Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

HÉTFŐ, 1997. JAN. 6. SZEGED 5 Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat az elmúlt héten ügyeletes munkatársunk­kal, Nyilas Péterrel oszthatták meg; ezen a héten Sulyok Erzsébetet hívhatják. Munkanapokon 8-10, vasárnap pedig 14-15 óráig várjuk hívásaikat a 06-20­432-663-as rádiótelefonszámon. Felhív­juk figyelmüket, hogy Szegedről is vala­mennyi számol tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső ol­vasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfölvétel 7 és 19 óra között, a Sajtóházban. Megköszönné... M. T. (492-102) Trabantját két hete törték föl a Moszkvai körúton. A tolvajok el­dobták a kocsiban talált iratokat: személyi igazol­ványt, jogosítványt, be­tegkártyákat, stb. Ennek köszönhető, hogy egy be­csületes megtaláló össze­gyűjtötte a szétszórt doku­mentumokat, s postán, ajánlott levélben küldte el hívónknak, aki ezúton fe­jezi ki háláját segítőkész embertársának, aki csak nevét írta rá a borítékra: Bíró Ilonának hívják. Ol­vasónk szeretne sze­mélyesen is köszönetet mondani a megtalálónak, e?ért arra kéri, hívja föl telefonon (a készülékre kapcsolva üzenetrögzítő is működik). Konténer. A Zsil utcá­ba kitett hulladékgyűjtő konténert már három hete nem ürítették ki. A lakók már csak melléje tudják tenni a szemetet, amit ku­tyák hordanak szét - kö­zölte velünk egy ott lakó asszony. Dixie a Sajtóházban • A családias piac - Béla diszkonttal Szent István téri tocsogás Piaci vélemény: „A Délmagyar nélkül süket és vak az ember." (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Ma este 7 órától a Molnár Dixieland Band muzsikál a Sajtóház Stefánia-klubjában. Az együttes és az est vendé­ge: a budapesti trombitás, Papa Fleigh (Forgács Lász­ló) lesz. A rendezvény támo­gatója: a Dél-magyarországi MÉH Rt. A Szent István teret nem nevezik a város gyomrának, az itteni piac forgalma sem mér­hető össze a Mars téri és a Cserepes sori vásáro­kéval. A környéken élők örömére, az árusok, ter­melók nem kis bosszúsá­gára. A törzsközönség azonban a régi. A legtöbben 20-30 éve ugyanitt szerzik be a friss zöldséget, gyümöl­csöt a családnak. Csúszkálás reggel köszön­tött ránk szombaton. Péntek este, de még szombatra virra­dóra is ónos eső esett, ám a hőmérő higanyszála szeren­csére már nem mutatott mí­nuszokat. A Szent István téri piacon viszonylag kevesen tocsogtak a hóban, igaz, a kofák közül se mindenki kísérletezett a Szegedre autózással akkor, amikor még fagyott, hajnalok hajnalán. Aki árult, az aszta­lokról még a havat sem sö­pörte le: arra terítette rá a nejlont. Lehetett itt kapni mindent: a szezonális jellegű savanyúságoktól a krumplin át a befőttig meg a sült tökig. Észrevettem egy-két össze­kötözött fenyőt is, szemláto­mást árulták, ám hogy kinek, az rejtély. A pavilonok közül csak minden második nyitott ki. A Béla diszkont tulajdo­nosa, Béla krétával frta ki: kellemes karácsonyi ünnepe­ket és boldog új évet kfván minden kedves vevőjének. Matula János szatymazi termelő mindezek ellenére sem panaszkodott a forga­lomra: - Aki venni akart valamit, az kijött - mondta tömören. ­Az utóbbi időkben különben is elég gyönge a forgalom, de • DM- információ Talán az építészet az a műfaj, mely legkomplexeb­ben tudósít az egyes korok szellemi, gazdasági, techno­lógiai és közéleti színvonalá­ról. Az épületekben, terek­ben, a város elrendezésében, a tetten érhető monumentu­rákban megannyi szándék, akarat, cselekvési készség „E mese azt mutatja meg olvasóinak, hogy mi mindent tud megten­ni egy kakas azért, akit szeret." E szavakkal ajánlja a tizenegy esz­tendős szerző „Magyar a kakas" címú történetét olvasóközönségének. A nagy humanista író, Mó­ra Ferenc városában, Szegeden egy fiatal te­hetség, Tary Péter bon­togatja szárnyait. 0 Mióta írsz meséket? - Hétéves korom óta. Az óvodában nagyon sok állatos mesét mondott nekünk az óvó néni, s ez nagy hatással volt rám. Az első osztály vé­gén meg is írtam első mesé­met „A róka támadása" cím­mel, melyben a furfangos nyúl addig-addig ügyeske­dik, mígnem a róka beleesik egy csipkebokorba. 0 Hány mesét írtál ed­dig, s kik a főszereplőid? - Eddig több mint negyven mesét írtam, amelyekben va­én mégse mennék át a Mars térre. Régóta árulok itt, meg­van a vevőköröm. A szatymazi kistermelő követi az idők változását. Erősen gondolkodik rajta, hogy kiváltja az őstermelői igazolványt, mivel szerinte így kedvezőbben adózik. - Persze, nem tudni, mit hoz a jövő - tette még hozzá. - A szatymazi gazdakörben már mutatták, milyen az új őstermelői igazolvány. Azt is hallottam, a budapesti nagy­banin már hamisítják, 30 ezer forintért adják darabját, pedig még meg sem jelent. Többen panaszolták, sok az évi 22 ezer forint, amit az asztalért, vagyis a helyért ki­fizetnek a piacigazgatóság­nak. - Sok a korlátozás ­mondta Klivinyi Mihály sán­dorfalvi egyéni gazda. ­Szinte már csak a zöldséget, gyümölcsöt árulhatjuk. Meg Közéleti szilárdul. Korok épülnek egymásra, nemzedékek sta­fétájának lehetünk tanúi. Úgy kell tisztelnünk, óvnunk és értékelnünk a múlt épüle­tekben realizálódott értékeit, hogy ma hiteles folytatók le­hessünk, hogy a mai, épített dászok, varázslók, ördögök, nyulak, rókák, medvék, sasok, baglyok és farkasok kelnek életre. Nálam minden állat egy külön jellem. A nyúl sze­repébe - aki rendkívül ügyes, van kötve a kezünk, és jól be vagyunk kerítve. Más piaco­kon mindent lehet kapni, mégha a pult alól is. Ott nem ellenőriznek olyan gyakran, mint a Szent István téren. Persze, hogy elmegy a vevő. A sándorfalvi termelő 30 éve árul a Szent István téren. A savanyúság a „fő profil", amig el nem fogy. A káposz­ta, a csalamádé szerinte jól megy nyáron is. Szombaton 180 forintért mérte az összes savanyúság kilóját. Kiderült, Klivinyi Mihályban a Délma­gyarország régi olvasóját tisztelhetjük. - Nem fekszem le úgy, hogy ne venném a kezembe a lapot. A Délmagyar nélkül süket és vak az ember. A Szent István téren ilyen szombati napokon találkoz­nak egymással azok az isme­rősök, akik hétközben nem futnak össze az utcán. Jókat lehet beszélgetni vásárlás Kávéház környezet - egymásba ka­paszkodó fogalmak és reali­tások. Ezekről lesz szó a Virág Cukrászda Zöld Szalonjában hétfőn este 6 órakor a Fó­kuszban a kultúra című soro­zat következő vitaestjén. A vicces, ezenkívül vág az esze, mint a borotva - általában ma­gamat képzelem bele. A töb­biek csak néha hasonlítanak a körülöttem lévőkre, tehát az osztálytársaimra és szüleimre. közben. Dr. Hantosné dr. Tolnai Mártát is lépten-nyo­mon megszólította valaki. - A közelben, a Bercsényi utcában lakom és 17 éve itt vásárolok. Ez egy családias piac, mindenki mindenkit is­mer, és szerintem nem drá­gább, mint a Mars téri. Az árusok félre is teszik nekem azt, amit mindig megveszek. Szombatonként többször for­dulok, mert három háztartás­nak szerzem be a zöldsége­ket. A pavilonok közül szem­látomást a Vera markét bo­nyolította le a legnagyobb forgalmat ezen a január eleji csöndes szombati napon. Mint ahogy Gáspár Józsefné, Vera elmondta: csak azért ekkora a jövés-menés, mert kevesebb termelő jött ki, mint máskor. Szerencsére ­tette még hozzá. Falcot* Klára meghívottak között szerepel: Nóvák István városi főépí­tész, Tarnai István, az Épí­tészkamara helyi vezetője, Takács Máté, a legújabb ál­talános rendezési terv prog­ramjának egyik kidolgozója és Koczor György városi építész. Velük Tandi Lajos, a Szeged folyóirat főszer­kesztője beszélget. 0 Számodra mi jelenti a legnagyobb nehézséget a mesetrásban? - Itt több mindent fel tud­nék sorolni. Az egyik az idő. Van, hogy órán jutnak eszembe a legjobb ötletek. Igen ám, de akkor nem áll­hatok neki Írni, éppen ezért néhány szóban feljegyzem az ötletet, s este kidolgozom a mesefüzetemben. A másik: mivel a legapróbb részletek­re is ügyelek, figyelnem kell, hogy ne írjak túl egy esemény-, illetve mozdulat­sort. 0 Más műfajjal nem próbálkoztál? - Apukám negyvenedik születésnapjára írtam egy verset, melynek során rájöt­tem, a versfaragás nem az én műfajom, ugyanis nem sze­retem keresgélni a rímeket. Ha megvalósul az álmom, s újságfróként dolgozom, ak­kor sem fogok megfeledkez­ni a mesékről. Sz. C. Sz. Véradás * Munkatársunktól Az elmúlt év decemberé­ben a Magyar Vöröskereszt és a Véradó Állomás több helyen is szervezett véradási akciót. Bakson 37 személy „adta vérét", a Matáv 6, a műszaki dandár 43, a rend­őrség 72, Dóc 14, Ópuszta­szer 31, Pusztaszer 45, az új­szentiváni honvédség 30, a rendőriskola 86, Rúzsa 84, a piarista gimnázium 12,a Hansági alapítványi iskola 17 és a „Csillag" 235 ember „mozgósított". A Véradó Ál­lomáson összesen 966 pol­gár jelentkezett véradásra, (gy több mint 623 ezer milli­liter vér gyűlt össze. Decemberben egyébként Szegeden 31 szív- és 18 ér­műtétet, valamint egy vese­transzplantációt végeztek az orvosok. Idén is lesz véradás a Véradó Állomáson, min­den szerdán 8 és 18 óra kö­zött váiják az adakozókat. 0 A Cenzor Kft. jelenti az értékpapírpiacról A tőzsde éve A gyanútlan kisbefek­tető szereti a változatos­ságot. Ha ez a változa­tosság még haszonnal is jár, kezd hinni a dolgok­ban. Az értékpapírpiac utóbbi három éve - jog­gal mondhatjuk - elké­nyeztette a befektetőket. 1991 a kárpótlási jegy éve volt, 1995 az állampapírho­zamok dicsőségétől zengett és '96? Nos, 1996, nyugod­tan kijelenthetjük, a tőzsde éve volt. A példa nélkül álló 1996­os magyar részvény hossz mozgatórugóiról nyilván ér­tékelések sora fog megjelen­ni, most csak maradjunk az óév utolsó és az újév első he­ténél. Az év utolsó hete újabb abszolút BUX rekordot ho­zott és 4134 ponton zárta az évet... Jó néhány paptr záróára éves vagy abszolút csúcsát állította be. A csonka hét legnagyobb forgalmát - már szinte nem is meglepetésre - a TVK pro­dukálta. Névértéken több mint félmilliárd papír cserélt gazdát. A papír 1996-os zá­róára 1840 forint. A második legnagyobb forgalmat a MOL produkálta, a papír zá­róára '97-re is biztatónak tű­nik. Stabilnak mondható 2020 forinton zárta az óévet. Éves csúcsát érte el záróár­ként - nem kis büszkesé­günkre - a Pick 9570 forint­tal, illetve a Danubius 4250 forinttal. Végül: a rendszerváltás paplijaként is aposztrofálható kárpótlási jegy is események­ben gazdag évet tudhat maga mögött, és 680 forinton zárta az 1996-os évet. Csak emlé­keztetőül 1995. december 31­én a jegy záróára 144 forint volt! Ezek után mit hoz az ér­tékpapírpiacon 1997? Remé­lem, hogy a befektetők örö­mére 1997 is a tőzsde éve lesz. Gedei Zoltán NEPTUN FITNESS - szolárium - női torna, - calanetics - aerobic — fitnessgépek. Szeged, Kálvária sgt, Jósika u. sarkán. Nyitva: h-p.: 7-21-ig, szo.: 7-20-ig, vasárnap: 7-12 óráig, Telefon: 313-640 könyvajánlat Az apa Lengyelország „főkor­mányzójáról", a náci biro­dalom egykori miniszeré­ről, Hans Frankról szól Niklas Franknak az Aqui­la Kiadónál most magyar nyelven is megjelent könyve, Az apa. A szerző, aki hét esztendős volt, amikor apját háborús bű­nökért Nürnbergben el­ítélték és felakasztották, lassan ébredt tudatára, hogy az az ember, akit ő gyermekkorában másként ismert, voltaképpen a len­gyelek és a lengyelországi zsidók hóhéra volt. Az apa érdekes és megrázó életregény, hiszen a fiú vádolja benne (a szégyen­folt sokszor kétségbeesett súrolásával is) az apját, mégpedig a legsúlyosabb módon. Bár nem élte meg őket, az apa által elköve­tett bűnök olyan erősen élnek a fiú lelkében, hogy sokszor a közönséges élet­rajzi momentumok is drá­maian kifacsarva kerülnek az olvasó elé. Töredékek a náci főember és felesége életéből, töredékek a biro­dalmi vezérkar működésé­ből, egy vérbe borított tör­ténelemkönyv lapjai azok, amelyekről Niklas Frank idéz. Az apa talán a leg­drámaibb kiadvány az Aqiula Kiadó „náci soro­zatából". (Niklas Frank: Az apa, Aquila Könyvki­adó, 1996, 318 old.) VIII. Henrik hat felesége Egy beststeller, ame­lyik történelmi hitelessé­gű, mégsem történelem­könyv, amelyik hat asszony életét meséli el, mégsem egészen regény. Antónia Fraser híres könyve, a VIII. Henrik hat felesége az egész vilá­gon hatalmas sikert ara­tott még azok körében is, akik nem történelmi ér­deklődésük, hanem egy kor és egy király regényes története miatt veszik kézbe ezt a remekművet. Természetesen Henrik és a lefejezett feleségek, va­lümint az anglikán egyház alapításának történetét mindenki ismeri. Antónia Fraser azonban a kezde­tektől végigmeséli, s amit hozzátesz, az a hitelesség és a lebilincselően elbe­szélő előadásmód. VIII. Henrik örök téma akár történésznek, akár dráma­írónak, de még lektűr és horrorfilm is készült a Tudor házbéli angol ki­rály életéből. Az Európa Kiadó gondozásában megjelent mű elismerten a legszínvonalasabb törté­nelmi monográfiák egyi­ke. (Antónia Fraser: Vi­li. Henrik hat felesége, Európa Kiadó, 1996, 718 old.) ÜöUtien &ánt}vcf\}á} Szeged, Kossuth L. sgt. 1. « 312-457 A meséket írta: Tary Péter A nyúl én vagyok „A legapróbb részletekre is ügyelek." (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom