Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JAN. 23. A VÁROS 5 • „Csak" az iskola maradt ki Jár-e az öt százalék? Február 13-án kerül ismét közgyűlés elé a közoktatási intézmények törvény által biztosított, tavaly szeptember óta húzódó kétszer öt százalékos órakeretbóvitésének ügye. A törvényszöveg pontatlansága miatt vitákat kiváltó többletórákból az iskolákban a tehetséggondozásra és az osztályfőnöki tevékenységre adhatnának keretet. A tavaly módosított közoktatási törvény kimondta, hogy az oktató és nevelő intézmények bizonyos célok érdekében 5-5 százalék órakeretbővítést kapnak, ám a törvény szövegéből nem vált világossá, hogy a kétszer öt százalék kötelezően jár-e. A törvény szerint 5 százaléknyi többletóra járhat a tehetséggondozásért és az egyéni felzárkóztatási tevékenységért, valamint másik 5 százalékos plusz órakeretből lehet órakedvezményt biztosítani például az osztályfőnöki tevékenységhez. A törvényi rendelkezés bevezetésének kötelező voltáról hosszú ideje folyik Szegeden a vita. A december 19-i közgyűlés hosszas értelmezési vita után arra utasította a közoktatási irodát, hogy a költségvetési törvény módosítása fényében a február 13-i, a város költségvetésével foglalkozó közgyűlés elé teijessze be az 5+5 százalék városi bevezelésének költségeit. A közoklatási iroda a törvényszöveget előterjesztő Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól is állásfoglalást kért, és azt a választ kapta, hogy az 5+5 százaléknak kötelezően keK járnia. Időközben megjelent a költségvetési törvény módosítása is, amely nem döntötte el teljesen a kérdést. Pontosította ugyan, hogy az 5 százalékos órakeretbővítés kötelező, de az oktató-nevelő intézménytípusok felsorolásából kifelejtette az iskolát(l). Szigeti Károly közoktatási irodavezető álláspontja szerint a tehetséggondozásra fordítható 5 százalék nem kötelező, hiszen a törvény szövegében feltételes mód szerepel, az osztályfőnöki és munkaközösségvezetői tevékenységért járó órakeretbővítés azonban (ha a törvényszöveget kiigazítják) kötelezővé válik. Az irodavezető úgy véli, ez utóbbi bevezetésével szeptemberig várni kellene, hogy a plusz órák beillesztése ne borítsa fel az iskolák tantárgyfelosztását. Az iskolákban kifogásolják, hogy az önkormányzat egyes körei a törvényalkotói szándékot figyelmen kívül hagyva, a törvény megfogalmazási hibáit kihasználva hátráltatják az órakeretbővítés elfogadását. A pontatlan törvényfogalmazás és az önkormányzat álláspontja miatt sok iskolában az osztályfőnökök körülbelül havi kétezer forintnyi illetménytől esnek el, annak ellenére, hogy a törvény szellemében ez már járna nekik. Az 5 százalék ügyét a közgyűlési döntésig a KIÉT érdekegyeztető tanácsa is megtárgyalja. S. P. S. Kávéházi est • Munkatársunktól Jelentős személyiség lesz a vendége január 27-én este a Közéleti Kávéháznak. Greguss professzort sokan ismerték Szegeden, tisztelték tudományos eredményeiért. Most a fiával lesz alkalmunk találkozni a kávéház vendégeinek, aki nem kevésbé híres és szines egyéniség. Az est címe: PALoramikus képalkotás és művészet egy információelmélet tükrében. Az előadó ennek kapcsán jelmintafeldolgozási kérdésekről, azoknak biológiai, esztétikai illetve pszichofizikai vonatkozásairól beszél majd. Vagyis a tudomány és a művészetek kapcsolatáról lesz szó. Szeretettel váija az érdeklődőket az est házigazdája: dr. Veress Sándor. Hirdetmény A szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara NYÍLT NAPOT TART középiskolások számára, melynek keretében táj£k(££tatás4 adunk a karon való továbbtanulási lehetőségekről és a karon folyó oktatásról. Időpont: 1997. január 30., csütörtök, 11 óra A gyülekezés helye: Szeged, Rerrich Béla tér 1. (Béke-épület), Kiss Árpád-tanterem Autásbál NEMCSAK AUTÓSOKNAKI Február l-jén a Hungária Szállóban Asztalfoglalás: Autóklub, Szeged, Kossuth L. sgt. 112., Bartók tér 6. Telefon: 627489-085, 62312-133. 2737/7 • Önkényesek ígéretekkel tele a panel! Hol húzza meg magát a három gyereket neveIá házaspár, ha nem képes segíteni a fiatalok otthonteremtését se a férj, se a feleség családja?! Mit tegyen a nagycsalád, most, mikor adott a szocialista többségű kormány és városi közgyűlés, a választások idején szapora és szociális érzékenységet sejtető ígéret?! Élni és lakni muszáj! De hogyan? P. S. és családjának szegedi lakásharca nem irigylésre méltó minta. Drámai jelenet: két családanya néz farkasszemet egy lerobbant panellakás ajtajánál. Az egyik belülről fogja az ajtókilincset, mögötte három apró gyerek. Úgy nyitott ajtót, hogy hónapok óta abban a tudatban él, bármikor megjelenhet a végrehajtó, s kilakoltatják. Tudja, sőt, maga jelentette a Torony alatt: föltörték, önkényesen foglalták el az önkormányzati lakást... A másik asszony a küszöböt még nem lépte át, de úgy kukkant befelé, mint aki a jogosan kiböjtölt, saját otthon helyét kóstálja. Hiszen kezében ott a papír: több év várakozás után nekik, a kétgyerekes házaspárnak utalta ki az önkormányzat azt a tizedeik emeleti panellakást. A pillanat feszültségét oldja a tétova mosollyal jelzett felismerés: lehetetlen helyzetbe kerültek. A két asszony szóbaelegyedik. Aztán nem győznek elnézést kérni egymástól. Kevés a lakás, sok az önkormányzati bérlakásra szoruló. Mert hát: ilyen az élet! P. S. a kilencvenes évek elején munkát talált Szegeden, az egyik önkormányzati cégnél. A feleség pedig örült, hogy Bács-Kiskun megyéből végre visszatérhet szülővárosába. Albérletből albérletbe vándoroltak. Amikor a harmadik gyerekkel volt várandós az asszony, akkor végképp útilaput köthettek a talpukra. Nem volt mit tenni: az asszony, nagy pocakkal, elment a Torony alá, hogy segítséget kérjen. A válasz: nincs üres lakás. Ő erősködött: ismerősüktől hallották, régen üres az egyik tízesben, a legfölső emeleten egy lakás. Vállrándításszerű reakcióra emlékszik: „Hát akkor foglalják el!" Erre tényleg odamentek, föltörték annak a lakásnak az ajtaját, s beköltöztek a két gyerekkel, mert a harmadikat, a néhány napos Innen már kiköltöztették az önkényes lakásfoglalókat. (Fotó: Miskolczi Róbert) csecsemőt „haza" kellett vinni valahova! - Nem csoda, hogy nem kellett senkinek a penészes falú szoba, a lepotyogott csempéjú fürdőszoba, az előszoba, ahol a beépített szekrényben az előző bérlő tüzet rakott - emlékszik a fiatalasszony. - Amikor beköltöztünk, főzelékmaradékot kel-t lett levakarnom az ajtókról. Ha esett az eső, másfél vödör vizet is összegyűjtöttem, mert ömlött a vlz, az ablakok szigetelése annyira rossz. •• Amire a férjem fizetéséből futotta, azt fölújltottuk. A harmadik kicsi születése után, '94 augusztusában az asszony bement a polgármesteri hivatalba, hogy bejelentse: beköltöztek az egyik önkormányzati lakásba, de fizetik a lakbért és minden egyebet. Meg is vennék, föl is újítanák a lerobbant kéglit, mert a férjnek adna kölcsönt a vállalata. - Az ügyintéző nő a szemembe vágta: aki nem tud anyagi biztonságot teremteni a családjának, az ne szüljön gyereket... Az asszony könnyeivel küszködve meséli: azóta komoly műtéten esett át. Ami igazolta: egészségügyi okból sem vetethette volna el a gyereket... A kicsiket szeretetben, gondosan nevelik. A legnagyobb jó tanuló, a középső gyógyulófélben van, a tüdeje beteg, a kicsi most kóstolgatja a bölcsit... - Nem szeretjük mi ezt az „önkényes" státuszt. Már mindenhol és mindenkinél jártam, hogy ezt elmondjam, s változtassak a helyzetünkön. A jelenlegi polgármester meg is ígérte, hogy nem küldik ránk a végrehajtót. A cédula a bizonyíték, hogy ott jártam - hivatkozik a '95-ös februári, polgármesteri fogadóórára belépőt jelentő, sorszámozott cetlire, s a cédulára firkantott emlékeztetőre P. S-né. Dr. Szoboszlay Dalma ügyvédnő baráti alapon elvállalta a nagycsalád jogi képviseletét, mivel úgy gondolja, ügyfelei jóhiszeműek, kényszerhelyzetben törtek föl egy lakást, melyet aztóta sajátjukként laknak, vagyis terheit fizetik, hozzákezdtek felújításához. - A megyei bíróság, vagyis a másodfok után, '95 július 31-én ment el a levél dr. Szalay polgármesternek, hogy az összes körülményt, az ügyfelemmel való személyes találkozáson tett ígéretét figyelembe véve a polgármesteri hivatal ne foganatosítsa a kilakoltatást, a végrehajtási eljárást. Válasz nem érkezett mondja az ügyvédnő -, ellenben megjött az értesítés: a végrehajtó 1997. február 3án, ha kell, erővel is, de az utcára teszi a házaspárt, a három gyerekkel együtt. A legjobb szándékú ügyintézőt is köti a paragrafus. Márpedig az önkényes lakásfoglalókkal szemben nagyon szigorú a helyi lakásrendelet. Az önkormányzati lakásba erőszakkal behatoló fölszólításra, vagy ha ez nem megy, bírósági végzésre köteles elhagyni a kéglit, elhelyezési igény nélkül. Az az „önkényes", akivel szemben bírósághoz kellett fordulni, nem adhat be lakásigénylést se. Szegeden körülbelül 80 lakásban élnek „önkényesek" - tudtuk meg dr. Tóth Edit főtanácsostól. A polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodája'lakás és helyiséggazdálkodási csoportjának szakértője szerint az „önkényesek" többsége nem dolgozik, családi pótlékból és segélyekből él. A bírósági eljárás hosszú, s végén ott a végrehajtó. Egyegy kilakoltatási akció minimum 32 ezer forintjába kerül a városnak. Ám számos esetben előfordult, hogy a „hatóság" távozása után az önkényes ismét föltöri a lakást, s a folyamat indul elölről. P. S. és családja esete nem „átlagos". De ők sem menekültek a lakásrendelet rejtette csapdáktól. A „méltányosság" mint kiskapu ugyanis hivatalosan nem létezik. - Legalább valami ideiglenes elhelyezést adjon az önkormányzat, vagy egy lakást, akár lerobbantat is, amit megvehetnénk abból a kölcsönből, amit a férjemnek adna a vállalata! Kihez forduljon az, akinek a szülei nem tudnak anyagilag segíteni a lakásvásárláskor?! Szocialista többségű kormány és önkormányzat van, vagy nem?! - kérdezi a kétségbeesett asszony. A helyi jogszabályt nem oly rég úgy módosították, hogy egy lakást az „önkényessel" együtt is kiutalhatnak. így aztán a lakáselosztási rendszerbe az ököljog is beléphet: a kiutaló határozatot a kezében lebegtetőre bízatik, hogy elbánjon és megszabaduljon a lakását bitorló „önkényestől". A feszültség óriási, hiszen Szegeden a szociális okból bérlakásra várók száma 600, mlg az évente kiutalható lakásoké csupán 40. A szegedi lakásfrontra igaz: sok az eszkimó, kevés a fóka. Újszászi Ilona Ma: közgyűlés • Munkatársunktól Szeged önkormányzati képviselő-testülete, a városi közgyűlés idei első ülése ma 9 órakor kezdődik, a városháza dísztermében. A képviselők Újszeged egy részének - a Thököly-Traktor utca-Makai út-Szőregi út környékének részletes rendezési tervéről döntenek. A helyi iparűzési adóról szóló, ősszel hozott rendelet „korrigálása" egy képviselő javaslatára kerül terítékre. Téma lesz az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítása is. A vagyoni ügyek között döntenek - többek között - az önkormányzatot megillető Dégáz részvényekről. A közgyűlés meghatározza a pedagógus álláshelyek számát, dönt két iskola új nevéről. Körvonalazódik majd a közgyűlés első félévi munkaterve is. Zárt ülésen lesz szó a Százszorszép Gyermekház igazgatójának vezetői megbízásáról, s az Árpád Nevelőotthon vezetőjének munkájával foglalkozó fegyelmi tanácsról. Kiállítás a színházban • Munkatársunktál Pénteken délután 5 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban Szikora János művészeti igazgató nyitja meg Lázár Pál festőművész kiállítását. Az 1940-ben született Lázár Pál a szegedi tanárképző főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Festményei eljutottak Európa szinte minden országába, valamint Japánba, Kanadába, Ausztráliába és az Egyesült Államokba. A színházbéli tárlata a tizenhetedik önálló kiállítása. Lázár Pál - aki jelenleg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz és Művészettörténet Tanszékén tanít - tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a szegedi Szög-Art Művészeti Egyesületnek. Kiállítását - az előadások előtti egy órában-február 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Gombfoci • DM-információ Szombaton délelőtt 9 órától 12 óráig gombfocibajnokságot rendeznek a Százszorszép Gyermekházban. Az általános és középiskolás diákok fél 9-től 9-ig adhatják le nevezéseiket a helyszínen. Mindenki vigye magával a saját csapatát. • Fogyasztóvédelmi mérleg: a kereskedő nem tanul Eszed, nem eszed - fizeted A szolgáltatók, kereskedők, vendéglátósok évról évre ugyanazokat a típushibákat követik el a fogyasztók kárára, a fogyasztóvédelem évról évre ugyanazokért a szabálysértésekért bírságolja meg őket - értékeli az elmúlt esztendőt Pálkúti Istvánné, a Csongrád megyei felügyelőség vezetője. Vagyis tavaly ugyanazokkal a módszerekkel károsítottak meg bennünket, amelyekkel az elözö években. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések egyik legfontosabb területe az élelmiszer-kereskedelem. Itt a fogyaszthatósági idő be nem tartása a leggyakoribb szabálysértési vétség. A fogyasztóvédelmisek szinte minden ellenőrzés során találnak lejárt határidejű terméket, igaz, csak kisebb mennyiségben. A törvény által előírt út az lenne, hogy a kereskedő hatóságilag bevizsgáltatja a lejárt terméket, és a hatóság engedélyezi a fogyaszthatóság meghosszabbítását. Ez az eljárás viszont költséges, így a kereskedők inkább szemet húnynak a lejárati idő felett, vagy egyszerűen kidobják a terméket. Szintén élelmiszerkereskedelmi alaphiba - és szabálysértési vétség - az árak nem egyértelmű feltüntetése. Gyakori az árdrágítás is. Ennek tipikus módja az, amikor a termék csomagolóanyagának tömegét is beleszámolják a kilónkénti árba. Ilyenkor műanyag tálcát, fóliát adnak el a vevőnek paradicsom vagy szalámi egységáron. Jó hír viszont, hogy a múlt év végi, nagy port felvert tejipari ellenőrzés során a megyei vállalatok termékeit kifogástalannak találta a felügyelőség. A Csongrád megyei vevőket tehát csak a másutt készült tejföllel, tejjel csapták be. A ruházati kereskedelemben a minőségi kifogások szabálytalan intézésével károsítják a leggyakrabban a vásárlót. A reklamációk intézésének ugyanis megvan a kötelező forgatókönyve. Ha vita merül fel, a kereskedőnek kötelessége a terméket azonnal a szakhatósághoz küldeni minőségi vizsgálatra. Gyártási hiba esetén i kereskedő, a helytelen kezelésből adódó károsodás esetén pedig a vevő fizeti ennek költségét. A minőségi vizsgálat kezdeményezése helyett a kereskedők gyakran visszaélnek azzal, hogy a vevők nem ismerik a saját jogaikat. Ugyanez a helyzet az áru cseréjével vagy a vételár visszaadásával is: a vásárlók általában nem tudják, mikor melyikhez van joguk. A közüzemi szolgáltatások terén kedvezőek voltak a felügyelőség tapasztalatai; a szolgáltatók minden esetben rögzítették és kivizsgálták a fogyasztói kifogásokat. Érdekes - bár nem jogszabályba ütköző - jelenséget észleltek az ellenőrök a taxisok vizsgálata során. Ötször tették meg ugyanazt az utat öt különböző kocsival - öt különböző áron. Az árképzés szabad, vagyis a tapasztaltak nem minősülnek szabálysértésnek. Az viszont igen, ha a taxis nem ad nyugtát, nem tünteti fel a tarifákat az első és a hátsó ülésnél is, vagy - erre is volt példa - nem rendelkezik a taxizáshoz szükséges pályaalkalmassági igazolással. A vendéglátás a fogyasztóvédelem állatorvosi lova. Az élelmiszer-egészségügyi szabálysértéstől a hamis mérésen át az árdrágításig mindenféle hibára akad példa bőven. Az alsóbb kategóriájú vendéglátóipari egységekre jellemző, hogy rendszeresen hígttják a szeszt és nem tüntetik fel az árakat. De a felsőbb osztályú éttermekben is előfordul, hogy a kenyér árát mindenképpen felszámolják, ha fogyasztott a vevő, ha nem. A fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai arra kérik a vásárlókat, tájékozódjanak saját jogaikról, használják a vásárlók könyvét és forduljanak a felügyelőséghez tanácsért, segítségért. Csak így érhető el ugyanis, hogy felgyorsuljon az a tisztulási folyamat, melynek eredményeképp csak az arra érdemes kereskedők és szolgáltatók maradjanak a piacon. A harmincezer forintos szabálysértési bírság aligha elégséges visszatartó erő. Kaczar Gabriella