan szabályozzák. Senki nem lépett fel a túlzott mértékű vadászat ellen? - Hiába jeleztük a minisz­tériumnak, a megyei hatóság­nak, hogy már a törzsállo­mány is veszélyben van, azt mondták, bizonyítsuk be, hogy szabálytalanul folyik a vadászat. Az efféléket pedig nagyon nehéz bizonyítani, ki­lövési keret ide vagy oda. Te­gyük fel, hogy valaki bejelen­tés nélkül kimegy, és elejt há­rom őzet. Ha észreveszik, legfeljebb azt mondja, beteg állatokat lőtt ki. Ha nem ve­szik észre, másnap mehet ki újra. Volt olyan, hogy kint, a területen megkérdeztünk két vadászt, hova mennek. Mondták, hogy etetni. Köz­ben a vállukon ott volt a pus­ka. • Nem javult a helyzet a vadászat leállítása után? - De igen, a korábbi mér­tékű vadirtás megszűnt. De a hatósági ellenőrzést még a ré­gi társaság vadőrei látják el, akiknek március elsejével megszűnik az állásuk. El le­het képzelni, némelyikük hogy vigyáz a vadra. Nem véletlen, hogy' a mostani ál­lomány tört része a tavaly ilyenkorinak. Somogyi Ferenc, az Egyet­értés másik „egységének", a deszki vadásztársaságnak el­nöke másképp látja a helyze­tet. - A vadászat szigorú sza­bályok szerint folyik, a ható­ság által jóváhagyott kilövési kerettől nem lehet eltérni. Az Egyetértés területén mindvé­gig ennek alapján vadász­tunk. G Mivel magyarázza ak­kor a jelentős vadállo­mány-csökkenést? - Az egész országban rendkfvüli pusztítást okoz az orvvadászat. A saját terüle­tünkön nap mint nap találunk kispuskával, „civilek" által meglőtt őzeket. A Maros mellett teljesen ki van irtva az állomány. 0 Ön szerint tehát nincs összefüggés az állomány­csökkenés és az átmeneti időszak zavaros viszony­rendszere között? - Nézze, az Egyetértés va­dásztársaságot jó vadállo­mánnyal, stabil pénzügyi, de belső ellentétekkel teli hely­zetben érte az új törvény. A tiszaszigeti, a deszki és a kis­zombori újjáalakult társasá­goknál minden régi tag vadá­szati joghoz jutott, a szőregi­eknél viszont a harminc régi vadász közül csak hetet vet­tek be az új társaságba az ot­tani földtulajdonosok. Ez olyan érdekellentéteket oko­zott, olyan indulatokat fa­kasztott, amelyek nem biztos, hogy megfelelő reakciókat váltottak ki a vadászati jogból kiszorulókból. A törvény utá­ni rendszerben olyan többlet­költségek terhelik majd a va­dászatot, hogy az éves tagsá­gi díj százezer forint körül lesz. Ezt sokan nem tudják majd kifizetni. Lehet, hogy néhány olyan ember, akinek idáig szinte életforma volt a vadászat, el­veszítette morális tartását eb­ben a helyzetben. Azt is tudni kell, hogy a meglehetősen nagy értéket képviselő dámállomány egésze a szőre­gi területen él. Ami tehát eddig közös volt, ezután nem lesz az. De nem lehet kijelenteni, hogy emiatt a vadászok a szabályo­kat áthágva jártak volna el. Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megismerni a megyei vadászati főfelügye­lő, Marsovszky István véle­ményét is. ő azonban - idő­hiányra hivatkozva - márciu­sig elzárkózott a beszélgetés elől. Keczer Gabriella Két halott a Nagy Falban • Budapest (MTI) A feltételezések szerint kínaiak egymás közötti le­számolásának része az a rob­bantás, amely pénteken haj­nalban Budapesten a Nagy Fal elnevezésű kínai étte­remben két asszony életét oltotta ki. A két halálos áldozat az étterem tulajdonosának 52 éves felesége és 22 éves lá­nya. Az áldozatokat a családfő saját kocsiján vitte be a kór­házba és onnan értesítették a rendőrséget. A kézigránát akkor robbant fel a mosdó­ban, amikor az azt rejtő cso­magot megmozdították. A rendőrség folytatja a vizsgá­latot. Csongrád, művelődési központ Szentháromság tér 8. Február 3-4-5-6. Nyitva: 9-18 óráig Kárpitozott ülő-, sarolcgarnitúrák, szekrénysorok, sarokétkezök. Közvetlen a gyártótól! Hitellevélre is! Hat rendőrt bocsátottak el • Ózd (MTI) Hat gyanúsított rendőrt mentett fel beosztásából a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vezetője. Egyidejű­leg, s ugyancsak soron kívül intézkedett az érintettek szol­gálati viszonyának méltatlan­ság címén történő megszün­tetéséről is. Az előzmények­hez tartozik, hogy Borsod­Abaúj-Zemplén megyében az Ózdi Rendőrkapitányság kö­zokirat-hamisítás alapos gya­núja miatt folytatott nyomo­zás, illetve házkutatás során több millió forint értékű ha­misított helyszínbírság-nyug­tákat talált és foglalt le Zs. László ózdi lakos lakásán. Az ügy szálai Budapestre ve­zettek. A kihallgatott polgári személyek ugyanis terhelő vallomást tettek hat, a BRFK XIII. és XIV. kerületi rendőr­kapitányságának állományá­ban szolgálatot teljesítő rend­őrre is. Ennek alapján szüle­tett meg a döntés szolgálati viszonyuk megszüntetéséről. Az ügyben az Ózdi Városi Rendőrkapitányság a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság­gal és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatallal közösen folytatja a vizsgálatot. • Fürdőkádba fojtotta anyósát Milliók lapultak az ágy alatt Melyik csatornát nézzük? - Gyilkossághoz vezetett a konfliktus. (Felvételünk illusztráció. Fotó: Miskolczi Róbert) Előfordul, hogy egy bűncselekmény tettesét soha nem találják meg, személye titok marad. És bizonyára számos olyan eset is akad, ami­kor nem derül ki, hogy bűncselekmény történt. Mert a családon belüli elpáholást, testi sértést nem verik nagydobra, avagy nem kerül elő az áldozat, illetve baleset­nek tűnhet egy szándé­kosan előidézett tragé­dia. Ez utóbbira példa bírósági összeállításunk egyik története. Talán nem is gondolná az ember, hogy a gyilkosságok, a súlyos testi sértések közül milyen sok marad családon belül, vagyis a szűkebb-tá­gabb rokonságból kerül ki a sértett és a tettes is. A hóna­pok, az évek során felhalmo­zódó indulatok, konfliktu­sok, feszültségek egyszer te­tőznek, a „megoldás" pedig a legrosszabb esetben a halál lehet. Döbbenetes, mi min­den jelentheti a pohárban az utolsó csöppet. Apró, telje­sen lényegtelen momentum is. Ugye, senki nem gondol­ná, azért kell meghalnia va­lakinek, mert másik tévécsa­tornát akar nézni, mint a ve­je. Pedig... Szexfilm avagy Duna tévé A szegedi B. Sándor fele­ségével és leányával élt együtt. Nyolcvan esztendős anyósa gyakorta vendéges­kedett náluk. Kettőjük kap­csolatát nem lehetne a fel­hőtlen jelzővel illetni. Az asszony időnként megdor­gálta vejét, mivel annak nem volt munkája, ám az italt nem vetette meg. Az iszá­kosság miatt alakultak ki ki­sebb-nagyobb szóváltások. Tavaly nyáron, július 27-én, szombaton este hárman néz­ték a televíziót a lakásban: B. Sándor, felesége és anyó­sa. Későre járt az idő, a fele­ség aludni tért. B. ekkor sem volt teljesen józan, bort ivott. Éjfél körül azon külön­böztek össze az anyóssal, hogy melyik tévécsatornát nézzék. A férfi szexfilmre lett volna kíváncsi, az idős asszonyt viszont a Duna tévé adása izgatta jobban. A szó­csatát a vej nyerte meg. Az idős nő a fürdőszobá­ba indult. A kádba vizet en­gedett. Éppen a kádba lépett, amikor B. Sándor benyitott. Az asszony háttal állt neki. A férfi hátulról meglökte. A nő fejjel nekiesett a csempé­nek, majd belezuhant a víz­zel teli kádba. B. ekkor fejét lenyomta a víz alá, nem en­gedte levegőhöz jutni, bele­fojtotta a vízbe. Balesetnek hitték Később felébresztette fe­leségét, nézze már meg a mamát, nincs-e rosszul, mert már régen bement a fürdő­szobába. Az idős nőt úgy ta­lálták meg, hogy a kád szé­lén pihent a karja és a feje. Lánya azt gondolta, rosszul lett, szerencsétlen baleset történt. Először valóban baleset­ként kezelték az ügyet, ál­lamigazgatási eljárás kereté­ben hallgatták meg tanúként B. Sándort és feleségét. Ép­pen a szegedi kapitányságon tartózkodtak, amikor a me­gyei főkapitányságról érdek­lődtek, mivel ekkorra már az orvoszakértői vélemény megszületett, amely egyér­telművé tette, nem baleset, hanem gyilkosság történt. Ekkor már gyanúsítottként mondta el B. Sándor a tör­ténteket, gyakorlatilag beis­merte tettét. Az áldozat sérü­lései alátámasztották azt, amit a vej előadott, hogyan „történt" a vízbefojtás. A héten a Csongrád Me­gyei Bíróságon befejeződött az ügy tárgyalása. A vádlott menet közben visszavonta beismerő vallomását. Arra hivatkozott, nem is tudta rendesen elolvasni, mit ír alá, mert nem volt nála szemüveg. Másrészt: a rend­őrök szinte szájába adták a szót, ő meg csak rábólintott, mivel nagyon meg volt ijed­ve. A bíróság meghallgatta az ügyben eljáró nyomozókat. Kiderült, B. egy szóval sem jelezte, szemüveg kellene neki, mert akkor hatósági ta­núk előtt olvasták volna fel a jegyzőkönyvet. Egyébként minden mondatot hangosan diktáltak, B. eleve tudhatta, mit rögzítenek. A bíróság ar­ra is kíváncsi volt, hogy a nyomozók a meghallgatás­kor már ismerték-e az or­vosszakértő véleményét, azt, hogy az áldozaton milyen sérülések voltak, mert csak így adhatták volna B. Sándor „szájába a szót". Erre a kér­désre a százados és a főhad­nagy is nemleges választ adott. A megyei bíróság embe­rölés miatt B. Sándort 10 év börtönre ítélte, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, tgy az ítélet nem jogerős. Hamis tanúzás - hatmillióért A szegedi ügyvédjelöltet, N. Zs.-t bízta meg T. A. Ko­kárda utcai ingatlanának ér­tékesítésével. Szintén a fiatal jogász működött közre egy másik ingatlanüzlet lebonyo­lításában is, amely során kapcsolatba került K. R.-rel. Utóbbi hölgy albérletében a vámosok házkutatást tartot­tak, mivel élettársát jövedéki bűncselekmény elkövetésé­vel gyanúsították. A lakás­ban az ágy alatt egy zacskó­ban 6,6 millió forintot talál­tak. A pénzügyőrök kérdésé­re K. R. azt válaszolta, hogy a hatalmas summa az övé, apjától kapta lakásvásárlás­ra. Az összeget azonban nem tudta megjelölni, 5 millióra saccolta. Az ügyészség sze­rint ez csupán mese volt, hogy megmentse a milliókat a lefoglalástól. Ezt követően K. R. és N. Zs. elhatározta, hogy egy fiktív adásvételi szerződést kötnek, ezzel bizonyítják a nő által elmondottakat. Az ügyvédjelölt számítógéppel megszerkesztette a doku­mentumot, amelyben az sze­repelt, hogy T. A. eladja in­gatlanát K. R.-nek 4,8 millió forintért, és a szerződés alá­írásakor felvesz 700 ezer foglalót. A kézjegyek odakerültek a visszadátumozott, hamis szerződésre, amit a későbbi vallomása során felhasznált. A valóságban is történt la­kásvásárlás, ám az a ház má-. sutt található, nem a Kokár­da utcában. Ez a pénz nem az a pénz. A szegedi bíróság bünte­tőügyben elkövetett hamis tanúzás miatt K. R.-t 6 hóna­pi börtönre - végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztet­te - és 100 ezer forint mel­lékbüntetésre; a bűnsegéd N. Zs.-t 200 napi tétel pénzbün­tetésre - 100 ezer forint ­ítélte, míg T. A. -t felmentet­te a vád alól. A megyei bíró­ság utóbbi vádlottat próbára bocsátotta, egyebekben hely­ben hagyta az első fokú íté­letet. K. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom