Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

SZERDA, 1997. JAN. 29. BELFÖLD 3 1 röviden A bortermelők kiállnak az útra • Kiskörös (MTI) Közúti blokádra készül­nek a gazdák a kiskőrösi borvidéken az adózással, il­letve társadalombiztosítás­sal kapcsolatos, főként a kistermelőket sújtó változá­sok miatt. Kiskőrösön meg­alakították azt a szervezőbi­zottságot, amely egyrészt petíció megfogalmazására, másrészt a demonstráció előkészítésére hivatott - tá­jékoztatta a sajtót Kósa Gyula, a kiskőrösi szőlő- és bortermelő egyesület elnö­ke. A gazdák azt kifogásol­ják, hogy az új rendelkezé­sek szerint az őstermelőket megillető kedvezmények csak a szőlőre vonatkoznak. Aki a termést feldolgozza ­tehát a szőlőből mustot vagy bort készít - az már mezőgazdasági vállalkozó­nak minősül. A rendelkezés főként az 1-2 hektáros ültet­vénytulajdonosokat érinti hátrányosan. Szét­szabdalják? • Ózd (MTI) Az elmúlt esztendő vé­gén előbb Farkaslyuk, majd Hódoscsépány-Somsály te­lepülések lakossága népsza­vazáson nyilvánította ki vá­lási szándékát az anyaváros­tól, Ózdtól. Ózd lélekszáma összesen több mint 47 ezer. A három település lakossá­ga azért voksolt az önálló­ságra, mert vélekedésük szerint úgy eredményeseb­ben tudnak gazdálkodni. A város önkormányzati képvi­selőtestülete ülésén több mint félnapos vita után fog­lalt állást az üggyel kapcso­latban, ugyanis a testületnek felterjesztési kötelezettsége van a köztársasági elnök­höz, aki az elválásról a vég­ső szót kimondja. Farkas­lyuk esetében a testület jogi kifogást nem tudott emelni, azonban Hódoscsépány­Somsály esetében panasszal fordultak az Alkotmánybí­rósághoz, ugyanis egy ko­rábbi népszavazáskor Hó­doscsépány maradni akart, most pedig - hangzott el a közgyűlésen - az együttes voksoláskor a kisebbik tele­pülésrész, Somsály kény­szerítette rá a közös válási akaratot a nagyobbra, Hó­doscsépányra is. Tehát mie­lőtt felterjesztéssel élnek, megváiják az Alkotmánybí­róság állásfoglalását. Vadhús­export • Zalaegerszeg (MTI) Zala megyében egyetlen kisvállalat, a zalaegerszegi Vadhűtőház Kft. foglalko­zik vadhúsfeldolgozással és -értékesítéssel. Az erős pia­ci verseny ellenére a tavaly felvásárolt 350 tonna lőtt nagyvadból 210 tonnányi kiváló minőségű tőkehús, il­letve vákuumfóliás csoma­golású húsárut exportáltak. Kivitelüknek csaknem fele gímszarvas, a többi őz és vaddisznó volt. Az árbevé­tel 240 millió forint. A két év óta működő, fele-fele arányban magyar-osztrák tulajdonú társaság tőkeeme­lésre fordította eddigi nyere­ségét. Korszerű vágó- és hű­tőüzemüket a jövőben új, gasztrofol ételeket előállító egységgel bővítik, mintegy 20 millió forintos ráfordítás­sal. Alkotmány-előkészítés, bizottsági ülés után Még van remény • Budapest (MTI) A bizottság koalíciós képviselőiben felvetődött a kérdés, vajon van-e garancia arra, hogy a Kisgazdapárt, a Keresz­ténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum, amelyek az alap­törvény koncepcióját nem szavazták meg, tá­mogatják-e a későbbiek­ben az alkotmány nor­maszövegét - nyilatkozta tegnap Gál Zoltán, a tör­vényhozás alkotmánye­lókészitö bizottságának ülését követően. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a tanácskozáson a kisgazdák továbbra is külön­állásukat hangsúlyozták, azonban mindhárom párt je­lezte, hogy a továbbiakban is részt kíván venni az alkot­mányozásban. Gál Zoltán felkérte a kor­mányt, az Országgyűlés frakcióit, az állami szerve­ket, az egyetemek, illetve fő­iskolák jogi karait, hogy írásban nyilvánítsanak véle­ményt az alaptörvény irány­elveiről. Az alkotmányelő­készltő bizottság titkársága ezen észrevételeket beépíti a normaszövegbe és a testület február 20-án kezd tárgyalni a dokumentumról. Gál Zol­tán szerint még mindig van remény arra, hogy a testület az eredeti terveknek megfe­lelően március 31-ig a parla­B# jSi l Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke, Bruszel László MSZP-s képviselő és Dombach Alajos, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke az alkotmány­előkészítő bizottság ülésének szünetében. (MTI Telefotó) ment elé terjeszti a norma­szöveget. Mint ismeretes, a koalíció részéről korábban többször is kinyilvánították, amennyiben nem születik megegyezés a normaszöveg­ről, akkor nem célszerű az alkotmányozási moratórium további fenntartása. • Az alkotmányozás nem kizárólag a pártok ügye. Va­lóban demokratikus alaptör­vény csak akkor születhet, ha annak kidolgozásában szerepet kapnak a civil társa­dalom képviselői is. Ezt az Alkotmányelőkészltő Társa­dalmi Bizottság szóvivői ­Havas Miklós, Kemény László és Kiss Sándor ­hangsúlyozták keddi buda­pesti sajtótájékoztatójukon. Rámutattak: az Ország­gyűlés úgy fogadta el az új alkotmány koncepcióját, hogy még a parlamenti pár­tok között sem sikerült ki­alakítani a szükséges kon­szenzust. A mintegy 40 szer­vezetet tömörítő társadalmi bizottság képviselői tovább­ra is előzetes népszavazás kiírását szorgalmazzák az alaptörvény sarkalatos kér­déseiről, Így a köztársasági elnök választásának módjá­ról, a parlament második ka­marájának létrehozásáról, il­letve a szociális jogok alap­jogként való meghatározásá­ról. Elmondták, hogy az al­kotmány elutasítására szólí­tanák fel a választókat, ha azt a parlament csak egy utólagos népszavazással kí­vánná megerősíttetni. Ugyanakkor ismét felaján­lották szakértőik közremű­ködését az új alaptörvény normaszövegének kidolgo­zásában, noha - eddigi ta­pasztalataikra hivatkozva - a társadalmi szervezetek és a parlamenti pártok kapcsola­tát „egyoldalú szerelemként" jellemezték. A hagyományőrző MÁV • DM/DV-információ A Magyar Államvasutak­nál az elmúlt év a jubileu­mok esztendeje volt. A hon­foglalás 1100. évfordulója, a magyar vasút 150 éve és az alföld-fiumei vasút átadásá­nak 125. évfordulója meg­annyi lehetőséget adott a megemlékezésre, a vasutas hagyományok ápolására, áz elődök alkotásainak bemuta­tására. A MÁV Rt. szegedi üzletigazgatósága területén 1996-ban 18 különféle ren­dezvényt tartottak, s ezek egy része nemcsak helyi, ha­nem országos esemény volt. A kisvasúti járműskan­zen megnyitása, a Közéleti Kávéházi bemutatkozás Sze­geden, a különféle kiállítá­sok, a szakmai bemutatók, a mozdonynévadás, az emlék­táblák avatása, az alföld-fiu­mei vasút 125 éves évfordu­lójával kapcsolatos rendez­vénysorozat nemcsak vasu­tasoknak, hanem a szimpati­záns és érdeklődő közönség­nek is szép élményt, egyben emléket is jelentett. A jubileumi év rendezvé­nyeinek előkészítésében, le­bonyolításában közreműködő vasutasoknak, önkormányza­tok és kulturális intézmények vezetőinek, munkatársainak tegnap délután Szegeden, a MÁV Oktatási Központjában tartott bensőséges ünnepsé­gen köszönte meg Tóth Imre, a MÁV Rt. igazgatója. Az ünnepségen dr. Szalay István szegedi polgármester elisme­rően szólt a vasutasok hagyo­mánytisztelő tevékenységé­ről. e Az OTP lakásépítési támogatása Fiktív szerződések • Budapest (MTI) Az előírások szigorítása ellenére is több mint 26 mil­liárd forintnyi lakásépítési támogatást igényeltek az OTP-től 1996-ban. Az összeget 22 ezer 200 új in­gatlan építéséhez használták fel. Tavalyelőtt még 32 ezer 500 olyan lakást építettek, melyhez az állam lakásépíté­si támogatást nyújtott, 36 milliárd forintot meghaladó mértékben - mondta el Mar­tin András, az OTP Bank Rt. osztályvezetője. • A korábban szociálpoliti­kai kedvezménynek nevezett támogatás igénybevételével épített ingatlanokat - tavaly óta - 5 évig nem lehet érté­kesíteni, mivel ezekre az ál­lam jegyeztet be ötéves jel­zálogjogot. Az ingatlanok adás-vételének korlátozását az tette szükségessé, hogy a két éve vonzó mértékben megemelt támogatásmeg­szerzéséért számtalan fiktív szerződést kötöttek, hogy tá­mogatásra nem jogosultak is hozzájuthassanak a kedvez­ményhez. Mivel ezeket a visszaéléseket nehéz bizo­nyítani, az illetékesek in­kább a lakások forgalmazá­sának korlátozása mellett döntöttek. A szigorítás ellené­re is vonzó azonban a lehe­tőség, hiszen 3 gyermek után új lakás építéséhez összesen 2 millió 200 ezer forintot le­het igényelni. A vissza nem térítendő támogatás magas mértéke az egyik oka annak, hogy az OTP-nél jelentősen csökkent az igény 1995. és 1996. között a lakásvásárlá­sához és építéséhez igényelt hitelek iránt. e Fidesz: a titkos tárgyalások parlamenti határozatot sértenek Bösdöngölö „rókatánc" • Budapest (MTI) A parlament öt ellen­zéki pártja közösen szó­lítja fel a kabinetet, hogy a Hágai Nemzetközi Bí­róság döntése előtt ne folytasson további titkos tárgyalásokat a szlovák féllel Bős-Nagymaros ügyében - jelentették be a Fidesz, az MDF, az MDNP, a KDNP és a Füg­getlen Kisgazdapárt kö­zös sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki pártok köve­telik azt is, hogy az ed­dig már lezajlott tárgya­lások jegyzőkönyveibe minden parlamenti kép­viselő betekinthessen. Csépé Béla (KDNP) arra mutatott rá, hogy minimális követelmény volna a parla­menti képviselők tájékoztatá­sa az egyezkedések jegyző­könyveiről. A titkos tárgyalá­sokat a honatya a vízlépcső ellen hosszú ideje tiltakozó mozgalmak arculcsapásának minősttette. Botrányosnak nevezte a kisgazda Győriványi Sándor azt, hogy az MSZP egyszerű­en átlép a kormányprogram­ban deklarált környezetvédel­mi célokon. Az FKGP, mint mondta, követeli, hogy csak a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése után folytassa Ma­gyarország a tárgyalásokat Szlovákiával Bős-Nagyma­ros ügyében. Bogárdi Zoltán (MDF) azt mondta, hogy a kisebbik koa­líciós partner sajátos „róka­táncba" kezdett. Az SZDSZ egyszerűen úgy tesz - tette hozzá - mintha a kormány ellenzéke lenne Bős-Nagy­marost tekintve, miközben folyamatosan hangoztatja ki­tartását a koalíció fennmara­dása mellett. Az MDNP képviselője, Szabad György arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet nyugodtan kezdeményezhet­né a parlament zárt ülését Bős-Nagymarossal kapcso­latban. Leszögezte, hogy erre az előző ciklusban is volt precedens. Szabad György arra is rámutatott, hogy a kormányzat a titkos tárgyalá­sokkal egy érvényben lévő országgyűlési határozatot sért meg. - Az utolsó inkriminált találkozóra információink szerint január 8-án került sor - mondta Illés Zoltán, a Fi­desz - Magyar Polgári Párt alelnöke. Elsorolta azt is, hogy kik voltak a tárgyalóde­legáció tagjai magyar részről, így megemlítette Göbölyös Gábornak, a Miniszterelnöki Hivatal egykori tanácsadójá­nak, Taba Lajos volt pozso­nyi konzulnak, Prandler Ár­pád nemzetközi jogásznak és Jakus Györgynek, az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetőjének a nevét. Illés Zoltán felkérte a szabadde­mokrata Lotz Károly közle­kedési, hírközlési és vízügyi minisztert, hogy Jakus György személyével kapcso­latban, mint felettese járjon el, és vonja le a megfelelő konzekvenciákat. A Fidesz alelnöke szerint ugyanis Ja­kus György köteles lett volna tájékoztatni a tárgyalásokról Lotz Károlyt. jegyzet Kormánybakik \/fár most nyer vagy bukik néhány tucat milliárdot 1Y1 a kölségvetés azáltal, hogy az elvetélt bokrosi kí­sérlet után januártól mégiscsak megváltoztatták a honi tébéztetési szabályokat? A becslések meglehetősen el­térnek egymástól. Simsa Péter, az Egészségbiztosítási önkormányzat alelnöke azt állítja, hogy az új szabályok jóvoltából akár 200-300 milliárddal is elmaradhatnak az idei tb­bevételek a tervezett 1100 milliárdtól. Mivel hogy sze­rinte a közteherviselés kiterjesztését megcélzó szándék legföljebb azt érte el, hogy vállalkozók tízezreit kénysze­rítette vissza a fehér gazdaságból illetve a szürkegazda­ság pereméről a szürke-, illetve a feketegazdaságba, és mindemellett áttekinthetetlen és kezelhetetlen tb-rend­szert hozott létre. A Pénzügyminisztérium illetékesei szerint viszont Simsa Péter véleménye nem egyéb de­magógiánál, amit semmiféle tény nem támaszt alá. Az azonban így is köztudott, hogy amíg az Alkotmánybíró­ság már foglalkozik az érdekképviseletek beadványai­val, a tb szervei és a PM illetékesei is azon törik a fejü­ket, hogy a szinte még be sem vezetett rendszert hogyan lehetne egyszerűsíteni. Lévén, hogy a jelenlegi jogsza­bálydzsungel kezeihetetlennek látszik. Azaz szinte minden érintett máris változtatni és javíta­ni akar egy, még szinte életbe sem lépett jogszabályrend­szeren, ami örömteli dolog is lehetne. Csakhogy nem az, mert végül is totális jogbizonytalanságot teremt. Mert a fizetésre kötelezetteknek január végén fogalmuk sincs, hogy milyen szabályokkal kell számolniuk, mondjuk, marciusra. És már ez is elképesztő kiszámíthatatlanságot és károkat okoz a gazdaságban és a vállalkozói-vállalko­zási stratégiákban. Ráadásul még a márciusra beálló helyzet sem lesz föltehetően az „igazi", mert a PM kiszi­várgott „egyszerűsítési" ötletei újabb alkotmányossági aggályokat vetnek föl, amikről jó esetben majd májusban születhet alkotmánybírósági döntés. Azaz a fizetésre köte­lezettek majd félév tájékán fogják megtudni, hogyan kel­lett volna kezdeniük az évet. (Az esetleges visszatérítési igények és perek tíz- és százezreiről, no meg ezek költség­vonzatairól nem is szólva!) Szóval, jókora kormányzati (és törvényhozási) baki­sorozat tehetetleníti és lehetetleníti el éppen most a gaz­daságot. Mondhatnánk: tévedni emberi dolog. Valóban az, csak hát kormányzati szinten azért az ilyesminek általá­ban nagy ára van. Például senki nem tudja megmonda­ni, mibe is fog kerülni Magyarországnak az Antall-kor­mány 1992-es balfogása, amikor is a WTO-val (Keres­kedelmi Világszervezet) dollár helyett forintban kötöt­ték meg az illetékes urak a mezőgazdasági exporttámo­gatási limitekről szóló szerződést, elfeledkezvén az inflációról, aminek következtében most teljes joggal fel­jelentettek bennünket, s aminek eredményeképpen a '97-re szánt 30-31 milliárd forintos - nagyon is szűkös - exporttámogatási keret is messze meghaladja a WTO által engedélyezettet. Vagy a díjköteles autópályák ügye, amelyekben máig nem tudni, Schamschula vagy Lotz úr csinált-e elké­pesztő sületlenséget, az viszont tény, hogy a kamiono­sok blokádra, a lehetséges autópályaépítők pedig a ma­gyar piacról való kivonulásra készülnek. A polgár meg legföljebb kétségbeesetten nézi, mi is történik körülötte. A lának is négy lába van, mégis megbotlik - tartja a tévedéseket mentegető mondás. Rendben: az em­ber, a polgár tévedhet. (És az általában sokba is kerül neki!) Kormányok viszont ekkorákat aligha tévedhetné­nek. Ugyanis az végképp sokba szokott kerülni. És a ce­chet nekünk kell állnunk. LINDAB márkakereskedés Sík, trapéz, cserepes lemezek, csatornák gyári áron MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. NIKECELL, ISOLITH, TEL HŐSZIGETELŐK Tel.: 02/311-0V2 A Caola eladta Gabit és a Bipet • Budapest (MTI) A Caola Rt. több hagyo­mányos termékét - így a Bip, a Gabi, a Caomilla csa­ládot - eladta az Unilever Magyarország Kft.-nek ­jelentették be a két cég kö­zös sajtótájékoztatóján. A megállapodás csak a ver­senyhivatal állásfoglalását követően lép életbe, bár mindkét fél szerint megfe­lel mind a hazai, mind az európai versenytörvények­nek. Az Unilever egyszeri vé­telárért jutott a termékek­hez, amelyeket azonban a jövőben is a Caola gyárai­ban állítanak elő, s a koráb­bi márkanéven, a megszo­kott áron jutnak el a fo­gyasztókhoz. A megállapodás nyomán a Caola az Unilever egyik legjelentősebb kelet-közép­európai gyártó, kutató és fejlesztő bázisa lesz, miköz­ben a cég megőrzi tulajdo­nosi függetlenségét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom