Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

.6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1996. DEC. 18. Jutalmak a Gábor Dénesben • DM-információ A Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában tizenöt esztendeje mindig összejönnek a nevelőtestület jelenlegi és egykor volt tagjai, valamint a technikai dolgozók a téli szünet előtti utolsó tanítási napon, hogy együtt köszöntsék a Karácsonyt és búcsúztassák az Óévet. E nemes hagyomány tegnap új elemmel bővült, hiszen idén először az intézmény nyugdíjba vonuló pedagógusait - Antalné Lindner Mária, Szabó Gyuláné, Kádár Ferencné, Vida Istvánná, Csáti Mátyás, Garnai József, Selmeczi Lajos és Tatár Tibor - „Pedagógus Szolgálati" Emlékéremmel, míg a technikai dolgozókat Nagy Dezsóné és Masír István - névre szóló plakettel jutalmazta az esemény díszvendége, Ványai Éva alpolgármester. A bensőséges hangulatú rendezvényen az iskola diákjai adtak színes kulturális műsort. Operaházi ajándék • Munkatársunktál A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. más pénzintézetekkel karöltve jótékonysági akciót szervez hátrányos helyzetű gyerekek számára. Az Operaházba várják ma, szombaton az ország különböző tájairól érkező tanulókat. Csajkovszkij Diótörő című mesebalettjét nézhetik meg a vendégek. A színházlátogatást a bank karácsonyi ajándéknak szánja a gyerekeknek. Szegedről a Csongor téri Altalános Iskola 40 diákja kapott meghívót az operaházi előadásra. Fodrászok napja • Munkatársunktál A nagysikerű, ezüstvasárnapi kozmetikus szakmai napot követően december 22én, aranyvasárnap ugyanazon a helyszínen, a Mars téren, a Sing-Singben a fodrászok napjára kerül sor. A rendezők: a Csongrád Megyei Kézműves Kamara és a Szegedi Nemzetközi Vásárés Piacszervező Kft. Mint ahogy azt dr. Kovács Beátától, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara ügyvezetőjétől megtudtuk: a fodrász nap célja a látványos show-műsor keretében megrendezett bemutatón kívül az is, hogy felhívják úgy a mesterek, mint az érdeklődők figyelmét, mekkora fejlődésen ment keresztül a szakma. A Múlt és jelen a fodrászatban címet viselő rendezvény egyben a fodrász mestervizsga gyakorlati szintjét is megismerteti. A fodrász szakmai nap vasárnap, december 22-én délelőtt fél 11-kor kezdődik (amennyiben nagy az érdeklődés, 14 órai kezdettel megismétlik). Fő támogatója a Wella cég, amely az alapanyagokat biztosltja a bemutatóhoz, valamint a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A szakmai műsorról az Ondola Bt. gondoskodik. A fodrász nap divatbemutatóval ér véget. • Erdélyi Lili Ada Aki érti a virágok nyelvét „Az életem olyan, mint egy mese." (Fotó: Miskolczi Róbert) Egyszer volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, élt Szegeden egy leány. Erdélyi Lili Adának hívták. A leány húsz esztendős korában felköltözött a székesfővárosba, ahol tanult eztazt: színészetet, asztrológiát, újságírást, ékszerés ruhatervezést. Erdélyi Lili Ada legújabban virágokbál komponál képeket. Alkotásaiból nemrégiben nyílt kiállítás szülőhelyén. - Nekem minden sugallatra jött - kezdi a beszélgetést Erdélyi Lili Ada. - Operaénekes szerettem volna lenni, de egy furcsa szegedi énektanár nem engedte, hogy - Presser Picivel szólva - igazi művész legyek. Ezek után felköltöztem Budapestre, ahol bábszínészetet tanultam. Mindemellett kulturális műsorokat vezettem a Magyar Rádióban, különböző újságoknak írtam, honfoglalás kori ékszereket készítettem és barokkos-szecessziós ruhákat terveztem. Egyszóval, mindennel megpróbálkoztam, csak cigánykereket nem vetettem, mert ahhoz nem vagyok elég ügyes. • A tárlat érett művész benyomását kelti. Mióta foglalkozik virágképekkel? - Bármilyen hihetetlennek is hangzik, idén szeptemberben készítettem el az első virágképemet. Virágokat egyébként már korábban is gyűjtöttem. Ha megláttam egy icipici növényt, akkor azt azonnal a nálam lévő könyv lapjai közé tettem. • Hol gyűjtötte a virágokat? - Városban, erdőben, mezőn. Úgy is mondhatnám: lépten-nyomon gyűjtöttem a virágokat, amerre csak jártam. Úgy szeretek gyönyörködni a rózsában, a kamillában, a vadárvácskában, az ibolyában, a cickafarkban, mint a felhőkben. Amikor éjjel úgymond felpreparálom őket a csipesszel és a tűvel a bársonyra, a selyemre, a taftra vagy a csipkére, beszélek hozzájuk... • Az alkotások címei Kegyed is szép, de milyen más..., A sétapálcás Manóffy udvarol, Lepkék libikókája, A kozmoszközi - rendkívül találóak. A elmek az ön fejéből pattannak ki? - Ha hiszi, ha nem, a virágok tudnak egymással beszélgetni. Diskurálnak, történeteket mesélnek egymásnak, s ezeket én mind hallom. Megbeszélik például, hogy ki ki mellé kerüljön a képen, úgyhogy nem kell sokat gondolkoznom a címeken. Van olyan virág, amely kifejezetten szereti, ha mutogatják, míg a másik szeret a háttérben maradni. Én inkább az utóbbihoz hasonlítok, én sem szeretem az attraktív dolgokat. • Már megbocsásson, de ez nem igen látszik önön, hiszen gyönggyel, brosstűvel és szépségpöttyel díszíti magát. - Akkor úgy mondom, hogy a csendes attrakciót szeretem, s rögtön hozzáteszem: bármiről és bárkiről le tudok mondani. Az életem egyébként olyan, mint egy mese, amelyben én vagyok a virágszedő kislány. (Erdélyi Lili Ada „A világgal egyidős virágokkal a lelkemben " című tárlatát karácsonyig tekinthetik meg a Szent István tér 12-13. szám alatti Katedrális Bt. Könyvesboltjában.) Sz. C. Sz. A napokban a Parlamentben ünnepélyes keretek között Horn Gyula miniszterelnök adta át az első alkalommal meghirdetett Magyar Nemzeti Minőségi Díjat négy, a termelésben, illetve a szolgáltatásban kiemelkedő eredményt elért magyarországi vállalatnak. Az utóbbi kategóriában - a szolgáltaták közül egyedüliként a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság szolgált rá a magas elismerésre. A piacvezető mobil távközlési szolgáltató céget 1993. októberében a GSM tendernyertes Matáv Rt. és az US West hozta létre. A Westel 900 1994. március 31-én indította el kereskedelmi szolgáltatását, amit jelenleg az ország lakosságának mintegy 96 százaléka vehet igénybe. • A kezdet kezdetén díj a Westel 900-nak gondolták volna, hogy mondhatni - sorozatban kapják majd a különböző, Európa-szerte számon tartott elismeréseket? kérdeztem a díj apropóján Szalay Pétert, a Westel 900 sajtó és PR igazgatóját. - Ilyesmit nem lehet tervezni, azt viszont igen, hogy mindent el kell követni azért, hogy a társaságunk által fémjelzett szolgáltatások a legkényesebb igényeknek is megfeleljenek - világított rá, milyen elvek is vezérlik a cég vezetését. - Bizonyára ennek a következménye, hogy az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vegyesvállalataként egy éve a magyar távközlési szolgáltatók közül elsőként, de az európai mobiltelefon hálózatüzemeltetők sorában is az elsők között érdemelte ki cégünk a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet legszigorúbb előírásokat tartalmazó ISO 9001 minőségtanúsító bizonyítványát. Örömmel újságolhatom, a minősítést, a szokásos félévenkénti ellenőrzéskor, tehát a nyáron ismét „megvédtük". • A termelő szférában, illetve a szolgáltatásban elért eredményeket a világ számos országában már régóta elismerik. Az első 1957-ben Japán volt, az Egyesült Államokban az 1980-as évek vége, míg Európában 1992 óta adnak át nemzeti minőségdíjat. Ezt a modellt követve, hazánkban ez az idén történt meg először. - A nemzeti minőségi díjra nagyon sok, több mint ötszáz cég pályázott, ám a feltételek ismeretében csupán 18 vállalta a megmérettetést. Végül csak négy vállalat köztük a Westel 900 - maradt állva. A pályázóknak legkevesebb három évre visszamenően egy ötvenöt (nem kevesebb és nem több!) oldalas könyvben kellett dokumentálniuk, hogy a minőséget mindenkor a vállalat stratégiai eszközének tekintik. • Az Ön cége, mint a díj Hs példázza, megfelelt a követelményeknek... - A vállalat jelenleg már több mint 220 ezer ügyféllel tart nagyszerűnek mondható kapcsolatot. Úgy gondolom, a Westel 900 managementje a koncessziós szerződésben vállaltak maradéktalan teljesítésével, a hálózatfejlesztésben és a kiváló minőségű szolgáltatások biztosításával érdemelte ki ezt az elismerést... Gyürki Ernő Karácsony a katolikus óvodában • Munkatársunktól A Szeged-Csanád egyházmegyei katolikus óvodában (Alsóváros - Harmat utca) tegnap délelőtt karácsonyi ünnepséget szerveztek. A kicsik és szüleik összegyűltek a karácsonyfa körül, hogy megünnepeljék a kis Jézus születését. A gyerekek betlehemes előadással lepték meg társaikat és a vendégeket. Műsoruk után Csanádi László orgonaművész kísérte hangszerén a gyerekek és szüleik énekét. Régi keresztény dalok csendültek fel, a „Mennyből az angyal"-t, meg más karácsonyi dallamokat adott elő a „vegyes kórus". In memóriám Liebmann Béla Liebmann Béla egy évvel volt idősebb az évszázadnál. Első fotója 77 évvel ezelőtt, 1919 augusztusában készült, amikor bátyja gépét felkapva sikerült lefényképeznie egy Zeppelint, amely szülővárosa, Temesvár felett kigyulladt, majd felrobbant. A fotót a másnapi Temesvári Hírlap címoldalán közölte. A '20-as évek elején Budapesten vált befutott fotóriporterré, ahol a neves szabadúszó újságíró, Veér György munkatársaként a legrangosabb fővárosi lapokban, az Estben, a Színházi Életben, a Tolnai Világlapjában és a Pesti Hírlapban jelentek meg fotói. A '20-as évek második felében csábították Szegedre a Délmagyarország fotóriporterének. A sajtómunka mellett hosszú ideig eredeti szakmájában, orvosi műszerészként és optikusként is dolgozott. Két évre egy makói szaküzlet vezetését is elvállalta, amire azért emlékezett szívesen, mert szenvedélye, a sakk révén bejáratos lett az Espersitházba. Ott ismerkedett meg Móra Ferenccel, Juhász Gyulával, József Attilával. Szegedre visszatérve több mint hat évtizeden át mentette képbe a múló pillanatot. A barázdált arcú, pipázó százéves cigányasszonyról, a körjátékot játszó diáklányokról, a lovat vásárló parasztgazdákról, a ladikba szálló, népviseletbe öltözött tápéi lányokról készített fotói nemzetközi kiállításokon nyertek díjakat. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásait az indulástól nyomon követte, felvételei - közArchív fotó tük a dirigáló Mascagni fényképe - fontos színháztörténeti dokumentumok. Amikor Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-díjat kapott, a laboratóriumában készült fotói bejárták az egész világot. Sokáig lapunk aktív munkatársa maradt nyugdíjasként is, nemcsak fotózott, a sakkrovatot is vezette. Utolsó fényképét a 80-as évek közepén a portréfilmjét forgató stábról készítette. Csak néhány éve ismerhettem meg, azóta sokszor jártam fényképekkel teli otthonában. Legutóbb a múlt héten beszélgettünk, abszolút szellemi frissességnek örvendett, a régi fotókat nézegetve újabb történetek jutottak eszébe. Azt is bevallotta, van egy kabalája, egy gyűrűt visel a kisujján, amit a hosszú élet zálogaként a nagymamájától kapott. Egyetlen vágya maradt: a századik születésnapját megünnepelni. Nem adatott meg neki Hollós! Zsolt Liebmann Béla temetése december 24-én, 11 órakor lesz a szegedi zsidó temetőben. Mennyből az angyal... (Fotó: Miskolczi Róbert) • Drágakövek a Bartókban Berill, rubin, kristály A hét végén kétnapos ásványbörzét rendeznek a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. A vásárral egybekötött kiállításon bemutatják a szegedi egyetem ásványtani tanszékének gyűjteményét, s a magyarokon kívül még Erdélyből, Oroszországból, s Ázsiából is várnak résztvevőket, akik persze nem érkeznek üres kézzel: kvarckristályokat, drágaköveket, ásványokból készült ékszereket hoznak magukkal. A december 21-én és 22én látogatható, első szegedi ásványbörze fő szervezője a Molnár és Galambos Diamant Kft. tulajdonaként működő Ékszergödör. Molnár Gábor, Molnár Ferenc és Csányi János ötlete a Kochcentenárium kapcsán pattant ki, s a hétvégi bemutató illeszkedik az évforduló rendezvénysorozatához. Száz éve született ugyanis Koch Sándor, a szegedi egyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetének megszervezője és vezetője, aki 1940-től 1966-os nyugdíjazásáig állt a tanszék élén. Dr. Molnár Sándor, a JATE Ásványtani és GeodéziaKőzettani Tanszékének adjunktusa is jelentős segítséget nyújtott a hétvégi ásványbemutató megszervezéséhez: a tanszék 3 ezer 680 darabból álló gyűjteményéből száznál is több különleges ásványt láthat a Bartók Béla Művelődési Központba látogató közönség. Az ásványbörzére magyar és külföldi kiállítókat hívtak meg. A magyarokon kívül számítanak erdélyi, kínai és orosz vendégek érkezésére is. Aki szereti a szép köveket, ásványokat, bizonyára elgyönyörködik majd a különféle kvarcváltozatokban, a csiszolt s csiszolatlan drágakövekben. Csak ízelítő a választékból: hegyi kristály, ametiszt, rózsakvarc, marokés talizmánkövek, berill, smaragd és akvamarin, topáz, rubin és zafír - no és persze gyémántok, ásványokból készült ékeszerek is csillognak-villognak majd a látogatók szeme előtt. A börzén otthonról hozott köveket is vágnak, s a szakemberek készséggel válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Az éremgyűjtők hozzájuthatnak a 200 példányban kiadott Koch-emlékéremhez is, amelynek értékesítésének jogát az Ékszergödör, kapta. A kiállítást dr. Szerdahelyi Tibor tanszékvezető egyetemi tanár nyitja meg, december 21-én, szombaton délelőtt 10 órakor. Az ásványbemutató mindkét kiállítási napon 9-től 20 óráig tekinthető meg. Ny. P.