Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

SZERDA, 1996. DEC. 11. EGY SZÁZALÉK III. Hyundai-lcépviselet • Jövőre: váltakozói igazolványok a kamarától Megduplázzák a támogatást Horváth Lajos: Négy szavazaton múlt a leírhatóság. (Fotó: Miskolczi Róbert) fókusz Szakképzési napok • Munkatársunktól Gumiabroncsairól ismerte meg a Szabadkai úti Szabó Autóházat a szegedi polgár, később Skoda márkaképvi­seletként került kapcsolatba az autósokkal. Elsők között foglalkoztak a használt gép­kocsik - kamatos - hitelre történó értékesítésével, s ez az üzletág ma is sok vevőt vonz. December elejével „tf­Hétfőn és kedden nem­csak a Mercedes teherautó­család legfiatalabb tagját, az Actrost mutatták be Szege­den, a Kurz Vásárhelyi Pál utcai márkaképviseletén, ha­nem a napokban átadott új teherautószervizt is. Mint Blazsetics Tamás ügyvezetőtől megtudtuk, a négy komplett járműszerel­vény, illetve kétszer ennyi gépes kocsi befogadására al­kalmas, 510 négyzetméteres szervizt a legkorszerűbb fék­paddal, futóműdiagnosztiká­val szerelték fel. A legújabb beruházásnak, a szerelők fo­lyamatos gyári kiképzésének - nem szégyellik a mikrofil­met elővenni -, illetve a tel­jeskörű célszerszámkészlet­nek köszönhetően a Merce­des-család valamennyi tagját fogadni tudják a Vásárhelyi Pál utcában, a személykocsi C-osztályától, a transzporte­reken át, a legnagyobb kami­pust" váltottak a Szabó Au­tóháznál, a koreai Hyundai képviselet és márkaszerviz­ben új személygépkocsikat és haszonjárműveket értéke­sítenek - év végéig még ka­matmentes részletfizetéssel -, elvégzik a náluk vásárolt autók garanciális és azon túli javítását. Természetesen a műhelyben más márkákat is fogadnak. ónig. Az Actros kamionok optimális esetben - távolsági forgalomban - 120 ezer ki­lométerenként látogatják meg a szervizt. A flexibilis diagnosztikai szervízrend­szer számítógépe minden fontos adatot rögzít, méri az olaj elhasználódását és szá­mos egyéb tulajdonságát, így közelebb hozza, vagy éppen kitolja az olajcsere időpontját. A V6-os motorok maximális teljesítménye 428 lóerő, a V8-asoké 571. A két alapblokkon belül egy tucat motorvariációval szolgál a Mercedes, amely 1,5 millió kilométerig nem szokott nagyjavításba fogni. A motor maximális nyo­matékát már 1080-as fordu­latszámnál - nem tévedés! ­leadja, nyomatékgörbéje vízszintes, vagyis nem kell szétpörgetni a legnagyobb vonóerőhöz. K. A. Bőven szervezett programokat idén tagja­inak a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, a legjobban sike­rült rendezvényekről helyhiány miatt el is kel­lett tanácsolni néhány tucat érdeklődőt, pedig a megyei közgyűlés nagytermében tartották. Közel húszezer kamarai tagot tartanak nyilván, a Picktől a legkisebb ügy nők-vállalkozóig. Egészen máshogy kell velük kommunikálni. 9 A kamarai tagok egy­része újabb adónak tar­totta a tagdíjat, hogyan sikerült ezt oldani? - kér­deztük Horváth Lajos tit­kártól. - Egyfolytában próbálko­zunk, hogy a tagdíj ne je­lentsen többletköltséget, vagyis az adóból leírható le­gyen. Idén már csak négy szavazaton múlt, hogy nem fogadták el ajánlásunkat a törvényhozók. Jövőre már biztosan sikerül. • Milyen súlya van ma a kamarának? - A törvény szerint a gaz­daság egészét érintő intézke­déseknél ki kell kérni a ka­mara véleményét. Koncesszi­ós pályázatoknál, területfej­lesztésnél, helyi adóknál. Az utóbbinál valóban gyakran egyeztetünk a kistelepülési önkormányzatokkal, hogy ha most vezetik be, akkor ne a 12 ezrelékes csúcson kezd­jék, hanem mondjuk a felén, s legyenek figyelemmel az induló és családi vállalkozá­sokra. Ez persze nem ellen­kezik azzal, hogy a szegedi érdekegyeztető tanácson til­takozzunk a mammutcégek leterhelése miatt, hiszen a vi­lághírű élelmiszeripari cég talán kibírná, de a bérmunká­ban konfekciót varró vállala­tot már érzékenyen érintené. 9 Hogyan tudnak vala­mit visszaadni a tagdíj­ból? - Három különböző ala­pot képeztünk, a kereskede­lemfejlesztésit, az innováci­ós-műszakit és a gazdasági infrastruktúrafejlesztésit. Kö­zel harmincmillió forintot osztottunk ki ebben az évben, kisebb részben vissza nem té­rítendő, nagyobban kamat­mentes támogatásként. Az in­novációs alaphoz az OMFB ugyanannyit tesz hozzá, mint amennyit mi áldozunk rá. Amikor országos célelőirány­zatokat osztanak szét, akkor azon igyekszünk, hogy bele­szólásunk legyen, különösen, ha a pénz vállalkozói befize­tésekből jött össze. 9 És ennél kisebb lépték­ben? - A megyei szakképzési alap elosztásánál a többi ka­marával együtt arra töreked­tünk, hogy a szakmunkásta­nulók gyakorlati képzésében résztvevő vállalkozások ará­nyuknak megfelelően része­sedjenek az alapból. Két éve még szinte mindent az isko­lák kaptak, s csak néhány százalék jutott a vállalko­zóknak, idén már 42 száza­lék volt az utóbbiak részese­dése. 9 Sikerül olyan progra­mokat szervezni a tagok­nak, hogy úgy érezzék, ilyen formában is kapnak valamit cserébe a tagdí­jért? - November utolsó heté­ben három olyan rendez­vényt szerveztünk, hogy a részvevők nem fértek be a megyei közgyűlés nagyter­mébe, adó, számvitel és tár­sadalombiztosítási témakör­ben. A kamarai tagoknak te­hát nem kellett Budapestre utazniuk, nettó 6-12 ezer fo­rintot befizetniük. Sajnos volt olyan eset is, hogy öt­ven embert el kellett külde­ni, helyhiány miatt. Egyéb­ként többször is azért kellett változtatni a helyszínt az ősz folyamán, mert alulbecsül­tük az érdeklődést. 9 Hol tart a kamara a közjogi funkciók átvéte­lében? - A korábbi külkereske­delmi okmányok hitelesítése, a szállítmányozási kárügyek intézése mellett megindult megyénkben a választott bí­ráskodás. Sok szerződésbe már belefoglalták, hogy vitás esetben elfogadják a hagyo­mányos bírói eljárásnál gyor­sabb, rugalmasabb ítélkezést. Legtöbb közjogi funkciót egyébként a szakképzés terü­letén kaptuk. Ilyen a tanuló­szerződések kötése, a gya­korlati képzőhelyek felügye­lete, a mestervizsgák meg­szervezése. A közjogi felada­tok sorába tartozik az új terü­letfejlesztési törvényben ka­pott felhatalmazás, vagyis a területfejlesztési tanácsban ­alelnöke különben a megyei kamara elnöke - gazdasági kamaráknak döntési jogkö­rük van. Az idén gyorsított eljárás volt, de a jövőben se­gítséget kívánunk nyújtani tagjainknak. 9 Maradt olyan közjogi funkció, amit csak a jövő évben tudnak átvenni? - Várhatóan a kamarák­hoz kerül a vállalkozói iga­zolványok kiadásásnak jog­köre. Ezt'a Pénzügyminisz­térium támogatásásval úgy akarjuk megoldani, hogy mindent egy helyen lehessen megkapni. Adó-, tébé- és ka­marai regisztrációs számot. Nem lehet európainak minő­síteni azt, ahogy ma egyik hivataltól a másikig küldöz­getik a kezdő vállalkozót. 