Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

6 KITEKINTŐ PÉNTEK, 1996. DEC. 27. • Izrael Egyiptomot kábította Olcsó hasis a seregnek • London (MTI) Izrael évtizedeken keresztül olcsó hasissal tömte Egyiptomot, ab­ban a reményben, hogy a Libanonból be­szerzett kábítószer az egyiptomi hadsereg laktanyáiban köt ki, s a drogfüggővé tett ka­tonák képtelenek lesz­nek helytállni a csata­tereken - írta izraeli forrásokat idézve a The Sunday Times. Az első számű vasárnapi londoni lapnak „az akció szervezésében részes nyolc izraeli katonatiszt" elmond­ta: a Lahav (ivritül Penge) fedőnevű művelet a hatva­nas évek elején kezdődött, s a nyolcvanas évek végéig - tehát jóval az izraeli -egyiptomi megbékélés után is - folyt. A hasisszál­lítmányok útját a zsidó ál­lam hadserege szervezte; a teherautónyi adagokat Li­banontól az egyiptomi ha­tárig izraeli katonai jármű­vek kisérték. A határon be­szervezett egyiptomi ügy­nökök vették át a kábító­szert, amelyet sorkatonák­nak adtak el - íija a vezető brit lap. A The Sunday Times­nak nyilatkozó izraeli tisz­tek szerint a szállítmányo­kat kísérő kocsikban a leg­több esetben egymás mel­lett ültek izraeli katonák és libanoni kábítószer-keres­kedők, de hajókon is érkez­tek hasissal teli konténerek, mégpedig az izraeli hadi­tengerészet naszádjainak védelme alatt. A beszámoló szerint az izraeli hadsereg kezdetben fel akarta szá­molni a libanoni Bekaa­völgyből - a világ egyik legnagyobb hasistermelő központjából - irányított hálózatot, a katonai vezetés azonban később „felismer­te, hogy micsoda lehetősé­get hagy kicsúszni a kezé­ből". A hasist felvásárló egyiptomi kereskedőknek nyíltan megmondták, hogy a narkót a Kairó és a Sinai­félsziget között állomásozó egységeknek adják el. Az akció nem volt hatástalan: a brit lap által idézett egyiptomi katonai források szerint a hatvanas évek vé­ge és a hetvenes évtized eleje között az egyiptomi hadseregben 50 százalékkal emelkedett a kábítószer-fo­gyasztás, s a katonák két­harmada kapott rá a hasis élvezetére. Az 1967-ben megvívott hatnapos háború után való­ban napvilágot láttak olyan beszámolók, amelyek sze­rint az izraeli hadsereget is meglepte a „szemmel lát­hatóan kábítószer hatása alatt álló" egyiptomi egy­ségek feltűnő harcképtelen­sége. A Sinait átfésülő izraeli alakulatok állítólag napok­kal a csaták befejezése után is találtak olyan egyiptomi katonákat, akik arra sem emlékeztek, hogy mi tör­tént velük és hogy kerültek oda. f í pi f 0 A Felsöbajor Kézműves Kamara székháza Münchenben. Építhetnek rá. (A szerző felvétele) • A kancellár adja át a mesterlevelet Kézművesség - német médra A mi 1994-es kamarai törvényünk német min­tára készült - mondták két évvel ezelőtt a politi­kusok. E sorok írója a közelmúltban saját sze­mével győződhetett meg róla, hogy ez az utolsó szóig igaz. A München és Felsöbajor Kézműves Kamara vendégeként el­töltött néhány nap arra volt bizonyíték, hogy a nálunk még gyerekcipő­ben járó rendszer műkö­dik, mert működőképes. A kézműves kamarák főszereplői a gazdasági életnek. Itthon egy ördögi körből próbálnak kitörni manapság a kézműves kamarák. Az egyik oldalon minél színvo­nalasabb szolgáltatásokat szeretnének nyújtani a ta­goknak. Ám ezek pénzbe ke­rülnek. A pénzt a törvény ér­telmében a tagdíjakból kelle­ne előteremteni. A tagság je­lentős része azonban nem fi­zet tagdíjat, mert úgy érzi, nem kap érte cserébe sem­mit. Ráadásul mindmáig a közjogi funkciókat sem kap­ták meg a kamarák. Németországban 1953­ban alkották meg a kamarai törvényt. Ma a München és Felsőbajor Kézműves Ka­marának 56 ezer üzem a tagja, s évente átlagosan 430 DM tagdíjat fizetnek. Bajorországban az alkalma­zottak 20 százaléka a kéz­művesiparból él, a tanulók 40 százaléka pedig valami­lyen kézműipari szakmát ta­nul. A kézművesek termelik iskolát a kézműves kamara hozta létre és tartja fönn az­óta is. Minden szakmának külön műhelyt alakítottak ki benne, ezeket pedig a létező legmodernebb gépekkel ren­dezték be. Hiszen aki megfi­zeti a tandíjat - a mester­vizsgáztatás itt sem ingye­nes, ezeket az összegeket a kamara bevételi forrásként kezeli -, az elvárja, hogy „hazaérve" többet tudjon, mint amikor beiratkozott. Németországban különben azt vallják, egy szakmán be­lül az ismeretek ötévente avulnak el. Vagyis időről időre továbbképzésen kell megjelennie egy magára va­lamit is adó kézművesnek. Bajorországban évente 2400 új mestert „avatnak" ­ekkor adják át nekik a mes­terlevelet. Ez ünnepélyes cermónia, amelyet 1995-ben még Kohl kancellár is meg­tisztelt, idén pedig a bajor miniszterelnök mondta el az ünnepi beszédet. Ebből is látszik, mekkora a kézmű­vesség presztízse. Nem vé­letlen: minden kezdő vállal­kozás új munkahelyeket te­remt. És nagy szükség van rájuk, mert Németországban ezekben az években megy nyugdíjba a háború után szakmát tanult generáció. A statisztikák évi 40 ezer, nyugdíj miatt bezáró vállal­kozásról tudnak, amelyek azért nem folytatják tovább a tevékenységet, mert csalá­don belül nem tudják kire örökíteni. Velük együtt 300 ezer munkahely kerül ve­szélybe. Fekete Klára ki az ottani GDP 12 százalé­kát. Hogy valaki kézműves­ként tevékenykedjen, annak két feltétele van - mondta el kérdéseimre válaszolva dr. Fritz Weidmann, a münche­ni kézműves kamara sajtó­osztályának vezetője. Egy­részt regisztráltatnia kell ma­gát a kamaránál, másrészt mestervizsgával kell rendel­keznie. Mi itthon még mindig ott tartunk - két évvel a kamarai törvény életbe lépése után hogy a regisztrálás is gon­dot okoz. Egy átlagos ipa­rosnak évi 3600, havi 300, ha akarom, két korsó sör árát kellene befizetnie tagdíjként. Az idős, kényszervállakozó mester számára ez azért sok, mert a létminimumon él. De a tehetősebb is - tisztelet a kivételnek! -elblicceli a fi­zetést. Magyarországon nagy az egyet nem értés a mester­vizsgáztatás körül. Bajoror­szágban sem volt könnyű bevezetni az új módit, anno 1953-ban. Sokan voksoltak ugyanis a válallakozások tel­jes szabadsága, vagyis az an­golszász rendszer mellett. Végül azonban győzőtt a né­met precizitás és úgy tűnik. nem hiába. Ma, aki szakmát tanul, három esztendőt tölt el az iskolapadban. Utána köte­lező a hároméves gyakorlat, s csak ezt követően lehet mestervizsgára jelentkezni. Arra viszont nincs semmi­lyen előírás, ki milyen mód­szert válasszon. Az illető be­iratkozhat kétéves esti tanfo­lyamra, de nappali mesteris­kolába is járhat. Ilyenkor „sűrűbb" a tanulnivaló, vi­szont csak egyéves a kurzus. Bajorországban megnéz­tü|f, hol tanulnak a leendő mesterek. A hely neve Weil­heim, Münchentől mintegy 60 kilométerre található. Az Vásárlási őrület Lengyelországban • MTI Panoráma A lengyeleket, akik éveken át kénytelenek voltak szorosra fűzni a nadrágszíjat, fogyasztá­si láz kerítette hatalmá­ba, s a hazai kereslet jobban fűti a gazdasá­got, mint a növekvő ex­port. Az egyre emelkedő jöve­delmek és a könnyű hitelhez jutási lehetőségek hatására a lengyelek rávetették magu­kat az eddig nehezen meg­szerezhető fogyasztási ja­vakra. Az új autók eladása 40 százalékkal ugrott meg az idén. A hűtőszekrények, a mosógépek, a videomagnók, a televíziók hamar eltűnnek a boltokból. Az új lengyel burzsoázia a francia vagy az olasz Alpokba jár síelni, mtg a szerényebb jövedelműek beérik az osztrák sípályák­kal, ahol a személyzet gyak­ran lengyelül is beszél. „Ez az első eset a gazda­sági reformok 1990-es elin­dítása óta, hogy minden tár­sadalmi rétegnek nőtt a reál­jövedelme, úgy a bérből és fizetésből élőké, mint a nyugdíjasoké" - közölte az AFP-vel Janusz Witkowski, a Lengyel Statisztikai Hiva­tal (GUS) alelnöke. Az 1996-os év minden re­kordot megdöntött: a háztar­tások jövedelme reálérték­ben 9 százalékkal, a fo­gyasztás 10 százalékkal, a háztartások kereslete pedig 11 százalékkal emelkedett a GUS és a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia közös fel­mérése szerint. A lengyel háztartások 41 százalékában van autó, 71 százalékában videomagnó, mfg televízió­ból 103 jut 100 háztartásra. Witkowski szerint három okkal magyarázható a len­gyelek „vásárlási őrülete": a jövedelmek emelkedésén kí­vül a lengyelek, akit évtize­deken át nélkülözni kénysze­rültek, most pótolják mind­azt, amitől eddig meg voltak fosztva. Ehhez járulnak sze­rinte a könnyű hitelek, ame­lyeket oly bőkezűen oszto­gatnak a kereskedelmi ban­kok Lengyelországban. A lengyelek idén 5 milli­árd zloty (1,8 milliárd dol­lár) értékben vettek igénybe áruvásárlási hiteleket, 70 százalékkal többet, mint ta­valy. Az eszeveszett növeke­dés miatt az infláció nekiló­dulásától tartó központi bank a kamatlábak felemelésével fenyegetőzik. Mivel azonban Lengyel­országban a havi átlagbér az állandó növekedés ellenére is szerény, mindössze 375 dollár, a tartós fogyasztási javak gyártói eladósodásra bátorítják a lengyeleket. A Daewoo dél-koreai autógyár például egy bankhoz tárulva olyan hitelt kínál, amelynek kamatai elmaradnak az inflá­ció ütemétől. A következ­ményt előre lehetett látni: az olcsóbb autók iránti kereslet felülmúlja a kínálatot. De ugyanez érvényes a többi nagy fogyasztásicikk­gyártóra is, amelyek kíméle­tet nem ismerő háborút vív­nak a 38 millió fős piac és az erőtől duzzadó (idén 6 szá­zalékkal növekvő) gazdaság vonzásában. A telitett nyu­gati piacokkal ellentétben Lengyelországban még van­nak meghódítható részek. Az árleszállítások és az agresszfv reklámhadjárattal alátámasztott promóciók ha­tására az áruk elkelnek. Min­den frissen felavatott szuper­vagy hipermarketet roham alá vesznek a vásárlók, akik nem haboznak órákig sorban állni, hogy „kihasználják az alkalmat". A francia Casino-csoport­hoz tartozó Géant szuper­market varsói megnyitását három napon át gigantikus forgalmi dugók és a kommu­nista rezsim hétköznapjaira emlékeztető hosszú sorban állások követték. HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481 -281, 7-12-lg (Csak felárral és gyász) 318-999 8-12,14-17-kg, 320-239 7-i5-ig481-411,311-310 8-i4-ig DMoRSzAQKrr. A Takarék Vagyonkezelő, Csődmenedzser és Felszámoló Részvénytársaság (1027 Budapest, Margit krt. 1.) mint a Délmagyarországi Építő Vállalat f. a. (6721 Szeged, Bocskai u. 10-12.) felszámolója PÁLYÁZATOT hirdet a vállalat jogutód nélküli megszűnése miatt, a Szeged, Budapesti út 8. szám alatt fekvő volt Délép Ipari Centrum üzemeltetési feladatainak teljes körű ellátására, az ezen üzemeltetési feladatok ellátásához szükséges ingatlanrészek egyidejű értékesítése mellett. Az elővásárlásra jogosultak a jelen pályázati eljárásban gyakorolhatják elővásárlási jogukat. A részletes pályázati kiírás, melynek kiváltása a pályázaton való részvétel feltétele, a DÉLEP f. a.-nál (7621 Szeged, Bocskai u. 10-12.) vásárolható meg munkanapokon 8-11 óra között, 8000 Ft+áfa megfizetése ellenében, mely összeg nem kerül visszatérítésre. A pályázónak biztosítékként 500 000 Ft-ot készpénzben letétbe kell helyeznie a DÉLEP f. a. pénztárában a pályázat benyújtási határidejéig. A pályázatot zárt borítékban, 2 példányban, „Üzemeltetési pályázat" felirattal, 1997. január 16-án, 11 óráig kell benyújtani a Takarék Rt. Szegedi Irodájához (6721 Szeged, Szentháromság u. 20. fszt.) A pályázatok értékelésére 1997. február 20-ig kerül sor, melyről az ajánlattevők írásban kapnak értesítést. A Takarék Vagyonkezelő, Csődmenedzser és Felszámoló Részvénytársaság fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Római vizsgálat Soros ellen • Róma (MTI) A római ügyészség til­tott spekuláció vádjával vizsgálatot kezdett So­ros György ellen - adta hírül a Corriere della Se­ra című olasz lap ked­den. Az olasz újság sze­rint Cesare Martellino római ügyész azt igyek­szik kideríteni, hogy a magyar származású amerikai befektető meg­"" maradt-e a törvények szabta keretek között, amikor 1992-ben fősze­repet játszott az olasz lí­ra ellen indított spekulá­cióban. Olaszországban sokan mind a mai napig nem tud­ják megemészteni, hogy az 1992-es spekulációs ro)iam térdre kényszerítette a lírát: az olasz nemzeti bank hiába áldozott 40 billió lírát az olasz valuta védelmére, an­nak árfolyama összeomlott és a lfra kikerült az európai átváltási mechanizmusból. A Corriere della Sera ér­tesülései szerint Soros ellen mind a római, mind a milá­nói ügyészség vizsgálatot kezdett egymástól függetle­nül, s miután tudomást sze­reztek egymás nyomozásá­ról, az ügy végül Rómához került. A vizsgálat egyelőre csak Soros személye ellen folyik, de az olasz lap úgy tudja: nem kizárt, hogy be­folyásos olasz személyisé­gek is „összejátszottak" ve­le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom