Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

KEDD, 1996. NOV. 19. A VÁROS 5 • Klebelsbergre emlékeztek Pécskán és Aradon A műveltség nemzeti kincs A szülőfaluban, Magyarpécskán és Aradon az elmúlt hét végén Klebelsberg Kunóra, a két világháború közötti időszak legnevesebb magyar kultúrpolitikusára emlékeztek. A megyeszékhelyen emlékülést tartottak, Pécskán pedig táblát avattak tiszteletére, a helyi templomban Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált misét a 121 esztendővel ezelőtt született, egykori vallás- és közoktatási miniszter tiszteletére. A romániai ünnepségsorozaton vendégként, előadóként részt vett dr. T. Molnár Gizella, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közművelődési tanszékének tanársegédje is. Tőle tudtuk meg, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség által szervezett emléknap óriási érdeklődés mellett zajlott. Az aradi könyvtárban tartott tudományos ülésen magyarországi és romániai előadók méltatták Klebelsberg Kunó munkásságát. Volt mit összegezni, hiszen miniszterségének 9 esztendeje alatt - 1922-31 között -, a bethleni konszolidáció szakaszában számos intézkedést tett, amelyért hálás az utókor. Nagyszabású népiskola-építési akciójának köszönhetően 5000 új intézmény született meg, létrehozta az ötévfolyamos tanítóképzőt, az intézeti tanárok képzésére Szegeden az Apponyi kollégiumot. A tankötelezettséget 16 évre emelte, a hatosztályos elemit felváltotta a nyolcosztályos népiskola. Gróf Klebelsberg Kunó hetven évvel ezelőtti szavai ma is érvényesek Pécskától Szegedig: „Vagy megtartjuk legdrágább nemzeti örökségünket: műveltségünket, vagy törölnek bennünket az önálló nemzetek sorából." v. r. $. Öt évszázad • Kilencvenötmilliós pályafelújítás Az SZKT „sínen van" A Kelemen utcán már simán siklik a villamos. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktál A Sajtóház Stefánia-klubjában „Zenei csemegék" címmel nemrégiben indult sorozat. Csütörtökön este 8 órától a Massaino Consort szórakoztatja majd a nagyérdeműt. Az öt fős zenekar korabeli kópia-hangszereken öt évszázad - a középkor, a reneszánsz és a barokk idők kocsmazenéjét mutatja be. Az esten az e korokban használt blockflőték, lant, gitár és krumhorn szólalnak meg. A városi közgyűlés 95 millió forintot hagyott jóvá a szegedi villamospályák fölújítására. A Szegedi Közlekedési Kft. ebbál a pénzből hozza rendbe többek között a Brüsszeli körúti kereszteződést, a Zrínyi és Kelemen utcai pályaszakaszt, valamint két kitérőt. Az SZKT jövőre folytatni szeretné az egyébként is halaszthatatlan pályarekonstrukciós munkát. Kovács Márton, a Szegedi Közlekedési Kft. műszaki osztályvezető-helyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy a városban összesen mintegy 25 kilométer hosszú villamospályán futnak a kocsik. A jelenleg érvényes, 7 százalékos amortizációs kulccsal számolva, minden évben föl kellene újítani mintegy 1700 méternyi pályaszakaszt. Ehhez képest az idén biztosított 95 millió forintból (az összeg forgalmi adóval együtt értendő) 700 méter villamospályát és két kitérőt tudnak rendbehozni. Az SZKT kft.-vé alakulása óta a társaság tulajdonába kerültek a járművek, valamint a fenntartásukhoz szükséges bázis (remiz, stb.). A A szegedi önkormányzat pénzügyi bizottsága tegnapi, hétfői ülésén többek között elemezte a város 1997es tervkoncepcióját, vagyis a költségvetést. A számoszlopok alján ezúttal mínusz áll, tehát jövöre akár drámai helyzetbe is kerülhet az önkormányzat, ha nem tesz meg bizonyos lépéseket. Ezért sem baj, ha több bizottságtól, szakembertói is javaslat érkezik. Jövőre a város 14 és fél milliárdos bevételhez szeretne jutni. Ennél olyannyira többet költ majd el - a már most látható kiadások szerint -, hogy akár 1 milliárd hiányt is elkönyvelhet 1997 végére. A mínuszok mérsékvillamospálya, a felsővezeték, valamint az ellátókábel viszont maradt a városé - fölújításán az SZKT kivitelezőként dolgozik. A 95 millióból 9 milliót költenek a tápkábelhálózat fejlesztésére, 7 milliót a felsővezetékekre, a többit pedig a villamospályákra. Utóbbiak állapotát megítélhetjük a Brüsszeli körút és József Attila sugárút kereszteződésén átfutó villamossín példáján: a húsz éve készült pálya tizennégy év után „nullára futott", azaz: amortizálódott. A sínpálya több helyen megsüllyedt, rajta áthaladni nem túlságosan nagy öröm a gépjárművezetők számára. Persze nem mindenütt ilyen rossz a helyzet: az utóbbi tíz esztendőben fölújltott villamospályák még állják sarat. Az l-es villamos vonalát fölkészttették az újonnan érkező kocsik fogadására. A 4-es vonalon már több a tennivaló, mert a Tisza Lajos körút fölújltását - még a Lenin körutas korszakban megkezdték ugyan, de a munka 1978-ban abbamaradt. A 3-as villamos pályáját találjuk a legrosszabb állapotban, s ebben az a hosszú vita is ludas, amelynek egyes résztvevői még a 3-as vonal lésére a helyi adó emelését, s a kiadások csökkentését javasolják a szakemberek. Tűhegyi József, a pénzügyi bizottság alelnöke kifejtette: elsősorban a meglévő intézmények fenntartása a gond. A dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis az önkormányzat intézményrendszere feléli a város összes tartalékait. (Még azokat a pénzeket is, amelyek telekeladásból befolyhatnak Szeged kasszájába - a tervezet szerint majd 1 milliárd forintról van szó. De hogy honnan, az rejtély, hiszen idén a 200 millió forintot sem érte el ez az összeg.) Ha a közgazdasági iroda ijesztgetésnek szánta a jövő évi költségvetési mínuszt, lehet, hogy eléri vele a célját. Beck Zoltán, a bizottság elnöke még azt fölvetette, az további létjogosultságát is megkérdőjelezték. Kovács Márton az idei fejlesztések és fölújítások között megemlítette, hogy a belvárosi híd rekonstrukciójával egy időben elkészült 1060 méternyi új trolikábel is, amely a hídon átfutó trolibuszokat szolgálja ki. A közutak mentén álló vezetéktartó oszlopok is gyakran megsérülnek (főképpen akkor, ha egy nagyobb jármű ütközik beléjük), ezért most 12 oszlop cseréjére is sort kerítenek. Két villamoskitértőt is följújítanak: a 4-es vonalon, a Dugonics téri kitérő jogi egyetem felőli váltóját, valamint a 3-as vonal Kálvária sugárúti kitérőjében, a benzinkút felőli váltóberendezést kell cserélni. Itt érdemes említeni, hogy a kitérő- rekonstrukciókban fölhasználják Kovács Márton egyik újítását is: a váltószerkezet átalakításának eredménye az, hogy az egyik sínről a másikra „átlépő" acélkerék kisebbet zökken. A 95 millióból futja még az Ívelt vonalú sínek cseréjére is - ezek ugyanis gyorsabban elhasználódnak. A Galamb utca és az Indóház tér sarkán, a Boldogasszony suiroda alátervezi a „bevételi oldalt", hiszen idén legalább 2 milliárddal több pénz folyt be, mint amennyi a tavalyi tervben szerepelt. (A vektoros összegeket leszámítva.) A pénzügyi bizottság foglalkozott az egyszemélyes társaságok 1997-es üzleti tervével is. Tegnap az Épületkezelő és Fenntartó, az Épületjavító és Felújító, a Fürdő és Hőforrás, valamint az Inlak Kft. szerepelt a bizottság előtt. (E napirend egy részét Szalay István polgármester is meghallgatta.) Az önkormányzati tulajdonú kft.-k - a Fürdő és Hőforrás kivételével - valamennyien nullszaldó körülire tervezik jövő évi mérlegüket. A Fürdő és Hőforrás Kft. ellenben mínusz 53 millió veszteséget produkál, úgy, gárút és a Galamb utca sarkán, a Nagykörút és a József Attila sugárút kereszteződésében (itt is enyhe ívű kanyart ír le a sínpár!) cseréltek, illetve cserélnek sínt, valamint a Dugonics téri „kivonulóvágány" helyébe is újat építenek. Befejezték a Kálvária tér 80 méteres szakaszának síncseréjét, s a hét végére elkészülnek a Kelemen és Zrínyi utca vágányfölújitásával is. Kovács Márton azt is elmondta, hogy az SZKT már tavasszal készen állt a villamospálya fölújításának megkezdésére, de a városi közgyűlés csak júliusban döntött a 95 millió forint megítélésről - ezért húzódnak a munkák egészen decemberig. A társaság minden erejét mozgósítva dolgozik, de egyes csomópontokra nem lehet annál több embert odaállítani, mint ahányan az adott munkához odaférnek - az osztályvezető-helyettes e megjegyzésével az SZKT-t ért bírálatokra válaszolt. Az SZKT vezetői remélik, hogy fölújftási programjukat jövőre is folytathatják - ehhez persze a városi közgyűlés további támogatása szükséges. Ny. P. hogy a város több mint 100 millió forinttal támogatja majd 1997-ben (idén „csak" 48 milliót kapott). A számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a cég eredménytartalékai elfogytak, saját bevételeiből és az önkormányzat pénzéből kell magát fenntartania. A kérdés az, hogy vagy megkapja a várostól a támogatást jövőre is, vagy az egyik fürdőt be kell zárnia. A jegyárakat ugyanis legfeljebb 10 százalékkal lehet emelni ahhoz, hogy a bevételek ne csökkenjenek. Javíthat valamennyit a cég helyzetén, ha két vízforgató berendezést üzembe helyez, hiszen megtakaríthatja a vízdíj jelentős részét. Éhhez viszont a közgyűlés szavazatára is szükség lesz. Klára Paczolay Péter az Alkotmánybíróság áj főtitkára • Budapest (MTI) Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság eddigi főtanácsadóját, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető docensét, dékánhelyettesét választotta új főtitkárául hétfői teljes ülésén az Alkotmánybíróság. Paczolay Péter a múlt kedden alkotmánybíróvá megválasztott Holló András helyére került. Amint a kommünikéből kiderül, az új főtitkár 1992 júliusa óta másodállásban a szegedi jogi kar politológiai tanszékének vezetője, 1994 óta a kar oktatási dékánhelyettese. Az Alkotmánybíróság főtanácsdói tisztét 1990. január l-jétől a testület főtitkári posztjára való megválasztásáig töltötte be. Véradás Sándorfalván • DM-információ November 20-án, szerdán véradást rendeznek Sándorfalván. A nagyközségben évente két-három alkalommal adnak vért. A sándorfalvi művelődési házban 9-től 15 óráig váiják az önkéntes véradók jelentkezését. Módszertan pedagógusoknak e Munkatársunktól Pedagógusok számára tart módszertani továbbképzést ma, november 19-én, a szegedi Arany János Általános Iskolában a Mozaik Oktatási Stúdió. A 10-től 14 óráig tartó előadás-sorozat szekcióiban az olvasás és anyanyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, biológia és kémia, valamint földrajz témakörökben elhangzó előadásokon szó esik a jövő évi tankönyvválasztékról is. Német vetélkedő e Tudósítónktól Ünnepélyes keretek között került sor a Csongrád megyei általános iskolák német kulturális vetélkedőjének döntőjére Szegeden, a vetélkedő összeállításával megbízott Odessza II. Számú Általános Iskolában mondta Farkasné Wéber Zsuzsa, a szegedi német önkormányzat elnöke. A kiírás szerint a normál óraszámban tanuló hetedik osztályos csapatok versenyeztek, a feladatok szövegértés, fordítás és dramatikus játékok voltak. A versenyt szervező Szegedi Német Kisebbségi Önkormányzat által felajánlott vándorserleget az első helyezett, a szegedi Madách Imre Általános Iskola csapata nyerte. A második helyezett a Dózsa György Általános Iskola csapata (Szeged), harmadik a Fő Fasori Általános iskola csapata (Szeged), negyedik a tiszaszigeti Általános Iskola csapata, ötödik a Rókus II. Számú Általános Iskola csapata (Szeged). A helyezett csapatok tagjai a támogatók - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Dél-magyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, Konrád Gerescher német állampolgár, valamint a szegedi német kisebbségi önkormányzat - ajándékait kapták. csorog a PANNON "<" ti Üt*mI. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikkal, észrevételeikkel, tapasztalataikkal kapcsolatban a héten Takács Viktor ügyeletes munkatársunk várja hívásaikat Munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont cfmű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. Fekete pont a kukáért. A Göndör soron, a Tápai és Május 1. utca közötti konténer a szeméttől gyakran ki sem látszik. Igazi szeméttelep alakult itt ki az évek során, a szomszédos magánházakban lakók nagy bosszúságára. Bűztől és fertőzésveszélytől tartanak, mivel a guberálók rendszeresen szétszaggatják a szemeteszsákokat. Szólni azonban nem mernek nekik, mert akkor bosszúból bedobnak egyegy állattetemet az udvarba. Havonta egyszer elég lenne... Egyedülálló, 66 éves nyugdíjas olvasónk egyetért a kötelező szemétdíjjal, azt azonban furcsállja, hogy miért kell mindenkire ráerőltetni a heti szállítást, neki untig elég volna havonta egyszer is, több szemét ugyanis nem termelődik a háztartásában. Egy hónapban egy alkalommal meg tudja tölteni a kukát, mit tegyen azonban bele a maradék három héten? Veszélyes gödör. A Honvéd téri buszmegállóból az SZTK irányába igyekvő dolgozók nap mint nap elmennek a sarki üres telek mellett álló óriási lyuk mellett. Sz. T. szeretné felhívni az illetékesek figyelmét erre, hiszen jobb lenne most be-' tömni, mint télen a hóesés után alattomosan megbúvó gödörnek köszönhetően a bokatöréseket ápolni. Lógó palánk. Nemcsak a játékra alkalmatlan, de veszélyes is az a kosárlabdapalánk, ami hetek óta lóg a Csaba u.-Gyfk u.-Selyem u. által határolt játszótéren. Jó lenne, ha végre megjavítanák - kérte Katonáné. Alsóvárosi X-akták. Különös rejtélyről számolt be Szabóné: Alsóvároson valakik rendszeresen leszerelik a villanycsengők nyomógombjait. Nekik is most kellett új kapcsolót venniük, s a postás is panaszkodott, hogy több helyütt csak csupasz drótok fogadják, amikor be akar csengetni. • Az intézmények felélik a vagyont Ráijesztenek a közgyűlésre?