Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

HÉTFŐ, 1996. NOV. 4. A HELYZET 13 Álsághír Új „gazdirendelet" be­vezetését tervezi a szegedi önkormányzat. Az ebek ez­után csak az előre kijelölt helyen, valamint lapáttal és műanyag zacskóval föl­szerelkezve futtathatják szájkosárral és pórázzal ellátott gazdáikat, akik mindmáig rendszeresen odapiszkltanak a járdákra és a zöldterületekre. A ren­deletet megszegő kutyákat súlyos pénzbírsággal bün­tetik, a nevelhetetlen ebtu­lajdonosokat pedig slntér­telepen helyezik el. Ny. P. Dorozsmai sertéstartó pere Magyar rádió Sydneyből Ábrahámné és Jockey, az elkényeztetett kan. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Magyarok Világszö­vetségének küldöttgyűlé­sére érkezett a távoli Ausztráliából Hódi Mar­git és Menyhárt Jenő, a „2000 FM" Magyar Rá­dió szerkesztője és igaz­gatója. Tekintettel, hogy szegedi „vonatkozásuk" is van (Hódi szerkesztő asszony ebben a város­ban született és 27 évvel ezelőtti távozásáig, itt élt), ellátogattak a Tisza­partra. Az elmúlt hétvé­gén a Sajtóházban fo­gadta őket Dlusztus Im­re, lapunk ügyvezető igazgató-főszerkesztője, ezt követően invitáltuk őket rövid beszélgetésre a Stefánia Klubba. • Mióta működik az ön által irányított magyar nyelvű rádió Sydneyben? - kérdeztük Menyhárt urat, akinek az ősei erdé­lyi származásúak, ő már, mint mondja, a csonka ha­zában született. - Nem a miénk az egye­düli magyar nyelvű rádió eb­ben a nagyvárosban. Rajtunk kívül még három adó van, a „2000 FM" - négy éve szól a hallgatókhoz - a miénk, ame­lyet mi az Igaz Magyarok Rádiójának nevezünk, s ez így is ment át a köztudatba. • Honnan az elneve­zés? - A hallgatóktól ered. Mi­után egy ideig hallgattak bennünket, meggyőződtek arról, hogy mi igazi magyar műsort sugározunk. Minden nacionalista mellékzönge nélkül, kizárólag magyar mű­sorszámaink vannak és a ze­neszámokat is így válogatjuk össze. • Miből áll össze egy-egy műsor? Mit hallgathat­nak az asztráliai magya­rok az önök rádiójában? - kérdezem Hódi Margit szerkesztőt. - Az Igaz Magyarok Rá­diója „abszolút keresztény és magyar vonalon", hetente kétszer, pénteken és szomba­ton 45 percben: pénteken és szombaton sugároz műsort. Az összeállításban hfreket, zeneszámokat adunk, s min­dezt azzal a céllal, hogy a magyar nyelv szeretetét, ép­ségét az emigrációban élő magyarok között ápolhassuk, megtarthassuk. • Milyen információs anyagot juttatnak el hall­gatósághoz: „ottanit" vagy hazait? - Igyekszünk elsősorban magyar, tehát magyarországi vonatkozású és az elszakított területekről érkező hfreket közölni. Az elmúlt években különösképpen a délvidéki magyarokról szóló hírekkel foglalkoztunk. • Miért? - A délszláv háborús ese­mények miatt. Mert az ismert politikai történések és a vaj­dasági magyarság sanyarú helyzete is erre irányította a figyelmünket. Vigasztalás­képpen, reménykeltés okán régi magyar népzenei és nép­rajzi előadásokat sugároz­tunk, amelyek talán erőt ad­tak az Ausztráliában élő dél­vidéki emigránsok, tehát az otthoniak hozzátartozói szá­mára, hogy könnyebben át­vészeljék a vészterhes időket. • Értesüléseink szerint az önök rádiójának van valamilyen „specialitá­sa" is... - Igen - mondják egybe­hangzóan. - Büszkék va­gyunk arra, hogy egyedül ná­lunk szólal meg a harangszó. 0 Milyen a hallgatottsá­ga a 2000 FM-nek? - Ausztráliában 7 millió négyzetkilométernyi terüle­ten alig 55 ezer magyar él, mondja Menyhárt úr, s ebből 10-15 ezer lakik Sydneyben és környékén. Az állami rá­diónál végzett felmérések szerint mi körülbelül 1800­2000 családot „érünk el". • Mit érez, amikor több­éves távollét újra Szeged határába ér? - kérdezem Hódi Margitot. - Utoljára öt évvel ezelőtt voltam a szülővárosomban, előtte szintén öt évig nem jöttem a Tisza-partra. Sokat tudnék erről beszélni, de ne­héz kimondani mindazt, amit ilyenkor érzek: nem restel­lem, mindig kibuggyannak a könnyeim, amikor a város határába érek... El kell azon­ban, hogy mondjam: a ma­gyar haza és a magyar nyelv iránt érzett mérhetetlen sze­retetemet az általunk működ­tetett rádióban kiélhetem. Szerencsésnek és kiváltsá­gosnak is nevezhetem tehát magam, mert adhatok vala­mit ebből a kevésbé szeren­csés embereknek. Kisimre Ferenc • Egy 1994 Hatvanlcilenc sertést öltek le egy állategész­ségügyi határozat alap­ján Kiskundorozsmán 1994 augusztus 13-án. A Fölszél utcai Ábrahám Imréné teljes állomá­nyát, tizenegy kocát ­köztük olyan hasast is, amelyiknek „másfél mé­terre spriccelt a csöcsé­ből a tej" -, egy hízót és számos kisebb nagyobb malacot. Kártalanítási összegként 486 ezer fo­rintot fizetett a biztosító, ám a gazda 549 ezret tartott volna méltányos­nak. A per első és má­sodfokon a javára dőlt el, jogerős ítélet azon­ban még sincs. A hivatalos iratok nagyon szűkszavúak, annál többet, hogy fertőző betegség gya­núja miatt hozták a határo­zatot, nem nagyon lehet be­lőlük kiolvasni. És még nem is nálunk a legszigorúbbak a szabályok, akad olyan or­szág, amelyiknél gyanú ese­tén több tfz kilométeres su­garú körben felszámolják a teljes állományt, mondván, a szél messzire elvihette a kó­rokozót. Dorozsmán nem is minden portán jutottak ilyen sorsra az állatok. Az, hogy a perelő gazda magát a fertőző betegség tényét, alapos gya­núját is vitatja, tulajdonkép­pen természetes. Először azt hisszük, rossz helyen járunk, amikor a Föl­szél utca szép családi házai közül megállunk az egyik takaros tetőteres épület elótt. Az utcáról állattartásnak nyomát sem látni, hogyan fér el itt nyolc-tlz anyakoca, • Tököl (MTI) A Nagy Imre perben el­ítélt és 1958-ban kivégzett Maiéter Pál vezérezredes, egykori honvédelmi minisz­ter mártírhalálával bizonyt-, totta hazafiságát, nemzeti és szociális elkötelezettségét ­jelentette ki vasárnap Fodor István, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtit­kára Tökölön, a volt szovjet laktanya bejáratánál felállí­tott Maiéter emlékkopjafá­nál, a forradalom és szabad­ságharc 40. évfordulóján. Az államtitkár az emlékezők es leölési néhány alom, nem beszélve a süldőkről? Elfér, pedig nem igazán hosszú a telek. A szorosan egymás mellett álló ólak most is kapacitásuk felső határán hasznosulnak, ám ahogy az utca felől, úgy a kertszomszédok felől sem látszanak. Mintha az ötvenes évek beszolgáltatqsos vilá­gába csöppennénk, ahol tényleg nem lehetett tudni, hány malaca is van a szom­szédnak. Az illegalitás szin­te tökéletes. Városi ember csodálkozik is, hogyan lehet ilyen szép kertvárosi részben ennyi ­korántsem jó illatáról isme­retes - állatot tartani, de meglepődik, amikor felhívja a dorozsmai részönkor­mányzat illetékesét. Három hónapos korig az alom tart­ható, e felett pedig maxi­mum tíz sertés, de ezek le­hetnek akár kétszáz kiló fe­lettiek is. 1992-1993 körül a szomszédok bejelentésésre szúrópróbaszerű vizsgálatot tartott az építésügyi hatóság és a „köjál", de a trágyake­zelés apróbb szabálytalansá­gaitól eltekintve nem talált érdemi hibát. (Az más kér­dés, hogy a harminc fok fel­etti augusztusi éjszaka meg­lebbenő szellője a hőségtől aludni amúgy is képtelen szomszédokból milyen reak­ciókat vált ki.) Abban nem vagyok biz­tos, hogy minden pillanat­ban szabályos darabszámú állatot etettek a Főszél utcai portán hajnalban és este, de az tény, átmenetileg a szom­széd portát is igénybe vette állattartásra a három gyer­mekét egyedül nevelő asszony. Most csak a saját­elótt kiemelte: a közelmúlt­ban előkerült új dokumentu­mok is egyértelműen alátá­masztják, hogy Maiéter Pál letartóztatása után, a csak­nem két évig tartó fogvatartá­sa alatt sem ingott meg hité­ben, hogy az október 23-át követő napokban egy tiszta forradalomban küzdött a de­mokráciáért, a független Ma­gyarország kivívásáért. E vé­leményét a kihallgatásokon is / _ _ / ján vannak, a felnőtt állatok száma nem haladja meg a tí­zet, igaz, az alom legalább kettő, mert húszegynéhány nemrégiben elválasztott kis­malac tülekszik egyszerre a vályúnál. Még nincs áruk, bár a szakemberek szerint az olcsó kukorica miatt elindul­hat felfelé. Ezernyolcszázért viheti darabját bárki ­mondja Ábrahámné. Ennek volt már többszöröse is a vá­lasztási malac - sajnálkozik a hozzáértő. Kisebb-nagyobb anyako­cák, ketten-hárman egy ól­ban, köztük a férfiasságát vesztett kan, a Rudiból lett Renáta. Most Jockey uralko­dik a háremen, aki kezdet­ben ügyetlenkedett ugyan ­a gyerek az iskolában ezt ki is fecsegte, pironkodik az anya -, de mára minden rendben van. Látogatásunk reggelén is volt egy diszkrét kiruccanása a kannak az ud­var tartás egyik tagjánál. Jockey óriási, az átlagos ter­metű gazdaasszony válláig tudja felemelni az orrát, de ezen a koradélelőtti órán olyan, mint a kezesbárány ­nyolcszoros nagyításban. A régi történetet feleleve­nítve az asszony szerint az­zal kezdődött a baj, hogy jú­liusban nem a megszokott és szeretett állatorvos, dr. Gá­bos Tamás jött oltani az álla­tokat, hanem idegenek, akik féltek az jószágtól. Ilyen távlatból már nem lehet ki­deríteni, miként kezdődött a szóváltás, mennyit oltott be az orvos, mennyit az állatok­kal ügyesen bánó Ábrahám­né, és esetleg mennyi kisebb súlyú maradt ki az oltásból. A végeredmény, hogy au­bátran hangoztatta, holott, jól tudta, hogy így nem kerülheti el a halálos ítéletet. Eltökélt­ségét jelzi, hogy a fogságát ­ezen belül másfél év magán­cellára kárhoztatott hónapjait - is a forradalom megvalósí­tásának szentelte. A feljegy­zésekből kitűnik, hogy a semlegesség kivívása, a több­pártrendszer megteremtése volt számára a legfontosabb, ugyanakkor a földek vissza­gusztus elején fel kellett bon­colni egy gyanús állatot. Az asszony kutyaharapásról be­szélt, az orvos laboratórium­ba küldte a mintát. A leölési határozat meghozatalához pedig nagyon kicsi gyanú is elég, s az állategészségügyi hatóságnál nincs szűksza­vúbb a világon. Kívülálló nem nagyon ér­ti, miért nem elégedett meg Ábrahámné a 486 ezer forint­tal, miért követelt 63 ezerrel többet, amikor nem is volt értékesítési szerződése. Az tény, ilyenkor, az utolsó in­jekció előtt nem szokás mér­legelni az állatokat, a súlyu­kat éppen úgy szemrevétele­zéssel állapítják meg, mint a malacok korát. Vita termé­szetesen ebből is adódott ké­sőbb, ám a kulcskérdés végig az volt a perek során, hogy azon az agusztusi napon el­hangzott forintösszeg bruttó volt vagy nettó. A gazda ja­vára döntő másodfokú ítélet indoklásása szerint a szakér­tők „figyelmen kívül hagyták például a kocák vonatkozá­sásban azt, hogy hanyadik fialásnál tart, holott ez a for­galmi érték megállapításának egyik szempontja... Dr. Gá­bos Tamás az eljárásról fel­jegyzést készttett és abban a nettó értéket tüntette fel. Ez alatt a forgalmi érték 80 szá­zalékát értette. A későbbiek során azonban ezt az értéket a közigazgatási határozatban bruttó értékként kezelték." A pernek még nincs vége, de jön egy újabb tél, csupa jó előjellel. Esik a kukorica ára, keresik a sertést, s a hideg is jótékonyan hat a környezet­re. Kovács András juttatása a parasztoknak és a munkástanácsok működteté­se is az általa helyesnek tar­tott tervek között szerepelt. Maiéter Pál nemcsak az 56­os tevékenységével bizonyí­totta, hogy mindig vakmerő­en küzdött, ha az igazságról, a szabadságról volt szó, hi­szen már 1944-ben katona­tisztként a szovjet hadsereg támogatására partizánként a hitleri hatalom ellen fordult. Maiéter Pál az 56-os szabad­ságharc egyik kiemelkedő hőse alig 40 éves volt, ami­kor kivégezték. A párttitkár üzeme • Peking (MTI) Robbanás történt egy kí­nai petárdaüzemben. A bal­eset következtében összesen tizenhármán vesztették éle­tüket, köztük 11 gyermek. A robbanás az ország keleti részén, Anhuj tartományban történt. A robbanás a helyi kommunista párttitkár fiá­nak villájában, egy illegáli­san működő petárdaüzem­ben történt. A baleset pilla­natában a villában tartózko­dó további tizenkilenc 7-14 éves gyermek megsérült. Leszámolás • Cseljabinszk (MTI) Leszámolás áldozatává vált egy ismert orosz sporto­ló. A cselgáncsozó orosz bajnok Szergej Goricsevet több pisztolylövéssel megöl­ték az Uraiban lévő Cselja­binszkban. Az esetről beszá­moló helyi rendőrség szerint a sportoló az utóbbi időben üzlettel foglalkozott, és kap­csolatban állt a helyi alvilág­gal. Korábban már kétszer is megpróbálták meggyilkolni. A Goricsevet lelövő két tet­tes elmenekült. Oroszor­szágban mindennaposak az alvilági véres leszámolások. Gyakran válnak áldozattá az üzleti vállalkozások, illetve bankok vezetői is, akiket gyakorlatilag a vetélytársak tétetnek el láb alól. Mohi atom­erőmű • Bécs (MTI) A Siemens német energia­konszernnek még nincs szerződése a vitatott mohi atomerőmű harmadik és ne­gyedik blokkjának megépí­tésére - jelentette ki Wolf­gang Breyer, a vállalat szó­vivője az osztrák televízió hírműsorában. Breyer el­mondta: a Slovenské Elekt­rarne (SE) nemrégiben fel­kérte vállalatát, hogy tegyen javaslatokat a munkában va­ló részvételre. Mindenek­előtt biztonsági berendezé­sekről van szó. A keleti és a nyugati technológia össze­hangolásánál Breyer nem lát problámát, és mint mondta: az atomerőművi technikát nem kell „misztifikálni". A Siemensnél meglepetést kel­tett, hogy Ausztriában bírál­ták a vállalat részvételét a mohi atomerő-tervezetben. „Azt akarják az osztrákok, hogy a két blokk a mi biz­tonsági technológiánk nélkül valósuljon meg?" - idézte az osztrák hírügynökség a Siemens szóvivőjét. Jár a vonat • Groznij (MTI) A csaknem két évig tartó csecsen háború után két hón­nappal péntektől ismét köz­lekednek személyvonatok Moszkva és Groznij között. Az észak-kaukázusi vasúttár­saság grozniji osztályának tájékoztatása szerint az első szerelvény péntek délután in­dul a csecsen fővárosból Moszkvába. Az év végéig a vonatok páratlan napokon in­dulnak. A szeparatista veze­tés a múlt héten megígérte, hogy gondoskodik a vasúti közlekedés biztonságáról a csecsen területen. A háború idején számos bombame­rényletet és támadást követ­tek el a vonalon. Moszkva és a csecsen lázadók augusztus végén nyilvánították befeje­zettnek a háborút. Menyhárt Jenő (balról) és Hódi Margit a Stefánia Klubban interjút ad munkatársunknak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Maiéter kopjafája

Next

/
Oldalképek
Tartalom