Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

6 KRÓNIKA SZOMBAT, 1996. DEC. 28. Mi történt Magyarországon 1996-ban? Ópusztaszeren tartották idén, június 28-án, a Honfoglalás napját, amelyen több ezer hazai és külföldi ünneplő vett részt. (Fotó: Enyedi Zoltán) Nagyon gyorsan elrö­pült felettünk ez az év (is). Megannyi esemény, történés - sajnos, kevés örömteli - tette mozgal­massá a Krisztus utáni 1996. esztendőt. Króni­kánkban a legfontosabb és legkiemelkedőbb ho­ni eseményeket kötöttük csokorba és nyújtjuk át Olvasóinknak. Január 1. - Horn Gyula kor­mányfő rádióbeszédében el­mondta: a kormány 1995­ben teljesítette mindazt, ami­re az év elején ígéretet tett, többek között sikerült meg­állítania a munkanélküliség növekedését és egyre több ágazat indult el az átalakulás útján. - Életbe léptek az 1996. évi adótörvények, valamint a szabadalmi ügyvivőkről, il­letve a találmányok szaba­dalmi oltalmáról szóló törvé­nyek. Jelentősen megváltoz­tak a devizajogszabályok. 3. - Keleti György honvé­delmi miniszter bejelentete: a délszláv békefenntartásra induló magyar műszaki ala­kulat a biztonság érdekében négy lövészrajjal, azaz 18 lövészkatonával és hat BTR­80 típusú páncélozott szállí­tó harcjárművel egészül ki. A magyar egység biztonsá­gának szavatolása alapvető­en a brit katonák feladata. 4. - Horn Gyula minisz­terelnök felavatta Magyaror­szág első, koncessziós autó­pályáját, az Ml-es út Győr és Hegyeshalom közötti sza­kaszát. Az ünnepségen jelen volt Franz Vranitzky orszt­rák kancellár, a szlovák kor­mányt Alexander Rezes köz­lekedési és távközlési mi­niszter képviselte. 15. - A Párizsban aláírt békeszerződésre hivatkozva Magyarország e naptól már nem fogadott be ideiglenes menedéket kérőket a volt Ju­goszláviából - jelentette be a Belügyminisztérium. 18. - Göncz Árpád köz­társasági elnök országházi emlékülésen nyitotta meg a honfoglalás 1100. évforduló­ja alkalmából szervezett ren­dezvények sorát. 19. - Michal Kovác, a Szlovák Köztársaság elnöke válaszolt Göncz Árpádnak a szlovák nyelvtörvényre vo­natkozó - 1995. november 23-i - levelére. Kovác a nyelvtörvény aláírását azzal indokolta: ígéretet kapott a kormányfőtől és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökétől, hogy a kisebbségek nyelvei­nek használatáról szóló tör­vényt mielőbb a Nemzeti Tanács elé teijesztik. 20. - Tatán fegyverzeti próbaellenőrzést tartottak a Bosnyák Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság képviselői. A két küldöttség - néhány pont kivételével ­már korábban elfogadta a Gyarmati István nagykövet által kidolgozott, a hagyo­mányos fegyverzetek elle­nőrzéséről szóló szerződés­tervezetet. 31. - Göncz Árpád köz­társasági elnök tartott beszé­det a Magyarország állam­formájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk kihirdetésének félszázadik évfordulója al­kalmából rendezett tudomá­nyos emlékülésen. Február 5. - A Független Kisgaz­dapárt parlamenti képviselő­csoportja úgy döntött: min­den képviselő 10 ezer forint­tal segíti a romániai önkor­mányzati választások ma­gyar indulóit. 8. - A kormány döntése szerint az új Nemzeti Szín­házat az Erzsébet téren kell felépíteni. Demszky Gábor főpolgármester közölte, hogy a főváros ingyen ad telket az építkezéshez. Júni­us 13-án a testület megerősí­tette döntését. 9-10. - Magyarország 2000 címmel nemzetközi ta­nácskozást tartottak Buda­pesten, amelyre meghívást kaptak a világ minden táján élő, hivatásukban jelentős si­kereket elért magyarok. A résztvevők felhívási fogad­tak el Magyarország felvirá­goztatása érdekében. 13. - Göncz Árpád köz­társasági elnök Budapesten fogadta O'sváth Györgyöt, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnökét, aki tájékoztatta az államfőt, hogy miként áll a rend szék­helyének Rómából Buda­pestre helyezése. 14. - Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat elnöke lett az első bir­tokosa a amerikai Reader's Digest magazin által alapí­tott, az „Év Embere Európá­ban" kitüntetésnek. - Polgár Zsuzsa - első magyarként - sakkvilágbaj­noki címet nyert a spanyo­lorzsági Jaén városában. 25. - Budapesten tartotta alakuló ülését a Magyar Pol­gári Együttműködés Egyesü­let, melynek célja a helyi kö­zösségek fejlesztése, a nem­zet hagyományos értékei és az európai kulturális örökség iránt elkötelezett, tenni aka­ró állampolgárok együttmű­ködésének támogatása Március 2-3. - Az MDF X. Orszá­gos Gyűlésének küldöttei ­miután az addigi elnök, Für Lajos nem vállalta a jelölést - Szabó Ivánnal szemben Lezsák Sándort választották meg a Magyar Demokrata Fórum elnökének. Március 6-án az ügyvezető elnök Gé­mesi György lett. 3. - Budapesten tárgyalt Cari Bildt, az Európai Unió boszniai főmegbízottja Kovács László külügyminiszterrel. A megbeszélésen a délszláv béke­folyamatot értékelték. 12. - Az Országgyűlés el­fogadta a társadalombiztosí­tás pénzügyi alapjainak 1996. évi kölségvetéséről szóló törvényt. - Életének 86. évében el­hunyt Kállai Gyula, Magyar­ország 1965-67 közötti mi­niszterelnöke. 15. - Országszerte meg­emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 148. évfordulójáról. A köz­ponti megemlékezést Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgár­mester részvételével a Nem­zeti Múzeum előtt tartották, ahol Gál Zoltán, az Ország­gyűlés elnöke mondott ünne­pi beszédet. Budapesten át­adták a Kossuth- és Széche­nyi-díjakat. Este díszelő­adást rendeztek az Opera­házban. 27. - Életbe lépett a nem­zetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés 1995. decem­ber 19-én fogadott el. A jog­szabály meghatározta ezen szolgálatok jogállását, fel­adatait, személyi állomá­nyát, működési alapelveit, az alkalmazható intézkedé­seket, az adatkezelést, az információgyűjtést, vala­mint a nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés sza­bályait. Április 2. - Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási minisz­ter Moszkvában jegyző­könyvet írt alá orosz kollé­gájával, Jevgenyij Szidorov­val az 1996-97-es orosz­magyar kulturális együttmű­ködésről. Az elhurcolt mű­kincsek ügyében illetékes vegyes bizottság április 2-án újrakezdte üléseit Moszkvá­ban. 3. - A Fejér megyei Sár­bogárdon felavatták a Phi­lips autórádió-gyártó üze­mét. A 98 százalékban a Philips Car System, 2 száza­lékban a Philips Hungary Kft. tulajdonában levő üzemben autórádiókat, mag­nómechanikákat, videomag­nó előlapokat készítenek. 4. - Eletének 80. évében Budapesten meghalt Perczel Zita, a magyar színház- és filmművészet kimagasló egyénisége. 9. - Az Országgyűlés mó­dosította a szociális elláto­sokkal kapcsolatos törvénye­ket: április 15-től megváltoz­tak a jogosultság feltételei a terhességi gyermekágyi se­gély, a gyes és a gyermekne­velési támogatás esetében. Magyszúnt a gyed és a vá­randósági pótlék. 12. - Közzétették az IKM Európai Ügyek Hivatalának adatait. Eszerint Magyaror­szág EU-val folytatott 1995. évi kereskedelme az 1994. évihez hasonló, 1,4 milliárd dolláros passzívumot muta­tott: az EU-ba irányuló ma­gyar export értéke 8,077 milliárd dollár, a behozatal 9,514 milliárd dollár volt. 18. - Javier Solana, a NA­TO főtitkára Budapestre láto­gatott. Keleti György honvé­delmi miniszterrel hazánk NATO-csatlakozásáról és a boszniai béketeremtésben vál­lalt szerepéről tárgyalt. 20. - Visegrádon megren­dezték a Magyarország 2010 elnevezésű konferenciát, melyen Orbán Viktor, a Fi­desz-Magyar Polgári Párt el­nöke elemezte a kormány és az ellenzék politikáját. 21. - Budapestre látoga­tott Avdo Hebib bosnyák belügyminiszter. Kuncze Gábor belügyminiszterrel a szervezett bűnözés, a kábító­szerkereskedelem és a terro­rizmus elleni közös harcra vonatkozó megállapodást, valamint a két ország közötti toloncegyezményt írt alá. 26. - Budapesten az EU képviselője átadta a Magyar­ország számára készült ún. csatlakozási kérdőívet, amely a szervezetbe felvéte­lüket kérő államokról készí­tendő országjelentés adatfor­rásául szolgál. 29. - Budapesten bejelen­tették, hogy május elején Magyarországon megszűnik az Áustria Lottó. Május 4. - Passauból Veszprém­be érkezett első királyunk, Szent István feleségének, Bajor Gizellának az ereklyé­je: felső karcsontja és jobb kezének középcsontjából egy hét centis darabka. Az ereklyét attól kezdve a vesz­prémi bazlikában őrizték. 11. - Budapesten emlék­ünnepséget rendeztek a ­tervbe vett, majd az MSZP­SZDSZ kormánykoalíció ál­tal lemondott - világkiállítás tervezett megnyitójának napján. Boross Péter volt miniszterelnök beszédében felidézte az expo által elsza­lasztott lehetőségeket. - Dorogon a II. világhá­ború befezése alkalmából megbékélés-napi ünnepséget rendeztek, amelyen beszédet mondott Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Tanács tagja is. 16. - Göncz Árpád köz­társasági elnök Zágrábban Franjo Tudjman horvát ál­lamfővel tárgyalt. Kérte Zágráb segítségét a Magyar­országon tartózkodó horvát­országi menekültek hazate­lepüléséhez. Ezt követően Okucaniba utazott és meglá­togatta az IFOR kötelékében dolgozó magyar műszaki alakulatot. 20. - Magyar sikerrel zá­rult a 49. cannes-i filmfeszti­vál: Iványi Marcell 22 esz­tendős főiskolai hallgató Szél című hatperces vizsga­filmje kapta a legjobb rövid­filmért járó Aranypálma Dí­jat. 21. - Horn Gyula minisz­terelnök az Országgyűlésben - Póda Jenő MDF-es képvi­selő kérdésére - elismerte: valóban előzetes parlamenti hozzájárulás nélkül, tehát törvénytelenül tartózkodott 8 magyar MIG-29-es vadász­gép éleslövészettel egybekö­tött hadgyakorlaton Len­gyelországban. Az alkot­mánysértés miatt május 22­én Keleti György honvédel­mi miniszter benyújtotta le­mondását, amit Horn Gyula miniszterelnök nem fogadott el. Véleménye szerint: Kele­ti György eddigi intézkedé­sei garanciát jelentenek arra, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset, amely a le­mondást kiváltotta. - Az Országgyűlés - az MDF-frakció kérésére - név szerinti szavazással döntött: 207 igen, 73 nem szavazat­tal, 5 tartózkodás mellett a Polgári törvénykönyv módo­síátásról. Eszerint lehetővé vált az azonos neműek jogi, vagyoni viszonya élettársi kapcsolatánk szabályozása. Az ellenzék szerint ez szem­ben áll az örök emberi érté­kekkel, valamint a magyar közfelfogással. 23. - A kormány foglal­kozott az esőzések okozta károkkal. Az első felméré­sek szerint öt megyében hat­van településen összesen 600 millió forintos kár kelet­kezett a felhőszakadások mi­att. A kabinet úgy határo­zott, hogy a legnagyobb csa­pást elszenvedett 18 önkor­mányzatnak 48 millió forin­tot juttatnak, hogy segélyez­zék a polgárokat. - Slavonski Brodnál elké­szült a második magyar pon­tonhíd a Száván. Ezzel a fo­lyó középső szakaszánál is létrejött az átkelőhely Hor­vátország és Bosznia között. A 260 méter hosszú híd 36 folyami pontonelemből és két partmenti tagból áll. 24-25. - A Magyar Vö­röskereszt IX. kongresszu­sán elhangzott: az elmúlt négy évben egymilliónál is több segítségre szorulót tá­mogattak ruha-, pénz-, vagy élelmiszer adománnyal, mintegy 660 millió forint ér­tékben. A kongresszus mó­dosíotta a szervezet alapsza­bályát, programot készítettek és új vezetőséget választot­tak. 26. - Ünnepélyesen fel­avatták az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkot és az ott kiállított, tel­jes egészében restaurált Feszty-körképet. 30-31. - A Globe Europe Network elnevezésű, a kör­nyezetvédelem iránt elköte­lezett európai parlamenti képviselőket tömörítő nem­zetközi szervezet konferen­ciát rendezett Budapesten, a parlamentek és a civil társa­dalom kapcsolatának kérdé­seiről. A Globe Europe Net­work a Globe International európai szekciója, amelynek 38 országból 240 parlamenti képviselő a tagja. 31. - A Legfelsőbb Bíró­ság jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélte a több­szörös gyilkossággal vádolt szerb Magda Marinkét. A testület azt is megerősítette, hogy az elítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható fel­tételes szabadságra. Június 1. - Életbe lépett az a kor­mányrendelet, amely a nyári hétvégeken szombat reggel­től vasárnap estig az ország valamennyi útján megtiltotta a 7,5 tonnánál nehezebb te­hergépkocsik közlekedését. A tilalom a belföldi és nem­zetközi gépjárművekre egy­aránt vonatkozott. 8. - A Horn-kormány po­litikája ellen tüntettek Buda­pesen a Humanista Mozga­lom, a Munkáspárt és a Had­kötelezettek Ideiglenes Szö­vetsége rendezésében. A de­monstráció célja a stabilizá­ciós gazdasági program, il­letve a NATO és az európai integráció elleni tiltakozás volt. 9. - Az olaszországi Ve­lencében életének 81. évé­ben elhunyt Benedek István író, elmeszakorvos, művelő­déstörténész, polihisztor, Szent-Göyrgyi Albert- és Széchenyi-díjas tudós. 13. - Budapesten - a ma­gyarok IV. világkongresszu­sának nyitóeseményeként ­felavatták az MVSZ felújí­tott székházát. 16. - Budapesten, a Nagy Imre emléknapon, születésé­nek 100. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula minisz­terelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke közös koszorút helyezett el: a 301­es parcellában, a mártír mi­niszterelnök sírjánál, vala­mint az '56-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. 21. - A zalai Sármelléken a tornádószerű vihar 48 há­zat rongált meg, a kár értéke meghaladta a 100 millió fo­rintot. A Somogy megyei A Kaposvár melletti Taszáron állomásozó amerikai IFOR- katonák „lazitás" közben (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom