Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

8 UNIVERSITAS SZERDA, 1996. DEC. 18. Microsoft a kalózok ellen • Munkatársunktól Miközben Magyarországon drasztikus, bilincsekkel és bíróval fenyegető hirdetési kampányba kezdett a BSA, a Microsoft is bejelentette, hogy becslései szerint egymilliárd dollár bevételtől esett el az idén az európai szoftverkalózok miatt. A cég szerint ez számos munkahelybe is kerül Európának, amelyeket akkor létesíthetne a Microsoft, ha a nagyarányú illegális szoftverhasználatot sikerülne visszaszorítani. A Microsoft figyelmeztetett arra is, hogy a kontinens lemaradásban van az Internet terén az Egyesült Államokhoz képest, ahol az ötven alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek 65 százaléka már használja, vagy egy éven bélül használni fogja a hálózatot. Az IDG felmérése szerint ez az arány Angliában 59 százalék, Németországban 45, Franciaországban pedig csupán 28. Az Egyesült Államokban a nem fizikai munkát végzők több mint 90, míg Nyugat-Európában 53, Kelet-Európában pedig 35 százaléka használ személyi számítógépet. Szerzői jogvita • Munkatársunktól Svájcban 160 ország szakértői gyűltek össze, hogy újrafogalmazzák a nemzetközi szerzői jogi megállapodásokat, az Internet és az informatika miatt felmerült problémákat is figyelembe véve - 25 éve ez az első ilyen konferencia. Várhatóan három szerződést fogadnak el, amelyek az irodalmi művekre, a zeneszerzőkre és előadókra és az adatbázisok létrehozóira vonatkoznak, s (rásba foglalják, hogy a jogvédett művek elektronikus és hagyományos úton teijesztésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI), vagyis a multinacionális zenekiadókat (például BMG, MCI, MCA, Sony Music, Polygram) tömörítő lobby a konferencián az Internet szerzői jogi helyzetének tisztázását szorgalmazta. Az évi negyvenmilliárd dolláros zeneipar képviselői szerint nincs már messze az idő, amikor a felvételeket CD minóségben letölthetjük a hálózatról, azonban akkor is fizetni kell majd a jogdíjakat. AOL Európában A legnagyobb amerikai on-line szolgáltató, az America Online (AOL) és a német Bertelsmann által alakított vegyesvállalat, az AOL Europe szóvivője bejelentette, hogy tevékenységi körüket kiterjesztik Ausztria, Svájc és Svédország területére is, valamint AOL Germany néven vegyesvállalatot alapítanak az Axel Springer Kiadóval. A Springer megszerezte a vegyesvállalat részvényeinek 10 százalékát, cserébe marketing tevékenységet és 40 kiadványból álló média-hálózatán keresztül tartalmat biztosít. Számos Springer folyóirat, fgy a Bild és tematikus változatai megjelennek a hálón. Az egy éves AOL Europe-nak már több mint 300 000 előfizetője van. Weissmahr Béla jezsuita filozófus gondolkodásának fó vonala a filozófiai istentant követi. Tanulmányait Szegeden, Budapesten és Maastrichtban végezte, és Rámában szerzett doktorátusával fejezte be. Időközben Indonéziában töltött hat évet. A jezsuiták Müncheni Filozófiai Főiskoláján, a Szegedi Hittudományi Főiskolán, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanít. A napokban vehette át a rjeves magyar katolikus gondolkodóról elnevezett, újonnan alapított országos Nyíri Tamásdíjat. 9 Tanár úr, tehetségnek tartja-e, hogy személyes istenképe legyen az embernek? - Igen, sőt, azt hiszem, csakis személyes istenképünk lehet. Hiába átvett és sztereotip ez a fogalom, az ember élettörténete folyamán kisztneződik. Szerintem egyáltalán nincs olyan ember, akinek Istenről ne lenne képe, legfeljebb ezzel a névvel egészen másfajta dolgokat kapcsol össze. Az emberben szükségszerűen megvan a lelkiismeret, és a képesség, hogy különbséget tegyen jó és rossz között, s ha ez így van, akkor szembekerül valamivel, ami az életében feltétlen. Az embert személyesen kötelező valóság: ez az Isten. Az ateista embernek is van istenképe, de elutasítja, amit Istennek tart, mert olyan tulajdonságokkal ruházta fel, amelyek valóban elutasttandóak. • Összeillik-e Isten és az életöröm? - Az ember akkor is a felegész életünket egy isteni dimenzióba emelje. Isten nem pók, amely a hálóban ülve várja, hogy lecsaphasson a rosszra, hanem éppenséggel az emberiség megváltója, aki az emberiséget ebből az önzésbe merevült állapotból ki akarja emelni. • Vajon egy nemzetnek lehet-e közös istenképe? Gondoljunk a Himnusz kezdősorára... - Azt hiszem, ilyen értelemben lehet. Persze nem úgy értem, hogy létezne magyarok, románok, európaiak vagy kínaiak istene. Amit a Himnusz éneklése közben átérzünk, abban közösségtudatunk elismerése van. Mint közösség fordulunk Isten felé, s ez adhat színezetet már meglévő istenképünknek. • Ön Istenről mindvégig mint személyről beszélt. De hát: személy-e? - Ez filozófiailag is, teológiailag is nehéz kérdés. A keresztény-zsidó-iszlám istenkép személynek tartja. Mint cselekvőt, mint az ember és a közösség életét irányító személyes valóságot fogja fel. A filozófiai gondolkodás ezt el is mélyíti, hiszen személyről ott beszél, ahol értelmet és akaratot ismer fel. A világ alapja nem lehet személytelen valóság. Isten mint minden lét alapja szükségszerűen önmagának is alapja. Istent senki nem teremtette: ő a teremtetlen valóság. Márpedig, aki létének teljes alapját önmagában hordja, az szükségszerűen blr a személyes lét tulajdonságával. így a filozófiai gondolkodás is elvezet oda, hogy az Isten nem lehet más, mint a legmagasabb fokban öntudatosult létező: a személy. Panok Sándor • Weissmahr Béla Nyíri Tamás-díjas Szemközt a feltétlennel Weissmahr Béla jezsuita filozófus: „Az embert személyesen kötelező valóság: ez az Isten." (Fotó: Gyenes Kálmán) tétlennel találkozik, ha felteszi a kérdést, hogy mi az élet értelme. Ezt mindenki keresi, s e keresésben az Isten utáni vágy nyilatkozik meg. Paradox módon ez a vágy abban az emberben is megvan, aki az emberi élet értelmetlen voltát állítja. Teoretikusan lehet ugyan ilyesmit hangoztatni, de hacsak az illető nem választja tudatosan az öngyilkosságot, minden elméleti meggyőződése ellenére az emberi élet értelmessége mellett voksol. Élni Isten iránti vágyat jelent, és nem csak ennyit, hanem egy alapvető istenismeretet is, hiszeft az ember igent mond az életére akkor is, ha sok mindent nem tud átlátni benne. • Azt gondolja tehát, hogy aki kényelmét és hasznát keresi, az is Istent keresi? - Különös, de ezt is megkockáztatom. Persze, a puszta önzéssel élő ember élete évről évre kiürül. Megmutatkozik az, hogy az ember természeténél fogva lényegesen többre irányul, mint a puszta haszon-, élvezet- és kényelemkeresés. Azt hiszem, ezt minden érett ember elismeri. • Mi a véleménye, a gyermek mit ért Istenből? - Óvodás korban minden gyermeknek van egy vallásra különösen hajló életszakasza. A gyermeki szeretetigény ilyenkor kozmikus méreteket ölt. A gyermek -a maga módján meg• nyílik az élet nagy problémái előtt. Ebben az időszakban rendkívül fogékonyak egy világfölötti valóság iránt. Ez később a sok benyomás és ismeret hatására csillapodik. • Tanár úr, szeretném, ha értelmezne néhány jelzőt, amely az Istennel kapcsolatos. Büntető, szigorú, jó... - Sok keresztény ember istenképét befolyásolja e két jelző: büntető és szigorú. Hangsúlyozni szeretném, hogy a keresztény Isten képe nem ez. Ezen a téren a keresztény igehirdetés nagy hibákat követett el, mert Istent mintegy felvigyázóként frta le. Mintha az lenne a dolga, hogy a világban körülnézve megbosszulja, ha rosszat csinálnak. Persze, ebben a látásmódban nagy szerepe van annak, hogy az embernek kerülnie kellene a rosszat. Dehát mi a rossz? Ezen a téren az Isten mint parancsoló jelenik meg, aki parancsaiban önkényesen megtilt valamit, amit az ember szeretne megtenni. Tény, hogy az ember indíttatásai nem mindig jók. Az Isten azonban nem parancsol olyasmit, ami az ember saját valódi embersége ellen lenne. A Ttzparancs az emberi élet igazi sikerének lecövekelése. Végeredményben arra való, hogy az ember életét kiteljesítse, boldoggá és értelmessé tegye, vagyis megóvja saját önző hajlamától. • Értsük úgy, hogy a szigorúság a jóság következménye? - A keresztény gondolkodás szerint Isten nemcsak jó - azt kellene mondani: eszeveszetten jó. Nemcsak teremtő, hanem mindenkinek maga kínál fel egy egész életet kiteljesítő személyes, örök kapcsolatot. Olyan kapcsolatot, amely messze felülmúlja azt, amire egy teremtett lény igényt tarthat. Isten belép az életünkbe, hogy az Kamarakoncert • „Látni kell az akták mögötti embert!" Társadalombiztosítás - felsőfokon Társadalombiztosítási szakemberek számára főiskolai szintű képzést indított 1992-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem. A különböző tanfolyamok után ez az első államilag elismert társadalombiztosítási szakképzés, melyet a JATE jogi kari programjaként 1994-ben akkreditáltak. A levelező tagozaton végzett első 87, főiskolai végzettségű szakember idén kapott diplomát. Az első nappali tagozatos évfolyam hallgatói jövőre vehetik át a főiskolai tanulmányaik lezárását igazoló oklevelet. Ebből az alkalomból kértük mérlegkészítésre dr. Czúcz Ottó egyetemi tanárt, a JATE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetőjét. 9 Mit jelent a társadalombiztosítási program akkreditálása, mi a különbség a korábbi tanfolyamok és a főiskolai szak között? - A legfontosabb különbség, hogy ez már nem csupán a társadalombiztosításon belül, hanem minden munkáltató számára államilag elsimert végzettségként funkcionál. Jelenleg 404 társadalombiztosítás szakos hallgató tanul Szegeden. Az itt akkreditált képzés mintájára a budapesti jogi karon is elkezdték az oktatást, ott az első évfolyamra 100 fő jár. A programot a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal és az Egészségbiztosítási Pénztárakkal megegyezve kissé korrigáltuk. 9 Kinek ajánlható, hogy erre a főiskolai szakra jelentkezzen? - Az első időszakban a képzés súlypontját elsősorban a már a társadalombiztosítási szakterületen tevékenykedők jelentették. Levelező hallgatóink többsége még a társadalombiztosítás különböző területeiről, a középvezetői és vezetői beosztású szakemberek közül kerül ki. De fokozatosan csökken az (gy besikolázottak létszáma. Nappali tagozatos, 8 féléves, főiskolai szintű társadalombiztosítási szakképzés csak Szegeden létezik. Tapasztalatunk szerint a jelentkezők eleinte a jogász szak mellett, másodikként jelölték meg ezt a lehetőséget. Ám egyre nő azok száma, akik úgy gondolják: a társadalombiztosítási szakember egyre keresettebb a munkaerőpiacon. Az jelentkezik ide, akinek van érzéke, hogy az akták mögötti embereket lássa, vagyis képes ráhangolódni a másik problémáira, empatikus készséggel rendelkezik. A társadalombiztosítás igényli, hogy a szakemberben meglegyen az adminisztratív fegyelemre való hajlam, a rendszeretet, a megbízhatóság, de a csapatmunka élvezete is. Bizonyos közigazgatási, pénzügyi és jogi áttekintőképesség is nélkülözhetetlen a társadalombiztosítási tevékenység színvonalas műveléséhez. 9 Ennek az egyetemen gyökeret eresztő főiskolai szaknak előnye-e, hogy a társadalombiztosítási szakos hallgató egy másik, egy „rokonszakmából" is diplomát szerezhet? - A szakok közötti „átjárhatóságra" nagy figyelmet szenteltünk. A továbblépést három irányba is biztosftjuk. A hat félévet megfelelő tanulmányi eredménnyel záró társadalombiztosítási szakos diák párhuzamosan, külön felvételi nélkül bekapcsolódhat a karunk által életben tartott kecskeméti jogászképzésbe. A tavalyi negyedévesek közül nyolcan éltek is e lehetőséggel, a nappali tagozatos hallgatóink is érdeklődnek. A Szegeden induló közgazdászképzés vezetőivel megállapodtunk, hogy akik megszerzik a társadalombiztosítási diplomát, s letesznek bizonyos különbözeti vizsgákat, azok beléphetnek a közgazdászképzés egyetemi ágába. A nappali tagozatos hallgatók közül most ketten próbálkoznak ezzel az úttal. A harmadik lehetőség: posztgraduális képzés indult már 1985-ben, melynek keretében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára négy féléves továbképzési lehetőséget biztosítunk. 9 A főiskolai szak térnyerésével helyére kerül a társadalombiztosítás mint szakma? - A mindennapi élet fontos területe a társadalombiztosítás! Egyre bonyolultabbá válik az intézményrendszer, melyet tovább szfnesft a magánbiztosítók megjelenése. A munkáltatók irányából is egyre nagyobb az igény. Vagyis a társadalombiztosítási munka jól fölkészült szakembereket kíván. 9 A képzés főiskolai rangra emelése a gyakorlati igényből fakadt. De az itt eltöltött négy tanév mennyire készít föl a társadalombiztosítás gyors változásaira, az európai minták követésére? - Jellemzi ezt a területet, hogy néhány év alatt rendkívüli módon átalakulhat. A strukturális döntések tradicionálisan a politika szintjén történtek, az átalakítás mindig az adott politikai világképet tükrözte. Arra készítjük föl hallgatóinkat, hogy a szakmai információk birtokában legyenek. Annál is inkább, mert a társadalombiztosítási rendszerünk nagyon komoly reformok előtt és alatt áll! E változások megfelelnek a leglényegesebb európai normáknak és elképzeléseknek. Amit különösen indokol országunknak az Európai Unióhoz való csatlakozása. Ú|szászi Ilona • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem aulájában lép közönség elé december 18-án 19 órakor a Musica Parlante kamarazenekar. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumának növendékeiből alakult fiatal kamaraegyüttes Meszlényi László művészeti vezető irányításával friss színfoltja lett a szegedi zenei életnek. A kamarazenekar ma esti hangversenyén Hándel: Ddúr concerto grosso; Bach: g-moll hegedűverseny; Vántus: Elnémulások, Gemma; Haydn: f-moll szimfónia szerepel. Hegedűn közreműködik: Borhi Éva. Művészeti vezető: Meszlényi László. A belépés díjtalan. Szétfoglalás M

int tapasztaltuk a saját bőrünkön - amely alatt nincs pénz - a könyvek, karácsonyi könyvvásár ide vagy amoda, drágák. De amikor olcsók voltak, akkor se azért vettük, mert olcsók voltak, most meg nem azért veszünk kevesebbet, mert drágák. Drágák? Van áruk, válogatási szempont az ár. De most is, mint eddig, vannak ajándékozási alkalmak, amelyek feljogosítanak, tisztázzák a lelkiismeretet egy komolyabb könyvvásárlás szempontjából Csakhogy, ha már nyílik az alkalom, milyen könyvet vegyünk? Nyilván valami praktikusat, sztnes képekkel, a szépirodalom már számításba se jöhet, az nem praktikus, nincsennek benne színes képek, nincs idő elmélyülő fáradozásra. Miért nem írják meg a regényt öt oldalon, a tartalmat, hogy egyszuszra fel lehessen fogni? így papírt is spórolnának, és mindjárt jobban venné az ember a szépirodalmat, ha mondjuk egy ezresért (fűzve) kétszáz oldalon negyven regényt vásárolhatna. Na persze, az iskolai kötelezőkből van ilyen, de a friss munkákat is jobban nyomon lehetne követni. Nem kell az a sok mellékszál, következtetés, ajtónyitogatás, és akkor nem érezné az olvasó, hogy pénz és idő híján el van zárva a szépirodalomtól. Egy kisebb székrekedés vagy hasmenés elég idő két regényhez, plusz költség, persze, a budiba olvasólámpát szerelni. Ha pedig rossz az az összefoglalás, nincs nagyobb öröm, ha a kiadó figyelmes, és jól téphető perforációval látja el az oldalakat. Hogy az írók mit szólnának ehhez? Valljuk meg, kit érdekel, ha amúgy se olvassa őket senki, vagy csak az a pár sziszifusz, akik nem tudják felgörgetni a szépirodalmon halmozódó veszteséget. Ja, csakhogy van, amit nem lehet összefoglalni. Ja, akkor azt majd szétfoglaljuk! Podmaniczky Szilárd