Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1997. JAN. 16. kommentár Terület a békéért A

paiesztin területekről történő csapatkivonási egyezmény érteiméhen Izrael az aláírás napját követő tíz napon belül kivonul Hebron négyötödéből, Ciszjordánia mezőgazdasági területeit pedig három lépésben március első hetétől legkésőbb 1998 közepéig hagyják el az izraeliek. Ez azt jelenti, hogy Gáza után a hagyományosan kényes helyezető, az intifáda egyik gócpontjának számító Hebron problémáján is túljutott a közel-keleti rendezés. Az oslói megállapodás után két évvel, figyelembe véve, hogy ezalatt több véres utcai merénylet, pro és kontra rakétatámadás, valamint egy miniszterelnök meggyilkolása zajlott le, az egyezmény politikai sikernek számít. Annyit azért érdemes észrevenni, hogy, noha a palesztin hatóság szinte egész Ciszjordániát ellenőrizni fogja, a zsidó telepekre és a „katonai övezetekre" változatlanul az izraeli hadsereg vigyáz majd. Több hírügynökség megjegyzi, hogy ezzel Izrael lényegében jókora területek birtoklására teremtett kibúvót magának. Ami Hebron biztonságát illeti, a városban 400 palesztin rendőr teljesít majd szolgálatot. Fegyverzetük összesen 100 darab puska és 200 pisztoly lehet, a zsidó telepesek számára lezárt területekre csak pisztolyt vihetnek magukkal. Helyi megfigyelők szerint nem kétséges azonban, hogy e telepesek változatlanul az izraeli hadsereget tekintik majd rendfenntartó erőnek, s nem valószínű, hogy a palesztin rendőri intézkedéseket elfogadnák. n Mindez, noha a területátadás történelmi jelentősélYMgű, távolról sem jelenti a teljes békét. A diplomáciai eredményt még az életben is foganatosítani kell, s ha jól megnézzük, az eddig elért eredmény nem több, mint néhány elmaradott város és nehezen művelhető földdarab átadása. Az arab-izraeli alku legnehezebb kérdései: a Jordán folyó vtzelosztása és a jeruzsálemi birtoklás még hátravannak. ?* faluul Jaacthf • Arafat és Netánjahu Erezben találkozott Megállapodtak Hebronrél A két főszereplő - és a harmadik. Balról jobbra: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Dennis Ross amerikai különmegbízott tés Jasszer Arafat. (MTI Telefotó) Solana és az új NATO • Bécs (MTI) Remelem, hogy 1999íg lezárulnak az első csatlakozási tárgyalások - jelentette ki Javier Solana NATO-főtitkár a becsi Kunéi nok. Az interjú a bulvárlap szerdai számában jelent meg abból az alkalomból, hogy csütörtökön Solana hivatalos látogatást tesz Bécsben. Ennek során felkeresi a lábadozó Thomas Klestil osztrák elnököt, s tárgyalásokat folytat Heinz Fischer parlamenti elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral, Wolfgang Schüssel alkancellárral és Werner Fasslabend védelmi miniszterrel. Arra a kérdésre, hogy 1999ben már Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovénia benne lesz-e a NATO-ban, a fótitkár azt is kifejtette: a NATO-Tanács decemberi nyilatkozatában kimondta, hogy a szervezet meghív egy vagy több olyan országot, amely érdeklődést mutat a csatlakozás iránt. A főtitkár nem osztotta azt a nézetet, miszerint a NATO keleti bővítése valamilyen válaszfalakat vonna a tagok és a kint maradók között. Visszakérdezett: „hogyan keletkezik új választóvonal, ha együttműködnek a NATO-államok, azok az országok, amelyek nem tagjai a NATO-nak és a semlegesek?" Az új elképzeléseknek éppen az a céljuk, hogy megszüntessék a választóvonalakat és megakadályozzák a konfliktusokat hangsúlyozta. Solana elmondta: az új NATO az ENSZ-szel, a Nyugat-európai Unióval, az Európai Unióval és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel együtt átfogó biztonsági rendszer része. Ezen szervezetek együttműködése mindenki hasznára nagyobb biztonságot és bizalmat hoz létre. Az új NATO nem irányul senki ellen - folytatta, s jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Ugyanakkor közölte: lehetséges, hogy júliusig nem sikerül tető alá hozni Oroszországgal a tervezett szerződést, de azt szeretné, ha a tárgyalások során minél előbbre jutnának. Kitérő választ adott a főtitkár arra kérdésre, hogy Ausztriának nem lenne-e jobb a keleti bővítés után ha majd egyszer csupa NATO-tag veszi körül -, ha ő maga is belépne az északatlanti szervezetbe. Solana szerint a NATO nem kényszerít senkit a belépésre, de nyitva áll minden olyan ország előtt, amely teljesít bizonyos követelményeket. A semlegességről a NATO-főtitkárnak magánemberként az a véleménye, hogy annak egy bizonyos időszakban megvolt a maga jelentősége, de azóta Európában megváltozott a helyzet. A békepartnerséget amelyben Ausztria is részt vesz - Solana nagyon sikeresnek ftéli, s az elmélyített együttműködés új mechanizmusát látja benne. A főtitkár szerint a NATO a jövőben a béketeremtésben játszhatja a legfontosabb szerepet. • Jeruzsálem (MTI) Befejezte a Hebronnal kapcsolatos megbeszéléseket kedden este Jeruzsálemben a palesztin és az izraeli tárgyalóküldöttség. A Reuter jelentése szerint Jasszer Arafat palesztin elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő helyi idő szerint éjfélkor találkoztak a Gáza-övezet határánál lévő Erezben, hogy kidolgozzák az utolsó részleteket és alá is írták az izraeli csa• Dél-Korea Kudarcba fulladt a sztrájk • Tokió (MTI) A dél-koreai munka• .i.iii.ii'iii cíLi..—— ,..„. / vanaioK Tooosege nem fogadta meg szerdán a szakszervezetek felhívását az általános sztrájkra. Az ország két legnagyobb, 1,2 millió, illetve 500 ezer tagú szakszervezeti központja Dél-Korea eddigi legnagyobb sztrájkját hirdette meg, de a közszolgáltató cégek dolgozói közül csak kevesen csatlakoztak a megmozduláshoz. A munkaügyi minisztérium közlése szerint működött a távközlés, a posta, a vasút és a nagyvárosokban a tömegközlekedés, igaz, a szöuli metró dolgozói részleges sztrájkba léptek és emiatt a metrókat a nem szervezett dolgozók irányították. A Szöulban üzemelő 88 busztársaság közül mindössze háromnak a dolgozói sztrájkoltak, más városokban pedig a munkások teljesen figyelmen kívül hagyták a sztrájkfelhívást - közölte a minisztérium. A radikális munkásmegmozdulások fellegvárának tekintett Ulszan városában, a Hyundai művek központi hajógyárában is folyamatos volt a munka, ott a szakszervezetiek nem tudták feltartóztatni a gyárkapuknál a munkába igyekvőket.A szakszervezetek a három hete tartó sztrájkakció tetőpontjának tekintették a szerdai megmozdulást és arra számítottak, hogy mintegy 700 ezer dolgozó marad maj<f távol munkahelyétől. patok Hebronból való kivonásáról szóló megállapodást. A Hamász iszlám ellenállási mozgalom szerdán elutasította azt a palesztinizrael megállapodást, amely kiterjeszti a Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Hebron város palesztin igazgatását. A szélsőséges palesztin szervezet egyben óvta az önkormányzati hatóságokat attól, hogy leszámoljanak a fegyveres mozgalommal. „A Hamász visszautasítja ezt az egyezséget, amely az oslói megállapodás kiterjesztése" - idézi a Reuter az 1993-as palesztin-izraeli békemegállapodást ellenző csoport egyik nyilatkozatát, amelyet Bejrútban tettek közzé. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök eközben szerdán elfogadás céljából kormánya elé teijesztette a Hebronnal kapcsolatos izraeli-PFSZ megállapodást - jelentette a brit hírügynökség, és a kabinettitkárság egyik tisztviselőjét idézve utalt rá: hosszú ülés várható a témában. Élesen bírálta a szerdára virradóra megkötött izraelipalesztin megállapodást Jichak Samir volt izraeli miniszterelnök. A politikus egy francia rádióadónak, az Europe l-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ez az egyezmény (amely az izraeli erők kivonulását írja el a ciszjordániai Hebron városának legnagyobb részéről) „kapituláció, amely nem hozza meg a békét". - Ez nagyon rossz dolog Izrael számára, egy olyan vereség, amelyet saját magunk mértünk magunkra... A kormány egyébként nem egységes, s bár valóban képes arra, hogy aláírja a megállapodást, nem hiszem, hogy ez a helyzet sokáig fog tartani - nyilatkozta a jobboldali, kormánypárti politikus, Benjámin Netanjahu mostani miniszterelnök "egyik elődje. Samir egyben kérte Netanjahut, hogy „magyarázza meg, miért változott magatartása", mert ez utóbbi „a választások előtt még más nyelven beszélt". Ezzel szemben Izrael franciaországi nagykövete, Avi Pazner ugyanennek a rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a megállapodás új lendületet ad majd a békefolyamatnak. Ráadásul most megkapták a választ mindazok, akik kételkedtek benne, hogy Netanjahu valóban békét akar - nyilatkozta az izraeli diplomata. marad • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orvosai közölték, hogy az orosz elnöknek a hét végéig a kórházban kell maradnia. A továbbiak a betegség alakulásától függenek. Az orosz parlament alsóházának jogi bizottsága szerint a hatályos alkotmány alapján a dumának nincs joga kezdeményezni az elnök felmentését abból kiindulva, hogy az államfő az egészségi állapota miatt hosszú időn át képtelen ellátni feladatait. A bizottság úgy véli, hogy ehhez új törvények kellenek. Ha mégis elfogadnak egy ilyen értelmű határozatot, annak semmiféle jogi következménye nem lesz. Tárgyalnak • Lima (MTI) A limai japán nagykövet rezidenciáját elfoglalva tartó perui gerillák hozzájárultak egy tárgyalóbizottság létrehozásához, hogy kimozdítsák a holtpontról a négy hete húzódó válságot. Az épületben még mindig 74 túszt tartanak fogva. A gerillák a kormány vasárnapi ajánlatára válaszolva közölték, hogy a bizottságnak minden kérdést meg kell tárgyalnia, így azt a követelésüket is, hogy a hatóságok engedjék szabadon a bebörtönzött társaikat. A gerillák rádión keresztül közölték beleegyezésüket: a rezidencia ablakába üzenetet tettek ki, megjelölvén egy frekvenciát, amelyen hallható az üzenetük. A találat a mérvadó • Varsó (MTI) A lengyel katonai szakemberek nincsenek elragadtatva az izraeli NT-D páncéltörő rakétáktól, melyekkel Varsó Huzar típusú harci helikoptereit kívánta felszerelni. A Sztandar című napilap értesülései szerint a tesztek során a két kilőtt rakéta közül csupán az egyik talált célba, az éjszakai próbán pedig a lengyel megfigyelők részvételét az izraeliek nem engedélyezték. A lap cikke szerint egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a nagyszabású lengyel-izraeli rakétaüzlet sorsa, ám valószínű, hogy a napokban éppen Izraelben tárgyaló lengyel kormányfői küldöttség erről egyelőre nem köt megállapodást. Piramisjátéktüntetés • Tirana (MTI) Ötezren tüntettek Tiran4ban: egy piramisjáték résztvevői követelték vissza pénzüket a játékot szervezd cég irodája előtt. A cég kétszázszázalékos haszonnal kecsegtette a befektetőket, majd beszüntette a kifizetéseket. Körülbelül ötszáz kárvallott a Szkander bég nevét viselő főtérre is kivonult. Dühük az állam legfőbb vezetői ellen fordult: Sali Berisha államfő és Aleksander Gábriel Meksi miniszterelnök nevét kiáltozták, mindkettőjüket „tolvajnak" bélyegezve. A kivezényelt rendőrökkel is összecsaptak. R@SSMANI N Drogéria és Parfüméria Diszkont 4- tvltltiii otycuxt nvcéxi t&z ixétteüt