Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

KEDD, 1997. FEBR. 11. SZEGED 5 • Félidő (3.) Délmagyarország: 85%! A polgárok között az első, a polgármester (is) furcsállja, hogy a félidős jelentés szerint az átlag városlakó nem tudja megbecsülni: mekkora is a város költségvetése, s például mennyit költ az oktatásügyre, szociális segélyekre? A megkérdezettek 75 Szá­zaléka „nem tudom"-mal vá­laszolt a kérdésre: „Mekkora a város éves költségvetése?" A tavalyi költségvetést hat­szor módosították, Szeged pénztárcájában körülbelül 17 milliárd forint lapult, a város ebből gazdálkodhatott. Ezzel szemben ennek felére, 7-9 milliárdra becsüli az össze­get az átlagember. Aki a bel­ső arányokat se érzékeli. Míg a város költségvetésének 40­43 százalékát költi oktatásra, addig a polgár benyomása: 13 százalék. Tízből hárman gondolják úgy: az iskolákra kevesebbet költ a város, mint amennyi az e célra kapott ál­lami támogatás. A polgár­mester azért is csalódottnak érzi magát, mert a felmérés azt tükrözi, az emberekben nem tudatosodott: az oktatást átszervezték, de iskolákból iskolát csináltak, s nem autó­szalont! Az iskolák helyzetét firtató kérdésre a dobogós válaszok: megszűnt egy álta­lános iskola, tanárokat bocsá­tottak el, nőtt a kötelező óra­szám. A szegedi úgy érzéke­li, itt sokkal többet kéne szo­ciális célokra költeni, holott a költségvetés 12-13 százalé­ka erre megy. A tömegközlekedésről szólva, legtöbben a zsúfolt­ság, a zaj, a füst, továbbá a szervezési gondok és az utak rossz minősége miatt panasz­kodtak. Pozitív élményként a Csillag téri körforgalmat, a jó bicikliutakat és a harmadik körút hasznosságát említet­ték. A polgár osztályozott: a Volán-buszok közepest, a tro­lik és a villamosok ennél jobb jegyet, 3,3-t kaptak. A bérla­kások körüli vitában a szege­diek álláspontja: az eladást ellenzi a megkérdezettek 3,4 százaléka, ellenben 34 száza­lék nem szabna korlátot, a többiek különböző korlátok beépítését tartják helyesnek. A közszolgáltató cégek és hivatalok közül a legjobb, az­az „jó" osztályzatot a francia tulajdonban lévők - a Dé­mász Rt., a Dégáz Rt. és a Déltáv Rt. - kapták. A továb­bi sorrend: Szegedi Vízmű Kft., Inlak Kft.; a közepes osztályzatúak: Környezetgaz­dálkodási Kht., polgármesteri hivatal, APEH, megyei ille­tékhivatal, ÉKF Kft. (a volt IKV) és a Szegedi Távhő Kft. A tájékoztatási eszközök erősorrendjét is megmérette az önkormányzat. Az olva­sottsági adatok szerint a vá­laszadók 85 százaléka vala­milyen rendszerességgel (a kérdezettek fele naponta, har­maduk hetente) kézbe veszi a Délmagyarországot, s csak 14 százaléka nem olvassa. Lapunk osztályzata: 3,64. A médiák közül a „Délmagyar" után a VTV-t (7,6%) és a körzeti tévét (5,8%), majd a helyi rádiókat említették. Az országos hírlapok közül a legtöbben (13%) a Népsza­badságot olvassák, illetve a hetilapok közül a TVR Hét és a Nők Lapja a legnépsze­rűbb. Az önkormányzatról írt beszámolóink alapján a sze­gediek inkább támogatónak, mint támadónak tartják a Délmagyarországot. Talán azért is, mert elmondjuk: a polgár szerint akkor lenne Szeged kellemesebb és von­zóbb, ha tisztább lenne, ha több zöld parkban gyönyör­ködhetnénk, ha jobb lenne a közbiztonság, ha kitiltanák az autókat a belvárosból, s vé­gül: ha változatosabb lenne a kulturális élet... Ú|s>ászi Ilona Kollégánk volt... A szakmák nagy öregjeinek elvesztése után, hiá­nyuk miatt, mindig marad egy űr az életünkben. De példájuk, tetteik, sztorijaik megmaradnak minden­napjaink észrevétlen részeivé válnak, s tovább élnek bennünk. Ma a volt Csongrád Megyei Lapkiadó Vál­lalat nagy öregjétől, volt terjesztési csoportvezetőjé­től, Bozóki Istvántól veszünk végső búcsút. Halála előtt két nappal néhányan meglátogattuk, a szokásos baráti találozó erejéig. Pista, mint mindig, nagy örömmel, régi barátsággal fogadott bennünket. Tele volt tettvággyal, mint mindig, most is terjesztési ja­vaslatokkal, szomorúság csak akkor ült az arcára, amikor családjáról és unokáiról kérdeztük. Kissé könnyes szemmel mondta, hogy felesége, Rózsika a klinikán van, de rövidesen meggyógyul. Puszika, mert csak így hívta a feleségét, szombaton hazajött és jó hangulatban, hosszasan beszélgetett férjével. Pista barátunk egyszer a szívéhez kapott és az megszűnt dobogni, örökre. Mondhatnánk, „szép halál". Mégis kegyetlen a visszamaradt családtagjainak, volt mun­katársainak, barátainak, ismerőseinek. Hatvannégy éves volt. Az országban talán egyedü­li, aki negyvenegy évig dolgozott a terjesztés terüle­tén. Valamennyi lapot kedvelte, de különösen a Csongrád Megyei Hírlap, a mai Délvilág és a Délma­gyarország terjesztése volt a mindene. Szerette a postásokat, különösen a kézbesítőket, akikkel napi kapcsolatban állt, hogy minél többen olvashassák a megyei és az országos lapokat is. A terjesztésben nem volt számára lehetetlen, de mindenkin segített, akin csak tudott. Ha egy olvasó lemondta az újságot, személyesen kereste meg az illetőt és a kézbesítőjét is, hogy maradjon a mi olvasónk. Kevés embernek adatik meg, hogy annyi személyes ismerőse legyen, mint neki volt. Mert szerette az olvasót. Hobbija a régi könyvek gyűjtése volt, amely több ezer kötetre tehető. Többször ragadott tollat és írt meg olyan dol­gokat az újság hasábjain, amire sokan odafigyeltek. Imádott kertészkedni, sok-sok emberrel találkozni, beszélgetni, de a beszélgetés vége mindig az újságra terelődött Duplán égett és hamar elment. Emlékét kegyelettel megőrizzük; nyugodj békében, Pista! Kispál Antal • Sarnyai úr perre készül... Házat ráz a villamos? A Bem tábornok utcai villamosmegállóhoz kö­zeli ház tetejéről csúszik a cserép, reped a hom­lokzati fal - s a falak megremegnek, ha fékez a villamos. Az 1 /A. szám alatt lakó Sarnyai István évek óta levelez az SZKT-val, s kéri a házá­ban esett kár megtéríté­sét. Az SZKT vitatja a pa­naszos igazát, s nem fi­zet. Sarnyai úr pedig azt fontolgatja, hogy bepe­reli a közlekedési társa­ságot. A nappali szoba ablakából jól rálátni a villamosokra, amelyeknek hangját már messziről meghalljuk. Sar­nyai úr beszélgetésünk köz­ben többször is föláll a fotel­ből, s az ablakhoz lép, hogy lássa: melyik villamos köze­lít. Listát vezet azokról a ko­csikról, amelyek - vélemé­nye szerint - hibás futóművel közlekednek, s a Bem utcai megállóba érve megremegte­tik az egész házat (percnyi pontossággal meg tudja mon­dani, mely napon, s hány óra­kor történtek ilyen atrocitá­sok). A pillanatnyi műszaki ál­lapotot figyelembe véve, Sar­nyai úr úgy tapasztalja, hogy a 602-es, 614-es és 603-as villamosok a legrosszabbak: A többiek nem okoznak nagy megrázkódtatást sem a ház­nak, sem a lakónak - leg­alábbis egyelőre nem... Sarnyai úr tíz éve vette meg a házat (a villamos per­sze akkor is az ablakok alatt szaladt), s mint mondja, egy ideig nem volt semmi baj. Úgy öt éve tapasztalta el­őször, hogy egy-egy kocsi ér­kezésekor az egész ház rez­gésbe jön. Egy idő után meg­lazultak, s lecsúsztak a csere­pek, a lyukon befolyt az eső­víz: a beázás nyoma még mindig látható a konyha mennyezetén. Még mielőtt a házba lép­tem volna, Sarnyai úr fölhív­ta a figyelmemet az épület homlokzatára, amelyből a fölső párkány alatt egy nagy acélkampó áll ki: a háztulaj­donos még emlékszik arra, hogy a villamos felsővezeté­két tartotta az a kampó. De a drót olyan erővel húzta a homlokzatot, hogy az megre­pedt, s enyhén megdőlt. Ek­kor máshová helyezték a ve­zeték kikötési pontját. Statikus szakember még Nincs béke a Bem utcai megállóban. (Fotó: Gyenes Kálmán) nem látta az épületet, amely­nek műszaki állapotáról egyelőre csak vélekedni le­het. A ház legalább száz­éves, de mint Sarnyai úr mondja, csak az utóbbi öt-hat évben mutatkoznak rajta a romlás jelei. Megsüllyedt a följáró, s odabenn a fürdő­szobai kád. A két szoba mennyezete repedezett. A háztulajdonos mindezt a négyszáz mázsás, hibás futó­művel közlekedő villamosok rovására íija. (Amikor arról kezdünk be­szélni, hogy Sarnyai úr bíró­sághoz fordul az őt megillető kártérítés végett, megérkezik az egyik „feketelistás" villa­mos, a 602-es. Rezgésbe jpn alattunk a szék, s a két szobát elválasztó üvegezett ajtóban megcsörrennek a táblák.) „Megértem, hogy az SZKT-nak nincs pénze új vil­lamosokra, de akkor legalább lelassítanának a ház előtt, ahol egyébként is meg kell állniuk. írásos Ígéretet kap­tam arról, hogy legföljebb öt kilométeres sebességgel jár­hatnak itt a kocsik. Ezt vi­szont senki sem tartja be. Úgy gondolom, ez nem csak az én problémám, hanem az egész városé: az úttest is megrepedt, tönkremennek a föld alatt futó kábelek, csö­vek, vezetékek" - mondja Sarnyai úr. Pár évvel ezelőtt a háztu­lajdonos fölszólította a közle­kedési társaságot, hogy álla­pítsák meg, milyen károkat okoztak. Erre azóta is hiába vár. Azt tervezi, hogy újabb levelet ír, s ha arra sem jön kedvező válasz, akkor bíró­sághoz fordul. Sarnyai úr nem csak a kártérítés miatt készül a perre: azt is el sze­retné érni, hogy hibás, és a környezetre ártalmas jármű­veket ne használjanak a tö­megközlekedésben. E véle­ményét lapunk hasábjain (egy olvasói levélben) is ki­fejtette már. Amikor kikísér, Sarnyai István jelentőségteljesen mu­tat a megállóba éppen befutó, sárga villamosra. Mozdulata beszédes, mintha csak ezt mondaná: „itt az egyik bű­nös, ezek rázzák szét a háza­mat..." O Radics Jánostól, a Szegedi Közlekedési Társaság Kö­zönségkapcsolatok Irodájá­nak vezetőjétől azt kérdez­tük, mi a véleménye az ügy­ről. - Sarnyai úr évek óta rendszeresen fölkeres ben­nünket, jól ismeijük egymást, s igyekszünk mindent meg­tenni azért, hogy problémái elrendeződjenek. Sőt: nem­csak ő jelentkezik ilyen gonddal, hanem a közvetlen szomszédságában lakó úr, valamint korábban a Galamb utca sarkán álló házból is pa­naszkodott egy idős asszony - az Indóház térről kikanya­rodó villamos ugyanis éppen az ő ablaka előtt halad el. O Sarnyai István bírósá­gi perre készül: így szeret­né elérni, hogy kártérítést kapjon a háza műszaki állapotának romlásáért. Mi az SZKT álláspontja? - Kezdjük a legsúlyosabb állítással: Sarnyai úr szerint a házán keletkezett repedések okozói a rossz villamosok. Ezt a föltételezést eddig egyetlen szakértői véle­ménnyel sem tudta megerősí­teni. Egyelőre tehát nem te­kinthető bizonyítottnak, hogy az igen régi - becslésünk szerint legalább száz éves ­épület állagromlásáért mi va­gyunk felelősek. Saját sza­kértőink is fölmérték a Bem utcai megálló környékét, s az épületről az a véleményük, hogy föltehetőleg a régi ház alapozása sincs már teljesen rendben. O Az SZKT mit tud tenni a panaszosok megnyugta­tása érdekében? - Igyekszünk segíteni - a lehetőségeink határain belül. Már több évvel ezelőtt utasí­tottuk a villamoskocsi-veze­tőket, hogy a Bem utcai meg­állót legföljebb 5 kilométeres sebességgel közelítsék meg, mert a lassabban közlekedő kocsik kisebb rezgést okoz­nak. A sebességkorlátozás betartását rendszeresen ellen­őrizzük. O Mennyi az l-es vona­lon most futó villamosok életkora, és milyen a mű­szaki állapotuk? - Huszonöt-harmincéves kocsik ezek, s alaposan el­használódtak. Cseréjükre már régóta szükség lenne - éppen ezért vásároltuk meg az új Tátra villamosokat: egyelőre hármat, s reméljük, hogy a többi tízre is megköthetjük a szerződést. A közlekedésbiz­tonsági előírásoknak azonban a régi kocsik is megfelelnek, erről szerelőinknek kell gon­doskodniuk. Ny. P. Mariboróval tömte ki a Mercit Az elmúlt héten a Csongrád és a Békés megyei pénzügyörök 69 szabálysértést és bűn­cselekményt derítettek fel, 4 millió 600 ezer fo­rint értékben. A hódmezővásárhelyi fi­náncok kétszer tartottak el­lenőrzést a makói piacon és környékén. Magyar és román árusoktól öt esetben foglaltak le ruhaneműt és műszaki cik­keket, 141 ezer forint érték­ben. Két viszonteladótól 605 doboz zárjegy nélküli ciga­rettát koboztak el. Battonyá­nál lépte át a határt egy ro­mán származású svéd állam­polgár. Mercedesének üregei­ben 480 karton Marlboro la­pult, amely értéke 685 ezer forintra rúg. A dohányt le­foglalták. A Békés megyei nyomozó hivatal munkatársai vizsgáltak egy ügyet, amely­nek szálai '96 novemberére nyúlnak vissza. Két román állampolgár azzal vádolta meg a lökösházi vámhivatal­nál dolgozó két pénzügyőrt, hogy 8 ezer 500 német már­kájuk feléért cserébe eltekin­tettek volna a hivatali eljárás­tól. A rendőrséggel közösen lefolytatott vizsgálat szerint a románok vádja hamisnak bi­zonyult, a történetet csupán azért találták ki, hogy esetleg visszakapják a tőlük lefoglalt valutát. A fentieken kívül az elmúlt héten lefoglaltak még 403 karton cigarettát, 486 da­rab kéziszerszámot, 34 kar­ton rágógumit és 1000 liter gázolajat. V. F. S. Lélegzetteszt A szegediek ezekben a napokban a patikák­ban, orvosi rendelőkben juthatnak hozzá a léleg­zetteszthez, amely segít a légzőszervi betegség kockázatának megíté­lésében. A légzőszervi betegség a harmadik leggyakoribb ha­lálok hazánkban, a daganatos és a szív-érrendszeri betegsé­gek után. A légzőszervi be­tegség egyik leggyakoribb fajtája, az idült hörghurut Magyarországon népbeteg­ségnek számít, félmillióra be­csülik az ebben szenvedők számát. Az utóbbi 10 évben az idült hörghurutos betegek száma 50 százalékkal emel­kedett. A kialakulásáért fele­lős tényezők közül első he­lyen kell említeni a dohány­zást, de a levegő szennyezett­sége is károsítja a hörgőket. Az idült hörghurut tünetei 5­8-10 éven át is fennállnak, míg a nehéz légzés kialakul. Az idült hörghurutos - más néven bronchitiszes - bete­geknek csak mintegy 10 szá­zaléka áll kezelés alatt. Csongrád megyében 8-8,5 százalék az idült hörghurutos beteg aránya, a tüdőgondo­zók nyilvántartásában azon­ban csak 4 ezer fő, azaz a la­kosság kb. 1 százaléka szere­pel. A szegedi gyógyszertá­rakban és orvosi rendelőkben elhelyezett lélegzetteszt segít abban, hogy ki-ki megálla­píthassa, indokolt-e orvos­hoz fordulnia vagy sem. Amennyiben a tesztpontszá­mok azt mutatják, hogy lég­zésfunkciós vizsgálatra lenne szükségük, forduljanak a sze­gedi Tüdőgondozó Intézetbe, ahol ingyen elvégzik a szük­séges vizsgálatokat. K. K. Epilepszia világnap • DM-információ A nemzetközi Epilepszia Ellenes Liga február 14-én, pénteken rendezi meg az el­ső magyarországi Epilepszia világnapot. A hazai rendez­vények sorához, a meghirde­tett kampányhoz csatlakozik az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztálya is. Az intézet pá­lyázatot hirdet, illetve kiállí­tást szervez az epilepsziában szenvedő gyerekek illetve fiatalok által készített képző­művészeti alkotásokból. Az alkotásokat 1997. május 5-ig várják az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Egészség­védelmi Osztályán (6726 Szeged, Derkovits fasor 7­11.). A borítékra írják rá a jeligét: Valentin. A Epilepszia világnap fő programjai Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában február 14-én, pénteken 9 óra 30-kor kez­dődnek. A programok dél­utáni helyszíne az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet. Az epilepszia betegséggel élők helyzetének megítélésé­ről, javításának lehetőségei­ről lesz sző február 13-án, a Magyar Rádió Szegedi Kör­zeti Stúdiójának „Pulzus" című műsorában és február 14-én, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója „Szieszta" ctmű adásában. Adózóknak • DM-információ A Szegedi Városi Televí­zió Adópercek sorozatának ma esti témája a nem önálló tevékenységből származó jö­vedelmek adózása. A kérdés mindazokat érinti, akik fő munkahellyel rendelkeznek, vagy mellék- és másodállá­suk alapján jutottak bevétel­hez, esetleg választott tiszt­ségviselők, igazgatótanácsi tagok. Az Adópercekben szó lesz még a külszolgálati jö­vedelmekről és a kettős adóztatásról, valamint a költségek elszámolásának módjáról. A negyed nyolc­kor kezdődő adás nézői a 62/493-693-as és 322-044-es telefonszámon tehetik fel kérdéseiket, amelyekre az Apeh Csongrád megyei igazgatóhelyettese, Papp Ist­ván válaszol. Közgazdászok bálja • Munkatársunktól A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete tagjai, támogatói, valamint a tevékenysége iránt érdeklődők és család­tagjaik számára vacsorával egybekötött közgazdász bált rendez február 22-én, szom­baton 19 órai kezdettel Sze­geden, a Pick-klubban. A rendezvény fő védnöke dr. Veress József egyetemi ta­nár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Érdeklődni a 484-284-es telefonszámon lehet. Délmaqyarorszáq kft. Hirdetésfelvétel SZEGED. rwTw STEFÁNIA 10.. SAJTÓHÁZ ÜJl REGGEL 8-Tol | ar ESTE 6HQ!

Next

/
Oldalképek
Tartalom