Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. FEBR. 26. Kamarai hírek • Munkatársunktól A következő hetekben is sok rendezvényt szervez a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, egyebek között a szakképzésről, az adózásról, a vámokról. Alapok A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési, kereskedelemfejlesztési és innovációs alapjaiból pályázati úton elnyerhető támogatás igénylésére pályázatot hirdet. A kamarai alapokra kiírt pályázati felhívással kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására a CSMKIK konzultációs lehetőséget biztosit az érdeklődők számára február 26-án, 10 órakor, a Kamara II. emeleti rendezvénytermében (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Szakképzés A kamara tájékoztató előadást szervez az Európai Unió Leonardo da Vinci szakképzési akcióprogramjában való részvételi lehetőségekről, a pályázati kiírással kapcsolatos tudnivalókról február 28-án, pénteken, 10 órai kezdettq}. Meghívott előadó: Gyülvésziné Pataki Edit, a Leonardo Programiroda vezetője, a rendezvény helyszíne a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényterme. Adóklub A CSMKIK népszerű adóklubja március 4-én, 10 órától tartja következő összejövetelét Szegeden, a Pedagógiai Szolgáltató Intézetben (Közép fasor 1-3.). A rendezvény témája ezúttal az 1997. évi áfatörvény végrehajtásának főbb kérdései. Előadó Sike Olga, az APEH Adónemek Főosztálya áfaügyekkel foglalkozó osztályának vezetője, Budapestről. EU-vámok, kereskedelem A Passau-i és Hilversum-i Kereskedelmi Kamarákkal pályázatot nyert közös projekt keretében március 6-7-én az Európai Unió vám- és kereskedelempolitikája címmel szemináriumot rendez a kamara Szegeden. A program keretében március 6-án 10 és 13 óra között a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénytermében müncheni vámszakértő tájékoztatja az érdeklődőket az Európai Unió által alkalmazott preferenciaszabályokról a Magyarorszgágal folytatott gazdasági kapcsolatokban, a várhatóan ezévben bevezetésre kerülő páneurópai kommunikációs szabályokról. A Hungerit Kft. képviselője az EU piacán tartósan és hatékonyan jelenlévó élelmiszeripari cég tapasztalatairól tart előadást. Március 7-én, 9 és 12 óra között a CSMKIK kistárgyalójában egyéni konzultációs lehetőséget biztosít a kamara mindazok számára, akik a témakörökhöz kapcsolódóan konkrét kérdéseikre kívánnak választ kapni. Bővebb információ és jelentkezés: február 28-ig, a kereskedelmi irodán. A kamara rendezvényei a CSMKIK regisztrál tagjainak ingyenesek. Jelentkezés és bóvebb felvilágosítás kérhető a 321-512 és 321-543-as telefonszámokon. • Nehéz évet zártak a sertéstenyésztők Túlkínálat húzta le az árat • Budapest (MTI) A múlt évben mintegy 8-9 milliárd forintot fizettek rá a sertéstartásra a tenyésztők hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelók Országos Szövetsége (MOSZ) szakmai választmányának Budapesten tartott ülésén. Balázs Mátyás választmányi elnök a múlt év értékelése során rámutatott, hogy a tenyésztők minden kiló sertéshúsra átlagosan több mint 24 forintot fizettek rá. A felvásárlási árak egész esztendőben kedvezőtlenül, éves szinten a kilónkénti 170 forint körül alakultak. Emellett nagy volt a túlkínálat is a piacon. A tenyésztők mintegy 600-700 ezerrel több sertést kínáltak eladásra, mint amennyire valós igény jelentkezett. Ez önmagában is erősen mérsékelte az árakat. Hasonlóképpen nagy mértékben rontotta a jövedelmezőséget az is, hogy a takarmányárak növekedése elérte a 35-40 százalékot. Növendékállatok. Drága volt a takarmány. (Fotó: Gyenes Kálmán) Mike Imre, a Vágóállat és Hústerméktanács titkára arról beszélt, hogy a testület tagjai mintegy 3,3 millió darab sertést vásároltak fel. Ez fedezte mind az exportot, mind a hazai értékesítés szükségleteit. A levágott sertések 55 százalékára belföldön akadt vevő, mlg a fennmaradó hányadot pedig exportálták. A sertéshús-exportból származó tavalyi bevétel meghaladta a 300 millió dollárt. A feldolgozók a felvásárolt sertések 68 százalékát a gazdasági társaságoktól, 23 százalékát a kisüzemektől, 9 százalékát pedig az egyéni vállalkozóktól vették meg. A vágásra felajánlott sertések 70 százalékát minősített átvétellel vették át a feldolgozók. Az üzemekben a minősített sertések 80 százaléka az első három minőségi osztályba tartozott. I A munkáltató terhei A ruhapénz is ## tébézik" A társadalombiztosítás terhei - akár érezzük, akár nem - csökkentek az utóbbi években. Az 1995-ös 44 százalékról 1996-ban 42 és félre, 1997. január l-jétól pedig 39 százalékra. A 39 százalékunk két részból áll: 24 százalékos mértékű a nyugdíjbiztosítási, 15 százalékos az egészségbiztosítási járulék. A bekövetkezett változások másképp érintik tt munkáltatókat, az egyéni vállalkozókat, valamint a társas vállalkozásokat. Sorozatunk mai részében a munkáltatókra vonatkozó fejezetet ismertetjük. A törvény január l-jétől a korábbi járulékfizetési rendszert alapjaiban változtatta meg: meghatározta, hogy a munkáltató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott adóköteles jövedelem, valamint az osztalék meghatározott része után 39 százalékos tb-járulékot köteles fizetni. A jogszabály azt is előírja, mi számít adóköteles jövedelemnek. Majd felsorolja a kivételeket, amelyek a következők: a munkáltató (illetve a megyei Egészségbiztosítási Pénztár) által folyósított tb-ellátás, például a táppénz és a gyes; a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20 ezer forintig; az adózótt eredményből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos szja-t viselő része. Korábban nem képezte a tb-járulék alapját a munka- és védőruha. Ez a juttatás továbbra sem tb-köteles, ha azt a munkáltató adja a dolgozónak. Amennyiben viszont a munkáltató ruházati költségtérítést folyósít, úgy ez az összeg tb-köteles, függetlenül attól, hogy az említett juttatás után a 44 százalékos adót a kifizető viseli. Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja, segítő családtagja után a minimálbért alapul véve (ennek összege 1997. január l-jétől 17 ezer forint) kötelesek kifizetni a 39 százalékos tb-járulékot. A jogszabály meghatározza, hogy a segítő családtag után mikor nem kell járulékot fizetni (például ha táppénzen van, avagy katona). A fennmaradó naptári napokra a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni. Például, amennyiben a segítő családtag február l-l0-ig táppénzen van, a következőképpen tébézik ebben a hónapban: 17000:30=567. Ezt a napi összeget megszorozzuk a fennmaradó naptári napok számával, 18-cal, és így kijön, hogy 10 206 forint a februárban fizetendő járulék alapja. A segítő családtagok számára a munkáltató kérheti a magasabb összegű - legfeljebb havi 99 000 (napi 3300) forint alapján - tb-járulék fizetését, ha a családtag az öregségi nyugdíjkorhatárnál 10 évvel alacsonyabb életévét még nem töltötte be. Nem jelentős a változás az ösztöndíjas szakmunkástanulók esetében: a 450 forintos havi járulékfizetési összeg 480-ra emelkedett. F. K. • Műszakilag, közgazdaságilag valóságközelibb Gázszámla, nyomáskorrekcióval Mennyibe kerül pontosan az a gáz, amit elfogyasztunk? A tökéletes gázméróben hőfokkorrektornak és nyomáskorrektornak kellene lenni, hogy pontos legyen a mért térfogat, s ott van még a fűtőérték. Egy pontos gázmérő berendezés, ami a fűtőértéket is tudja mérni, drágább lenne mint az autó, s ezután már nagyon kevés plussz költséget jelentene, hogy azonnal forintban is tüntesse fel a fogyasztást. A lakossági fogyasztó egy ilyen mérőberendezést természetesen nem tudna sem közvetlenül, sem pedig közvetve - a gázárba beépítve - megfizetni, szolgáltató azonban törekszik a minél pontosabb elszámolásra. Novai Györggyel, a Vezetékes Energiafelhasználók Szövetségének elnökével a sok mérhető paraméter közül ezúttal a gáz térfogatával foglalkozunk, mégpedig úgy, hogy a hőmérsékletet állandónak vesszük, s csak a nyomáskorrekcióra koncentrálunk. Évtizedekig mérte a gázmérő a köbmétereket, ám a térfogat a nyomástól függ. Egy szifonpatronnyi széndioxid is meg tud tölteni egy léggömböt, pedig ugyanarról a gázmennyiségről van szó. Miután a gázvezetékben az átlagos légköri nyomásnál nagyobb a nyomás - különben kis sem jönne a csőből -, szükséges ezzel a túlnyomással a mérő által mért köbmétert korrigálni. Vagyis megmondani, hogy ez átlagos légköri nyomáson, milyen térfogatú gáz lenne. Az átszámítás azért szükséges, mert az egységár, amivel az elszámolás történik, ilyen állapotú gázra vonatkozik. Csak így összehasonlítható. Mekkora térfogatú lesz pontosan ez a gáz átlagos légköri nyomáson? Ez két tényezőtől függ, a vezetékben uralkodó nyomástól és az aktuális légköri nyomástól. Az előbbi adott, értékét a szabvány 2,5 kilopascal értékben határozza meg, amit a szolgáltató nyomásszabályzókkal állandó értéken tart. A légköri nyomás viszont állandóan változik. A két nyomás értékét figyelembevevő nyomáskorrekció hatásásra átlagosan 2,5 százalék körüli gáztérfogat növekedéssel lehet számolni. így már közelebb jutottunk a gáztechnikai normál állapothoz, ami 101,325 kilopascal nyomású, 15 Celsius-fokos normál köbméterrel számol. A gázárakat erre kalkulálták. A hőmérsékletről most azért nem szólunk bővebben, mert annak korrekciójának bevezetésésről nincs tudomásunk a nyomáskorrekció viszont nem túl távoli jövőben megjelenhet a számlán, magyarázata pedig a számla hátoldalán. A kétféle nyomás közül a vezetékben uralkodó meghatározása az egyszerűbb, mivel ezt a helyi vagy körzeti nyomásszabályozók a beállított értéken tartják. A légköri nyomás helyi értékének meghatározása már kicsit bonyolultabb, ezt a szolgáltató valószínűleg aa területre érvényes havi átlagos légköri nyomással tudja csak figyelembe venni. Ez olyan területegységeket jelenthet, amelyről hiteles adatok szerezhetők be. Praktikusan ezek az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett mérőállomásokról szerezhetők be. Eddig lakossági körben nem volt nyomáskorrekció, a bevezetendővel ezután műszakilag, közgazdaságilag tisztább, valóságközelibb képet, illetve számlát kapunk. (x) (j^frlizZ Vrtöc)) FELHÍVÁS A Tisza Volán Rt. értékesítésre meghirdeti az alábbi, tulajdonában lévő üzletrészeket/részvénycsomagokat: 1. START KFT. Székhely: Ó760 Kistelek, Vaspálya u. 10. Alaptőke: 26 900 eFt A társaság fő tevékenysége: belföldi közúti áruszállítás Értékesítésre kerülő üzletrész névértéke: 26 150 eFt 2. PROFICONT AUDIT KFT. Székhely: 6200 Kiskőrös, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Alaptőke: 49 000 eFt A társaság fő tevékenysége: számviteli tevékenység, ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés Értékesítésre kerülő üzletrész névértéke: 18 000 eFt 3. MAROS SPED KFT Székhely: 6900 Makó, Justh Gy. u. 67. Alaptőke: 37 800 eFt A társaság fő tevékenysége: közlekedési eszközök javítása, belkereskedelmi tevékenység Értékesítésre kerülő üzletrész névértéke: 13 850 eFt 4. DÉLVILÁG KIADÓ RT. Székhely: 6720 Szeged, Stefánia 10. Alaptőke: 46 000 eFt A társaság fő tevékenysége: lapkiadás, hirdetési tevékenység Értékesítésre kerülő részvénycsomag névértéke: 4 600 eFt Az értékesítés részletes feltételeit a társaság által készített pályázati kiírás tartalmazza. A pályázat benyújtásának feltétele a kiírás megvétele, vételára 10 000 Ft + áfa/üzletrész (részvénycsomag). A pályázat benyújtásának határideje: jelen hirdetmény megjelenésétől számított 20 nap. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítás kérhető a Tisza Volán Rt. Befektetéskezelési Irodájában, Szeged, Bakay N. u. 48.11/1., telefonszám: 62-421-322, mellék: 4257 és 4255. Fűszerpaprika-termelók, figyelem! A Fűszerfarm Kft., Fájsz és a Pintér Mezőgazdasági Termékfeldolgozó Kft., Fadd nyers fűszerpaprika-termeltetési szerződést köt a szegedi tájkörzet termelőivel 1997. február 28.-március 5-ig. Garantált minimum felvásárlási ár: I. o. 45 Ft/kg+kompenzáció II. o. 35 Ft/kg+kompenzáció III. o. 30 Ft/kg+kompenzáció A termeltető vetőmagot biztosít 4508 Ft/kg-os bruttó áron, melynek 50%-át a szerződéskötéskor, a másik 50% át pedig a termék leadásakor kell kiegyenlíteni. Szerződéskötés helye: Csólyospálos, szárítóüzem, 77-486-054, 77-486-024 Szeged, Szentmihályi Új Élet Tsz, 62-314-105 ^ MAGYAR NEMZETI BANK ~ Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font x 280,32 283,00 285,68 Ausztrál dollár 133,92 135,20 136,48 Belga frank (100) xx 497,64 502,79 507,94 Dán korona 26,91 27,19 27,47 Finn márka 34,32 34,67 35,02 Francia frank 30,42 30,73 31,04 Görög drachma (100) 65,57 66,24 66,91 Holland forint 91,35 92,30 93,25 ír font 271,61 274,29 276,97 Japán yen (100) 140,46 141,88 143,30 Kanadai dollár 126,37 127,56 128,75 Kuvaiti dinár 567,97 573,30 578,63 Német márka 102,69 103,75 104,81 Norvég korona 25,71 25,96 26,21 Olasz líra (1000) 103,44 104,50 105,56 Osztrák schilling 14,59 14,74 14,89 Portugál escudo (100) 101,56 102,61 103,66 Spanyol peseta (100) 121,36 122,62 123,88 Svájci frank 117,50 118,75 120,00 Svéd korona 23,34 23,58 23,82 USA dollár 172,35 173,94 175,53 ECU (Közös Piac) 198,08 200,12 202,16 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS