Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

-i • • icc"" • v • avlöiöt lödEynámoilé 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1996. DEC. 21 kommentár Milosevics meghajol? M

ennyien várják már azt a pillanatot, amikor Szerbia, pontosabban a kis-jugoszláv föderáció mindenható ura, Szlobodan Milosevics, kitűzi a fehér lobogót! Most, amikor már 29 napja szüntelenül menetel az ellenzék Belgrád utcáin, úgy tűnik, elérhető közelségbe került a sokak által óhajtott megadás. Persze, ahhoz, hogy a Minden Szerbek Vezére megadja magát, nem elegendő csak az utca emberének menetelése. Szükség van a külföld, esetünkben a nyugatiak, kissé komolyabb fellépése is. A nyugatiak, mint azt a balkáni háború folyamán ékesen bizonyították, nem csipkedik magukat igazán azért, hogy Milosevicsre nagyobb nyomást gyakoroljanak. Hogy miért nem? Először is nyilván azért, mert a tavalyi daytoni megállapodás egyik aláírójának eltávolításával még labilisahbá válna az amúgy sem szilárd béke Boszniában. Tudniillik, Milosevicsnek még mindig rengeteg híve van a boszniai szerbek között, különösen pedig a volt jugoszláv néphadseregből „átvedlett" boszniai (Republika Srpska) szerb vezérkari tisztek táborában. A másik ok: az ellenzékben még mindig nem fedeztek fel egy olyan karizmatikus egyéniséget, akire maradéktalanul támaszkodhatna a nyugati politikai elit. Csak emlékeztetőül: Vuk Draskovics az öt évvel ezelőtti tüntetéseken és a szerb-horvát háború kitörésekor az egyik legharciasabb nacionalista hangján szólalt meg, Vesna Pesics inkább humanitárius akciók szervezésében jeleskedett eddig, mint a politikában, Zorán Djindjics pedig a demokraták úgynevezett második vonalából került az élre és amolyan szürke kis eminenciásnak tűnik, kicsit a másik kettő mögé bújva... L

épett tehát a szerb elnök: Belgrád kivételével elismerni látszik a helyhatósági választások eredeti eredményeit. Ez nagy szó egy diktátor életében. Még akkor is, ha a jelek szerint 6 már csak másodhegedűs a családi politikai duóban. A feleség, Mira Markovics, a Jugoszláv Egyesült Baloldal vezetőjeként, hüvesi szigorral irányítja férjét egyes lépések megtételénél Ha ez így van, akkor még az is elképzelhető, hogy egy „őszirózsás családi forradalom" után hatalomváltás lesz Szerbiában: a feleség lesz a főnök. Akkor pedig nagy baj lesz— • Orosz mintára Irán rakétákkal fenyegetheti Eurápát? • Bonn (MTI) Nyugati titkosszolgálatok adatai szerint Irán olyan közepes hatótávolságú rakétákat fejleszt ki, amelyekkel Eurápát is elérheti - állítja a Bild cimú német lap pénteki beszámolójáA teheráni vezetés állítólag mintegy félmilliárd dollárt fektetett az 5500 kilométer hatótávolságú rakéták kifejlesztésébe, és a program megvalósítása a vége felé közeledik. A hfrek szerint az irániak szakértói az orosz SCUD-C és az észak-koreai Nadong típusú rakétákat vették alapul. A rakétákra mérgezó gázt, vagy baktériumokat tartalmazó 770 kilogrammos robbanófejeket tudnak felszerelni. A rakétaprogram központja a Teherán közelében fekvó Parhinban található - írja a Bild. Az általában jó értesülésekkel rendelkező bulvárlap titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva beszámol arról is, hogy Irak is erőteljesen folytatja a biológiai és a vegyi fegyverek kifejlesztését. A program legújabb eredménye egy fából és műanyagból készülő - így a radarok által nem érzékelhető - rakéta, amelynek hatótávolsága eléri a 700 kilométert. Szárazföldről és hajóról is indítható a modern irányítástechnikai berendezésekkel felszerelt, így pontosan célba juttatható rakéta, amelyet egy szakértő a szegény államok cirkáló rakétájának minősített. Egyelőre nem tudni, hogy az iráni rakétaprogramhoz kapcsolódik-e az a nagyszabású fegyvercsempészési ügy, amelynek az elmúlt hetekben bukkantak nyomára a német hatóságok. Két politikai hetilap e heti beszámolója szerint az ügyészség házkutatást tartott számos német vállalat, valamint Németországban működő iráni cég irodáiban. A teheráni vezetés állítólag fegyverkezési programjához szeretett volna különböző modern berendezéseket vásárolni. A hatóságok később megerősítették a házkutatások tényét, de az ügy tartalmáról nem szolgáltak részletekkel. Milosevics kész elismerni a választási eredményeket? Belgrádban folytatódnak a tüntetések. (MTI Telefotó) • Belgrád (MTI) Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom nevű ellenzéki mozgalom vezetője csütörtökön úgy vélekedett, hogy Slobodan Milosevic elnök - Belgrád kivételével - hajlandó elismerni a helyhatósági választások eredményét. A Belgrád központjában összegyűlt 150 ezer tüntető előtt felszólalva Draskovics olyan, Milosevics kabinetjéből származó értesülésekről számolt be, amelyek szerint az államfő megegyezett az. EBESZ misszióval, hogy elismerik a november 17-i választások eredményét, Belgrád kivételével, ahol megismétlik a szavazást. Draskovics hangsúlyozta, hogy az ellenzék visszautasítja az effajta kompromisszumokat, és ragaszkodik a helyhatósági választások összes eredményének elismeréséhez. • Borisav Jovics: A szocialisták veszélyes lépése • Belgrád (MTI) A volt Jugoszlávia elnökségének elnöke, Slobodan Milosevics szerb elnök korábbi szövetségese, Borisav Jovics véleménye szerint a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) veszélyes lépést tett, amikor részlegesen megsemmisítette a novemberi helyhatósági választások eredményeit. „Úgy vélem, a hatalmon lévő párt nem gondolta át, milyen politikai következményekkel és károkkal jár, s milyen veszélyeket jelent a lépés. Úgy tűnik, hogy az SPS-t meglepte, illetve felbőszítette a nagyvárosokban, köztük Belgrádban szenvedett vereség, s ezért szántáéi magát arra a veszélyes lépésre, hogy megsemmisíti a választások eredményét mondta Jovics a Nin című belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában. Jovics azt is hangsúlyozta, hogy több helyen alaptalanul rendelték el a választások megismétlését, s kijelentette: „Ott tényleg meg lehet ismételtetni a választásokat, ahol a szavazatok száma nem egyezik a szavazók számával, ám azt bárki megrendezheti, hogy a szavazóhelyiség közelében valaki jelszavakat fessen a falra, vagy rábeszéljen egy-egy szavazót arra, hogy kire voksoljon." Jovics általánosságban véve is hibának nevezte, hogy a köztársasági és szövetségi hatalmat is kezében tartó SPS ennyire ragaszkodik a helyi irányítás megtartásához. „Minden az állam kezében van, s így az ellenzékieket nagyon nehéz helyzetbe lehetett volna hozni a nagyvárosokban, s rá lehetett volna kényszeríteni őket arra, hogy a társadalom számára hasznosan tevékenykedjenek" - mondta a politikus. Egyben érthetetlennek nevezte, hogy a szerb elnök ennyire megindult a felesége, Mira Markovics vezette Jugoszláv Egyesült Baloldal (JÚL) irányába. Jovics úgy értékelte, hogy a JUL reklámozásával és előtérbe állításával Milosevics „megöli saját pártját". Arra a kérdésre, hogy Milosevics elnök a fontos döntéseket maga hozza-e meg, vagy konzultál munkatársaival, Jovics azt válaszolta: „Nem tudom, kivel egyeztet, ám az a személyes véleményem, hogy a legnagyobb befolyással a felesége van rá. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy Mira Markovicsnak döntő szerepe van-e a döntések meghozatalában, vagy csak segft a gondolkodásban." Jovics - akit tavaly távolítottak az SPS legfelső vezetéséből - úgy vélekedett, hogy a szerb elnök elsősorban akkor hoz egyedüli döntéseket, amikor munkatársai várhatólag ellenvéleményen lennének. Jelcin munkára kész • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök, aki november 5-én szívműtéten esett át, a jövő héten veszi fel hivatali teendőit a Kremlben. Ezt közölte Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő, anélkül, hogy a visszatérés pontos dátumát megadta volna. Az orosz médiumok jelentése szerint az orosz államfő a pénzügyi fegyelmi és költségvetési állami bizottság, valamint a védelmi tanács ülésén vesz majd részt. Jelcin a tervek szerint - mint minden évben - újév alkalmából idén is ünnepi televíziós és rádiós üzenetben fordul az ország népéhez. A jelenleg Moszkvától száz kilométerre északra, Zavidovóban lábadozó 65 éves elnök a tervek szerint január 4-én fogadja Helmut Kohl német szövetségi kancellárt. Kucsma alkotmányellenes • Kijev (MTI) Mind több ukrajnai politikus és szakértő véli úgy, hogy Leonyid Kucsma elnök legutóbbi rendeletei - amelyek az elnöki hivatal és a miniszteri kabinet feladatköreiről szólnak - megsértik az ország lassan fél éve elfogadott alkotmányát. A kijevi parlament néhány tagja után az Ukrán Kilátás alapítvány szakértői is ilyen értelemben foglaltak állást. Jurij Orobec - az alapítvány szakértője, s egyben parlamenti képviselő - beje lentette: aláírásgyűjtésbe fog annak érdekében, hogy az elnöki rendeletek alkotmá nyosságát az ország alkotmánybírósága vizsgálja meg. Az alkotmányossági felügyeletet gyakorló bírói szerv a jövő évtől kezdi meg működését. • Szlovén államfő Előrehozott választások? • Zágráb (MTI) Már a szlovén államfő sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a november 10-i parlamenti választások eredményekónt kialakult törvényhozási patthelyzet miatt ismét választásokat kell tartani Szlovéniában. A pénteki zágrábi napilapok beszámolói szerint Milán Kucsan elnök ezt ljubljanai sajtóértekezletén jelentette ki, ahol elismerte, közel két hónappal a legutóbbi parlamenti választások után sem tud kormányalakítási megbízást adni egyetlen politikai párt vezetőjének sem úgy, hogy remény lenne stabil kormány létrejöttére. A november 10-i voksolást a Janez Drnovsek vezette liberális demokraták nyerték, ám csak 25 parlamenti mandátumot szereztek a 90 fős törvényhozásban. A Politikai Tavasz ellenzéki tömörülés 3 pártja viszont megszerezte a képviselői helyek felét. A győztes párt vezetője, aki továbbra is ügyvezető miniszterelnökként áll kormánya élén, már néhány héttel ezelőtt felvetette a megismételt választások lehetőségét. Drnovsek már akkor bírálta a szlovén választási törvényt, amely „túlságosan elaprózza" a parlamenti mandátumok megosztását. Szlovéniában két hete a választási törvény módosításáról népszavazást rendeztek, ám az érdektelenségbe fulladt. Kucsan elnök ljubljanai sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy a patthelyzet elhúzódása az ország stabilitását is veszélyeztetheti, s kijelentette, hogy véleménye szerint nem valószínű, hogy még ebben az évben kormányalakítási megbízást tud adni bármely politikai erő vezetőjének. Csecsenföldi letartóztatások • Groznij (MTI) A csecsen hatóságok őrizetbe vettek néhány, a Nemzetközi Vöröskereszt hat alkalmazottjának Novije Atagi településen történt meggyilkolásával gyanúsított személyt. Abu Movszajev, a köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatának vezetője a folyamatban lévő vizsgálat érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó elárulni sem az érintettek nevét, sem azokat az indokokat, melyek alapján őrizetbe vették őket. Movszajev azt is közölte, hogy meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra nézve, hogy a gyilkosságokat kizárólag politikai okokból követték el. Perry óvatos • Washington (MTI) William Perry védelmi miniszter évzáró sajtóértekezletén leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is fenn kell tartania katonai stratégiáját, amely célul tűzi ki két, egy időben kirobbanó regionális háború megvívását. Kifejtette: az amerikai kormányzatnak számolnia kell azzal a reális lehetőséggel, hogy szembetalálhatja magát két, az Öböl-háborúhoz hasonló regionális konfliktussal. Butrosz Góli könyvet ir • New York (MTI) Butrosz Gáli, az ENSZ távozó főtitkára január 1 -jén hazatér Egyiptomba, és könyvírással kíván foglalkozni. Nem kapott olyan ajánlatot, hogy vállalja el a francia nyelvű országok főtitkári tisztségét - közölte Gáli szóvivője. Az egyiptomi politikus, aki öt évet töltött az ENSZ főtitkári posztján, hazatérése után két könyvet fog írni: egyet az Izrael és Egyiptom közötti Camp David-i békeszerződésről, egy másikat az Egyesült Nemzetekről. Csow Vej-csi elnök lett • Peking (MTI) A 80 éves Csou Vej-csi írót, számos forradalmi dal szövegíróját, forradalmi operák szövegkönyveinek szerzőjét, korábbi kulturális miniszterhelyettest nevezték ki Kínában az Országos Irodalmi és Képzőművészeti Szövetség elnökévé. Az elhunyt Cao Jü dramaturg örökébe lép. A szövetség két nap múlva kezdődő kongresszusának is meg kell még erősítenie tisztségében az új elnököt. Bolgár „poloskák" • Szófia (MTI) A bolgár parlamentben az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének vezetője, Ivan Kosztov bejelentette, hogy a szövetség székházában lehallgatókészülékeket találtak, s a belügyminisztériumot vádolta azok elhelyezésével. Egyúttal lemondásra szólította fel a belügyminisztert, Nikolaj Dobrevet. A Trud című napilap egyenesen „bolgár Watergate-ügynek" minősítette a most kipattant botrányt.