Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
8 STEFÁNIA-ARCOK SZOMBAT, 1997. FEBR. 22. Csak lesz kilencven, március elején. Ahogy a nyelvész tudja a lat, a font, vagy a sukk, a sing, a könyök, a röf, az öl, a mérföld, netán az icce, a pint vagy az akó értékét és mértékét, megkérdeztük dr. Nyíri Antal professzor urat, egykori tanárunkat, mennyi lenne mai számmal kifejezve a matuzsálemi életkor. Tömör véleményt mondott a demokráciáról, mint minden öregség velejárójáról, firtattuk a Takaréktár utcai sortúz körülményeit, és visszafelé lépegetve azt is tudakoltuk, kovács apja, kovács nagyapja öröksége mennyire szólt bele szófejtéseibe. Jobban belegondolva, még rejtélyesebb a közelgó kilencvenedik születésnap. Ha nagyapja emlékezete megőrizte öregapja gyerekkori. történeteit, és tovább is adta, akkor mennyire is tekinthet vissza a múlt század rengetegébe? Mind nyeresége a szófejtőnek is. • Nyelvészkedjünk! Mennyi lenne a matuzsálemi kor? - Ami nem problematikus, látod, avval nem foglalkoztam. Te tudod? 9 Lexikonból Kilencszázhatvankilenc esztendő. - Akkor még lehetne egy kis időm hátra. Egyébként a vénség hozza el a legnagyobb demokráciát. Királynak, császárnak, koldusnak egy a sorsa: nyakunkon a nyavalya. 9 A nyelvészek sokáig élnek? Mészöly Gedeon példáuL - Hetvenéves korában Nyíri Antal: kilencven ment nyugdíjba, nyolcvan volt, amikor eltemettük. 9 Klemm Antal? - ő is megérte a hetvenet. • Sétáld Emil? - írtam róla, amikor meghalt, de vénemberként már nem tudok bajlódni az évszámokkal. • Bölcs, aki belenyugszik. Klemm Antal szokta mondani, Setalii Emil minden reggel vízbe ugrott, mégis meghalt, mindazonáltal nagy nyelvész volt. Professzor úr gyerekkorától fogva mindig nyelvész akart lenni? - Dehogy akartam. Tudod, kovács apámat elég korán elütötte az iparosok betegsége, az alkohol. Annak is én ittam meg a levét, de csak az apám volt, az életemet ő adta. Anyám másodszor is férjhez ment, engem nagyszüleim neveltek. A gimnáziumban kikergetett egyszer óráról a matematikatanárom, mert figyelmetlen voltam: takarodj innen! Egy teljes hétig nem mentem iskolába. Inas akartam lenni. A Kétszerpap jött el hozzánk, ő hfvott vissza. 9 Kétszerpap? - Neve is Papp volt, meg a foglalkozása is pap. Hittant tanított. Laci fia kedves osztálytársam volt, ő biztatott késóbb, hogy Münchenbe menjek ösztöndíjasként, mert annak jóhtrű egyeteme van. • Hogyan ment akkoriban az ösztöndíj? - Csongrád vármegye hirdette meg, és akkor még Szentes volt a megyeszékhely. Szegedről küldtem haza a pályázatomat. Kövér Imre főjegyzőnek köszönhetem, hgy megkaptam. Kikérdezte a Nyíri professzor, szegedi otthonában. (Fotó: Enyedi Zoltán) gimnáziumot, mit tudnak rólam? Mondták neki, közönséges egyetemi hallgató lehetek, mert gimnáziumban is az voltam. Fölkiáltott: nem ismeritek a diákjaitokat? Színjeles az egyetemen! Előkeresi leckekönyvét. Leczkekönyv van még ráírva. Horger Antalnál letett vizsgái is kitűnőek, és Mészöly Gedeonná] is így vizsgázott. Két ekkora név a tudományban! - Mészölynek köszönhetem, hogy az egyetemen az elsó héten már a nyelvészetre fordult a fejem. Most is mondom, ennyi év után is, nála különb tudóst ezen a pályán nem ismerek. Nemzetközi vontkozásban se találom párját. • A Münchenben eltöltött egyetemi évnek lehet szerepe abban, hogy a Müncheni Kódex teljes földolgozását elvállalta? - Azt hiszem, sok köze volt hozzá. És kötelességem is volt. Mészöly Gedeon a Bécsi Kódexet dolgozta föl. 9 És a szentesi kovácsmúltnak a szófejtésben ? - A rátalálásban mindenképpen. Első dolgozatom azt állítja, hogy a szennyes szavunk közös gyökerű a szenessel. A fazék körüli eleven szén, az izzó parázs volt a kiindulás, de ez ott volt a kovácsműhelyben is. A másik jelentős munkám a tűzgerjesztés szavainak eredetét kutatja. Az is otthon volt mind a kovácsfújtató körül. Az elsőre mindjárt azt mondta Mészöly, hogy nagyon szép tanulmány. • Elvégezte az egyetemet nagy ígérettel, mégis csurgóitanár lett. - Előbb Gombocz Zoltán mellé kerültem gyakornoknak, nyolcvanpengős fizetéssel. Megjelent a pályázat, mondtam Gombocznak, elvállalom. Nekem meg kell élnem, és a gyakornokságból nem tudok. Kérte, várjam meg az őszt, biztosan lesznek kinevezések, de nem várhattam. Tanulmány lett ennek is a vége, akkor írtam meg a zelicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárását. Küldtem egy példányt Horgernak is, Mészölynek is. Meg is hívott Mészöly gyakorló iskolai tanárnak Kolozsvárra, mert akkor tért vissza az egyetem Erdélybe. Jött a háború, Szegedre jöttünk megint, itt is gyakorló gimnáziumba kerültem először. A Tanárképző Főiskola következett, 1950-ben docens lettem az egyetemen, és 55-ben kineveztek egyetemi tanárrá és dékánná. • Mészölyt kellett volna nyugdíjaztatnia - De nem küldtem el! Nézd meg ezt a dedikációját! „Nyíri Antalnak, lelkemből lelkedzett tanítványomnak. legigazibb barátomnak, legelnézőbb dékánomnak." Ez utal a nyugdíj elhalasztására. • Kikerülhetetlenül benne vagyunk ötvenhatban. A Takaréktár utcai sortűznél az első sorban volt. - Az egyetem többi vezetőjével együtt. Hogy visszafogjuk a tüntetőket, mert tudtuk, a sortűz elkerülhetetlen, ha nem állnak meg. • Eldördült, Schwartz Lajos ott halt meg. - Amikor fölemelték, már nem élt. Kegyetlen sors egy fiatal embernek. • Kóbor emlékezők gépfegyversorozatot, sőt könnygázgránátot is emlegetnek. - Az én emlékeimben inkább karabély szerepel. • És jöttek a megtorlás napjai. Fegyelmimet is Önnel íratták alá. - Nagy volt a forgószél, nem tudom, kire kirótt ítéleteket kellett szentesítenem. • Közel álltunk egymáshoz, életre szóló bölcsességei kaptam akkor: kérem, vonja le belőle a szükséges következtetéseket. Annyira levontam, soha nem vállaltam, semmiféle főnökséget. Maradjunk azonban a nyelvészetnél Szép tanulmányt kapott a szülőváros, Szentes is. Kedves ajánlással dedikált példánya szintén otthon van a polcomon. - A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai címen jelent meg 1948-ban. (Nagyanyja, Nyíri Istvánné elröppent szavai, és három öreg halász - Rácz Imre, Komendát Bálint, Váradi Imre elmondása adja a kötet példás anyagát, 1881-ig visszanyúlva.) • Legföljebb tizenöt éve lehet, hogy beültem még egyszer egy órájára. Amikor Irta a táblára a csillaggal jelölt ősalakot, a manysival vagy a finnel, még folytatni tudtam volna. Nem mindenki szerette a nyelvészetet, de tudna-e számot mondani, hányat tanított? - Nem tudhatom én azt. Megszámlálhatatlanul sokat. • Két iskola állt szembe akkoriban: a szegedi Mészöly-féle és a pesti Bárczi-iskola. Ön volt a szegedi továbbéltetője. Kiinduló tétele, hogy a szótörténet munkatörténettel együtt vizsgálható csak. - Sajnos, fogyóban van már a szegedi iskola. Velcsov Mártonná vitte tovább, és Szabó József számítható még ide. Forgács Tamással együtt. 0 A teljes hazai nyelvészetről mondana valamit? - Furcsán hangozna éppen a búcsúzó tanár szájából, de sok jót nem tudnék mondani. 9 És a mai szófacsarásokról, nyelvi kerékbetörésekről? Mintha a jó szándékkal megvert sok kitűnő nyelvész és nagyszerű tanár mind hiába dolgozna. - Még szánalmasabb állapotban van. ^Kedves Professzor Úr! Ahogy Mészöly és Horger rendre azt írta Leczkekönyvébe, hogy kitűnően vizsgázott, ha nem tűnne idétlen hivalkodásnak, most Azt mondanám magam is, a kilencvenedik év küszöbén még mindig kitűnően vizsgázik. Közelgó matuzsálemi születésnapján békességet, nyugalmat, gyógyulást kívánunk. Horváth Dezső Egy csepp Pigler Volt olyan osztálya, amelyben 32 tanulóból 28 válási árva volt, abból nyolc vagy az apját, vagy az anyját soha nem látta. (Fotó: Tésik Attila) Tulajdonképpen 40 percesnek indult a műsor, végül több mint 4 órás lett belőle. A szegedi Virág cukrászda zöld szalonjában nemrégiben dr. Tráser László újságíró beszélgetett dr. Nagy József tanszékvezető egyetemi tanárral és dr. Pigler László Csongrádon lakó, de Szentesen tanító pedagógussal. A beszélgetés témája a középiskolások értékrendje a kilencvenes években volt, a Danubius Rádió egyenesben közvetítette a sokáig elhúzódott társalgást. Igazán aktuális ismeretekkel szolgálhatott Pigler doktor, hiszen nemrégiben védte meg disszertációját a témakörben, s igazán nem lehet ráfogni, hogy az íróasztala mellett ülve elméletieskedett. Heti óraszáma annyi, hogy le sem merjük írni, csak hát valamiből meg kell élnie a családjának. Annál is inkább, mivel felesége is pedagógus, a csongrádi Kisegítő Altalános Iskolában tanít. 0 Tanár úr, ön a szentesi Zsoldos Ferenc Műszaki Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben tanít. Diákjai mit szóltak rádiós fellépéséhez? - Megjegyezték: „Tanár úr, olyanokat mondott, hogy nem értettük". S hogy milyen rendes ember dr. Szalay László, a csongrádi Dr. Szarka Ödön Egyesttett Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosa! Tudvalevő, hogy Szegedről jött Csongrádra, és azon a napon, amikor hivatalos voltam a Virág cukrászdába, képes volt Pestről lerohanni Szegedre, azért, hogy segttsen. Nem akartam, hogy szétszedjék ezt a „nevenincs senkit". Szegeden nem tudták, hogy kivel állítják ki szellemi párbajra Nagy professzort, UNESCO-szakértőt, akadémikust. Tráser Laci meg sumákolt. Azt mondta, ha elárulja, mit akarnak velem csinálni, úgysem megyek le Szegedre. 0 A Virágban Nagy professzor után kapott szót. Mivel kezdte a mondandóját? - Azzal, hogy az előadásom címe az lenne: „Pedagógia alulnézetben". Erre rögtön felkapta a fejét a 40-50 ember. Égtem, mint a rongy, mert már az elsó hozzászólásom után megtapsoltak. A második után felállt egy közgazdászdoktor, s arra biztatott, hogy ne hagyjam el a tanári pályát. Odajött hozzám este 11 órakor két egyetemista, hogy miért nincs nekik ilyen tanáruk az egyetemen. Piszok fáradt voltam, a feleségem, Kati, a kisfiam, Ferike is, s akkor még 10 perces interjút kért tőlem a rádió csinos, szőke riporternője; utána még egy rádiós jelentkezett. Életemben annyi autogramot nem adtam, mint január 31én este. Nagyon boldog voltam, mert ha másért nem, ezért megérte oly sokat tanulnom. 0 Igen érdekes témát választott egyetemi doktori disszertációja témájának. Milyen a középiskolások értékrendje? - A rendszerváltás után azért fogtam hozzá a téma kidolgozásához, mert a kilencvenes évek elején azt lehetett érezni, hogy a diákok hallatlan mértékben elveszítették a hitüket. Nem volt kapaszkodójuk, állandóan lógtak a nyakamon, velem mindent meg lehet beszélni. Eredetileg szexuálpszichológiát akartam választani, de azt mondták, hogy az dr. Lux Elvira kutatási területe. Pedig minden évben van 8-10 terhes lány az iskolánkban, a szemünk láttára mennek tönkre. Japánban a szexuáletika 10 éves kortól kötelező tantárgy, és a válás gyakorlatilag ismeretlen. Magyarországon a szociológiai felmérések tanúsága szerint a házasságok 51 százaléka válással végződik. Nekem volt olyan osztályom,' amelyben 32 gyerekből 28 volt válási árva, abból nyolc vagy az apját, vagy az anyját soha nem látta. Disszertációmban Gordon-teszttel vizsgáltam az interperszonális kapcsolatokat... 0 Magyarul ez mit jelent? - Gordon világhírű amerikai pszichológus volt, aki a személyközi kapcsolatokra kidolgozott egy kényszerválasztáson alapuló tesztet. Azokat a kapcsolatokat méri, amelyek a kommunikációs csatornán információcsere formájában zajlanak, s azt, hogyan csapódnak le a fiatalokban. Dolgoztam a Superteszttel is, amely munkaérték-orientációs teszt. A harmadik teszt alkalmazásához már a francia nagykövet engedélye kellett, Amerikából adaptálták a franciák a Gilford-tesztet. A szociális kapcsolatteremtő és -tartó képességet méri, négy alteszttel. Közel háromórás a felvételi ideje. Az összehasonlító elemzés során kiderült, a tanulók értékvesztése oly mérvű, hogy például a francia gyerekek minden vonatkozásban jobb eredményt értek el. A Super-teszt pedig kimutatta, hogy más iskolákban 10 évvel korábban végzettek esetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak. Viszont érdekes, hogy a 17-18 éves fiúk és lányok értékrendje körülhatárolható, igaz, az elbizonytalanodás nyomonkövethető. Az egyik szakközépiskolában meg is kérdezték: „Tanár úr, nem mindegy az nekünk, hogy érettségivel vagy anélkül leszünk munkanélküliek?" 0 Mit válaszolt nekik? - Azt, hogy nem mindegy. Ha elmegy valaki a diszkóba, előtte kér a mamájától 500 forintot beugróra meg a barátnőre, fogyasztani is akar valamit, s az első utcasarkon fejbekólintják, elveszik a pénzét, attól még nem veszfti el a szellemi tókéjét. A szellemi tőke ugyanis olyan tőke, amely állandóan és folyamatosan kamatozik, nem inflálódik és bármikor konvertálható. A rendszerváltás után figyelhető meg egyébként a reálértékek térnyerése. Más volt a történelem tankönyvben, mást kell mondania vizsgán, mást hallott a diák a tanárjától, mást hallott otthon és a rádióban, televízióban. 0 Mióta tanít csongrádi létére Szentesen? - Huszonöt éve. 0 Miért? - Ez kényes politikai kérdés. Csongrádi vállalatnál dolgoztam gyakornokként, és a főnököm nagy pártvezér volt, nagyon rendes ember. Lopott, csalt, hazudott, nőzött, mondom, amúgy nagyon rendes ember volt. Rádió- és tévériport lett a konfrontáció vége. Azóta ismerem Wisinger István tévériportert. 0 Jelenleg mérnök-tanárként dolgozik. Mi az eredeti szakmája? - Gépgyártás-technológus üzemmérnök. Korábban azt sem tudtam, hogy mi a pszichológia, sokáig burzsoá áltudománynak tartották nálunk. Szeged méltán büszke lehet Mérei Ferencre, aki soha nem kapott egyetemi katedrát. Amikor hazajött a gettóból, azt mondta: „A primér szükségletek gátlása deprimálja a morált." Az ELTE-n 1962-ben hozták létre a Pszichológiai Tanszéket, mégis a debreceni KLTE-n működik Pszichológiai Intézet, amelynek egyik vezetője, dr. Balogh László volt az opponensem. Persze szép dolog a tudomány, a tanítás, csak éppen nem lehet belőle megélni. A feleségemmel együtt hét diplománk van, és januárban meg kellett érnem azt a szégyent, hogy hétezer forintunk volt a hónap közepén itthon. Úgy, hogy még nem jött a villanyszámlás. A nyugdíjas mamától kellett kölcsönkérnünk. 0 Amerikai ösztöndíjat nyert, lovagja a Szent Vince Borrendnek, úgynevezett Pigler-cseppjei . fenomenálisak, Európabajnoki vörös borral is büszkélkedhet. Aztán tegnap este például a csongrádi orvosbálon a Francia Tudományos Akadémia elnökének, Pierre Guinet-nek a nyakkendőjét viselte az Erzsébet étteremben. Hogyan szerezte meg? - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium autóbuszával jártuk 1989-ben az Európai Közösség tagországait, s úgy jöttem össze az akadémia elnökével, hogy megkóstoltattam vele a maradék fél liter boromat. Gyönyörű, vastag, testes bor volt. Apósom szőlész-borász volt, a bortermelés összes cslnjára-bínjára megtanított. Azt mondta a buszon az elnök, olyan bor nincs is, hogy magyar frankos. Pont úgy nézett ki, mint Mézga Géza - két szál hajjal a feje tetején. Oltári jó haverok lettünk a kisöreggel, azóta is levelezünk. Európa legrégebbi oktatási intézményének a Diderot Intézetnek az igazgatója. Hívott ki tanítani - lakást, autót, nettó 20 ezer frank fizetést kaptam volna. Barátságunk emlékére cseréltünk nyakkendőt, s amikor megláttam a kirakatban, hogy az ő hernyóselyem nyakkendője mennyibe kerül, majdnem infarktust kaptam. Dányi László