Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

IBÍVVnö/' ­HÉTFŐ, 1997. JAN. 6. 2 KÜLFÖLD Belépések L áttuk a Híradóban, amint Kohl német kancellár és Jelcin orosz elnök barátságosan üdvözlik, mi több, megcsókolják egymást a repülőtéren. A köszön­tés legalább olyan barátságos volt, mint az időjárás: a két államfő ugyanis fedetlen fővel állt a szabad ég alatt. Állítólag a folytatás is ilyen kedélyes légkörben zajlott. Szükség is volt rá, hiszen Kohl és Jelcin több problémás kérdést tárgyalt meg a német kancellár oroszországi látogatása során. Ezek közül az első helyre került a NA TO bővítésének problémája, amely bennünket, magyarokat érzékenyen érint. A hazai közvéleménykutatók szerint ugyanis sokkal keveseb­ben állunk a csatlakozás mellé, mint a másik „belépé­si" ügyben: az Európai Unióhoz való tartozás témájá­ban. Az emberek egyelőre nem értik, miért kell NA­TO-tagnak lennünk, amikor csak nemrégiben sikerült megszabadulni egy régi kötöttségtől, a Varsói Szerző­déstől. A NATO-csatlakozás ráadásul nagyon sok pénzbe kerül, ismerve hadseregünk felszereltségét. Nemcsak mi aggódunk. Az orosz elnök leginkább attól félt eddig, veszélybe kerülhet Oroszország bizton­sága. Újabb törésvonalak keletkezhetnek a Kelet és a Nyugat között. Olyan hírek is felröppentek, hogy amennyiben több volt szocialista ország belép a NA­TO-ba, Moszkva diplomáciai ellenlépéseket, például vtzumszigorttást tervez ezen államokkal szemben, rí gyelőre azonban erről szó sincs. Úgy tűnik, szük­JOj ség volt az évszázad legnagyobb politikusának tartott Kohl tárgyalásaira. Meg a puszikra. • Václav Havel ismét megházasodott Nagy támasz a feleség A cseh államfő szűk családi körben ünnepelt. (MTI Telefotó) • A NATO nem közelít Kohl és a bővítés • Moszkva (MTI) Helmut Kohl német kan­cellár Borisz Jelcin elnökkel folytatott tárgyalásai után közölte: eltérő állásponton vannak a NATO-bővítés kérdésében, de ő kész az orosz elnök érveit továbbíta­ni Németország NATO-beli partnerei felé. Elutazása előtti sajtóértekezletén hang­súlyozta: úgy gondolja, hogy ebben az évben sikerül ésszerű megoldást találni a NATO-bővítés kérdésében, olyat, amely figyelembe ve­szi Oroszország jogos biz­tonsági igényeit. A német kancellár beszá­molt róla, hogy a Jelcinnel tartott találkozóján az egyik fő léma volt a NATO terve­zett bővítése. - Nézetkü­lönbség van a problémát il­letően - állapította meg, hozzáfűzve hogy a NATO­partnerek tudomására hozza Jelcin elnök érveit. - Azt hi­• Moszkva (MTI) A tervezettnél három héttel korábban befeje­ződött az orosz csapatok kivonása Csecsenföldröl, és jelenleg már egyetlen orosz katona sem állo­másozik a köztársaság­ban. Ezt Pavel Maszlov tábor­nok, a belügyi erők törzsfő­nöke jelentette be vasárnap, de nem közölte, hogy ponto­san mikor hagyta el az utolsó orosz egység a kaukázusi köztársaságot. - Hivatalosan bejelentem, hogy jelenleg nincs már sem a védelmi mi­nisztériumhoz sem a belügyi csapatokhoz tartozó katona Csecsenföldön - mondta Maszlov, akit az Interfax idé­zett. A kivont orosz katonák ezentúl a szomszédos Da­gesztánban, illetve a sztavro­poli területen állomásoznak. A teljes csecsenföldi csa­patkivonásról Jelcin elnök ta­valy november végén hozott rendeletet. A csaknem két­éves háborút lezáró nyári, ha­szem, sikerül olyan ésszerű megoldást találni 1997-ben a NATO-bővítés kérdésében, amely nem vezet új elválasz­tó vonalak megjelenéséhez, illetve figyelembe veszi Oroszország jogos biztonsá­gi igényeit. Egy kérdésre válaszolva Kohl hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi katonai gépezetének közelítését az orosz határokhoz. A kétoldalú kapcsolatok­ról folytatott tárgyalásokat érintve a német kancellár hangsúlyozta: közös szándék a viszony elmélyítése. To­vábbította a német vállalatok panaszait az orosz bürokrati­kus akadályokra vonatkozó­an. Mindketten kifejezésre juttatták, hogy még az idén meg akarják oldani a máso­dik világháború idején a Szovjetunióba került német műkincsek visszaszolgáltatá­sának ügyét - mondta Kohl. szavürti békemegállapodás­ban ugyan már szerepelt a csapatok kivonása, ám Moszkva szerette volna a vé­delmi minisztérium, illetve a belügyi csapatok egy-egy hadosztályát a köztársaság területén állomásoztatni. Jel­cin a teljes kivonásról szóló tavaly novemberi rendeletét a szabad választások biztosítá­sának szándékával indokolta. Valójában az orosz csapatok maradéka már nem tudta el­lenőrizni a helyzetet, és ál­landó feszültségforrást jelen­tett. Az orosz hadsereg 1994 decemberében rohanta le Csecsenföldet, az „alkotmá­nyos rend helyreállítása" cí­mén, három évvel azután, hogy Csecsenföld kikiáltotta függetlenségét. A Jelcin el­nök környezetéjien akkor túl­súlyban lévő keményvonalas politikusok „villámháborúja" két éven át tartó öldöklésbe torkollt. A harcok több tíz­ezer katonai és polgári áldo­zatot követeltek, és példátlan pusztítással jártak. Rommá lőtték a fővárost, Groznijt. • Prága (MTI) Václav Havel cseh ál­lamfő, akinek felesége, Olga tavaly januárban halt meg rákban, szom­baton délben újra meg­házasodott. Új társa a 44 éves népsze­rű cseh színésznő, Dagmar Veskrnová. A 60 éves Havel és a hosszú szőke hajú Veskrnová a prágai Zsizskov városnegyed polgármesteri hivatalában mondta ki egy­másnak a boldogító igent. Veskrnová egyúttal felvette a Havlová nevet is. Az eskü­vőre szűk családi körben ke­rült sor, és részt vett rajta • Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa a jövő év elején - feltehetőleg janu­ár és február fordulóján - lá­togat el Kubába - erősítették meg jól tájékozott vatikáni források. A pápa kubai látogatásá­nak időpontjaként eddig idén októbert emlegették - jólle­het ezt a feltételezést a Vati­kán soha nem erősítette meg. Az október mellett az az érv szólt, hogy II. János Pál a hónap elején Brazíliába uta­zik, ahol részt vesz a csalá­dok világtalálkozóján. Veskrnová első házasságából származó, 20 éves Nyina lá­nya is. Havelnek első házas­sága gyermektelen volt. Pon­tosan ezen a zsizskovi város­házán volt Havel és Olga es­küvője is 1964. július 7-én. Havel és Veskrnová fél ti­zenkettőkor egy ezüst színű elnöki Mercedesen érkezett a polgármesteri hivatal elé. Havel sötétkék öltönyt vi­selt, míg szőke jegyese feke­te-fehér kosztümben volt. Az esküvőn két prágai szí­nészbarátjuk, Tánya Fische­rová és Jan Tríska voltjelen. Veskrnová 1980-ban öt­évi együttlét után vált el első férjétől. Havel és Veskrnová A katolikus egyházfő az amerikai kontinensen eddig csak Kubát nem kereste fel. A „közeli jövőben" sorra ke­rülő kubai útról akkor szüle­tett végleges megállapodás, amikor Fidel Castro kubai vezető tavaly novemberben látogatást tett a Vatikánban. II. János Pál idei hivatalos útiprogramjában eddig négy külföldi út szerepel: április­ban Csehországot, júniusban Lengyelországot, szeptem­berben Franciaországot, ok­tóberben pedig Brazíliát ke­resi fel. már hosszabb ideje ismerik egymást, a volt drámaíró el­nök ugyanis ellenzéki korá­ban is sokat mozgott szí­nészkörökben, bár műveit 1968. után a szocialista Csehszlovákiában soha se­hol nem játszották. Veskrno­vá a hetvenes és a nyolcva­nas évek csehszlovák film­művészetének egyik közis­mert csillaga, s az utóbbi években a prágai Vinohrady színház együttesének a tagja. Bensőségesebb kapcsola­tukat az elnöki hivatal tavaly ősszel hozta nyilvánosságra, majd az államfő december eleji súlyos m'űtétjét követő­en - amikor Havel tüdejéből egy másfél centiméteres rá­kos daganatot távolítottak el, kivágva a jobb oldali tüdő mintegy kétharmadát - a hírt hivatalosan is ismételten megerősítették. Havel esküvőjére tíz nap­pal azután került sor, hogy az államfőt hazaengedték a kórházból. Prágai lapértesü­lések szerint egyébként ép­pen Veskrnová volt az, aki az erős dohányos államfőt rávette a kórházi kivizsgálá­sokra, majd a műtétre. Az el­nöki szóvivő szerint Veskr­nová a betegség alatt nagy támasza volt az államfőnek, s minden bizonnyal az lesz a feleség szerepében is. hírek Francia válasz • Bangui (MTI) A bangui kormány ellen fellázadt közép-afrikai kato­nák két harcálláspontját tá­madták vasárnap hajnalban francia helikopterek, vála­szul arra, hogy a Közép-afri­kai Köztársaságban megöl­tek egy francia tisztet és egy altisztet. Az akciót a fővá­rostól nyugatra hajtották végre az AFP helyszíni je­lentése szerint, s a helikopte­rek csak fedélzeti géppuskái­kat használták a bevetés so­rán. A Közép-afrikai Köztár­saságban Franciaország csaknem kétezer katonát ál­lomásoztat, akik a helyi kor­mány késérére megszállva tartják Bangui főbb csomó­pontjait. Borúlátás • Tokió (MTI) A limai terroristák sokkal szigorúbban tudják foglyai­kat ellenőrizni azután, hogy több túszukat elengedték ­közölte Hasimto Rjutaro ja­pán kormányfő, aki borúlátó a perui túszválság kimenete­lét illetően. A japán kor­mányfő, aki a válság miatt elhalasztotta szokásos újévi utazási terveit, a hétvégén adott interjúiban több ízben is aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy a két hete tartó túszválság még feszültebbé válhat. A japán sajtó intenzí­ven foglalkozik azzal, vajon bátor cselekedetet, vagy in­kább ártalmas, vakmerő tet­tet hajtott végre az a „kami­kaze" riporter, a japán hírügynökség fotósa, aki kapcsolatba lépett a terroris­tákkal, s kezdeményezése nemzetközi nyilvánosságot teremtett a számukra. Titkos találkozó • Gáza (MTI) Titkos találkozót tartott Jasszer Arafat palesztin el­nök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a Gáza­övezet és Izrael közötti hatá­rátkelőnél, Ereznél. A meg­beszélés célja az volt, hogy elsimítsák a Hebronnal kap­csolatos nézetkülönbségeket, de konkrét eredmény végül is nem született - idéztek egy név nélkül nyilatkozó palesztin illetékest a világ­hírügynökségek. A titkos randevúról egy palesztin tisztségviselő azután tájé­koztatta az újságírókat, hogy az izraeli rádió felfedte a ta­lálkozó hírét. Meggyőzte...? • Belgrád (MTI) A Dnevni Telegraf című belgrádi lap értesülései sze­rint Slobodan Milosevic szerb elnök meggyőzte Ne­bojsa Csovics belgrádi pol­gármestert, hogy halassza el lemondását, amelyet a fővá­ros első embere szombaton kfvánt bejelenteni. „Csovics szombaton közölte a szerb el­nökkel, hogy csak akkor ma­rad hivatalában, ha az állam­fő elismeri a múlt év novem­berében rendezett szerbiai helyhatósági .választások eredményeit, leváltja azokat a szocialista politikusokat, akik kompromittálták az álla­mi intézményeket, s elhatá­rolja a Szerbiai Szocialista Pártot a Jugoszláv Egyesült Baloldaltól" - írta a Dnevni Telegraf. Milosevics válasza egyelőre nem ismert, s való­színűleg hétfőn, vagy kedden derül ki, hogy a polgármester milyen döntést hozott. A nép válasszon államfőt!" n • Pozsony (MTI) Szlovákiában a hárompár­ti Magyar Koalfció pénteken felhívással fordult az ottani magyar választópolgárok­hoz, hogy aláírásaikkal tá­mogassák az ellenzéki pár­tok január 9-én kezdődő alá­írásgyűjtési akcióját, amely­nek az a célja, hogy Szlová­kiában a jövőben ne a parla­mentben, hanem referendum útján válasszák meg a köz­társaság elnökét. A kezde­ményezésben így immár a Kereszténydemokrata Moz­galom (KDH), a Demokrati­kus Unió (DU), a Demokrata Párt (DS), a Szlovákiai Szo­ciáldemokraták Pártja mel­lett a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom, az Együttélés, és a Magyar Pol­gári Párt is részt vesz. „A je­lenlegi feszült politikai hely­zetben az a veszély fenyeget, hogy bekövetkezik egy elhú­zódó, pozitív eredményeket nem hozó politikai válság, amely csak a hatalmon levő Meciar-kormánynak kedvez­ne" - áll az akció szervező­ihez csatlakozott Magyar Kolfció felhívásában. A három szlovákiai ma­gyar párt alelnökeinek kézje­gyével ellátott dokumentum arra emlékezteti a megszólí­tott választópolgárokat, hogy ha nem népszavazással vá­lasztják meg az államfőt, ak­kor Michal Kovác elnök mandátumának lejárta ­1998. tavasza - után az ál­lamfő által gyakorolt jogkö­röket az alkotmány értelmé­ben a kormány, illetve a kor­mányfő venné át. Hideghullám, áradások • Párizs, Lincoln (AP/MTI) Az utóbbi napok európai hideghullámának legalább 220 halottja volt eddig az AP hírügynökség összegzése szerint. Állítólag az utóbbi tíz évben nem volt ilyen hi­deg az öreg kontinensen, amit a Szibéria felől érkezett hideg léghullám okozott 11 nappal ezelőtt. Úgyanakkor Grönlandon például melegebb volt pénte­ken, mint Európa lenagyobb részén, hiszen a fővárosban, Nuukban plusz egy fokot mértek (egy nappal azelőtt pedig plusz 13-at). A meteo­rológusok jövő hétre egyéb­ként szintén fagyos időt jó­solnak Európának. Több mint százezer em­bernek kellett elhagynia ott­honát áradások következté­ben az Egyesült Államok északnyugati, nyugati ré­szén, ahol már tizenegy nap­ja szüntelenül szakad a hó, illetve az eső. Pénteken a ka­liforniai Yuba városából öt­venezer lakost kellett kitele­píteni, mert a megduzzadt Feather folyó áttört egy gátat - jelentette az AP. Helikopterekkel juttatták biztonságba azt a mintegy 2 ezer 200 embert, akik áradás és sárcsuszamlások miatt há­rom napja nem tudtak kijutni a Yosemite nemzeti parkból. Földcsuszamlások torlaszol­ják el az utakat az elemi csa­pástól sújtott terület más ré­szein is. Egy időre megközelíthe­tetlenné vált pénteken a kali­forniai tengerparton a Diablo Canyon atomerőmű is, de estére megtisztították az oda vezető utat. Az elemi csapás következtében tizenketten vesztették életüket az utóbbi napokban Washington állam területén és ketten Kaliforni­ában. A pápa útjai Megszegik... • New York (MTI) Az ENSZ újabb hat hó­nappal meg kívánja hosszab­bítani a Prevlaka-fészigeten szolgáló megfigyelőinek mandátumát. Jelentésében az ENSZ úgy ítéli meg: még mindig megvan a potenciális veszélye annak, hogy kato­nai összetűzésbe bonyolódik a Dubrovniktói délre fekvő terület kapcsán Horvátor­szág és Jugoszlávia. A Pervlaka-fésziget na­gyobb részét a horvátok bir­tokolják, de arra Belgrád is igényt formál, mert innen le­het ellenőrizni a Kotori-öböl bejáratát, a jugoszláv hadif­lotta egyetlen mélyvízi kikö­tőjét. A prevlakai ENSZ­megfigyelők mandátuma ja­nuár 15-én jár le. A Biztonsági Tanácsnak készült jelentés - amelyet még a leköszönt ENSZ-főtit­kár, Butrosz Gáli készített elő - hangsúlyozza, hogy a félsziget demilitarizálásáról kötött megállapodást mind­két fél folyamatosan meg­szegi, s nem vesznek tudo­mást az itt tevékenykedő nemzetközi megfigyelőkről. Csapatkivonás

Next

/
Oldalképek
Tartalom