Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

.6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1996. DEC. 18. Jutalmak a Gábor Dénesben • DM-információ A Gábor Dénes Gimnázi­um és Műszaki Szakközépis­kolában tizenöt esztendeje mindig összejönnek a neve­lőtestület jelenlegi és egykor volt tagjai, valamint a tech­nikai dolgozók a téli szünet előtti utolsó tanítási napon, hogy együtt köszöntsék a Karácsonyt és búcsúztassák az Óévet. E nemes hagyo­mány tegnap új elemmel bő­vült, hiszen idén először az intézmény nyugdíjba vonuló pedagógusait - Antalné Lindner Mária, Szabó Gyu­láné, Kádár Ferencné, Vida Istvánná, Csáti Mátyás, Gar­nai József, Selmeczi Lajos és Tatár Tibor - „Pedagógus Szolgálati" Emlékéremmel, míg a technikai dolgozókat ­Nagy Dezsóné és Masír Ist­ván - névre szóló plakettel jutalmazta az esemény dísz­vendége, Ványai Éva alpol­gármester. A bensőséges hangulatú rendezvényen az iskola diákjai adtak színes kulturális műsort. Operaházi ajándék • Munkatársunktál A Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. más pénzintéze­tekkel karöltve jótékonysági akciót szervez hátrányos helyzetű gyerekek számára. Az Operaházba várják ma, szombaton az ország külön­böző tájairól érkező tanuló­kat. Csajkovszkij Diótörő cí­mű mesebalettjét nézhetik meg a vendégek. A színházlátogatást a bank karácsonyi ajándéknak szánja a gyerekeknek. Sze­gedről a Csongor téri Altalá­nos Iskola 40 diákja kapott meghívót az operaházi elő­adásra. Fodrászok napja • Munkatársunktál A nagysikerű, ezüstvasár­napi kozmetikus szakmai na­pot követően december 22­én, aranyvasárnap ugyan­azon a helyszínen, a Mars téren, a Sing-Singben a fod­rászok napjára kerül sor. A rendezők: a Csongrád Me­gyei Kézműves Kamara és a Szegedi Nemzetközi Vásár­és Piacszervező Kft. Mint ahogy azt dr. Ko­vács Beátától, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara ügyvezetőjétől megtudtuk: a fodrász nap célja a látványos show-műsor keretében meg­rendezett bemutatón kívül az is, hogy felhívják úgy a mes­terek, mint az érdeklődők fi­gyelmét, mekkora fejlődésen ment keresztül a szakma. A Múlt és jelen a fodrászatban címet viselő rendezvény egyben a fodrász mestervizs­ga gyakorlati szintjét is meg­ismerteti. A fodrász szakmai nap vasárnap, december 22-én délelőtt fél 11-kor kezdődik (amennyiben nagy az érdek­lődés, 14 órai kezdettel meg­ismétlik). Fő támogatója a Wella cég, amely az alap­anyagokat biztosltja a bemu­tatóhoz, valamint a Progress Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány. A szakmai műsorról az Ondola Bt. gondoskodik. A fodrász nap divatbemuta­tóval ér véget. • Erdélyi Lili Ada Aki érti a virágok nyelvét „Az életem olyan, mint egy mese." (Fotó: Miskolczi Róbert) Egyszer volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, élt Szegeden egy leány. Erdélyi Lili Adának hívták. A leány húsz esztendős korában felköltözött a székesfő­városba, ahol tanult ezt­azt: színészetet, asztroló­giát, újságírást, ékszer­és ruhatervezést. Erdélyi Lili Ada legújabban virá­gokbál komponál képe­ket. Alkotásaiból nemré­giben nyílt kiállítás szü­lőhelyén. - Nekem minden sugal­latra jött - kezdi a beszélge­tést Erdélyi Lili Ada. - Ope­raénekes szerettem volna lenni, de egy furcsa szegedi énektanár nem engedte, hogy - Presser Picivel szól­va - igazi művész legyek. Ezek után felköltöztem Bu­dapestre, ahol bábszínészetet tanultam. Mindemellett kul­turális műsorokat vezettem a Magyar Rádióban, különbö­ző újságoknak írtam, hon­foglalás kori ékszereket ké­szítettem és barokkos-sze­cessziós ruhákat terveztem. Egyszóval, mindennel meg­próbálkoztam, csak cigány­kereket nem vetettem, mert ahhoz nem vagyok elég ügyes. • A tárlat érett művész benyomását kelti. Mióta foglalkozik virágképek­kel? - Bármilyen hihetetlennek is hangzik, idén szeptember­ben készítettem el az első virágképemet. Virágokat egyébként már korábban is gyűjtöttem. Ha megláttam egy icipici növényt, akkor azt azonnal a nálam lévő könyv lapjai közé tettem. • Hol gyűjtötte a virágo­kat? - Városban, erdőben, me­zőn. Úgy is mondhatnám: lépten-nyomon gyűjtöttem a virágokat, amerre csak jár­tam. Úgy szeretek gyönyör­ködni a rózsában, a kamillá­ban, a vadárvácskában, az ibolyában, a cickafarkban, mint a felhőkben. Amikor éj­jel úgymond felpreparálom őket a csipesszel és a tűvel a bársonyra, a selyemre, a taft­ra vagy a csipkére, beszélek hozzájuk... • Az alkotások címei ­Kegyed is szép, de milyen más..., A sétapálcás Ma­nóffy udvarol, Lepkék li­bikókája, A kozmoszközi - rendkívül találóak. A el­mek az ön fejéből pattan­nak ki? - Ha hiszi, ha nem, a virá­gok tudnak egymással be­szélgetni. Diskurálnak, törté­neteket mesélnek egymás­nak, s ezeket én mind hal­lom. Megbeszélik például, hogy ki ki mellé kerüljön a képen, úgyhogy nem kell so­kat gondolkoznom a címe­ken. Van olyan virág, amely kifejezetten szereti, ha muto­gatják, míg a másik szeret a háttérben maradni. Én inkább az utóbbihoz hasonlítok, én sem szeretem az attraktív dolgokat. • Már megbocsásson, de ez nem igen látszik önön, hiszen gyönggyel, bross­tűvel és szépségpöttyel dí­szíti magát. - Akkor úgy mondom, hogy a csendes attrakciót szeretem, s rögtön hozzáte­szem: bármiről és bárkiről le tudok mondani. Az életem egyébként olyan, mint egy mese, amelyben én vagyok a virágszedő kislány. (Erdélyi Lili Ada „A vi­lággal egyidős virágokkal a lelkemben " című tárlatát ka­rácsonyig tekinthetik meg a Szent István tér 12-13. szám alatti Katedrális Bt. Köny­vesboltjában.) Sz. C. Sz. A napokban a Parla­mentben ünnepélyes ke­retek között Horn Gyula miniszterelnök adta át az első alkalommal meghirdetett Magyar Nemzeti Minőségi Díjat négy, a termelésben, il­letve a szolgáltatásban kiemelkedő eredményt elért magyarországi vál­lalatnak. Az utóbbi ka­tegóriában - a szolgálta­ták közül egyedüliként ­a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytár­saság szolgált rá a ma­gas elismerésre. A piacvezető mobil táv­közlési szolgáltató céget 1993. októberében a GSM tendernyertes Matáv Rt. és az US West hozta létre. A Westel 900 1994. március 31-én indította el kereske­delmi szolgáltatását, amit je­lenleg az ország lakosságá­nak mintegy 96 százaléka vehet igénybe. • A kezdet kezdetén díj a Westel 900-nak gondolták volna, hogy ­mondhatni - sorozatban kapják majd a különbö­ző, Európa-szerte számon tartott elismeréseket? ­kérdeztem a díj apropóján Szalay Pétert, a Westel 900 sajtó és PR igazgató­ját. - Ilyesmit nem lehet ter­vezni, azt viszont igen, hogy mindent el kell követni azért, hogy a társaságunk ál­tal fémjelzett szolgáltatások a legkényesebb igényeknek is megfeleljenek - világított rá, milyen elvek is vezérlik a cég vezetését. - Bizonyára ennek a következménye, hogy az ország egyik legdi­namikusabban fejlődő ve­gyesvállalataként egy éve a magyar távközlési szolgálta­tók közül elsőként, de az eu­rópai mobiltelefon hálózat­üzemeltetők sorában is az el­sők között érdemelte ki cé­günk a Nemzetközi Szabvá­nyügyi Szervezet legszigo­rúbb előírásokat tartalmazó ISO 9001 minőségtanúsító bizonyítványát. Örömmel új­ságolhatom, a minősítést, a szokásos félévenkénti ellen­őrzéskor, tehát a nyáron is­mét „megvédtük". • A termelő szférában, illetve a szolgáltatásban elért eredményeket a vi­lág számos országában már régóta elismerik. Az első 1957-ben Japán volt, az Egyesült Államokban az 1980-as évek vége, míg Európában 1992 óta ad­nak át nemzeti minőség­díjat. Ezt a modellt követ­ve, hazánkban ez az idén történt meg először. - A nemzeti minőségi díj­ra nagyon sok, több mint öt­száz cég pályázott, ám a fel­tételek ismeretében csupán 18 vállalta a megmérettetést. Végül csak négy vállalat ­köztük a Westel 900 - ma­radt állva. A pályázóknak legkevesebb három évre visszamenően egy ötvenöt (nem kevesebb és nem több!) oldalas könyvben kel­lett dokumentálniuk, hogy a minőséget mindenkor a vál­lalat stratégiai eszközének tekintik. • Az Ön cége, mint a díj Hs példázza, megfelelt a követelményeknek... - A vállalat jelenleg már több mint 220 ezer ügyféllel tart nagyszerűnek mondható kapcsolatot. Úgy gondolom, a Westel 900 managementje a koncessziós szerződésben vállaltak maradéktalan telje­sítésével, a hálózatfejlesztés­ben és a kiváló minőségű szolgáltatások biztosításával érdemelte ki ezt az elisme­rést... Gyürki Ernő Karácsony a katolikus óvodában • Munkatársunktól A Szeged-Csanád egyház­megyei katolikus óvodában (Alsóváros - Harmat utca) tegnap délelőtt karácsonyi ünnepséget szerveztek. A ki­csik és szüleik összegyűltek a karácsonyfa körül, hogy megünnepeljék a kis Jézus születését. A gyerekek betle­hemes előadással lepték meg társaikat és a vendégeket. Műsoruk után Csanádi Lász­ló orgonaművész kísérte hangszerén a gyerekek és szüleik énekét. Régi keresz­tény dalok csendültek fel, a „Mennyből az angyal"-t, meg más karácsonyi dalla­mokat adott elő a „vegyes kórus". In memóriám Liebmann Béla Liebmann Béla egy év­vel volt idősebb az évszá­zadnál. Első fotója 77 év­vel ezelőtt, 1919 augusztu­sában készült, amikor bátyja gépét felkapva sike­rült lefényképeznie egy Zeppelint, amely szülővá­rosa, Temesvár felett ki­gyulladt, majd felrobbant. A fotót a másnapi Temes­vári Hírlap címoldalán kö­zölte. A '20-as évek elején Budapesten vált befutott fotóriporterré, ahol a neves szabadúszó újságíró, Veér György munkatársaként a legrangosabb fővárosi la­pokban, az Estben, a Szín­házi Életben, a Tolnai Vi­láglapjában és a Pesti Hír­lapban jelentek meg fotói. A '20-as évek második fe­lében csábították Szegedre a Délmagyarország fotóri­porterének. A sajtómunka mellett hosszú ideig erede­ti szakmájában, orvosi mű­szerészként és optikusként is dolgozott. Két évre egy makói szaküzlet vezetését is elvállalta, amire azért emlékezett szívesen, mert szenvedélye, a sakk révén bejáratos lett az Espersit­házba. Ott ismerkedett meg Móra Ferenccel, Ju­hász Gyulával, József Atti­lával. Szegedre visszatérve több mint hat évtizeden át mentette képbe a múló pil­lanatot. A barázdált arcú, pipázó százéves cigány­asszonyról, a körjátékot játszó diáklányokról, a lo­vat vásárló parasztgazdák­ról, a ladikba szálló, nép­viseletbe öltözött tápéi lá­nyokról készített fotói nemzetközi kiállításokon nyertek díjakat. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadá­sait az indulástól nyomon követte, felvételei - köz­Archív fotó tük a dirigáló Mascagni fényképe - fontos színház­történeti dokumentumok. Amikor Szent-Györgyi Al­bert 1937-ben Nobel-díjat kapott, a laboratóriumában készült fotói bejárták az egész világot. Sokáig la­punk aktív munkatársa maradt nyugdíjasként is, nemcsak fotózott, a sakk­rovatot is vezette. Utolsó fényképét a 80-as évek kö­zepén a portréfilmjét for­gató stábról készítette. Csak néhány éve ismer­hettem meg, azóta sokszor jártam fényképekkel teli otthonában. Legutóbb a múlt héten beszélgettünk, abszolút szellemi frisses­ségnek örvendett, a régi fotókat nézegetve újabb történetek jutottak eszébe. Azt is bevallotta, van egy kabalája, egy gyűrűt visel a kisujján, amit a hosszú élet zálogaként a nagyma­májától kapott. Egyetlen vágya maradt: a századik születésnapját megünne­pelni. Nem adatott meg neki Hollós! Zsolt Liebmann Béla teme­tése december 24-én, 11 órakor lesz a szegedi zsidó temetőben. Mennyből az angyal... (Fotó: Miskolczi Róbert) • Drágakövek a Bartókban Berill, rubin, kristály A hét végén kétnapos ásványbörzét rendeznek a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. A vásárral egybekötött kiállításon bemutatják a szegedi egyetem ás­ványtani tanszékének gyűjteményét, s a ma­gyarokon kívül még Er­délyből, Oroszország­ból, s Ázsiából is várnak résztvevőket, akik per­sze nem érkeznek üres kézzel: kvarckristályo­kat, drágaköveket, ás­ványokból készült ék­szereket hoznak maguk­kal. A december 21-én és 22­én látogatható, első szegedi ásványbörze fő szervezője a Molnár és Galambos Dia­mant Kft. tulajdonaként mű­ködő Ékszergödör. Molnár Gábor, Molnár Ferenc és Csányi János ötlete a Koch­centenárium kapcsán pattant ki, s a hétvégi bemutató il­leszkedik az évforduló ren­dezvénysorozatához. Száz éve született ugyanis Koch Sándor, a szegedi egyetem Ásvány- és Kőzettani Intéze­tének megszervezője és ve­zetője, aki 1940-től 1966-os nyugdíjazásáig állt a tanszék élén. Dr. Molnár Sándor, a JA­TE Ásványtani és Geodézia­Kőzettani Tanszékének ad­junktusa is jelentős segítsé­get nyújtott a hétvégi ás­ványbemutató megszervezé­séhez: a tanszék 3 ezer 680 darabból álló gyűjteményé­ből száznál is több különle­ges ásványt láthat a Bartók Béla Művelődési Központba látogató közönség. Az ásványbörzére magyar és külföldi kiállítókat hívtak meg. A magyarokon kívül számítanak erdélyi, kínai és orosz vendégek érkezésére is. Aki szereti a szép köve­ket, ásványokat, bizonyára elgyönyörködik majd a kü­lönféle kvarcváltozatokban, a csiszolt s csiszolatlan drá­gakövekben. Csak ízelítő a választékból: hegyi kristály, ametiszt, rózsakvarc, marok­és talizmánkövek, berill, smaragd és akvamarin, to­páz, rubin és zafír - no és persze gyémántok, ásvá­nyokból készült ékeszerek is csillognak-villognak majd a látogatók szeme előtt. A bör­zén otthonról hozott köveket is vágnak, s a szakemberek készséggel válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Az éremgyűjtők hozzájut­hatnak a 200 példányban ki­adott Koch-emlékéremhez is, amelynek értékesítésének jogát az Ékszergödör, kapta. A kiállítást dr. Szerdahelyi Tibor tanszékvezető egyete­mi tanár nyitja meg, decem­ber 21-én, szombaton dél­előtt 10 órakor. Az ásvány­bemutató mindkét kiállítási napon 9-től 20 óráig tekint­hető meg. Ny. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom