Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-23 / 299. szám

8 GAZDASÁG HÉTFŐ, 1996. DEC. 23. • Régiónk jövője az agro-bio centrum A kisbirtokrendszer versenyképtelen • Munkatársunktól Régiónkban valami ké­szül, méghozzá egy fej­lesztési elképzelés, az ag­ro-bio innovációs termelő és kereskedelmi centrum. Talán most jött el az ide­je, hogy a régóta palack­ba zárt szellem kiszaba­dulhasson. Vajmi keveset tudunk még e szellem mi­benlétéről, ezért az anyag elkészítőjét, Frank Józsefet, a Gabonater­mesztési Kutatóintézet fő­igazgatóját kértük meg arra, hogy lazítsa meg azt a bizonyos dugót. - A koncepció lényege, hogy a mezőgazdaság által megtermelt nyersanyagainkat „higt tech"-el felszerelt mo­dellüzemekben termékké fej­lesszük. Nem kell messzire mennünk, hiszen ez a híres szegedi Pick szalámi elsődle­ges titka is. Az alapot a régió ma is nemzetközileg elismert szellemi műhelyei - Bay Zol­tán Intézet, SZBK, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, JA­TE tanészkei. Gabonater­mesztési Kutatóintézet, DA­TE hódmezővásárhelyi főis­kolai kara, stb. - adják. • Bővebben? - Sok mezőgazdasági ter­mék szezonban nagyon olcsó és a minőség megőrzése meg­felelő tárolók nélkül csak rö­vid ideig lehetséges. Nem vol­na gond, ha az időben fel nem dolgozható fűszerpaprikából ételszínezéket, kapszaicint, a vöröshagymából hagymaola­jat, pektint vagy élelszínezéket állíthatnánk elő. A festék- és gyógyszeripar egy sor impor­Dinnyepiac. Európában másképp lesz. (Fotó: Miskolczi Róbert) tált termékét gyárthatnánk' így kisüzemi módon. Régiónkban biodlzel, biobrikett és kom­poszt készítéshez is bőven akad biomassza, mint nyers­anyag. Ma ezeket az értékein­ket elherdáljuk, pedig csak ál­lami döntésen és ösztönzésen múlik a megvalósítás. 9 Mi lenne a megoldás ? - Véletlenül sem az évszá­zadok alatt kialakult, kikísér­letezett vetésszerkezet felrú­gását. Olyan vetésváltásra gondolok, amelyben a növé­nyi sorrend és arány egymás­hoz és a piachoz igazodik. Kézenfekvő a nem élelmisze­ripari hasznosítású növények bevonása, melyek természté­sét az EU nem korlátozza. A búza, mint főnövény exportk­vótáját a magas fehérje és si­kér tartalmú fajtákkal kellene kitölteni. A környezet­szennyezés EU-szabványnak megfelelő, alacsony foka a kemikáliák célszerű és a nö­vények igényeihez alkalmaz­kodó kijuttatásával érhető el. A környezet terhelés csökken­tésében a növénynemesítés legújabb eredményei, mint a genetikai rezisztencia is segít­hetnek. A makói hagyma, a szentesi zöldség, a szegedi paprika vagy a szatymazi őszibarack hungarikumként kiemelten részesei ennek a ki­bővített körnek. 9 A bio szó többször elő­fordult e beszélgetés kap­csán, de egyáltalán nem a féges almának megfelelő értelemben. Sokunkban kusza képzetek keverednek ezzel kapcsolatban. - Tágabb jelentésében a bio fogalma az élő szerveze­tekkel való innovációs tevé­kenységet öleli fel. Ennek egy kis szelete a biotermesztés, vagy környezetbarát ökogaz­dálkodás. Szigorúan véve utóbbi a környezettel való tel­jes azonosulást megfogalma­zó életforma, mely elveti a kemikáliák használatát, s az A jövő üzleti kommunikáclüja most! Integrált teleinformatikai rendszerek Az ALCATEL AHT Kft. az ALCATEL 1990-ben alapított magyarországi leányvállalata. A vezető világcégi háttérrel, folyamatosan képzett szakem­berekkel a magyarországi üzleti kommunikációs piac egyik meghatározó szereplője. Tevékenységünk területei: • alközpontok, alközponthálózatok, alközponti megoldások; • adatátviteli rendszerek, hálózatok; • átviteltechnikai berendezések, melyek összehangolt munkája komplex megoldásokat kínál a teleinformatikai rendszerek megvalósításában, amit több, mint 100 ezer telepített alközponti hoz­záférés jelez. • Partnerek vagyunk: • telekommunikációs igények felméré­sében, kialakításában - szaktanács­adással, értékesítéssel; • tervezésben, rendszerek kialakításá­ban - telepítéssel, beüzemeléssel, képzéssel; • üzemeltetésben, karbantartásban ­24 órás szerviz tevékenységgel. A L C • T E L TELECOM ALCATEL AHT Híradóstechnikai Kft., Budapest XI., Kondorfa u. 10. Levélcím: 1507 Budapest Pf. 30., telefon: 204-7739, fax: 204-7738 Győri Területi Iroda: tel./fax: (96) 315-809 Szegedi Területi Iroda: tel./fax: (62) 321-922/40 ósi, extenzív termeléshez való visszatérést hirdeti. A termé­szetben semmi sincs ingyen. Belátható, hogy nem lehet és nem érdemes Kert-Magyaror­szágot létrehozni. A néhány hektáros kisbirtokrendszer nem versenyképes a nyugati tőkekoncentrációval szemben. Az USA-ban 600, Nyugat­Európában minimum 300 hektárra van szükség egy csa­lád megélhetéséhez. Nekünk velük kell versenyeznünk. 9 Az egykor a világ élvo­nalába tartozó mezőgazda­ságunk teljesítménye meg­__ feleződött. Nem a biot okolhatjuk érte. - Saját hibánk. Európához tartozunk, Európával keres­kedni kell, de nem mindegy, hogy üres zsebbel vagy ex­portképes mezőgazdasággal csatlakozunk. Utóbbit sajnos nem átalakítottuk, hanem szétvertük. A károk immár háborús méretűek. Az a had­sereg, amely önként vonul vissza a korábban elfoglalt te­rületekről, demoralizálódik. Sokan nem értjük, miért ez a „hátra arc". 9 Összeszedhetjük még magunkat? - Meg kell próbálni a hely­reállítást, természetesen EU­konform módon. Sajnáljuk, hogy a jelenlegi kormány a választás után nem ezzel kezdte tevékenységét. Óriási lehetőséget szalasztottunk el azzal, hogy máig sem alakí­totta ki az agrárgazdaság cse­lekvési programját. Az impro­vizálás eredményét láthatjuk. 9 Szóval a politikusokat itt sem lehet kikerülni. Ta­lán nem késő még súgni nekik. - Az agrárgazdaság, mely­nek kivitele még ma is 3 mil­liárd dollár, nem elvonást, ha­nem a nemzetgazdasági sú­lyának megfelelő visszaosz­tást érdemelne. Ne csodálkoz­zunk, ha feje tetejére állított érdekeltséggel csak döcög a szekér. Programot nem a pénzügyminisztériumnak, ha­nem a kormánynak kell adni. Ez a politikai feladata és fele­lőssége. Nem mindegy, hogy a csatlakozásnál milyenek a tárgyalási pozícióink. Az üres zsebbel érkező partner alig tudja érdekeit érvényesíteni. 9 Ha így nézzük, agro-bio innovációs centrum ötlet­gazdája nem várta meg a kedvező széljárást. - Amit így is megtehetünk, megtesszük, s reméljük, hogy időben megjön a hátszél, ami tovább lendíthet. Egy kis pezsgés nagyon ráférne erre a régióra, s szerencsére nem egyedül látom így. Malév - jó év Évzáró fogadást adott a múlt héten Szegeden, az Égő Arany Steak House-ban a Malév Rt. Dél-Alföldi Területi Igaz­gatósága. Gulyás Péter területi igazgató kö­szöntője, illetve az im­már hagyományos ajándéksorsolás után Csató Sándor a Malév belföldi értékesítési osz­tályvezetője adott bő­vebb információt a légi­társaság idei esztende­jéről. A megerősödött piaci verseny közepette az 1996­os év mindenképpen ered­ményesnek mondható, ami­kor a globális légitársasá­gok szemében Magyaror­szág egyre inkább verseny­színtérré válik - kezdte az osztályvezető. Nem elég már a hagyományos európai útvonalhálózatra koncent­rálnia a Maiévnek, hiszen az utas már régen „kilépett a világba". Ahogy az osz­tályvezető fogalmaz: a két pont közötti termékre túl nagy a kínálat, ezen tovább kell lépni. A Malév bevétele idén 30, az utaslétszám 24 száza­lékkal növekedett, ezen be­lül a Magyarországról indu­ló forgalom árbevétele 24, az utasszám 11 százalékkal magasabb a korábbinál. Változtattak üzletpolitikáju­kon is, miszerint nemcsak a Budapestre irányuló forgal­mat akarják megszerezni, hanem az azon túlmutatót is. Ez a „kívülről Budapest­re, majd innen tovább" típu­sú forgalom egyetlen év alatt negyven százalékkal emelkedett. Ma már heti 1400 csatlakozást kínálnak a Malév hálózatán, a koráb­bi nyolcszáz helyett. Az idei évre kitűzött ter­vektől ugyan elmaradt vala­melyest a Malév, de ilyen agresszív konkurencia mel­lett az is nagyon jó ered­ménynek számít, hogy meg tudták őrizni piaci részese­désüket. Jő kezdeményezés­nek bizonyult, hogy az ed­dig versenytársnak tekintett utazási irodákkal partneri kapcsolatot alakítottak ki és a közös érdekeltség gyorsan hozta az eredményt. Sike­rült az utasokat a Malév-já­ratokra terelni, amit az is mutat, hogy három éve még a jegyek hetven százalékát értékesítették a társaság jegyirodáin keresztül, ma már csak 44 százalékát. A nagyobb szelet tehát már az együttműködő utazási iro­dáké, akik nem elvettek, ha­nem hoztak a társaságnak. A budapestin kívül öt nagy, teljes üzleti önállóság­gal rendelkező területi igaz­gatósága van a Maiévnek - a szegedihez Békés, Bács-kis­kun és Csongrád megye tar­tozik -, de számos partner­irodát is működtetnek. Az utóbbiak jogi önállóságukat megtartva, de az arculatot átvéve dolgoznak együtt a légitársasággal. Elsődleges cél az állandó kapcsolattar­tás, vagyis az, hogy az utas mindenhol igénybe vehesse a Malév szolgátatásait. A már hagyományos ak­ciók jövőre is folytatódnak: a téli januártól-februárig, a nyári július közepétől szep­tember közepéig tart, az ősz a nyugdíjasoké, de lesznek egyszeri akcióprogramok is - érdemes tehát figyelni a Malév híradásait. (x) • A vásárhelyi Burton-Apta Titok a kollektívában A tavalyi esztendőben a legeredményesebb ha­zai vállalatok toplistáján az 56. helyet szerezte meg a vásárhelyi Bur­ton-Apta Kft. A túzálló­anyag-gyártó cég több mint negyed évszázados múltra tekinthet vissza, s 1991 óta német-magyar vegyes vállalatként mű­ködik. A speciális túzálló kerámiatermékeket elő­állté cég immáron 20 esztendeje jeleskedik a minőségfejlesztésben, a '70-es években operatív minőségszabályzási rendszert dolgoztak ki, '93-ban eleget tettek az ISO 900l-es minőségbiz­tosítási rendszer követel­ményeinek, s egy évvel később a PHARE Minősé­gi Díját is elnyerték. A Burton-Apta néhány napja a Nemzeti Minősé­gi Díjat is birtokolja. Pontosan egy hete a Par­lamentben Horn Gyula adta át - a 18 pályázó közül ­négy vállalat vezetőjének a Nemzeti Minőségi Díjat. Az elismerést az idén először osztották ki, a Herendi Por­celán Manufaktúra Rt., a Le­hel Hűtőgépgyár Kft., és a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. mellett a vá­sárhelyi Burton-Apta Tűzál­lóanyag-gyártó Kft. érdeme­sült arra, hogy a Nemzeti Minőségi Díjat ezentúl vit­rinjében őrizze. A vásárhelyi Burton-Apta Tűzállóanyag-gyártó Kft. 30 éves múlttal rendelkezik, s már a kezdetektől igen nagy Schleiffer Ervin: „A minőség nem cél, s nem is eszköz, hanem a munkánk lényege." (Fotó: Tésik Attila) hangsúlyt fektetett a minő­ségre. Három esztendeje tag­ja az ISO 900l-es minőség­biztosítási rendszernek, s a PHARE Minőségi Díja mel­lett egy japán elismerést, az IASA-SHIBA díjat is magu­kénak mondhatják. A válla­lat a hazai piacon vezető po­zíciót szerzett a speciális tűzálló kerámiatermékek és komplett rendszerek előállí­tásában úgy, hogy termékeik 97 százaléka exportra kerül. 9 Milyen jelentőséggel hír a vállalat számára a Nemzeti Minőségi Díj el­nyerése? - Számtalanszor bebizo­nyítottuk már, hogy elkötele­zettjei vagyunk a minőség­nek - hangsúlyozta Schleif­fer Ervin, a 300 főt foglal­koztató Burton-Apta Kft. ügyvezető igazgatója. - A Nemzeti Minőségi Díj jelzi, hogy ezen a léren jó munkát végeztünk. Olyan gyártási segédeszközöket állítunk elő, melyek minősége nagyban befolyásolhatja egy többmil­liárdos beruházás sorsát. A cégünknél alkalmazott Totál Quality Management rend­szere - mely a vevők teljes­körű elégedettségének eléré­sére, s a hibák el nem foga­dására épül - jól működik. Kollektívánk is partner mi­nőségpolitikánk megvalósí­tásában. dolgozóink megér­tették, a minőség nem is cél, s nem is eszköz, hanem min­den tevékenységünk lényege. 9 A Burton-Apta sikere nem jelemző a magyar gazdasági életben. Mi a Htok? - A titok a kollektívánk­ban rejlik. A célratörő mana­gement elvárásai szerint mindenkinek a legjobbnak kell lennie a saját szakterüle­tén. Minden dolgozónk fel­vállalta az ezzel járó plusz terheket, így nyugodtan mondhatom, mindegyikük­nek nagy része van a díj el­nyerésében. A teljes kollek­tívát folyamatosan oktatjuk a munkakultúra, a szakma és a minőségbiztosítás ismeretei­re, s tájékoztatjuk őket a cég helyzetéről is. Természete­sen minden pozitív kezde­ményezést - induljon az akár legalulról is - erkölcsi­leg, s anyagilag jutalma­zunk. 9 A vállalat az utóbbi néhány esztendőben rendkívül dinamikusan fejlődött. Tartható-e ez az ütem? - Három esztendő alatt 1 milliárdról 3 milliárdra fo­rintra növeltük az árbevéte­lünket. Ez, az inflációt leszá­mítva is jelentős növekedést jelez. Ilyen ütem azonban so­káig nem tartható. A cserép­gyártás égetési segédeszközi­nek előállításában piacvezető szerepünk van, termékeink mintegy 97 százaléka export­ra kerül, zömmel Európába. Tehát ha a gyors növekedést tartani nem is tudjuk, de a ki­magasló eredményességün­ket megőrizhetjük. 9 A Burton-Apta a me­cénás szerepét is felvál­lalta. - Olyan speciális termé­ket állítunk elő, hogy az a kívülállóknak is világos: nem olcsó reklámlehetőségei látunk a közcélok megvaló­sulásának támogatásában. Feladatunknak tekintjük, hogy anyagilag segítsük az arra érdemesnek tartott kez­deményezéseket. S meg kell mondanom, legalább olyan büszke vagyok az általunk támogatott észak utcai óvo­dásoktól kapott, a saját ke­zükkel rajzolt asztali naptár­ra, mint a most elnyert Nem­zeti Minőségi Díjra. Kéri Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom