Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

HÉTFŐ, 1996. Nov. 4. BELFÖLD 3 • Növekedési pályára kell állítani a mezőgazdaságot Horn Gyula és a hanyatlás A krumpli ára már csak a termelöknek nem tetszik... (MTI Telefotó) jegyzet Karón varjú \Tagy a káosz a magyar mezőgazdaságban. IVA rend szerváltás óta a második kormányt és a sokadik földművelésügyi minisztert nyűvi az ország, tisztábban azonban ma sem látni. A magyar paraszt, ha nem lenne olyan kötélidegzetű, már rég feladta volna. Az újsütetű piacgazdaság ugyanis legelőször a mezőgazdasági kistermelőn próbálta ki, hogyan ké­pes megbirkózni azokkal a bizonyos farkastörvé­nyekkel. Kitette az ablakba, hadd perzselje a nap, fújja a szél, dermessze a hideg. És a falusi ember megkísérelte a lehetetlent: kárpótlásból szerzett par­celláin gépek, vállalkozói kurázsi, s a nagybetűs Pi­ac htján termelni kezdett. Sokan tönkrementek, nem élve túl a belvizeket, a jégesőket, a magas gabonaárakat, a sertésvészt és a krumplijajt. De sokan meg is gazdagodtak, mert jól spekuláltak földdel, állattal, miközben forgótőke birtokában minden terményt a legmegfelelőbb pilla­natban adtak el. Ám a legtöbben középen maradtak, és hat-hét éve egyfolytában mást se tesznek mint megpróbálnak eligazodni a rendeletekben, a jöven­dölésekben, a szabályozásban. Ők azok, akik már többször elhitték, érdemes pá­lyázni az exportárualap-bővítő pályázatokra, bele kell vágni az istállók építésébe, mert lesz pénz, olcsó kölcsön, jövedelmező termelés. Majd megérték, hogy kivágatták velük a jószágot és adatták el áron alul a húsát. Nem tudom tehát, hogy eme nagy többségben mi­lyen érzéseket vált ki majd az a mondat, hogy lesz végre nemzeti agrárprogram. V ajon ezúttal elhiszik-e, hogy ebben végre rögzí­tik a mennyiségi előirányzatokat és a stabil tá­mogatási rendszert? A falun élő ember ugyanis túl sok karón látott már varjút. AKCIÓI Körös38falazóblokk -15% SOFAajtók,ablakok -15% Holland tetőcserép -10% SCHINDLER tetőablak -10% Szentesi, makói téglák nagy kedvezménnyel! 'KAMII BAH Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. mUl/UL DAU Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 12 • XV. Magyar Békekonferencia Vita arról, ki a hitelesebb Négy gázoló • Gyár (MTI) Négyen is átgázoltak Győr külterületén egy részeg kerék­pároson. G. Róbert budapesti lakos ütötte el először az úton kerékpárral keresztben közle­kedő V. László 25 éves helyi lakost. Ezt követően a fiatal emberen áthajtott - a rendőr­ség közleménye szerint ­„Eva M. 59 éves szlovák ál­lampolgár, Szlovákia magyar­országi nagykövete", Sz. Zol­tán 30 éves győri és H. Géza 35 éves budapesti lakos is. A balesetet az ittas fiatalember okozta, mivel megsértette az elsőbbségadás szabályait. V. László a helyszínen meghalt. Pap-szobor • Martonvásár (MTI) Szobrot állított Pap Endré­nek, az első európai hibridku­korica nemesttőjének a világ­hírű tudós születésének 100. évfordulója alkalmából. A tu­dományos intézmény parkjá­ban elhelyezett mellszobor Bálás Eszter szobrászművész alkotása. Pap Endre a magyar növénynemesítés egyik legje­lentősebb egyénisége volt. Magasszínvonalú elméleti fel­készültsége, a jó gazda és gyakorlati növénynemesítő tudásával párosult. A bő ter­mőképességű, kedvező gene­tikai tulajdonságú kukorica­hibridek előállításával négy évvel előzte meg a francia és nyolc évvel a jugoszláv kuta­tókat. A martonvásári kutatók egyébként nagy gonddal ápol­ják a tudós elődök emlékét. Az intézmény parkjában már felállították Tessedik Sámuel, a neves vízügyi szakember, Cserháti Sándor talajtani kuta­tó és Baross László nemesítő szobrát. Ütközés • Isaszeg (MTI) Az Isaszeg-Pécel vasútvo­nalon az itt közlekedő sze­mélyvonat Pécel határában összütközött egy belorusz ka­mionnal. Az ütközés követ­keztében a fűrészelt faárút szállító nyergesvontató veze­tőfülkéje leszakadt, és azt a vonat mintegy harminc méte­ren át tolta maga előtt. A bal­eset következtében a kamion sofőtje könnyebb, utasa élet­veszélyes sérüléseket szenve­dett. Az utast mentőhelikopter szállította a Péterfi Sándor ut­cai kórházba. A mentők infor­mációi szerint a vonaton tar­tózkodók közül egy ember sú­lyosan, kettő könnyebben sé­rült. Közbiztonsági akció • Budapest (MTI) Közbiztonsági akciót foly­tat az Országos Rendőr-főka­pitányság az elmúlt időszak­ban megszaporodott robban­tásos merényletek miatt. Az ackió célja, hogy megakadá­lyozzák az újabb robbantáso­kat. illetve kézre kerítsék a tetteseket. Éjszakánként több száz rendőr teljesít szolgálatot Budapest utcáin, a budapesti és a kerületi kapitányságok egyaránt megerősítették a szokott létszámot. A fokozott ellenőrzés addig tart, amíg nem találják meg a robbantá­sok tetteseit. A közbiztonsági razzia során fokozták az ide­genek rendészeti ellenőrzését, valamint az éjszakai szórako­zóhelyek ellenőrzését, külö­nös tekintettel azokra, ame­lyek külföldiek törzshelyévé váltak. • Debrecen (MTI) Horn Gyula az elmúlt két és fél esztendő leg­fontosabb eredményé­nek azt tekinti, hogy megállt a magyar mező­gazdaság hanyatlása. A miniszeterelnök-pártel­nök erről szombaton Debrecenben, az MSZP országos agrártanácsko­zásán beszélt. Az Aranybika Szálló zsú­folásig telt Bartók Termében rendezett agrárfórumon ott volt a kormány két tagja ­Lakos László és Baja Ferenc -, megjelent Kósáné Kovács Magda, az MSZP országos ügyvezető alelnöke, valamint a párt több országgyűlési képviselője. Horn Gyula a fórumon azt mondta, hogy nemcsak lehet, hanem kell is fejleszteni a magyar mezőgazdaságot. „Politikai üzenete van annak, hogy a magyar mezőgazda­ságot fenntartható, növeke­dési pályára kell állítani" ­fogalmazott. A miniszterel­nök szerint átfogó stratégiát kell kidolgozni a magyar me­zőgazdaság, s ezzel össze­függésben a magyar falu fel­lendítése érdekében. Ezt • Budapest (MTI) Az Állami Privatizáci­ós és Vagyonkezelő Rt. az idén szeptember vé­géig összesen 103 milli­árd forint bevételre tett szert. Ugyanezen idő alatt a kiadások 97 mil­liárd forintra rúgtak, nem számítva azt a 192 milliárd forintot, amelyet az év elején fizetett be a szervezet a költségve­tésbe 1996. évi privati­zációs bevétel és több­letbevétel címén. Mindez az ÁPV Rt. Cont­rolling ügyvezető igazgató­• Budapest (MTI) - Sem az 1990-es évek elején, tanácsadóként, majd a kormány tagjaként, sem ké­sőbb, az MNB elnökeként nem javasoltam az ország kül­földi adósságának átütemezé­sét, vagy az adósságszolgálat felfüggesztését és jelenleg sem tartom ezt megfelelő megoldásnak Magyarország szolgálja majd a nemzeti ag­rárprogram, amelyet a jövő év közepére szeretnének el­készíteni. A nemzeti prog­ramban nevesíteni kell a me­zőgazdaság minőségi átalakí­tásának döntő irányait, a mennyiségi előirányzatokat, de rögzíteni kell a stabil tá­mogatási rendszert is ­mondta Horn Gyula. Ezen túlmenően - vélekedett - a nemzeti agrárprogram elké­szítésénél figyelembe kell venni az Európai Unió igé­nyeit. A miniszterelnök az ag­rártámogatásról szólva beje­lentette: a kormány csütörtö­ki döntése értelmében 1997. január elsejétől a Földműve­lésügyi Minisztériumhoz ke­rül az agrártámogatás enge­délyezési rendszere. Horn Gyula közölte: tudja, hogy az ágazat kevésnek tartja az agrártámogatás jövőre terve­zett összegét, a 88 milliárd forintot. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy további 200 milliárd forintot fordítanak a vidék-Magyarország, a falu fejlesztésére, különféle inf­rastrukturális, környezetvé­delmi, területfejlesztési beru­házások keretében. E pénzek felhasználásához konkrét ságának adataiból állapítható meg, amelyről pénteken tá­jékoztatták a sajtót. Az összes bevételből 83 milliárd forint készpénzben érkezett. A bevételek 90 szá­zaléka, 93 milliárd forint az értékesítésekből származott. Ezen belül 73,5 milliárd fo­rint volt a készpénzes bevé­tel, amelyből 54 milliárd fo­rint deviza volt. Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó társaságoktól 7,09 milliárd forint osztalék­hoz jutott. Az egyéb bevéte­lek 3,05 milliárdra rúgtak. Az összes kiadásból a leg­nagyobb tétel az önkor­mányzatoknak kiadott ellen­számára - közölte Bod Péter Ákos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank területi igazgatója szombaton. A nyi­latkozatra azt követően került sor, hogy pénteken az MTI közölte az AP-DJ hírügynök­ség anyagát, úgy fordítva a szöveget, miszerint: az EBRD igazgató a magyar adósság át­ütemezése mellett foglalt ál­programok kellenek - mond­ta Horn, s közölte azt is, hogy a támogatási rendszere­ket decentralizálni fogják. Bejelentette: legkésőbb a jö­vő év első felében - de több­ségükben még az idén - meg­születnek az agrárágazat mű­ködését szabályozó szakmai törvények. Lakos László részletesen szólt a miniszterelnök által is említett törvénykezési me­netrendről, majd kijelentette: a szövetkezetek hosszú távon meghatározó elemei lesznek a magyar agrárgazdaságnak, azt ugyanis tudomásul kell venni, hogy csak szervezett termelőknek lesz esélyük tal­pon maradni az Európai Uni­óban. A hazai mezőgazdaság támogatási rendszerét EU­konformmá kell tenni, s erő­síteni kell a termelők piaci pozícióit. Ehhez azonban nem elég a kormányzati aka­rat - mondta a földművelésü­gyi miniszter, aki együttmű­ködést sürgetett az ágazat ér­dekében. A miniszter elmondta, hogy a mezőgazdasági gép­vásárlások támogatását nö­velni fogják a jövőben, mint ahogy á szövetkezet üzlet­rész-vásárlást is. Lakos Lász­érték, 20,89 milliárd forint volt, ebből 20,4 milliárd fo­rintot a belterületi földek jo­gán adtak át. Alapítói jogon 481 millió forintot kaptak az önkormányzatok. A reorga­nizációra 14,2 milliárd forin­tot költött az idén a privati­zációs szervezet, A privati­záció előkészítésének költsé­gei elérték a 9,1 milliárd fo­rintot, az értékesítésekért já­ró díjként pedig 2,7 milliárd forintot fizettek ki. A va­gyonkezelésre 878 millió fo­rintot fordítottak, a saját mű­ködés költségei címén pedig 3 milliárd forintot számoltak el. A befektetési alapokra, lást. Bod Péter Ákos kifejtet­te: többször is vizsgálták, mi­lyen következményekkel jár­hat egy ilyen lépés, ám vala­mennyi elemzés alkalmával kiderült, hogy a kockázatok jóval nagyobbak, mint amennyi haszon várható egy esetleges átütemezéstől. Ál­láspontját e téren jelenleg sem módosította, továbbra is úgy ló a debreceni agrárfórumon jelentette be a mezőgazdasá­gi termékek jövő évi garan­tált felvásárlási árait. Ennek megfelelően a tehéntej lite­renkénti felvásárlási ára ­minőségtől függően, áfa nél­kül - 37, 34, illetve 26 forint lesz. Az étkezési búzáért ton­nánként - szintén áfa nélkül -15 ezer forintot fizetnek. A hízó marha felvásárlási ára ­kilónként és áfa nélkül, mi­nőségtől függően - 190, 170, illetve 154 forint lesz. Lakos László alaptalannak minősítette az almával kap­csolatos híreszteléseket, s közölte: a kormány minden formájában betartja az alma terméktanácssal kötött meg­állapodását. Bejelentette azt is, hogy a búzakiviteli kvó­ták átválthatóak lesznek lisztre illetve kukoricára. Az eljárás rendjét napokon belül nyilvánosságra hozzák. Tájé­koztatta a résztvevőket arról is, hogy az 1996. évi költség­vetési törvény módosítása során a parlament megemelte az agrártámogatási keretet tízmilliárd forinttal, megvan tehát a fedezete az idei évi exporttámogatásoknak és a gépvásárlások támogatásá­nak. cégalapításra 8,8 milliárd fo­rintot kellett költeni. A keze­si, szavatossági kiadások 2,03 milliárd forintot emész­tettek fel, az egyéb kiadások pedig 3,4 milliárd forintot. A közvetlen költségvetési befi­zetésen túl az idén 3,6 milli­árd forint osztalék került a költségvetésbe, a kárpótoltak életjáradékára 1,46 milliárd forint, a Területfejlesztési Alapba 2,5 milliárd forint. Külön jogszabály szerint egyéb kiadásra 3,3 milliárd forintot fordítottak. A kár­pótlási jegy felhasználás 19,5 milliárd forint kiadást jelentett. véli, Magyarország számára fontos, hogy rendben teljesít­se külföldi fizetési kötelezett­ségeit. A választott út helyes­ségét egyébként az elért ered­mények is igazolják, hiszen 1990-hez képest a devizatar­talékok megtízszereződtek, a működőtőke beáramlása a tér­ségben még mindig Magyar­országon a legerősebb. • Budapest (MTI) Ismét Köteles György professzort választották a Magyar Békeszövet­ség elnökévé a vasár­nap, Budapesten meg­tartott XV. Magyar Bé­kekonferencián. A ta­nácskozáson döntöttek a 18 tagú elnökség összetételéről is. A kon­ferenciára meghívást kaptak a szövetséghez nem tartozó magyar békemozgalmak. A Magyar Békeszövet­ségnek a közgyűlésen elfo­gadott nyilatkozatában rá­mutatnak: pezsgő, demokra­tikus, a civil szférát megbe­csülő közéletet kívánnak, amely teret ad a vélemé­nyek sokféleségének, ugyanakkor kizárja a gyű­lölködést. A szervezet ki­emelkedően fontosnak tartja annak megismerését, hogy az euro-atlanti integrációval kapcsolatos majdani nép­szavazásokon mire adják voksukat. Azzal akarnak közreműködni a jó döntések megszületésében, hogy rá­irányítják a figyelmet a csatlakozás várható előnyei­re és gondjaira, illetve teret biztosítanak a tárgyszerű, elfogultságtól és elsietett nyilatkozatoktól mentes vi­táknak. A konferencián megfi­gyelőként résztvevő Alba Kör képviselője tiltakozott a „békekonferencia" elneve­zés ellen, mivel értelmezé­sük szerint ez arra utal, hogy a Magyar Békeszövet­ség ki akarja sajátítani a magyarországi békemozgal­mat. Felvetődött, hogy vitát tartanak a civil szervezet felvetéséről, később azon­ban a közgyűlés nem sza­vazta meg a kérdés napi­rendre vételét. Az Alba Kör egyébként már egy előző napi közleményében is tá­madta a békeszövetséget, egyebek mellett azzal vá­dolva a szervezetet, hogy a kormány álláspontját képvi­seli. A közgyűlést a genfi székhelyű, civil mozgalma­kat tömörítő, leszereléssel és biztonsággal foglalkozó a konferenciával párhuzamo­san tartották meg. Ezen a résztvevők döntöttek arról, hogy a mostani Kelet-Euró­pával kapcsolatos tanácsko­zás után is folytatják az egy-egy régió helyzetének szentelt eszmecseréket. A következő helyszín Észak-, vagy Dél-Európa lesz. A háromnapos nemzetközi konferencia befejeztével a résztvevők a farkasréti te­metőben - a halottak napja alkalmából - megemlékez­nek a háborúk áldozatairól, majd hétfőn a külföldi ven­dégek egy csoportja a pécsi IFOR-bázisra látogat. Privatizációs bevételek, kiadások Bod az adósságátütemezés ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom