Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 13. BELFÖLD 3 Influenza­helyzet • Budapest (MTI) Újabb 15 ember vesztette életét az elmúlt héten influ­enza következtében. Ezzel a járvány áldozatainak száma 34-re emelkedett - hangzott el az Országos Közegész­ségügyi Intézet szerdai saj­tótájékoztatóján. A három héttel ezelőtt kezdődött or­szágos influenzajárvány a szakemberek szerint e tragi­kus események ellenére a tavalyihoz hasonlóan mér­sékeltnek mondható. A jár­vány kezdete óta a lakosság mindössze 1,6 százaléka je­lentkezett orvosnál. Buszos sztrájk • Pécs (MTI) Két órára leálltak szerdán reggel a helyi járatú autóbu­szok Pécsett, mert figyel­meztető sztrájkot tartott a helyi tömegközlekedési részvénytársaságnál működő Független Demokratikus Szakszervezet. A buszosok a reggeli munkabeszüntetés­sel 23,5 százalékos béreme­lési követelésüknek adtak nyomatékot, miután kedden sikertelenül tárgyaltak mun­káltatójukkal, melynek kép­viselői három lépcsőben, összesen 19,5 százalékos béremelési javaslattal álltak elő, de ez január l-jétől csak 10 százalékot, májustól to­vábbi 7 százalékot és egy őszi időponttól még 2,5 szá­zalékos emelést jelentett volna. Csurlca bírál • Budapest (MTI) A hazai gazdaságban és a közéletben zűrzavar uralko­dik, az ország a csőd felé halad - jelentette ki Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. A politi­kus elmondta: elfogadhatat­lannak tartják a nyugdíjre­form tervezetét, mert a pol­gárok állami garanciaválla­lás nélkül fizetnének be a nyugdíjpénztárakba, ráadá­sul annak veszélye is fenn­áll, hogy a külföldi érdekelt­ségű pénztárak a rájuk bí­zott pénzekkel távoznának az országból. Csurka bírálta a mezőgazdasági termelők adókedvezményeinek mér­séklését is. Utalt arra: pártja támogatja az ezen intézke­dés ellen tiltakozó, az „egész országot behálózó", alulról jövő kezdeményezé­seket és erre szólítanak fel minden „felelősen gondol­kodó elemet is". A Fidesz fenntartásai • Budapest (MTI) A Fidesz hibás elgondo­lásnak tartja, hogy a kor­mány a privatizációt még 1997-ben be akarja fejezni - mondta Varga Mihály, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Fidesz szerdai sajtótájékoztatóján, miután megbeszéléseket folytatott Csiha Judittal és az ÁPV Rt. vezetőivel a privatizáci­ós miniszter asszony kezde­ményezésére. Varga Mihály hangsúlyozta: az állami va­gyon kapkodó eladása több •veszélyt is rejt magában, például azt, hogy nem lehet így elég jó árat kérni. Zemplényi vádlott lesz Zemplényi György pár éve még a sportért(?) dolgozott... (MTI Telefotó) < Budapest (MTI) Vádemelési javaslattal ad­ja át a napokban Zemplényi György ügyének iratait a Központi Bűnüldözési Igaz­gatóság a Fővárosi Fő­ügyészségnek t- közölte szerdán az Országos Rendőr­főkapitányság sajtóosztálya. A KBI csalás bűntettének alapos gyanúja miatt folyta­tott eljárást a Magyar Úszó­szövetség volt elnöke ellen. A nyomozás eredményét Mi­kó István ezredes, a vizsgála­ti főosztály vezetője csütörtö­kön sajtótájékoztatón ismer­teti. Mint arról már korábban beszámoltunk, Zemplényi György a barceloniai olimpi­ai játékok után tűnt el az úszószövetség sok száz mil­lió forintjával együtt, majd négy évi bujkálás után, 1996. júliusában a koppenhágai magyar nagykövetségen adta föl magát. Itthon kisebb bel­politikai vihart kavart, hogy édesanyja leányneve alapján kiállított dokumentumokkal, Berkovits néven hozták haza a magyar hatóságok Zemplé­nyit. Az eset vizsgálata után a belügyminiszter úgy véle­kedett: indokolt volt, hogy a már több éve körözött úszó­menedzsernek nem a saját nevére szóló útiokmányt ad­tak. Amennyiben ugyanis Zemplényit az Interpol-körö­zés alapján a dán hatóságok őrizetbe veszik, a kiadatási eljárás hónapokig is eltartott volna. • Csongrád Megyei Gazdakörök Igen is, meg nem is Tegnap délután Szege­den, a Csongrád megyei Tűzoltóság székházában tarotta elnökségi ülését a Csongrád Megyei Gazda­körök Szövetsége. Mint lapunkban is foglalkoz­tunk vele, Kiskörös, Solt­vadkert körzetében a szőlőtermelők és borke­reskedők február 14-én, pénteken, tiltakozási ak­ciót szerveznek és útle­zárásokra kerül sor. Csongrád megyéből a csongrádi szőlőtermesz­tők, mezőgazdasági kis­termelök csatlakoztak a spontán szerveződésű akcióhoz. A Csongrád Megyei Gaz­dakörök Szövetségének el­nöksége éppen abban foglalt állást, hogy mennyire támo­gassa ezt a megoldást. Ugyanis országszerte, de a megyében is megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolat­ban. Volt már itt a Dél-Alföl­dön hasonló megmozdulás. Az útlezárási akcióhoz, amelyre holnap, pénteken ke­rül sor, sokan azért nem tud­nak csatlakozni, mert jól tud­ják, hogy éppen ezen a tájon igen sok a borhamisító, és nem tűnnek tisztának a felvá­zolt célok. Az is elgondol­kodtató, hogy a Gazdakörök Országos Szövetsége (Ma­gosz) tárgyalásokat folytat az FM-mel és a kormánnyal a fent említett problémák meg­oldására, illetve az adó és tb­terhek enyhítésére, tehát pár­beszédet folytat éppen a megoldás érdekében. A Csongrád Megyei Gazdakö­rök Szövetségének elnöksége is úgy döntött, hogy erkölcsi­leg mindenképpen támogatja ezt a tiltakozási akciót, de szervezetten nem áll mellé, ugyanis a megoldásra van más út is. Mindenesetre azt feltételezik, hogy ha már egyszer gépekkel, traktorok­kal az utakat elzárják a ter­melők, ezzel segítik is a tár­gyalások menetét. Sz. Lukács Imre • Alperesi erősítés Vásárhely perbe lép A hódmezővásárhelyi önkormányzat beavat­kozóként lépett abba a perbe, melyet nemrégi­ben indítottak a Csong­rád Megyei Bíróságon, és ahol a felperes a sze­gedi önkormányzat és a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem (SZOTE), az alperes pe­dig az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP). A felperesek az OEP má­sodfokú, a megyei egészség­biztosítás pénztár (MEP) döntését felülbíráló ágy­számleépítési határozatát tá­madták meg. A vásárhelyi önkormányzat az alperes ol­dalán lépett a perbe: szá­mukra az OEP döntése ked­vező volt, hiszen 140 leépí­tendő ágy helyett 57-et hatá­roztak meg. Amennyiben az OEP nyeri a pert, keve­sebb ágyat szüntetnek meg Hódmezővásárhelyen, mint ahogy eredetileg előirányoz­ták. Az ügyhöz tartozik, hogy eredetileg a MEP 521 darab ágy leépítését irányozta elő, s főként Hódmezővásárhely, Csongrád és Makó kórházait sújtotta az intézkedés. A per­ben felperesként érintett in­tézmények közül a SZOTE-n 82 helyett 214, a a szegedi kórházban 73 helyett 93, a deszki tüdő- és szívkórház­ban pedig nulla helyett 25 ágyat kíván leépíteni az OEP másodfokú döntése. Ami a hódmezővásárhelyi kórházat illeti, a döntés azért is fur­csa, mert az elmúlt években H50 millió forintos kormány­zati támogatást kaptak re­konstrukciós célokra, nemré­giben adtak át egy 1 00 mil­lió forintos dialízis-közpon­tot, s jelenleg összesen egy­milliárd forint értékű beru­házás zajlik. A mep határo­zata pedig nem tükrözte ezt a bizalmát... Arató László • Kedvezményes bérlet a termelőknek? Autópálya: ami sok az sok • Munkatársunktól A Csongrád és Békés megyei társszövetségek megbízásából a kecske­méti székhelyű Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetség képviseli e térség mezőgazdasági termelőit <úlxii a tárgyalá­si sorozatban, amelyben az M5-ÖS autópályán fi­zetendő díj mérséklését szeretnék elérni. Lépésüket az indokolja, hogy megítélésük szerint a mezőgazdasági termelők ön­hibájukon kívül kerültek ki az autópályát használók kö­réből, mivel jövedelmi vi­szonyaik lehetetlenné teszi számukra a sztráda igénybe­vételét. Az üzemeltető által eddig biztosított kedvezmé­nyek sem azt tükrözik, hogy reálisan mérték föl a magyar társadalmi rétegek tényleges fizetőképességét. A nyílt szembenállást jelentő de­monstráció megelőzésére kompromisszumos alkut kí­vánnak kötni. Szalai Béla autópálya­ügyi miniszteri biztoshoz a napokban elküldött javasla­tukat a kecskeméti EU Integ­rációs Műhely által elkészí­tett felmérésre és hatásvizs­gálatra alapozva ajánlják a kormányzati és az autópályát üzemeltető koncessziós felek figyelmébe. Eszerint a sztrádát idény­jelleggel használó mezőgaz­dasági termelők az M5-ös autópályadíj mindenkori meghatározott kategória sze­rinti összegének 20 százalé­kát fizetnék. Azok a termelők, akik gyakran járnak ezen az útvo­nalon kedvezményes havi bérletet, vagy éves agrárkár­tyát válthatának. A bérlet ára a személygépkocsi díjtétel 20 százalékának 10 alkalom­ra számított összegével lenne egyenlő. Az éves agrárkártya a minimálbér egyhavi össze­gébe kerülne. A kedvezményekre jogo­sult úgynevezett mezőgazda­sági használók körébe az ős­termelők, a kistermelők, egyéni gazdálkodók, mező­gazdasági szövetkezetek és társas vállalkozások egyaránt beletartoznának. Az igazolás kiadására az Országos Ér­dekegyeztető Tanács Mun­kaadói oldalán delegálással rendelkező országos mező­gazdasági érdekképviseleti szervezetek területi képvise­letei lennének jogosultak. Stadler Ferenc, a Csong­rád megyei szövetség ügyve­zetője kérdésünkre elmondta, hogy a kért kedvezmény mértékénél azt vették alapul, hogy az autópálya egészét tekintve a beruházás 80 szá­zalékban állami pénzből va­lósult meg. jegyzet Völgyközség jt Már a megszülése, a megalakulása is nehezen ment, IVÍ végül is persze a SzőUf és Bor Nemzetközi Váro­sában, Csongrádon is létrejött a hegyközség. Akkor so­kan csak legyintettek, mondván: újjáéledt a Tisza-parti kisvárosban a kommunista párt. Minderről legkevésbé a hegyközség megválasztott elnöke, a bokrosi Gulyás Ferenc tehetett, hiszen életében soha nem volt tagja egyetlen pártnak sem. Meg aztán nem 0 rendelte el, hogy kötelező lérehozni a hegyközséget, amelynek ma­gára kellett vállalnia a szőlős gazdák érdekvédelmét is. Aztán jött 1997. február 10-e, hétfő, és az esti órák­ban a hegyközség elnöksége leszavazta az elnök azon javaslatát, hogy a több mint 700 taggal rendelkező hegyközség is vegyen részt a szőlő- és bortermelők feb­ruár 14-i demonstrációján. El lehet képzelni, mit érzett a kiváló bortermelő, amikor aznap este a bokrosi műve­lődési házban a leszavazás miatt nekiestek a bokrosiak. Éppen 6 volt az, aki kijelentette: nem hajlandó magát korrumpálni, csalni az adó- és tb-jogszabályok kijátszá­sa érdekében - abban az országban, amelyben évente másfélmillió hektoliter hamisított bort hoznak forga­lomba. Miért akarják a mezőgazdasági őstermelőket belekényszeríteni a vállalkozásba? Dr. Csikói Miklós, a Magyar Agrárkamara szentesi elnöke is azt felelte kér­désünkre, hogy - habár a kamarának nem lehet felada­ta demonstrációk szervezése -, a tiltakozás céljaival mindenképpen egyetért. Való igaz, hogy egyetlen kul­túrállamban sem lehet piacra vinni ellenőrizetlen ter­mékeket (például vágott baromfit, tejet, tejterméket, disznóhúst stb.), csakhogy egészen más például a ká­poszta, a méz, a pritaminpaprika és a bor esete. Megint nem egyeztetett előzetesen a kormányzat az érdekképvi­seleti szervekkel Tegyük hozzá: Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter, aki elismeri az agrárrendtartás szükségességét, Gyimóthy Géza országgyűlési képviselő (FKGP) interpellációjára úgy válaszolt, hogy bizonyos körök, úgymond, heccelüc az őstermelőket. Az ám, amikor a Parlamentben Gulyás Ferenc dr. Gál Zoltán házelnökhöz fordult segítségért, azt a tippet kapta, hogy keresse meg ez ügyben a választókerület országgyűlési képviselőjét, a szintén szocialista Hajdú Jánost. Erre mi történt? Hajdú úr más megoldáson töri a fejét, helyette is kellett felszólalnia az ország házában Gyimóthynak. Pedig még szocialista képviselőtársa, Kiskőrös országgyűlési képviselője, Aszódi Ilona Kata­lin is jogosnak tartja az új társadalombiztosítási jogsza­bályok visszavonását követelő termelők elégedetlensé­gét, és úgy véli, a parlament módosítani fogja a kifogá­solt törvényeket. És az MSZP-frakcióban nem áll egye­dül a véleményével Érdekes. A taxisblokád idején az SZDSZ nem lázított az Antall-kormány ellen, a kisgazdák most igen? Köz­ben Orosz Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának elnöke is elismeri, hogy valóban elmaradt a tényeken alapuló érdekegyeztetés. Vámosi-Nagy Sza­bolcs, az APEH elnökhelyettese meg (miután idegesen az asztalra dobta tollát) azzal érvelt a televízióban, hogy a költségvetés 2-3 milliárd forinttal gazdagodik. C urka István, a MlÉP elnöke is csak legyintett, mi­kor arról faggattuk a szentesi művelődési és ifjúsá­gi házban: szerinte miért nem mozdul meg az adók, té­bék által tönkretett magyar parasztság? Elvégre agrár­országban élünk. Azt mondta, a történelem arra figyel­meztet (lásd például a Dózsa-felkelést), hogy a parasz­tot csak valamilyen ideológiával (keresztes hadjárat) le­het talpra állítani. Lám csak, megint igaza van Heiné­nek, aki azt Irta, hogy a történelem nem is az élet taní­tómestere. A völgybe kényszerűéit hegyközségek Bokroson el­határozták: ha a szerbek kibírtak 70 napot, akkor ők sem hátrálnak meg. A magyar sem kutya. Láncos meg végképp nem. / Kényszerpihenő • Munkatársunktól Mivel a kormányzat ez idáig nem reagált érdemben a kiskőrösi szőlészek, borá­szok egyesületének petíció­jára, az idén bevezetett adó­és tb-jogszabályok ellen til­takozva - Bács-Kiskun, Bé­kés, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyékben ­február 14-én, pénteken ing­gel kilenc órától félpályás útlezárást hajtanak végre a mezőgazdasági őstermelők. Csongrádon a Vándortanyá­nál zárják le a helyi gazdák a forgalmat, akik hat ponttal kiegészítették a kiskőrösiek követeléseit. A nemrégiben elkelt Vándortanya közelé­ben, a Kiskunfélegyháza fe­lől bevezető 451. számú út jobb oldalát zárják le február 14-én, pénteken az újonnan bevezetett adó- és tb-jogsza­bályok ellen tiltakozó, de­monstráló csongrádi és bok­rosi szőlő- és bortermelők, valamint a hozzájuk csatla­kozó többi mezőgazdasági őstermelő. Várhatóan sokan vonulnak fel erőgépeikkel, traktorjaikkal, személygép­kocsijaikkal reggel kilenc órakor, rengeteg biztató tele­font kapott eddig is a hat fő­ből álló operatív bizottság, amely a Csongrádi Rendőr­kapitányságra elment besze­rezni a szükséges engedélyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom