Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

PÉNTEK, 1997. JAN. 17. HAZAI TÜKÖR 7 Ez már Svájr A tyánk fia-hazánk fia elindult egyszer a nagyvilág­ba. Fáradt volt, álmos volt, reggeltől estig csak gurult, de fölvillanyozódott, amikor földerengett előtte valami kis bódé. Megátalkodott kötelességtudatból gyűjtötte a pöcsétet minden határon, ki is szállt a ko­csijából, hogy beüttessen egyet itt is. Keleti útjairól maradt benne annyi tapasztalás, az a jó, ha minden lépéséről van dokument. Az álmosság vissza se jött a szemébe, úgy ment to­vább. Beért valahová, hát lássatok csodát! Mire meg­fordult kocsijával, nyolc bankot számlált meg, pedig egyiket se kereste. Hívogató volt mind, mint a menny­ország kapuja, mert mindet a nemzetközi tőke arany­fedezete forgatta. Ez már Svájc! Nyolc bank, egy té­ren! Egyikbe se lépett be, de mindegyikbe belesett. Okos ember csóróként is lehet kíváncsi. Azóta már itthon is lehet svájci Ha csak a Széche­nyi teret kerüli is meg, kivan a nyolc. Változatlanul csóró szegény, és itthon már a nyála se csorog a műfé­nyesség után, mert tudja, ennek nincsen aranyfedeze­te se, és az árát ő fizeti meg. Az önzés áll tőle leg­messszebb, ide sorolja a személyes névmásokat is, a vi­lág öt nyelvén: én, te, 6, mi, ti, ők! És azt is gyanítja, nem a mennyek országának kapuit látja, lehetnek azok a pénzvilág poklának a bugyrai is. Hatalmas pénzekért Bokros-receptre tángálják életre némelyi­ket, mégis megbukogatnak. Nemzetközi ráfizetés for­gatja az ajtajukat. Hej, te szépséges Svájc! Hogy elkajszultál, amíg ha­zánkba betagozódtál! Horváth Dezső Mérlegen az oktatási stratégia O Az SZBK - európai szerepkörben Az új főigazgató lobbyt szervez Dudits Dénes: „A szegedi szellemi tőke egyedülálló érték". (Fotó: Karnok Csaba) • MTI Press Megjelentette közokta­tási stratégiáját a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium. A tanulmány két fő pillére a középis­kolai oktatás kiterjeszté­se és a tartalmi szabá­lyozás. Hogy mennyit ér a stratégia, azt Kozma Tamástól, az Oktatásku­tató Intézet főigazgatójá­tól kérdeztük. - Szögezzük le: az oktatá­sügy elsősorban kormányzati feladat. Ezért az oktatásügyi szakértő hivatalból lojális a kormányzathoz és szolidáris a többi szakértővel. Én is az vagyok. 0 Magánvéleménye sincs? - De van. Ameddig a kor­mányzat nem dolgoz ki olyan stratégiát, amely az oktatá­sügy egészét - óvodától az egyetemig - fogja át, addig az egyes részterületekre sem lehet megbízható fejlesztése­ket kidolgozni. Közoktatást nem tudunk a szakképzés, szakképzést a felsőoktatás, felsőoktatást a felnőtt képzés nélkül fejleszteni. Számos részterületen most már van stratégiánk. A lehető legsür­gősebb, hogy ezeket egy át­fogó oktatásügyi koncepció­ba illesszük. 0 Miért baj az, ha egyre többen, és egyre hosszabb ideig járnak iskolába, mégha sokba is kerül? - Nem egyre többen. A közoktatási stratégia abból indul ki, hogy a fiatalok lét­száma fogy, ezért a követke­ző korosztályokból mind na­gyobb arányban járhatnak majd középiskolába. Ehhez én hozzáteszem, hogy az or­szág területén nem egyenle­tesen fogy. Vannak térségek, ahol bővíteni kellene majd a középiskolákat vagy pedig közelebb telepíteni őket a helyben lakókhoz. A tanár pedig azt mondja bennem, hogy a tanítás minőségét is biztosítani kellene. Különben a jövő középiskolája már nem a hajdanvolt, világszerte híres gimnáziumi képzés lesz. Inkább egyfajta meg­hosszabbított általános isko­la. 0 Mit kellene tenni a „középiskoláztatás" kiter­jesztése helyett? - A középiskola kiterjesz­tése a hetvenes évek feladata lett volna. Ha most pótoljuk ezt az elmaradást, egyúttal azt is elő kell készítenünk, hogy hová menjen a sok érettségizett fiatal. Más or­szágok példája alapján nyil­vánvaló, hogy felsőfokon akarnak majd továbbtanulni. De ennyi egyetemünk nincs. Nyissunk tehát új egyeteme­ket nekik? Vagy legyen to­vábbra is szigorú felvételi vizsga az egyetemeken, és akik nem férnek be odá, menjenek főiskolára, felsőfo­kú szakképzésbe? Vagy pe­dig ösztönözzünk minél több fiatalt arra, hogy érettségi után szakképzést szerezzen ­és csak utána jelentkezhessen egyetemre? Úgy hiszem, ez a jövő évszázad stratégiai kér­dése. 0 Visszatérve a stratégiá­ra, számos új iskolatípus­nak ad létezési lehetősé­get. - Magyarországon három­ezer egynéhányszáz önkor­mányzat tart fenn háromezer egynéhányszáz „iskolarend­szert". Ez a Kádár-rendszer természetes visszahatása, amikor a közigazgatást erő­sen centralizálták. Tulajdon­képpen örülhetnénk az isko­lák megnövekedett önállósá­gának (nem a kiszolgáltatott­ságuknak). Mégsem örülök, mert ez az önállóság nagyon drága és nagyon kezelhetet­len. A tanárok ki vannak szolgáltatva a helyi törvény­hozásnak; a szülők nehezen igazodnak el a sokféle tan­terv között; a tankönyvek és taneszközök nagyon megdrá­gultak. A megoldás egyszerű: előbb-utóbb szabványosíta­nunk kell őket, ahogy az az iparban történt az elmúlt öt­ven esztendőben. Csakhogy most már nem lesznek ele­gendők az országos szabvá­nyok. Sietve meg kell kezde­nünk az „euroharmonizáci­ót". 0 Más stratégiát dolgo­zott volna ki? - Máshová tettem volna a hangsúlyokat. Ez fontos, ala­pos, szakszerű anyag. A cé­lok azonban, amelyeket meg­jelöl, nem a holnap céljai, ha­nem a tegnapé. Sajnos, ne­künk ma kell megoldanunk őket. Navák Gábor Ma is modellértékű­nek tartja Közép-Európa legnagyobb molekuláris biológiai kutatóhelyé­nek, az MTA Szegedi Bio­lógiai Központjának (SZBK) negyedszázada kialakított struktúráját és működési módját az új főigazgató, Dudits Dé­nes akadémikus. Meg­győződése: az SZBK minden tekintetben al­kalmas arra, hogy a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködés kelet-európai centruma legyen; megbízatásának három évében ennek előkészítésén kíván dol­gozni. Dudits Dénes főigazgatói teendői mellett továbbra is vezeti a Növénybiológiai In­tézetet. 1990-ben lett a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja, majd az Európai Aka­démia is a tagjai közé vá­lasztotta. A Széchenyi-díjas kutató az elsők között iga­zolta, hogy rendszertanilag távoli növények a testi sejtek fuzionáltatásával hibridizál­hatók. Az általa kidolgozott génátviteli módszert világ­szerte alkalmazzák nemesí­tési alapanyag előállítására. Munkatársaival transzgéni­kus növényeket állítottak elő és olyan növényi géneket izoláltak, amelyek a sejtek osztódását, illetve differenci­álódását szabályozzák. 0 Az Akadémia igen aktív új elnöke, Glatz Fe­renc a kutatóintézetek konszolidálását szorgal­mazza; mit jelent ez az SZBK számára? - Azt remélem, anyagi konszolidációt, az állami tá­mogatásunk növekedését. Az államkasszából az idén 600 milliót szánnak az aka­démiai kutatóintézetek kon­szolidációjára. Van okunk feltételezni, hogy míg bizo­nyos akadémiai kutatóhelye­ket fel kell számolni, az SZBK az eddigi teljesítmé­nye alapján a fejlesztendők közé soroltatik. Szeretném elérni, hogy az idei 600 mil­lió forintot ne csak az átszer­vezésekre költsék, hanem a jól működő kutatóintézetek, Vasárnap délutánon­ként nyolc-tíz ember ­foglalkozásukat tekintve orvos, tanár, könyvtá­ros, nyugdíjas gyógy­szerész, általános és kö­zépiskolás diák, vala­mint egyetemista - gyű­lik össze a Lechner téri görögkatolikus paróki­án, s festeget átszelle­mülten ikonokat. A kör tagjai megalakulásuk óta körülbelül huszonöt­harminc képet alkottak. A legutóbbi vasárnap öten jöttek össze a parókia nagy­termében. A festékes üve­gekkel, fatáblákkal, ecsetek­kel és egyéb eszközökkel te­lerakott asztalnál imádsággal kezdték el a munkát, amely után volt, aki a fatábla felü­letét karcolgatta módszere­sen éles pengéjével, míg más az enyves krétaalap-réteget „tükrösítette". A kör vezető­je, Tornyi-Molnár Zita el­mondta, hogy 1995 nyarán egy táborban tanulta meg az ikonfestészet technikai alap­jait. Ezután alapították meg köztük az SZBK állami tá­mogatásának növelésére is jusson belőle. 0 Mire elég az a pénz, amit jelenleg az Akadé­miától - az állami bü­dzséből - kapnak? - A költségvetésünknek kevesebb mint a fele, 43 szá­zaléka az állami támogatás, ez még a bérekre sem egé­szen elég. Vagyis a működé­si költségekre a kutatási célú pályázati pénzekből va­gyunk kénytelenek elvonni. 0 Aki nem sikeres pályá­zó, azt eltartják a többi­ek? - így is mondhatjuk. Ezért szorgalmazom, hogy a publikációk mellett a telje­sítmény másik fő mutatója a pályázati aktivitás legyen mindegyik intézetünkben. 0 Volt létszámcsökken­tés, az utóbbi öt évben csak csökkent a rendel­kezésükre álló pénz reál­értéke; alig elképzelhető, hogy ez nem ment a telje­sítmény rovására. Pá­lyázni viszont csak nem­zetközi összehasonlítás­ban is helytálló teljesít­ménnyel lehet. Nem érzik magukat ördögi körben? - Tagadhatatlanul megin­dult a visszaesés a teljesít­ményben is, bár ez egyelőre — a külföldi együttműködé­Zsombor testvérrel, dr. Bene " Zsuzsannával, dr. Fedor Ist­vánnal és Szaplonczay Mik­lósnéval az ikonfestő kört. Anyagilag a „Szegedi Gö­rög Katolikus Egyházközös­ségért" Alapítvány segíti a kört. Szellemi atyjuknak, mesterüknek Kisléghi Nagy Ádám festőművészt tekintik. Tornyi-Molnár Zita szerint az ikonfestő olyan, mint a pap. A különbség csak annyi, hogy az utóbbi sza­vakban, míg az előbbi ké­pekben fejezi ki Istent. Dr. Fedor István elmond­ta, hogy a körben nem maga az alkotás, nem az újszerű dolgok kipróbálása a cél. S abban az értelemben, aho­gyan ezt ők művelik, az ikon nem műalkotás, hanem in­kább a vallásos élet egyfajta megjelenítési módja. „Ra­gaszkodunk a régi formák­hoz, kötődünk ahhoz a szim­seknek köszönhetően - nem látszik. További létszám­csökkentés azonban bizto­san nem jöhet szóba, mert akkor a már megnyert pá­lyázatainkat sem tudjuk tel­jesíteni. Nincs más út, csak előre: a stratégiánkba be kell építeni a folytonos pályázást - a hazaiak mellett a külföl-. di forrásokért. Meggyőződé­sem, hogy ez a Közép-Euró­pában egyedülálló szellemi és infrastruktulális kapaci­tás, amelyet az SZBK négy szegedi intézete képvisel, okkal tart számot az Európai Unió érdeklődésére. Ha hoz­zágondoljuk a szegedi felső­oktatási intézményeket is, azt állíthatjuk, itt rendelke­zésre áll egy közép-európai kutatási és oktatási progra­mok szervezésére, összehan­golására, irányítására és megvalósítására képes regi­onális központ. Az Európai Unióban hasonló célú és funkciójú nagyberuházások­ban gondolkodnak - ez ké­szen áll. 0 Ajánlkoztak már? - A mi tervezett európai vállalkozásaink sorsa nem választható el a politikától, vagyis Magyarország EU­csatlakozásának folyamatá­tól. Föltett szándékom, hogy a hazai lehetőségeket és a már meglévő külföldi kap­bólumrendszerhez, melyet az évszázadok során hoztak lét­re, s aminek a révén az Isten képmása jelenik meg az iko­nokon. Az ikon ugyanis a láthatatlan, az elképzelhetet­len isteni világnak a tükrö­ződése. Ebből a szempontból ikont alkotni imádságot je­lent. " Dr. Fedor István sze­rint a körben senki sincs megáldva komoly művészi tehetséggel, ettől függetlenül teszik a dolgukat, gyakorol­ják az ikonfestészet techni­kai részét. S hogy hogyan készül egy ikon? Nos, abba Tornyi-Molnár Zita avatott be bennünket. Először is be­karcolják a kemény fatábla felületét, hogy a rákerülő enyv még jobban odata­passza a vásznat, majd négy­öt réte$ krétaalap-réteget tesznek rá, amit simára csi­szolnak. Ezután előrajzolják, s eldöntik, hogy a kép mely csolatainkat is felhasználva keresem a módját, hogyan készíthetnénk elő: az SZBK nemzetközi oktatási és kuta­tási regionális központtá vál­jon. Mégegyszer hangsúlyo­zom: alkalmas erre. Szeren­csére 25 évvel ezelőtt úgy alakították ki a szervezetét, hogy az egy helyen lévő in­tézetek egymással együttmű­ködve korszerű, interdiszcip­lináris kutatásokra képesek, ugyanakkor az irányításuk, az adminisztrációjuk, a gaz­dálkodásuk, az infrastruktú­rájuk - közös. Ez ma is pél­daértékű, mert gazdaságos szervezeti modell. Ha pedig azt vesszük számba, melyek azok az értékek, amelyek Magyarországot vonzóvá te­hetik az európai közösség­ben, akkor az első helyre a szellemi tőkét, az oktatási és kutatási eredményeket kell tennünk. 0 Lobbyzni fognak? - A csatlakozási folyama­tokhoz igazodva, tudomá­nyos és egyéb csatornákon, itthon és külföldön. Úgy vé­lem, a nemzetközi régióköz­pont-szerep elnyerése nem egyszerűen az SZBK, hanem Szeged, az ország és a többi EU-ba tartó kelet-európai ál­lam érdeke is. Sulyok Erzsébet részét aranyozzák bé. Ezt követően újabb ragasztóré­teggel kenik le a képet, s rá­teszik az aranyutánzatot, a vékonyka metál lapot. Ez­után fölviszik az alapszíne­ket, melyekre később a vilá­gosabb vagy sötétebb tónu­sok kerülnek. Az ikonfesté­szetben mindennek megvan a szigorú szabálya. Nem le­het például akármilyen szín­nel megfesteni Mária ruhá­ját. Az ikon ugyanis nem­csak egy kép, hanem szim­bolikusan az is, akit ábrázol. Megtudtuk: az elkészült iko­nokat barátoknak és ismerő­söknek ajándékozzák. Nem akarnak iparosok lenni, s el­adásra termelni. Azt, hogy hogyan haladnak egy-egy munkával, nagyban függ at­tól, milyen kapcsolatban áll­nak Istennel. Az idő nem sürgeti őket. Terveik szerint jövő nyáron belekezdenek egy ikonosztázia festésébe. Az ikonokból álló képes fa­lat a Lechner téri görögkato­likus templomban állítanák fel. Sz. C. Sz. A szegedi éremverde Budapesten • DM-információ A Néprajzi Múzeumban ma, pénteken délután 3-kor dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazga­tója nyitja meg a „Mesterve­retek Szabó Géza műhelyé­ből - a szegedi éremverde" című kiállítást. A tárlatot az érdeklődők február 13-ig te­kinthetik meg. Mimózák a Kárászon • DM-információ Holnap, szombaton este rendezik meg Szegeden, a megyeházán az adriai han­gulatot idéző mimóza-bált. A rendezvény előprogramja­ként látványos felvonulás lesz délután fél 1-től a Ká­rász utcán. A Dugonics tér­ről a Klauzál felé vonulnak majd a montenegrói majoret­te csoport táncosai a szegedi MÁV fúvószenekar kíséreté­ben, hogy előadásukkal, mi­mózákat osztogatva kedves­kedjenek a város lakóinak. Jobboldali zászlóbontás • DM-információ A szegedi MIÉP és Ma­gyar Út Körök ma, pénteken délután 17 órakor a Kálvária sugárút 14. szám alatt meg­beszélést tartanak a tagság­gal az általuk tervezett és szervezendő Csurka István­Giczy György-Torgyán Jó­zsef találkozóról, melynek helyszíne, terveik szerint, az újszegedi Sportcsarnok lesz, s megelőlegezett neve: Zász­lóbontás a jobbgidaion. Az opera­énekes képei • DM-információ Pénteken délelőtt fél li­kőr Bajtay Horváth Ágota operaénekes képeiből nyílik kiállítás a KőröSy József Közgazdasági és Külkeres­kedelmi Szakközépiskola el­ső emeletén. A megnyitón közreműködik: Somló Gá­bor színművész. Kép és tat Az ikonokat - melye­ken Krisztust, Szűz Má­riát, az angyalokat, a szenteket vagy a szent történetek eseményeit jelenítik meg - az V. század óta használják a hódolat kifejezésére és az áhítat segítésére, fő­ként a görög és az orosz ortodox egyház­ban. Jellegzetesen bi­zánci stílusban készül­nek, olajfestékkel fes­tett fatáblák, gyakran gondosan megmunkált arany- vagy ezüstborí­tással díszítve. Az Úr áldásának közvetítőit látják bennük. Az iko­nosztázia a keleti egy­ház templomaiban a hí­vek számára kijelölt hajót és a liturgikus cselekmények részére fenntartott szentélyt el­választó festett fal. Az ikon több mint kép

Next

/
Oldalképek
Tartalom