Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

KEDD, 1997. FEBR. 18. BELFÖLD 3 5 A röviden Tiltakozó borsodi gazdák • Miskolc (MTI) A Bács-Kiskun megyei kezdeményezéshez csatlakozva a borsodi mezőgazdasági termelők hétfőn tartották meg forgalomlassító demonstrációjukat, tiltakozva a megnövekedett adó és tb-terhek miatt. A menet 43 mezőgazdasági járművel (lovaskocsik, kombájn, kamionok, traktor vontatta kocsik) kora délelőtt indult a Miskolccal határos Felsőzsolcáról. Transzparenseiken, tábláikon kinyilvánították, hogy a megnövekedett fizetési kötelezettségek teljesíthetetlenek a kistermelók számára, különös tekintettel ebben a térségben, ahol az ágazat jövedelemtermelő képessége közismerten alacsony, mindössze 10-20 százalékos. Perre készülő önkormányzatok • Balatonmária (MTI) Ha rövid határidőn belül nem kapnak megnyugtató választ Csiha Judit privatizációs minisztertói a KÖGÁZrészvények lakosságarányos elosztása miatt hátrányos helyzetbe került Somogy, Zala és Veszprém megyei kistelepülések önkormányzatai, akkor próbapert indítanak az ÁPV Rt. ellen. Erről .határoztak a három megye 123 érintett településének vezetői a Balatonmárián megtartott egyeztető tanácskozásukon. A próbapert az egyik legnagyobb vesztes, a 38 millió forint helyett mindössze 4,1 millió forinthoz jutott Somogyudvarhely indítaná. A per költségeit a károsult önkormányzatok közösen vállalnák. „Téglagyári" üdülőpark • Mezőtúr (MTI) Mezőtúr önkormányzata pályázat útján 106 millió forintot nyert a városban működött téglagyári bánya rehabilitációjára. A művelésből kivont, több éve szemetes és bűzös mezőtúri területen egy országos mintának szánt megoldással üdülő- és pihenőközpontot kívánnak kialakítani. A sikeres pályázat feltételéül a lehető legszélesebb körű környezetvédelmi állapotvizsgálatot kellett elvégezni, ehhez többek között a szarvasi Halgazdasági Kutató Intézet, a Hortobágyi Nemzeti Park és helyi agrárfőiskola szakemberei nyújtottak segítséget. A beruházás kivitelezője a Mezőtúr-tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat. Áldatlan vita • Petőfibánya (MTI) A Heves megyei Petőfibánya polgármestere élve felterjesztési jogával, az Országgyűléshez fordult orvoslásért. Arra kéri elnökét, hogy a parlament foglaljon állást a község és a közeli Lőrinci városa közötti, a külterület megosztása körül kialakult vitában. A lőrinciek döntő többsége az üggyel kapcsolatos vasárnapi népszavazáson úgy foglalt állást: ne adjanak át Petőfibányának egyetlen négyzetméternyi földet sem. A községben a területhiány alapvető gátja a fejlődésnek. • Horn Gyula és Pető Iván a Tocsik-bizottság előtt Meghallgatták a pártelnököket A kormányfő bátran válaszolt a képviselők kérdéseire. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Nyílt ülésen, nagy „sajtóérdeklődés" mellett kezdte meg Horn Gyula kormányfőnek, az MSZP elnökének meghallgatását a törvényhozás úgynevezett Tocsikbizottsága hétfő este. A pártelnök-miniszterelnök nem kívánt élni azzal a lehetőséggel, hogy elöljáróban szóljon a testület tagjaihoz, így a meghallgatás az országgyűlési képviselők kérdéseivel kezdődött. A bizottság tagjai, elsősorban Homoki János (FKGP), Balsai István (MDF) és Deutsch Tamás (Fidesz) az iránt érdeklődtek, hogy Horn Gyula részt vett-e az ÁPV Rt. vezérkarához tartozó személyek kiválasztásában, nyomon követte-e a politikai egyeztetés folyamatát, mikor értesült az önkormányzati földterületek ingatlantulajdonával kapcsolatos kérdésekről, s mit tett a problémák megoldása érdekében. Válaszaiban a pártelnökminiszterelnök leszögezte, hogy a privatizáció szakmai irányítóinak személyére a területet felügyelő miniszter a pénzügyi tárca vezetőjének egyetértésével tett javaslatot. Az ÁPV Rt. vezetőjének kinevezése a koalfciós megállapodás szerint egyeztetési kívánt, de ebben ő maga nem vett részt és meggyőződése, hogy mind a jelölés, mind pedig a szóba került személyek alkalmasságának felmérése szakmai alapon történt. Visszautasította azokat a kérdésekben rejlő állításokat, amelyek szerint az ÁPV Rt. vezérkarának kiválasztása nem volt kellő alapossággal előkészítve. Horn Gyula elmondta, hogy a botrány kipattanásakor azonnal vizsgálatot kezdeményezett, annak anyagát átadta az ügyészségnek, s a hatósági eljárás során a kormány semmilyen nyomást nem gyakorolt a rendőrségre. Szóvá tette, hogy az ÁPV Rt. felügyelő bizottságában jelen voltak a pártok - így az őt most faggató Fidesz, MDF, FKGP - képviselői is, akiknek joguk és kötelességük lett volna feltárni és jelezni a törvénytelenségeket. Horn Gyula több mint egyórás meghallgatása után Pető Ivánnak, az SZDSZ elnökének tette fel kérdéseit a törvényhozás Tocsik-bizottsága. A testület tagjai elsősorban azt igyekeztek kideríteni, hogy mennyire volt szoros a kapcsolat a Szabad Demokraták Szövetsége és a Tocsik-ügyben ismertté vált, a sajtóban SZDSZ-közeli vállalkozóknak titulált személyek között. Pető Iván kétségbe vonta a bizottság által dokumentált adatok egy részét, például azt, hogy pártja Mérleg utcai székházába lett volna bejegyezve az elmúlt három esztendőben egy, a Tocsik-ügyben érintett cég. Azt elismerte, hogy 1991-től működött egy vállalkozás a pártszékházban, ennek a cégnek a Mérleg utcai bejegyzése azonban még azelőtt megszűnt, hogy az SZDSZ kormányzati pozícióba került volna. Egy másik vállalkozásnak a testület információi szerint az SZDSZ zuglói központja a székhelye, s a cégnek Virág Attila, az ÁPV Rt. menesztett elnökhelyettese a vezetője. Pető Iván erről nem tudott, s emlékeztetett Virág Attila azon nyilatkozataira, miszerint az ÁPV Rt. igazgatóságába történt kinevezése óta nem folytatott magánvállalkozói tevékenységet. Pető Iván újólag leszögezte, hogy az SZDSZ nem érintett az úgynevezett Tocsikbotrányban. ő maga korábban azért ajánlotta fel lemondását, mert az ügy kapcsán az SZDSZ neve érintőlegesen szóba került. • Szeged (MTI) Az előzetes terveket 200 millió forinttal meghaladó, 2,4 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárta az elmúlt évet a Pick Szeged Rt. - derül ki a cég által hétfőn közzétett gyorsjelentésből. Adózott eredményük minden várakozást felülmúlva, 31,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A konszolidált, de nem auditált mérleg szerint a belföldi értékesítés nettó árbevétele 17,6 milliárd, az exporté pedig 10,9 milliárd fo• A Pick Rt. gyorsjelentése '96-ról Egyharmaddal nőtt az exportbevétel rint volt. Ez az 1995- évihez képest 14,5, illetve 32,7 százalékos növekedést jelent. Az export alakulását kedvezően befolyásolta, hogy az év közepén a sertéstöbblet levezetésére az FM átmenetileg megemelte az exporttámogatást. A cég ezt kihasználva több mint kétszeresére (4879 tonnára) növelte a darabolthús kivitelét. Az exportárbevétel dollárban kifejezve is meghaladta a várakozásokat: a tervezett 70 millió helyett az előzetes adatok szerint a 72 millió dollárt is meghaladta. Az értékesítés közvetlen költségei a gazdálkodásnak megfelelően alakultak. Ezek túlnyomó részét az élőállatfelvásárlás tette ki: az éves átlagár 165 forint volt, ami nem magasabb az előző évinél. A társaság tulajdonosi struktúrájában lényeges (5 százalékos mértéket meghaladó) változás nem történt az elmúlt évben. Nem változott számottevően az alkalmazotti kör sem: a Pick-csoport létszáma a IV. negyedév végén 3128 fő volt. • „Az SZDSZ meggyengült" Torgyán a választójogi törvényről • Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt elnöke szerint a parlamenti ciklus második felében nem szokás módosítani a választójogi törvényt egy jogállamban. Ilyen jellegű változtatásokat a ciklus első felében, leginkább a választást követő első évben kell végrehajtani. Torgyán József ezt hétfőn közölte azzal kapcsolatban, hogy a múlt héten az SZDSZ több képviselője is jelezte: szükség lenne a választójogi jogszabály megváltoztatására. A kisgazdák első embere emlékeztetett: pártja mindig is azon az állásponton volt, hogy Magyarország számára sok a 386 országgyűlési képviselő. Az FKGP emiatt kidolgozta saját reformjavaslatát, amely a kétkamarás parlament bevezetését indítványozza. A jelenlegi rendszer ugyanis nem demokratikus, mivel teljhatalmat ad azqk kezébe, akik az Országgyűlés ötven százalékát és plusz egy szavazatot birtokolnak. A hatalom birtokában a többség azon kívül, hogy törvényeket hozhat -, megválaszthatja az államfőt, a miniszterelnököt, a házelnököt, az ORFK és a BRFK első emberét, valamint az APEH és a VPOP vezetőjét. Ezen a szisztémán a kétkamarás rendszer változtathat. Ez egyben a képviselők számának csökkentését is jelentené, hiszen az alsóházába 180, a felsőházba pedig 70 honatya kerülne. Torgyán József rámutatott arra is, hogy pártja szerint kitűnő lehetőség lenne a magyarság összefogására a kettős állampolgárok szavazati jogának megoldása. Egyetértenek azzal is, hogy rövidíteni kell a kampány idejét és limitálni annak költségét. A Kisgazdapárt elnöke ehhez hozzátette: „a tolvaj kiállt fogd meg-et" tipikus esete, amikor a szabaddemokraták a választási költségek csökkentéséről beszélnek. Az SZDSZ ugyanis az előző választáson gusztustalanul hivalkodott pénzével; elborította az egész országot zászlókkal és plakátokkal. - Az, hogy most a szabaddemokraták a választójogi törvény módosításával állnak elő, azt jelzi: az SZDSZ meggyengült, és most kapkodva keresi a módját annak, hogy ezen a helyzeten változtasson - tette hozzá a kisgazdák első embere. Torgyán József végül leszögezte: kicsi az esélye annak, hogy az országgyűlési pártok között konszenzus alakuljon ki a választójogi törvény módosításáról. jegyzet Kormány előtt a kormány \jem újabb politikai botrány, mindössze a hazai 1 V közlekedés reformja borzolja hamarosan az ország vezetőinek kedélyeit. Március végén ugyanis a kormány elé terjeszti a minisztérium a közlekedési törvény, azaz a KRESZ legújabb módosításait. Első ránézésre persze ez sem különb akármelyik más törvénynél: a lyukakat foltozgatja. Ha már nem telik rendes útra, korszerű fénysorompóra, akkor egyszerűbb, ha egyes helyzetekben a „visszafogottság politikája" érvényesül, azaz több helyen tovább csökkentik a sebességet. A vasúti átjárók áldatlan állapotait is sebességkorlátozással igyekeznek megoldani. Igazán szívderítő viszont, hogy a KRESZ több új előírása is a gyermekeket igyekszik majd védeni. Többek között azzal, hogy kötelezővé teszik a biztonsági gyermekülés használatát az autókban. Amit persze eddig is felért ésszel minden szülő, a beszerzéséről viszont többen lemondtak, amikor az üzletben meglátták a több tízezer forintos árcédulát. Érzik ezt a törvényalkotók is, hiszen ezt a szabályt csak két évvel később, 1999-től szeretnék bevezetni. Addig talán nőhet is valamicskét az életszínvonal. A mobiltelefonálók is kapnak még egy év türelmi időt. Azaz háromszázhatvanöt napig lesz igazán mobil a mobil, azután viszont meg kell állnia a vezetőnek, ha igazán jóízűt szeretne beszélgetni. A tilalom annak ellenére érvénybe lép, hogy máig nem bizonyították, közvetlen kapcsolat lenne a készülék menet közbeni használata és a balesetek számának növekedése között. A

kormány hamarosan a kormánnyal, vagyis a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályokat simítja meg. Igazi változás azonban csak akkor lesz, ha a többség korszerű autón járhat, ha mindenkinek jut méregdrága gyermekülésre, ha... Egyszóval, a növekvő jólét hozhat csak kulturáltabb közlekedést idehaza. És persze több türelmet is az utakon. Nyártól: új KRESZ • Budapest (MTI) Várhatóan március második felében a kormány elé kerül a közlekedési és belügyi tárcák közös előterjesztése a KRESZ módosításáról. A javaslatról még egyeztetnek a Közlekedési, Hírközlési, és Vízügyi Minisztérium és az Országos Rendör-fökapitányság szakemberei. Az új jogszabályok a. tervek szerint június l-jétől lépnek hatályba. Mindezt Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára közölte hétfőn. Az előterjesztés szerint a vasúti átjárók fokozott veszélyességére való tekintettel a jövőben 40 kilométeres óránkénti sebességgel lehet csak megközelíteni lakott területeken kívül az átjárókat. Települések területén a hatóság ezt a sebességet 30 kilométerre kívánja mérsékelni. A KRESZ-módosítás tervezete szerint a kisgyermekeket gépkocsiban csak biztonsági gyermekülésben lehet majd szállítani. A rendelet kötelezővé tenné a gyermekszállító autóbuszokon a megkülönböztető jelzés elhelyezését. Ennek célja, hogy az autóbuszokat követő járművek időben és kellőképpen felkészülhessenek a gyermekek esetleges meggondolatlan közlekedésére a megállókban. A hatóságok a jövőben biztonságosabb áthaladást kívánnak biztosítani a kerékpárúton, illetve a gyalogosátkelőhelyen közlekedők számára. Ennek érdekében új forgalomirányító fényjelzés bevezetését tervezik, amely a kerékpárosokat és a gyalogosokat együttesen engedné át az úttesten. Ugyanakkor a zöld nyíl alakú fényjelzésre kanyarodó járművek áthaladásával egyidejűleg nem kapnának zöld utat a gyalogosok. A mobiltelefonokkal kapcsolatban Gyurkovics Sándor elmondta: a hatóságok eddig nem tudták bizonyítani, hogy a baleseteket a készülékek vezetés közbeni használata okozta volna. Ennek ellenére a jövőben javasolják, hogy a mobilkészülékeket csak rögzített állapotban, vagy a gépkocsi álló helyzetében használhassák az autók vezetői. A segédmotorkerékpárosok számára szeretnék előírni a bukósisak használatát. A kerékpárokhoz közelebb álló típusoknál azonban elképzelhető, hogy a hatóságok nem követelik meg lakott településeken a fejvédő viselését. A KRESZ jelenleg csak az országutakon teszi kötelezővé a bukósisak viselését, holott a balesetek túlnyomó többsége lakott területeken történik. A ködlámpa, és a ködfényszóró alkalmazásának lehetőségét szintén bővítenék. Az államtitkár kitért arra, hogy néhány jogszabály halasztó hatállyal kerülne a KRESZ szabályzatába a lakosság anyagi helyzete miatt. A közlekedési tárca azt javasolja, hogy a járműben rögzített mobiltelefonok használata 1998. január 1-től, a gyermekülések elhelyezése a kocsiban 1999. január 1-től legyen kötelező. A zöld nyíl fényjelzésre kanyarodó járművek és az azok útját keresztező gyalogosok egyidejű közlekedését a jogszabály az ezredfordulótól kívánja megszüntetni.