Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

Világító torony Európa(i) Egyesüli Államok? TAjemzeti hagyományokkal, értékekkel és történe­1Y lemmel túlterhelt Európánk saját jövőbeni arcu­latának kialakításakor idegen mintákat követ vagy új modellt dolgoz ki? Valami egyedit, ami mintaadó lesz a világ más, hasonló kezdeményezései számára? A vi­ta nem eldöntött. Az a kérdés, hogy az új tagokkal bő­vülő Európai Unió államformája szövetségi rendszer lesz-e? Avagy meghaladva-megtartva a szép nemzetál­lam angol és francia hagyományait, egy jól központo­sított, az eurobürokrácia által irányított, nemzetek fe­letti szervezet lesz-e? Ki és mi legyen a minta? Az Ame­rikai Egyesült Államok, a svájci konföderáció, a né­met szövetségi rendszer vagy a francia nemzetállam? A 30-as években gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, a páneurópai mozgalom aktivistája is ezeken a kérdéseken töprengett. Nem lehet az európai tömörülés, mint szervezetet más szervezetekről, álla­mok másszerű szövetségeiről vagy együttműködésüket szabályozó szervezetekről másolni" - irta. Miért nem lehet az Amerikai Egyesült Államok, még ha a név esetleg hasonló is lenne, minta az európai organizáció számára? Teleki indoklása ma is időszerű. Az Ameri­kai Egyesült Államok egyes államai nem tájegységek, a határokat, mondhatni, vonalzóval húzták, természet­hez és természetes egységekhez képest sem önálló te­rületi egységek. Az egyes államok lakossága nem alkot nemzetet. A nyelv és a tradíció szinte homogén. De az életmód is, ami új, egyszerű. Vagyis „tradíciója azok­tól a tradícióktól való függetlenedés, amelyek az euró­pai gazdálkodás lelki és formai kötöttségét okozzák". Ezzel szemben Európában a tradíció régi, az életmód differenciált, áttekinthetetlenül bonyolult megjelenési formáiban, „hajszálgyökereinek végtelen elágazásai­ban Am ha az Amerikai Egyesült Államok szövetségi rendszere nem lehet minta az Európai Unió számára, amit egyébként még a brüsszeli eurobürokraták sem tartanak modellnek, akkor mi a megoldás? Teleki Pál Európa „európaiasitása" mellett szállt síkra. Vagyis Európát nem lehet egyoldalú formulákkal megoldani Csakis szerves valóságának önerejére és saját hagyo­mányaira támaszkodva, a történelme során kialakult nemzetek és nemzetiségek érdekeinek, identitásának szem előtt tartásával lehet újjá alkotni. r leki Pál, akit földrészünk békéjének megteremtése motivált, maga sem konkretizálta az európai tö­mörülés szervezetének formáját. Nem is csoda! Hiszen napjaink Európa építői is csak tapogatóznak az euró­pai és az európaibb megoldások irányába. A lényeg: Európa „európaiasitása". • Tanári kézikönyv és videokazetta Európáról a katedrán MIÍMIMS íurópa-kapu A DELMAQYARORSZAQ KFT. MELLEKLETE A Tokaji és a diploma is a magyar-EU Társulási Bizottság előtt Iránytű Brüsszelhez A jó bornak is kell a cégér és kell a védelem is. (Fotó: Enyedi Zoltán) Európáról a katedrán címmel középiskolai ta­nári kézikönyv jelent meg az Európai Unióról és Magyarország csat­lakozásáról, melyhez Európa - a megoldás címmel videokazetta is tartozik. A tájékoztató anyagot az elmúlt hét végén kapták meg a középiskolák. Közeledik a magyar eu­rópai uniós tagság szem­pontjából sorsdöntő madri­di EU-csúcs, ahol már dön­tés születhet a közvetlen tagfelvételi tárgyalások megkezdéséről is. Vagyis közeledik az az időpont, amikor a magyar társada­lomnak is alaposan meg kell ismernie a politikai­gazdasági-társadalmi-kul­turális közeget, amely az új struktúrákra épített Európát jelenti. Ennek érdekében jelen­tette meg a magyar kor­mány Európai Kommuni­kációs Startégiájának kere­tében az Európáról a ka­tedrán ctmű tanári kézi­könyvet, melyhez Európa, a megoldás címmel video­kazetta is tartozik. Az in­formációs anyag a maga nemében egyedülálló, hi­szen elóször készült a kö­zépiskolai tanárok számára átfogó kézikönyv a magyar csatlakozás kérdéseiről. A kiadványban benne szere­pel az európai integráció történelmi fejlődése, a fo­lyamat főbb állomásai, az EU felépítése, intézményei, döntéshozatali mechaniz­musa, illetve közösen ki­dolgozott politika kérdései. A könyv figyelmet szen­tel nemcsak a magyar csat­lakozás feltételrendszeré­nek, hanem az integráció távlatainak is, amelytói jö­vendő magyar generációk sorsa függ. Milyen is valójában a Maastrichti Szerződés, me­lyek az EU-tagságunkkal kapcsolatos érdekek és el­lenérdekek, mi a jogharmo­nizáció, mit ír elő a Schen­geni Egyezmény, mi a Tempus, mi a Phare? Ezek­kel a kérdésekkel hamaro­san nemcsak a szakembe­rek, hanem az egyszerű polgárok is találkozni fog­nak. A tanári kézikönyv tár­gyilagos hangvételben, szá­mokkal és irányzatokkal alátámasztva ad segítséget az iskoláknak, hogy a diá­kokkal már fiatal korban megismertessék azt, amivel ma sok európai országban hozzánk hasonlóan ismer­kednek. P. J. Szenzációs bejelentés nem hangzott el sem a csatlakozás időpontjáról, sem az elsőként bevont államok köréről, mégis: a Társulási Bizottság bu­dapesti ülésén a „brüsszeliek" megerősí­tették a korábbi menet­rendet, vagyis 1998 ele­jén megkezdődnek a tár­gyalások. Igy összegezte dr. Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium (KM) Integrációs Államtitkár­ságának vezetője a ma­gyar - EU Társulási Bi­zottság ötödik ülésének eredményét az Ország­gyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottsága előtti, február 12-i tájé­koztatóján. A tárgyalás­ról szóló beszámolót la­pozgatva kiderül: a To­kajitól kezdve, a fuvaro­záson át, a diplomák kölcsönös elismeréséig számos lényeges, jövő­beli mindennapjainkat érintő témáról is szó esett. Az Európai Közöségekkel és azok tagállamaival kötött társulási szerződés, az Euró­pai Megállapodás által létre­hozott Társulási Bizottság ja­nuár 30-31. között Budapes­ten tartotta ötödik ülését. Az EU delegációját Sipke Brou­wer, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős I. Főigazgatóságának igazgató­ja vezette. A küldöttségben az Európai Bizottság érintett Főigazgatóságai, az EU soros elnöksége, valamint vala­mennyi tagállama képvisel­tette magát. A magyar dele­gáció elnöke a KM Integrá­• Munkatársunktól Az Európai Megállapodás az 1994. évi I. törvényként lépett hatályba. A magyar ­EU Társulási Tanács (TT) 1994 márciusában, Brüsszel­ben alakult meg. A TT a fel­merülő vitás kérdések legfel­ső egyeztető fóruma, illetve miniszteri szinten felügyele­tet gyakorol a megállapodás ciós Államtitkárságának ve­zetője, tagjai pedig az érintett tárcák és főhatóságok képvi­selői voltak. A magyar-EU Társulási Bizottság ötödik ülésén átte­kintették az előző, az 1996. március 22-i találkozó óta történt gazdasági és politikai fejleményeket. Orbán Viktor, a parlamenti bizottság elnöke figyelmét is megragadta, hogy az EU-delegáció fölve­tette: a pénzügyi és gazdasá­gi unió úgynevezett konver­gencia-kritériumai már most „iránytűt" kell hogy jelentse­nek a magyar gazdaságpoli­tika számára, különösen az infláció és a forint árfolya­mának stabilitására gondol­va. Megállapították, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig rövid az idő, de rengeteg a tennivaló - fo­galmazott az országgyűlési bizottság ülésén Somogyi ál­lamtitkár. Az EU delegáció a jogharmonizációs tevékeny­ség felgyorsítását a jövőbeni tárgyalások kulcselemének tekintette, s kiemelte a teljes acquis communautaire taggá válás előtti kötelezettségét, ami újdonság a korábbi csat­lakozások előzetes követel­ményrendszeréhez képest. Az EU-delegáció vezetője, Brouwer úr, elismeréssel il­lette a kérdőívre adott ma­gyar válaszok minőségét. A kereskedelmet érintő té­mák között értékelték a bila­terális kapcsolatokat. Mind­két fél megállapította a fejlő­dést és a konfliktusmentessé­get. Kivételként a mezőgaz­dasági adaptáció késedelmét jelölték meg, amit külön ügy­ként kezelnek. A kereskedel­mi, illetve intézményi kérdé­alkalmazása felett. A TT tagjai: az Európai Tanács, az Európai Bizottság tagjai és a magyar kormányt képviselő külügyminiszter. A TT mun­káját a Társulási Bizottság (TB) segíti. Az Állami Számvevőszék sekről szóló adaptációs jegy­zőkönyveket, továbbá a friss gyümölcs belépési árának áp­rilis 15-i hatállyal történő rendezésével kapcsolatos le­vélváltást parafálták. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a négy mediterrán ország meg­elégedésére a déli gyümöt­csök áfa-harmonizációját célzó technikai konzultáció megkezdődik, s áprilisig eredményt hoz.) Megeléged­ve rögzítették a tényt: a szár­mazási szabályok pán-euró­pai kumulációját illetően ha­zánk július l-jétől részt vesz a rendszerben. Ellenben mi­előbb be kellene fejezni az állat- és növényegészségügyi vizsgálatok egyenértékűségé­ről szóló tárgyalásokat. A vizsgálandó témák jegy­zékéről törölték az egyes ma­gyar borok (Egri és Szekszár­di bikavér) kereskedelmi for­galmával kapcsolatos gondo­kat, mivel a diszkrimináció megszűnik; továbbá a mérge­ző hatású anyagokkal kap­csolatos közösségi támadáso­kat, mert megszületett a ha­zai jogszabály módosítása. Ellenben tovább vizsgálják a szeszesitalok hazai adóztatá­sát, a padlóburkoló csempék monitoring rendszerét. Magyar kérésre esett szó a közbeszerzések negatív ta­pasztalatairól. A magyar de­legáció kérte: a Bizottság tu­datosítsa a tagállamokkal: az Európai Megállapodás 66. cikkelye vállalatainknak nemzeti elbánást biztosít. Küldöttségünk hangsúlyozta: a bormegnevezések kölcsö­nös védelméről szóló ma­gyar-EU megállapodást sér­tené, ha a Tokaji bor név­használatra az EU Szlovákiá­megvizsgálta az Európai Unióhoz való csatlakozás fo­lyamatát. Az 1996 közepére felállított irányítási struktúra alkalmas az integráció folya­matának kézben tartására ­állapítja meg a nemrégiben elkészült ÁSZ-jentés. Az in­nak a most készülő kétoldalú megállapodásban jogosultsá­got biztosítana. A delegáció igényelte, hogy a kedvezmé­nyes közösségi agrár-kvóták kezelése rendszerének to­vábbfejlesztéséről és egysze­rűsítéséról legyen technikai megbeszélés. A fuvarozási szolgáltatá­sokhoz való hozzáférés összefügg a jogharmonizá­cióval, de a piaci feltételek mindkét fél számára előnyös, gazdasági és társadalmi szempontból is kiegyensú­lyozott javításával. Szüksé­ges a műszaki és infrastruk­turális alkalmazkodás, de az EU további támogatására számítunk. A diplomák és szakképesítések kölcsönös el­ismerését eredményezi, ha februárban tisztázzák a tárgy­bani egyenértékűségi megál­lapodás létrehozásához szük­séges feltételeket és jogi as­pektusokat. A Phare programot is ér­tékelték. A két delegáció egyetértett abban, hogy jelen­tősek az eredmények, de ja­vítható a hatékonyság, s méginkább a csatlakozás szolgálatába kell állítani a Phare működését. A közösségi programok egyre szélesebb köre nyílik meg Magyarország számára, mégsem érünk el számos, gazdasági integrációnk szem­pontjából fontos programhoz (pl. Leonardo, Socrates, Mé­dia II., ötödik K+F, egész­ségügyi és népjóléti progra­mok). A magyar-EU Társulási Bizottság legközelebb egy év múlva, 1998 elején ülésezik. Ú. I. tegrációs feladatok ellátását a költségvetésből, az elkülö­nített pénzalapokból, illetve külföldi pénzforrásokból is finanszírozzák, évente nö­vekvő mértékben. Míg in­tegrációs kiadásokra 1994­ben összesen kb. 2500 milli­ót, addig 1997-ben várható­an 6400 millió forintot köl­tötünk. • Munkatársunktól A legenda szerint a Nílus egyik szigetén épült a hajósokat segí­tő első világítótorony. E sziget nevét őrzi a gö­rög-angol phare főnév, melynek jelentése: vilá­gítótorony, fényszóró. Az EU-szótárban azon­ban a Phare az eredeti­leg Lengyelországnak és Magyarországnak szánt, a gazdaság áta­lakításához nyújtott se­gélyprogram elnevezé­sének (Poland and Hungary - Assistance for the Reconstruction of the Economy) rövidí­tése. A francia forradalom 200. évfordulóján, 1989­ben Párizsban tartott gazda­sági csúcsértekezlet részt­vevői (a 24 legfejlettebb ipari állam; G-24; az OECD tagjai) elhatározták: támogatják a Lengyelor­szágban és Magyarorszá­gon folyamatban lévő re­formfolyamatot; az Európai Közösség Bizottságára ru­házzák a segítségnyújtás koordinációját; felhívják a többi fejlett ipari államot, hogy csatlakozzanak e kez­deményezéshez. Az 1989-ben született, azóta az egykori keleti blokk szinte valamennyi or­szágára kiterjesztett prog­ram a gazdasági szerkezet­váltási folyamat támogatá­sára és a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges változások, elsősorban a magánvállalkozások ösz­tönzésére szolgál. A re­formfolyamat hatékony tá­mogatása és visszafordítha­tatlanná tétele céljából min­den kedvezményezett or­szágtól megkövetelik a de­mokratikus jogrendet, az emberi jogok tiszteletben tartását, a szabad választá­sokon alapuló többpárt­rendszert, valamint a piac­gazdaságok bevezetését és a gazdaság liberalizását. Ezért az Európai Bizottság hivatalos meghatározása szerint „a Phare-program az Európai Unió kezdeménye­zése, amelynek jegyében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a közép- és kelet-eu­rópai partnerországok szá­mára, hogy eljussanak abba a fejlődési szakaszba, amelyben készek felvállalni az Unió tagságával együtt járó kötelezettségeket". A Phare-program ki­emelt szektorai: a mezőgaz­daság, az ipar, az energia, a pénzügyi szolgáltatás, a privatizáció, a beruházás­ösztönzés, a környezetvé­delem és a szakképzés. A koordinálással megbízott Európai Bizottság prioritá­sokat állapított meg, fel­adatterveket hajtott végre és stratégiákat dolgozott ki a közép- és kelet-európai országok számára. Azaz a gyorssegélyként indult tá­mogatás a gazdasági átala­kítás fontos segítőjévé lett, a társult országok csatlako­zását készíti elő. Az Unió Phare költség­vetése 1990-ben 500 millió ECU volt, 1994-ben ez az összeg meghaladta az 1,2 milliárd ECU-t. Az egy-egy országra ter­vezett akciókon felül több országra kiterjedő (multi­country) programok is szü­lettek például a szállítás, a távközlés, a nukleáris biz­tonság, a környezetvédelem terén. Magyarország szá­mára 1990-94 között több mint 400 millió ECU érté­kű projektet hagytak jóvá. Az 1995-99 közötti idő­szakra pedig összesen 425 millió ECU támogatást biz­tosít a Phare. ÁSZ-jelentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom