Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

IV. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 27. A kvóta minőségre kötelez A hagymapiac összeomlásának oka lehet, hogy bárki kaphat exportjogot. (Fotó: Karnok Csaba) Az Európai Uniót megteremtő és a kö­zös célokat meghatá­rozó szerződésekben foglalt elképzelések megvalósítására in­tézményeket hoztak létre. Az alapvető in­tézmények: az Euró­pai Bizottság, a Mi­niszteri Tanács, az Eu­rópai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Tanács. (Eze­ket röviden bemutat­tuk Európa-kapu mel­lékletünk elózö szá­mában, január 31-én, az EU-lexikonban.) Az EU mint földré­szünk egészét átfogó szervezet, hordoz magában egyrészt szupranacionális, másrészt föderatív je­gyeket. A parlament és a Miniszterek Ta­nácsa (Tanács) in­kább a tagállami ér­dekeknek ad hangot, míg a bizottság és a bíróság a közösség nemzetek feletti jelle­gét erősíti. Ezek mel­lett tanácsadó szerve­zetek is működnek. Az 1957-ben fölállított Számvevőszék (Court of Auditors) feladata a kö­zösségek számvitelének ellenőrzése. Évente köz­zétett jelentéséből az Unió polgárai nyomon követhetik, hogy adóként befizetett pénzüket mire fordítják. A tanács és a parlament közösen, 6 év­re választja e testület 12 tagját. A közösség fő szervei mellett működik a 222 fős, a gazdasági élet kü­lönféle szereplőiből álló gazdasági és szociális bi­zottság (Economic and Social Committee), amit a lobbyk testületének is hívnak. Szerepe a jogal­kotásban van: a bizott­ságnak a javaslatát a par­lamentnek és e testület­nek is meg kell küldenie véleményezésre. Állás­pontját ajánlások formá­jában teszi közzé, de eze­ket a bizottság vagy a ta­nács nem köteles érvé­nyesíteni. Az EK magában fog­lalja a Montánuniót is, amiből fennmaradt egy 96 fős konzultatív testü­let, mely szén és acél­ügyekben nyilvánít véle­ményt. Tagjai iparosok, fogyasztók, kereskedők és dolgozók érdekeit képviselik. A Régiók Bizottsága (Committee of the Regi­ons) tanácsadó szerv, amelyet bizonyos esetek­ben (például regionális politika, képzés, transze­urópai hálózatok, kultúr­politika) meg kell hall­gatni. A tagországok ja­vaslatára a regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből a tanács választja meg 4 évre e testület 222 tagját. Az EU szervezet-rend­szeréhez nem tartozik, de fontos intézmény az Eu­rópai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB), mely azokat a beruházásokat támogat­ja, melyek a kiegyensú­lyozott fejlődést segítik elő. A közösségen kívül az EIB több, mint 80 or­szágot támogat. Az EIB a közösség mellett egyik fő részvényese az EBRD­nek (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), me­lyet 1989-ben hoztak lét­re a Közép- és Kelet-Eu­rópa gazdasági átalakulá­sának támogatására. Az Európai Monetá­ris Intézet (European Monetary Institute) a monetáris uniót készíti elő. Az EMI székhelye: Frankfurt, elnöke: Lám­falussy Sándor. Regionalitós és kultúra • DM/DV információ Az országos területfej­lesztési koncepció vitájának részeként a kultúra területi, régiónkénti szerkezeti és funkcionális modelljeit elemzik a Regionalitás és kultúra című konferencián. A szegedi vároháza díszter­mében március 5-6-a között - többek között - a regiona­litás intézményesüléséről, a kulturális fogyasztás regio­nális sajátosságairól tanács­koznak a szakemberek. A te­rületfejlesztés prioritásairól is szó esik. Előadás hangzik el az európai integráció és a magyar régiók kapcsolatáról, a határ menti regionális együttműködésről. EU-felkészítö a kamarában • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara a passaui és a hilversumi társ­kamarákkal közösen nyert projekt keretében olyan ren­dezvénysorozatot indított el a közelmúltban Szegeden, mely az európai uniós csatla­kozásunkra való felkészítést tűzte ki céljául. Első alka­lommal Bajtay Péter, az EU Brüsszeli Bizottság Budapes­ti Delegációja, dr. Stephan Szakai, a Német-Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara, s Magyar Katalin, az Európa Ház képviseletében beszéltek az Európai Unió szervezeti felépítéséről, törekvéseiről, Magyarország integrációs esélyeiről, valamint az EU nyilvános adatbázisairól. A második felkészítő ren­dezvényen az Európai Unió egyesített Tacis/Phare prog­ramjaként az Európai Felső­szintű Szolgáltató Hálózat (ESSN) működésével, igény­bevételi lehetőségeivel is­merkedhettek meg a vállal­kozók. A többségi magyar tulajdonú kis- és közepes mé­retű cégek számára térttés­mentesen tanácsadókat bizto­sító rendszert Béatrice Rava­nel, a brüssszeli központú ESSN-program magyarorszá­gi képviselője mutatta be az érdeklődőknek. A sorozat harmadik rendezvénye már­cius 6-7-én lesz, melynek té­mája: az Európai Unió vám­és kereskedelmi politikája. Az első napon előbb egy müncheni vámszakértő ad tá­jékoztatást az EU által alkal­mazott preferenciaszabályok­ról a Magyarországgal foly­tatott gazdasági kapcsolatok­ban, majd a passaui kamara nemzetközi igazgatója az ag­rár- és élelmiszeripari termé­kek Unióba történő bevitelé­nek főbb tudnivalóit ismerte­ti. A második napon egyéni konzultációs lehetőségre nyí­lik alkalom mindazok számá­ra, akik az említett témakö­rökhöz kapcsolódóan a saját vállalkozásukat érintő konk­rét kérdésekre szeretnének választ kapni. (Anti)reklúm • DM/DV információ Az EU fogyasztói lobbyja, a BEUC törvényt alkotna a gyermekeket célzó reklámok ellen. Egy európai felmérés szerint ugyanis egyre nehe­zebb még a felnőtteknek is különbséget tenniük a reklám és az információ között. A ta­nulmány bizonyítja: az EU szabályozása nem tudott lé­pést tartani az egyre rafinál­tabb és gyakran rejtett mar­keting eljárásokkal. • Húzós A Hagyma Termékta­nács a tavalyi és tavaly­előtti termelési válság tapasztalatait összegez­ve úgy döntött, bevezeti a kvótát. A tanács már az idén szabályozni fog­ja a vöröshagyma-vetés­területet, és a szabály­zás alapja az elázó év­ben felmért külföldi és a belföldi igény. A makói tájkörzetben összesen 2000 hektárnyi dug­hagymás hagymára, és ötszáz hektárnyi egyé­ves hagymára adnak kvótát. A kvótával rendelkező ta­gokat egy esetleges piaci za­var esetén a kvóta arányában kártalanítja a terméktanács, az általa létrehozott és a Földművelésügyi Minisztéri­um által anyagilag támoga­tott kockázati alapból. A • Munkatársunktól Nem a nemzeti kor­mányok, hanem a pol­gárok, a vállalkozók csatlakoznak az Európai Unióhoz. A kis- és kö­zépvállalkozásokat tá­mogatja az EU Phare programja. Aminek megvalósítására hozták létre a Magyar Vállako­zásfejlesztési Alapít­ványt (MVK), mely a He­lyi Vállalkozó Központok (HVK) országos hálóza­tát építette ki. E háló egyik láncszeme: az 1991 -tállétező Progress Alapítvány Csongrád Megyei Vállalkozói Köz­pont. Az ide látogatót térképek, programok emlékeztetik ar­ra, hogy a hármas határ hely­zetből következően Szeged, illetve Csongrád megye köz­pontja a Dél-Alföldet, továb­bá a jugoszláviai Vajdaságot, s a romániai Temes és Arad megyét is átfogó euro-régió­nak. Ezt tartja szem előtt a Progress Alapítvány Csong­rád Megyei Vállalkozói Köz­kvótarendszer anyagi bizton­ságot jelent a terméktanács­tagok számára; a kérdés csak az, tudják-e befolyásolni az idei piacot azok a termelők és kereskedők, akik úgy döntenek, hogy a termékta­nácson kívül maradnak... • Milyen év lesz a vörös­hagyma szempontjából az 1997-es? - kérdeztük Füleki Lászlót, a Hagyma Terméktanács titkárát. - Az már biztos, hogy a termesztők lényegesen keve­sebben lesznek, az alkalmi termelők ugyanis az elmúlt két év kudarcai miatt rendre fölhagynak a hagymázással. A kvótarendszer indítására ez a legjobb időpont; akik az elmúlt év után megmarad­tak, azok biztos a hagymából akarnak megélni... A túlter­melés réme tehát az idén nem fenyeget bennünket. És ha az export „húzós" lesz, pont igazgatója, Renkó Fe­renc is. A nevével a haladásra uta­ló, a lógójával, a háromszö­gek alkotta gömbbel a teljes­ségre és tökéletességre emlé­keztető Progress HVK célja: a vállalkozói kultúra szín­vonalának fejlesztése, az in­duló vállalkozók túlélési esé­lyeinek növelése, a kis- és középvállalkozások piachoz, finanszírozási forráshoz, szaktudáshoz és tulajdon­szerzéshez történő hozzáse­gítése, az ágazatok fejleszté­se. Tavaly összesen 200 mil­lió forintot pumpáltak a me­gye gazdaságába. A Progress által közvetített Phare támo­gatás elnyeréséhez 20 száza­lék önrész szükséges. A vállalkozókat támogató programok közül például ok­tatásra 5-6 millió forintot, a vállalkozók nemzetközi sze­repléseinek támogatására 1,5 milliót, a rendezvényekre 6 millió forintot költöttek a múlt évben. Mikrohitelre 150 millió forint fordítható. E támogatási formában ed­dig körülbelül 400 megyénk­beli vállalkozó részesült. A a makói viszonylag nyugodt eszten­dőnk lesz. • Úgy tudom, a magyar vöröshagyma piaca Hamburgban 1996-ban néhány kedvező nap után órák alatt összeomlott. Mi volt e jelenség oka? - Az, hogy ma Magyaror­szágon bárki kaphat export­jogot... Néhány hozzá nem értő laikus kiküldött egy csomó faxot osztrák, német címekre, félárú ajánlatot té­ve. Makói cég is részt vett az akcióban, de ne kérdezze, melyik, nem érdemes nevet mondani. • Korábban nem fordult elő ilyesmi? - Dehogynem. Ezt min­den évben eljátsszák, ugyan­ezek. 9 A kvóta megfelelő esz­köz lesz ellenük? - A kvóta bevezetése még csak az első lépés, mellyel a mikrohitel futamideje 3 év, legmagasabb összege 1 mil­lió forint, a kamat 23 száza­lék. A Progress idei fejlesztési tervei közül kiemelkedő, hogy olasz segítséggel elké­szítik a megye technológiai transzfer tanulmányát, azaz feltérképezik a megye inno­vatív vállalkozásait. így a megye is része lesz egy nem­zetközi adatbázisnak. A szentesi vállalkozói központ mintájára idén Hódmezővá­sárhelyen készül el a vállal­kozói inkubátorház. A kistér­ségekben a gazdák értékesí­tésre, beszerzésre, tárolásra szerveződő szövetkezeteinek kialakítását támogatják. Idén is lesznek progress-es konfe­renciák, információs napok és kiállítások. Tervezik, hogy Szegeden önálló kiállí­tási területtel segítik a vállal­kozók bemutatkozását. Szaktanácsadással, az in­kubátorház (Szeged, Gogol u. 3.) működtetésével is szol­gálják a vállalkozókat. Az it­teni inkubátorházban 8 kez­dő vállalkozó kapott irodát, itt alakították ki a számítógé­termelési zavart akarjuk el­kerülni. A forgalmazás prob­lémáját csak a teljes termék­pálya-szabályozás oldja meg. • Ezt mikor vezetik be? - Ez is sok mindentől függ. Alapvetően attól, hogy az IKM-ben és a PM-ben mekkora az ellenállás. E mi­nisztériumok érdekszféráját ugyanis érinti ez a kérdés: az ipari és kereskedelmi mi­nisztériumnak kellene szabá­lyoznia, hogy ki kaphat ex­portjogot, a Pénzügyminisz­tériumban pedig a termékpá­lya-szabályozás vámügyi vonatkozásairól fognak dön­teni. Jelenleg nagy vita fo­lyik arról is, hogy a mi kvó­ta-rendszerünk egyáltalán EU-konform-e, vagy sem. Az agrárgazdasági kutatóin­tézet szerint - és szerintünk is - az. Bakos András pes oktató termet. Az ügyfél­szolgálat az alapítvány szék­helyén (Szeged, Tisza L. krt. 63.) működik: 15-féle adat­bázissal, internet szolgálta­tással és könyvtárral. A Progress 10 szolgáltató al­központjával (Csongrád, Szentes, Csanytelek, Mind­szent, Kistelek, Hódmezővá­sárhely, Pitvaros, Rúzsa, Mórahalom, Makó) behálóz­za a megyét. „Nyugat-európai szabá­lyok szerint kell finanszíroz­ni egy ettől eltérő környeze­tet - ez a legnagyobb nehéz­ség. Miközben a magyaror­szági vállalkozások általános helyzete romlik különösen fontos látni: egyedül nem megy. Azaz a sikeres pályá­zathoz szükséges támogatás­ra méltó cél kitűzésekor és a sikerhez elengedhetetlen ön­erő előteremtésekor is össze kell fogni másokkal" - véli Renkó úr. így a Progress az EU-ban honos pályázati rendszer és módszer átülteté­sével és megismertetésével is segíti a vállalkozások fel­készülését az uniós csatlako­zásra. • Munkatársunktól A béke és a gazdasá­gi prosperitás elősegíté­se nem könnyű feladat. Kilátásba helyezett ke­let-európai bővítésével az EU arra törekszik, hogy regionális kapcso­latokat teremtsen, ezek révén biztosítva e célok teljesültét. Az Európai Dialógus, az Európai Bi­zottság 40 ezer példány­ban, kéthavonta megje­lenő kiadványa legújabb száma bemutatja: a regi­onális együttműködést segítő programok koor­dinálása miként járul hozzá a Hz kelet-európai és baltikumi ország EU­integrációjának felgyor­sításához. Az Interreg és a Phare ha­lár menti kooperációs prog­ramja jól példázza, mi is en­nek az integrációs folyamat­nak a lényege. Mindkettő a határ menti szomszédos tér­ségek közötti partneri kap­csolatok elmélyítését céloz­za, miután korábban évszá­zados ellenségeskedés jelle­mezte viszonyukat. A kezde­ményezés egyúttal szemlél­teti az EU közösségépítő, határokat és megosztottságo­kat eltávolító törekvésének a történetét, ahogy a fegyveres összetűzések, politikai és na­cionalista szenvedélyek év­századai nyomán támadt sza­kadékokat sorban áthidalja. Az Európai Bizottság re­gionális fejlesztésekkel fog­lalkozó XI. főigazgatósága, valamint a tíz társult kelet­európai országhoz fűződő külkapcsolatokért felelős I./A főigazgatóság egyaránt aktívan támogatja a regioná­lis együttműködést - már a taggá válás előtt is. Az új lapszám egyik leg­átfogóbb értékelő cikke Eu­rópa védelmi iparát veszi szemügyre. Az EU-tizenötök védelmi kiadásai - 1993-as áron számítva - mintegy 24 milliárd dollárral (20,1 milli­árd ECU-vel) estek vissza 1985-94 között, ami 12,5 százalékos csökkenés. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikáci­ós stratégia keretében |ött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona • Európa a kapuknál Segítség a vállalkozóknak Dialógus ­a regionalizmusról

Next

/
Oldalképek
Tartalom