Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

Világító torony Európa(i) Egyesüli Államok? TAjemzeti hagyományokkal, értékekkel és történe1Y lemmel túlterhelt Európánk saját jövőbeni arculatának kialakításakor idegen mintákat követ vagy új modellt dolgoz ki? Valami egyedit, ami mintaadó lesz a világ más, hasonló kezdeményezései számára? A vita nem eldöntött. Az a kérdés, hogy az új tagokkal bővülő Európai Unió államformája szövetségi rendszer lesz-e? Avagy meghaladva-megtartva a szép nemzetállam angol és francia hagyományait, egy jól központosított, az eurobürokrácia által irányított, nemzetek feletti szervezet lesz-e? Ki és mi legyen a minta? Az Amerikai Egyesült Államok, a svájci konföderáció, a német szövetségi rendszer vagy a francia nemzetállam? A 30-as években gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, a páneurópai mozgalom aktivistája is ezeken a kérdéseken töprengett. Nem lehet az európai tömörülés, mint szervezetet más szervezetekről, államok másszerű szövetségeiről vagy együttműködésüket szabályozó szervezetekről másolni" - irta. Miért nem lehet az Amerikai Egyesült Államok, még ha a név esetleg hasonló is lenne, minta az európai organizáció számára? Teleki indoklása ma is időszerű. Az Amerikai Egyesült Államok egyes államai nem tájegységek, a határokat, mondhatni, vonalzóval húzták, természethez és természetes egységekhez képest sem önálló területi egységek. Az egyes államok lakossága nem alkot nemzetet. A nyelv és a tradíció szinte homogén. De az életmód is, ami új, egyszerű. Vagyis „tradíciója azoktól a tradícióktól való függetlenedés, amelyek az európai gazdálkodás lelki és formai kötöttségét okozzák". Ezzel szemben Európában a tradíció régi, az életmód differenciált, áttekinthetetlenül bonyolult megjelenési formáiban, „hajszálgyökereinek végtelen elágazásaiban Am ha az Amerikai Egyesült Államok szövetségi rendszere nem lehet minta az Európai Unió számára, amit egyébként még a brüsszeli eurobürokraták sem tartanak modellnek, akkor mi a megoldás? Teleki Pál Európa „európaiasitása" mellett szállt síkra. Vagyis Európát nem lehet egyoldalú formulákkal megoldani Csakis szerves valóságának önerejére és saját hagyományaira támaszkodva, a történelme során kialakult nemzetek és nemzetiségek érdekeinek, identitásának szem előtt tartásával lehet újjá alkotni. r

leki Pál, akit földrészünk békéjének megteremtése motivált, maga sem konkretizálta az európai tömörülés szervezetének formáját. Nem is csoda! Hiszen napjaink Európa építői is csak tapogatóznak az európai és az európaibb megoldások irányába. A lényeg: Európa „európaiasitása". • Tanári kézikönyv és videokazetta Európáról a katedrán MIÍMIMS íurópa-kapu A DELMAQYARORSZAQ KFT. MELLEKLETE A Tokaji és a diploma is a magyar-EU Társulási Bizottság előtt Iránytű Brüsszelhez A jó bornak is kell a cégér és kell a védelem is. (Fotó: Enyedi Zoltán) Európáról a katedrán címmel középiskolai tanári kézikönyv jelent meg az Európai Unióról és Magyarország csatlakozásáról, melyhez Európa - a megoldás címmel videokazetta is tartozik. A tájékoztató anyagot az elmúlt hét végén kapták meg a középiskolák. Közeledik a magyar európai uniós tagság szempontjából sorsdöntő madridi EU-csúcs, ahol már döntés születhet a közvetlen tagfelvételi tárgyalások megkezdéséről is. Vagyis közeledik az az időpont, amikor a magyar társadalomnak is alaposan meg kell ismernie a politikaigazdasági-társadalmi-kulturális közeget, amely az új struktúrákra épített Európát jelenti. Ennek érdekében jelentette meg a magyar kormány Európai Kommunikációs Startégiájának keretében az Európáról a katedrán ctmű tanári kézikönyvet, melyhez Európa, a megoldás címmel videokazetta is tartozik. Az információs anyag a maga nemében egyedülálló, hiszen elóször készült a középiskolai tanárok számára átfogó kézikönyv a magyar csatlakozás kérdéseiről. A kiadványban benne szerepel az európai integráció történelmi fejlődése, a folyamat főbb állomásai, az EU felépítése, intézményei, döntéshozatali mechanizmusa, illetve közösen kidolgozott politika kérdései. A könyv figyelmet szentel nemcsak a magyar csatlakozás feltételrendszerének, hanem az integráció távlatainak is, amelytói jövendő magyar generációk sorsa függ. Milyen is valójában a Maastrichti Szerződés, melyek az EU-tagságunkkal kapcsolatos érdekek és ellenérdekek, mi a jogharmonizáció, mit ír elő a Schengeni Egyezmény, mi a Tempus, mi a Phare? Ezekkel a kérdésekkel hamarosan nemcsak a szakemberek, hanem az egyszerű polgárok is találkozni fognak. A tanári kézikönyv tárgyilagos hangvételben, számokkal és irányzatokkal alátámasztva ad segítséget az iskoláknak, hogy a diákokkal már fiatal korban megismertessék azt, amivel ma sok európai országban hozzánk hasonlóan ismerkednek. P. J. Szenzációs bejelentés nem hangzott el sem a csatlakozás időpontjáról, sem az elsőként bevont államok köréről, mégis: a Társulási Bizottság budapesti ülésén a „brüsszeliek" megerősítették a korábbi menetrendet, vagyis 1998 elején megkezdődnek a tárgyalások. Igy összegezte dr. Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium (KM) Integrációs Államtitkárságának vezetője a magyar - EU Társulási Bizottság ötödik ülésének eredményét az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága előtti, február 12-i tájékoztatóján. A tárgyalásról szóló beszámolót lapozgatva kiderül: a Tokajitól kezdve, a fuvarozáson át, a diplomák kölcsönös elismeréséig számos lényeges, jövőbeli mindennapjainkat érintő témáról is szó esett. Az Európai Közöségekkel és azok tagállamaival kötött társulási szerződés, az Európai Megállapodás által létrehozott Társulási Bizottság január 30-31. között Budapesten tartotta ötödik ülését. Az EU delegációját Sipke Brouwer, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős I. Főigazgatóságának igazgatója vezette. A küldöttségben az Európai Bizottság érintett Főigazgatóságai, az EU soros elnöksége, valamint valamennyi tagállama képviseltette magát. A magyar delegáció elnöke a KM Integrá• Munkatársunktól Az Európai Megállapodás az 1994. évi I. törvényként lépett hatályba. A magyar EU Társulási Tanács (TT) 1994 márciusában, Brüsszelben alakult meg. A TT a felmerülő vitás kérdések legfelső egyeztető fóruma, illetve miniszteri szinten felügyeletet gyakorol a megállapodás ciós Államtitkárságának vezetője, tagjai pedig az érintett tárcák és főhatóságok képviselői voltak. A magyar-EU Társulási Bizottság ötödik ülésén áttekintették az előző, az 1996. március 22-i találkozó óta történt gazdasági és politikai fejleményeket. Orbán Viktor, a parlamenti bizottság elnöke figyelmét is megragadta, hogy az EU-delegáció fölvetette: a pénzügyi és gazdasági unió úgynevezett konvergencia-kritériumai már most „iránytűt" kell hogy jelentsenek a magyar gazdaságpolitika számára, különösen az infláció és a forint árfolyamának stabilitására gondolva. Megállapították, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig rövid az idő, de rengeteg a tennivaló - fogalmazott az országgyűlési bizottság ülésén Somogyi államtitkár. Az EU delegáció a jogharmonizációs tevékenység felgyorsítását a jövőbeni tárgyalások kulcselemének tekintette, s kiemelte a teljes acquis communautaire taggá válás előtti kötelezettségét, ami újdonság a korábbi csatlakozások előzetes követelményrendszeréhez képest. Az EU-delegáció vezetője, Brouwer úr, elismeréssel illette a kérdőívre adott magyar válaszok minőségét. A kereskedelmet érintő témák között értékelték a bilaterális kapcsolatokat. Mindkét fél megállapította a fejlődést és a konfliktusmentességet. Kivételként a mezőgazdasági adaptáció késedelmét jelölték meg, amit külön ügyként kezelnek. A kereskedelmi, illetve intézményi kérdéalkalmazása felett. A TT tagjai: az Európai Tanács, az Európai Bizottság tagjai és a magyar kormányt képviselő külügyminiszter. A TT munkáját a Társulási Bizottság (TB) segíti. Az Állami Számvevőszék sekről szóló adaptációs jegyzőkönyveket, továbbá a friss gyümölcs belépési árának április 15-i hatállyal történő rendezésével kapcsolatos levélváltást parafálták. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a négy mediterrán ország megelégedésére a déli gyümötcsök áfa-harmonizációját célzó technikai konzultáció megkezdődik, s áprilisig eredményt hoz.) Megelégedve rögzítették a tényt: a származási szabályok pán-európai kumulációját illetően hazánk július l-jétől részt vesz a rendszerben. Ellenben mielőbb be kellene fejezni az állat- és növényegészségügyi vizsgálatok egyenértékűségéről szóló tárgyalásokat. A vizsgálandó témák jegyzékéről törölték az egyes magyar borok (Egri és Szekszárdi bikavér) kereskedelmi forgalmával kapcsolatos gondokat, mivel a diszkrimináció megszűnik; továbbá a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos közösségi támadásokat, mert megszületett a hazai jogszabály módosítása. Ellenben tovább vizsgálják a szeszesitalok hazai adóztatását, a padlóburkoló csempék monitoring rendszerét. Magyar kérésre esett szó a közbeszerzések negatív tapasztalatairól. A magyar delegáció kérte: a Bizottság tudatosítsa a tagállamokkal: az Európai Megállapodás 66. cikkelye vállalatainknak nemzeti elbánást biztosít. Küldöttségünk hangsúlyozta: a bormegnevezések kölcsönös védelméről szóló magyar-EU megállapodást sértené, ha a Tokaji bor névhasználatra az EU Szlovákiámegvizsgálta az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát. Az 1996 közepére felállított irányítási struktúra alkalmas az integráció folyamatának kézben tartására állapítja meg a nemrégiben elkészült ÁSZ-jentés. Az innak a most készülő kétoldalú megállapodásban jogosultságot biztosítana. A delegáció igényelte, hogy a kedvezményes közösségi agrár-kvóták kezelése rendszerének továbbfejlesztéséről és egyszerűsítéséról legyen technikai megbeszélés. A fuvarozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés összefügg a jogharmonizációval, de a piaci feltételek mindkét fél számára előnyös, gazdasági és társadalmi szempontból is kiegyensúlyozott javításával. Szükséges a műszaki és infrastrukturális alkalmazkodás, de az EU további támogatására számítunk. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerését eredményezi, ha februárban tisztázzák a tárgybani egyenértékűségi megállapodás létrehozásához szükséges feltételeket és jogi aspektusokat. A Phare programot is értékelték. A két delegáció egyetértett abban, hogy jelentősek az eredmények, de javítható a hatékonyság, s méginkább a csatlakozás szolgálatába kell állítani a Phare működését. A közösségi programok egyre szélesebb köre nyílik meg Magyarország számára, mégsem érünk el számos, gazdasági integrációnk szempontjából fontos programhoz (pl. Leonardo, Socrates, Média II., ötödik K+F, egészségügyi és népjóléti programok). A magyar-EU Társulási Bizottság legközelebb egy év múlva, 1998 elején ülésezik. Ú. I. tegrációs feladatok ellátását a költségvetésből, az elkülönített pénzalapokból, illetve külföldi pénzforrásokból is finanszírozzák, évente növekvő mértékben. Míg integrációs kiadásokra 1994ben összesen kb. 2500 milliót, addig 1997-ben várhatóan 6400 millió forintot költötünk. • Munkatársunktól A legenda szerint a Nílus egyik szigetén épült a hajósokat segítő első világítótorony. E sziget nevét őrzi a görög-angol phare főnév, melynek jelentése: világítótorony, fényszóró. Az EU-szótárban azonban a Phare az eredetileg Lengyelországnak és Magyarországnak szánt, a gazdaság átalakításához nyújtott segélyprogram elnevezésének (Poland and Hungary - Assistance for the Reconstruction of the Economy) rövidítése. A francia forradalom 200. évfordulóján, 1989ben Párizsban tartott gazdasági csúcsértekezlet résztvevői (a 24 legfejlettebb ipari állam; G-24; az OECD tagjai) elhatározták: támogatják a Lengyelországban és Magyarországon folyamatban lévő reformfolyamatot; az Európai Közösség Bizottságára ruházzák a segítségnyújtás koordinációját; felhívják a többi fejlett ipari államot, hogy csatlakozzanak e kezdeményezéshez. Az 1989-ben született, azóta az egykori keleti blokk szinte valamennyi országára kiterjesztett program a gazdasági szerkezetváltási folyamat támogatására és a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges változások, elsősorban a magánvállalkozások ösztönzésére szolgál. A reformfolyamat hatékony támogatása és visszafordíthatatlanná tétele céljából minden kedvezményezett országtól megkövetelik a demokratikus jogrendet, az emberi jogok tiszteletben tartását, a szabad választásokon alapuló többpártrendszert, valamint a piacgazdaságok bevezetését és a gazdaság liberalizását. Ezért az Európai Bizottság hivatalos meghatározása szerint „a Phare-program az Európai Unió kezdeményezése, amelynek jegyében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a közép- és kelet-európai partnerországok számára, hogy eljussanak abba a fejlődési szakaszba, amelyben készek felvállalni az Unió tagságával együtt járó kötelezettségeket". A Phare-program kiemelt szektorai: a mezőgazdaság, az ipar, az energia, a pénzügyi szolgáltatás, a privatizáció, a beruházásösztönzés, a környezetvédelem és a szakképzés. A koordinálással megbízott Európai Bizottság prioritásokat állapított meg, feladatterveket hajtott végre és stratégiákat dolgozott ki a közép- és kelet-európai országok számára. Azaz a gyorssegélyként indult támogatás a gazdasági átalakítás fontos segítőjévé lett, a társult országok csatlakozását készíti elő. Az Unió Phare költségvetése 1990-ben 500 millió ECU volt, 1994-ben ez az összeg meghaladta az 1,2 milliárd ECU-t. Az egy-egy országra tervezett akciókon felül több országra kiterjedő (multicountry) programok is születtek például a szállítás, a távközlés, a nukleáris biztonság, a környezetvédelem terén. Magyarország számára 1990-94 között több mint 400 millió ECU értékű projektet hagytak jóvá. Az 1995-99 közötti időszakra pedig összesen 425 millió ECU támogatást biztosít a Phare. ÁSZ-jelentés