9 Európa. Igen élénken ápolja külkapcsolatait a kamara. - Országos szinten is részt akarunk venni a keres­kedelmi külképviseletek fej­lesztésésben. Határozott cé­lunk ott lenni az ITD Hun­gary - ez egy kereskedelmi szervezet - privatizációjánál. Kovács András • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Pályaválasz­tási Napokat rendez, amely­nek megnyitója december 13-án, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a Megyeházán (Szeged, Rákóczi tér 1.). A megjelentek többek között a megújuló magyar szakkép­zésről hallhatnak előadást, amelyet Madarász Sándor, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályveze­tője tart. Ezután Horváth La­jos a kamara titkára és Szeri István a kamara elnöke ad­nak tájékoztatást a szakkép­zés aktuális kérdéseiről, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara szere­péről a jövő szakemberkép­zésében. Az új verseny­törvény • Munkatársunktól A gazdaság viszonyai az elmúlt években igen gyorsan és nagymértékben változtak. A piacgazdaság intézménye­inek kiépülése, a piaci visel­kedés normáinak hiánya, il­letve visszásságai egyaránt a hazai versenyjog fejlesztésé­nek követelményeit kény­szerítették ki. A versenyjog változását az is indokolta, hogy a piaci szerkezet nagy­mértékben és gyorsan átala­kult a privatizáció nyomán. Mindezen változások jobb megismerése érdekében a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara tagjai részére ma, szerdán délelőtt 10 órakor szakmai napot szervez az új versenytör­vényről. Meghívott előadó dr. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezető­je. Az érdeklődőket a kama­ra Tisza Lajos körúti rendez­vénytermébe várják. • Csillag - minden méretben Itt az új Actros • Területfejlesztés - arányok és milliók Makó„diplomáciai" sikerei Elfogadott területfejlesztési és kiegyenlítő pályázatok Millió Ft Pályázat célja Csongrád Hódmező- Kistelek Makó Mórahalom Szeged Összesen Szentes vásárhely Munkahelyteremtés, munkahelymegőrző. piac- és termékváltás — 8 6 45 12 13 84 Vállalkozást segftő intézmény fejlesztés ­­4 -­4 Térségi fejlesztési program -7 1 -— 8 Termelő infrastruktúra ­­46 ­37 83 Nem mezőgazdasági loldhasznositás -- -— 7 ­7 Humán infrastruktúra _ _ _ _ _ 15 15 T*riiUtf*il*sztési összesen ­8 13 96 19 65 201 Termelő infrastuktúra kiépítése 13 32 109 25 3 182 Infrastrukturális hálózat rekonstrukciója 14 1 -­28 43 Idegenforgalom fejlesztése — - ­17 -­17 Önkormányzati intézmények infrastrukturális hálózatba kapcsolása ­­1 -­1 Kiegyenlítő összesen 27 33 127 25 31 243 Az ország különböző térségeinek eltérő fejlett­sége nem mai és nem magyar probléma. A te­rületi kiegyenltést célzó politika sem előzmé­nyek nélküli. Az Ország­gyűlés ez év márciusá­ban fogadta el a terület­fejlesztésről és a terület­rendezésről szóló tör­vényt és a törvény alap­ján a megyékben már szeptemberben pénzt osztottak az arra pályá­zók között. A Területfej­lesztési Tanácshoz 121 értékelhető pályázatot nyújtottak be, összesen 1,5 milliárd forintra, a rendelkezésre álló keret több mint négyszeresé­re. Klonkai László, a KSH megyei igazgatója a hivatal napokban megjelent kiadványá­ban részletesen elemez­te „pénzosztást", a pá­lyázat kiírásától kezdő­dően, az elbíráláson ke­resztül, a következő évekre átnyúló kötele­zettségvállalásig bezá­rólag. A megyén belül az egyes kistérségek pályázati aktivi­tása igen eltérő volt Már eleve a megyén belül hátrányosabb helyzetben lévő, elmaradot­tabb kisteleki, makói és mó­rahalmi kistérségek kedvez­ményezett elbírálásra szá­míthattak. Egyes önkor­mányzatok (önkormányzati csoportok), felismerve a ren­delkezések adta lehetőséget, igen nagy számú pályázatot nyújtottak be, illetve kezde­ményezték a környezetük­ben azok benyújtását. Kiemelkedően magas a makói kistérség részesedése, egyedül ebból a térségből annyi pályázatot adtak be, mint a többi öt kistérségből együttesen. Átlagon felüli mértékben pályáztak a to­vábbi két kedvezményezett kistérségből is. Az egy la­kosra jutó támogatási igény egy és 12 ezer forint között szóródik. A Területfejlesztési Ta­nács a pénzügyi keretek adta határok alapján a benyújtott pályázatok 40 százalékát el­fogadta, 11 pályázatot vára­kozó listára helyezett, 41-et fedezet hiányában elutasí­tott, 21-gyei pedig formai és egyéb hibák miatt nem fog­lalkozott. Az elfogadott pályázatok támogatásigénye 85 millió­val meghaladja a kormány­rendeletben biztosított kere­tet, amit - a rendelet megen­gedte határokon belül - az elfogadott pályázatok 1997., illetve 1998. évi ütemére, és ugyanezen évek fejlesztési kerete terhére hagytak jóvá. A pályázatok száma alap­ján Mórahalom és Kistelek térsége bizonyult a legsike­resebbnek, benyújtott pályá­zataik több mint fele elnyer­te a döntéshozók bizalmát. Az igazi nyertes azonban Makó volt, mert a megpályá­zott összegek többieknél na­gyobb hányadát nyerte el, és miután a legtöbb pályázattal a legnagyobb támogatási igényt nyújtotta be, egy la­kosra számítva a megyei át­lag több mint négyszeresé­hez jutott - állapítja meg az elemzés szerzője. Legnagyobb arányt itt is az infrastrukturális beruhá­zások képviselik, a pályáza­tok számának több mint fe­lével, az elnyert támogatás közel 70 százalékával. Más fejlesztési célok jóval kisebb hányaddal részesültek, így termelési célú fejlesztésre az eloszlott összeg 13 százalé­kát fordítják. A termelési cé­lok preferálását jelzi, hogy a Területfejlesztési Tanács a legnagyobb elfogadási arányt mind a pályázatok száma, mind a nyújtott tá­mogatás esetében itt érvé­nyesítette. A területfejlesztésre elosztott források 42 száza­lékát munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzést eredményező piac-, illetve termékváltást elősegítő beru­házásokra kapták meg a pá­lyázók. A legtöbb térségben megvalósítanak ilyen prog­ramot. Közel ugyanennyit nyertek el termelő infrast­ruktrális fejlesztésekre is. A kistérségek közül Csongrád­Szentes nem jutott területfej­lesztési célelőirányzatból tá­mogatáshoz, míg Makó négyféle célra is sikerrel pá­lyázott, és a legnagyobb összeghez jutott. A területi kiegyenlítést szolgáló keretből termelő infrastruktúra kiépítésére fordítják a legtöbbet, a lehe­tőségek háromnegyed részét. Emellett még az infrastruk­turális hálózatok rekonstruk­ciójára nyertek említést ér­demlő összeget. A kiegyen­lítő pályázatok terén is Ma­kó kistérsége szerezte meg a legnagyobb támogatást, míg itt Hódmezővásárhely kistér­sége pályázott eredményte­lenül - tartja érdemesnek ki­emelni Klonkai László. Mindkét pályázati forma lehetőséget nyújtott infrast­rukturális beruházásokra, s a pályázók éltek ezzel a lehe­tőséggel. Összességében az elfogadott pályázatok közül utat épít 13 pályázat 143 milliós támogatással, vízel­látást fejleszt 4 pályázat 26 milliós támogatással, ára­mellátást szolgál 3 pályázat 42 milliós támogatással, gá­zellátást szolgál 2 pályázat 41 milliós támogatással. A területfejlesztésre for­dítható összegek egyharma­dát a 11-20 millió forint kö­zötti egyedi támogatást igénylő pályázatok nyerték el, s közel ugyanannyit kap­tak a 6-10 milliós pályáza­tok. A feltételek szerint a pá­lyázóknak megfelelő saját erőforrással is rendelkezniük kellett, tgy az elosztott 444 millió forint összességében 1813 millió forintnyi beru­házás megvalósulását teszi lehetővé a megyében - jegy­zi meg az elemzés szerzője a talán legfontosabb következ­ményt. A fejlesztések támo­gatásigénye térségenként differenciált. Á legtöbb saját forrást Csongrád-Szentes térsége használja fel, a leg­kevesebbet Kistelek. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom