Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

SZOMBAT, 1996. Nov. 16. STEFÁNIA-TÉNYEK 9 könyvespolc Canaris, a fökém A második világháború­ban a Harmadik Biroda­lom egyik legtitokzatosabb vezérének számított Wil­helm Canaris tengernagy. Mondhatnánk, ez a foglal­kozásával járt, hiszen Adolf Hitler hírszerző fő­nöke volt, a kémelhárítás, az Abwehr vezetője. A há­ború végét már nem érte meg, rendhagyó módon végezte. Résztvett a Hitler elleni összeesküvésben, ám amikor a letartóztatásá­ra kiküldött Schellenberg egy órát adott neki, akkor azt nem használta ki, nem lett öngyilkos. így előbb a flossenburgi koncentrációs táborba szállították, majd Hitler személyes utasításá­ra kivégezték. Ian Colvin szabálytalan Canaris életrajzában külö­nös titkot boncolgat: né­hány vélemény szerint a kémfőnök az angolok szö­vetségese volt. Bizonyíték erre ugyan nem sok akad, ám magas rangú brit hír­szerzők elejtett megjegy­zéseiből következtetni le­hetett erre... A szerző egyébként botcsinálta tör­ténész, a háború előtti években az egyik neves londoni lap berlini tudósí­tójaként dolgozott, így munkája révén került kap­csolatba magas német ka­tonai és politikai körökkel. Nyomozó munkáját a há­ború után kezdte el, ám le­véltári anyagot nem hasz­nálhatott, így Canaris port­réját visszaemlékezések, mások elbeszélése alapján rajzolta meg. Ian Colvin: Canaris (Aquila Könyvkiadó) 330 oldal Villámolvasás Az ember tamáskodik, amikor azt hallja, hogy léteznek olyan szemé­lyek, akik képesek má­sodpercenként egy oldalt elolvasni. Márpedig Pásul Schee­le bölcsészdoktor, a „vil­lámolvasás teljes elmé­vel" módszer kidolgozója azt állítja, hogy bárki ké­pes erre, aki a tanácsait megfogadja. S a jó példa kedvéért a Villámolvasás című könyv bevezetőjé­ben is rögtön a legfonto­sabb tanácsok szerepel­nek, így már a módszerrel is gyorsabban ismerked­hetünk meg. A kötet olyan techni­kákat ismertet, melyekkel elménket jobban kihasz­nálhatjuk. Az agykont­rollhoz kapcsolódó vil­lámolvasás több mint egyszerű gyorsolvasás, a gyorsabb ismeretszerzés­re, könnyebb tanulásra próbál megtanítani min­denkit. Az új eljárás fotóolva­sás elnevezésű résztech­nikája révén például ré­vén megtapasztalható az, ami most talán lehetetlen­ségnek hangzik: az írott oldalt „mentálisan lefé­nyeképezhetjük", a képet pedig egyenesen a tudata­lattiba küldhetjük, ahol az információ összekapcso­lódik a korábbi ismere­tekkel. A szisztéma túllép tudatos elménk korláto­zott kapacitásán, segítsé­gével felfedezhetjük rendkívüli szellemi ké­pességeinket. Paul R. Scheele: Villá­molvasás teljes elmével (Agykontroll) 168. oldal SfrlJtiett ítoni)ticlljih Szeged, Kossuth L. sgt. 1. "B 312-457 • Negatív rekord Csongrád megyében Népfogyatkozás, aránytalanul • Megoldott csillagászati rejtély Fénytolvajlás" n • MTI Panoráma A csillagászok több mint 70 éve törik a fe­jűket azon, hogy vajon miért bocsátanak ki ke­vesebb fényt az univer­zum minden részén lé­vő fiatal, nagyon fé­nyes csillagok, mint ahogyan azt a számítá­sok alapján el lehetne várni. Úgy tűnik, most megvan a megfejtés: nem valami rejtélyes anyag, hanem a vi­lágűrben leggyakrabban előforduló elem, a hidrogén „lopja el" a fényt. Ezt az Amerikai Csillagászati Tár­saság jelentette be. Ám a „fénytolvajt nem csillagászok, avagy asztro­fizikusok leplezték le, aho­gyan az elvárható lett vol­na, hanem a New York-i Yorktown Hightsban lévő IBM kutatóközpont lézer­szakértői. A megfigyelt fényveszte­ség csak a spektrum bizo­nyos hullámhosszainál ész­lelhető. Minthogy minden anyag jellegzetes „veszte­ségmintát" okoz, bármire gyanakodtak eddig a Föl­dön kívüli baktériumoktól a különféle molekulákig, végső soron minden egyes eddigi feltételezés tarthatat­lannak bizonyult. A lézerszakértők most arra jöttek rá, hogy a fé­nyelnyelési mintákat több optikai jelenség egyidejű fellépte folytán a bolygókö­zi térben lévő hidrogén okozza, amennyiben külön­böző módon szórja a csilla­gokból áradó fényt. Az úgynevezett „Rayleigh-szó­rás" során a sugárzás mole­kulákkal reagál. Ugyanez a jelenség láttatja velünk kék­nek földi egünket. További kölcsönös reak­ciók is lejátszódnak a su­gárzás és a molekulák kö­zött. Tény, hogy a lézerkuta­tóknak most sikerült számí­tások útján kimutatni olyan fényelnyelési mintákat, amelyek közül több ponto­san fedi a csillagászok által a valóságban megfigyelte­ket - írta az osztrák hírügy­nökség az Amerikai Csilla­gászati Társaság közlemé­nyére hivatkozva. A temetőbe egyre többen járnak... (Fotó: Karnok Csaba) Az esztendő első ne­gyedében negatív de­mográfiai rekord született Csongrád megyében. Az élveszületések száma nem érte el az 1100-at, mintegy 20-21 százalék­kal maradt el az évtized negyedéves maximumá­tól, ami 1991-ben volt. A népesség fogyását nem­csak a születések csökke­nése, hanem a halálozá­sok számának emelkedé­se okozza. Csongrád megye halálozási arányszáma évek óta megha­ladja az országos átlagot, a megyék „negatív" rangsorában az első három között szerepel. Előreláthatólag 1996-ban to­vább romlik a helyzet és a ha­lálozások miatt soha nem ta­pasztalt mértékben fogy a me­gye lakossága. A természetes fogyás mutatószámai soha nem tapasztalt mértékű nega­tív - az országosnál kedvezőt­lenebb - tendenciákat tükröz­nek. A megyében a természe­tes fogyás mértéke 1996. első negyedében kétszer több az előző évek átlagánál. A drámai méreteket öltő népfogyatkozás okairól Klón­kat László demográfust, a KSH Csongrád Megyei Inté­zete igazgatóját kérdeztük. • Nemcsak a megyében, de országos viszonylatban is fogy a népesség. Sajáto­san magyar jelenségről van szó? - A népfogyatkozás vi­lágjelenség, s Európában nem mi, magyarok állunk a leg­rosszabb helyen a népességfo­gyás terén, hanem Lettország, Oroszország, Ukrajna, Észtor­szág. A fejlett országokban mindenütt megfigyelhető a népesség csökkenése, a fejlet­len országokat jellemzi a na­gyobb gyermekvállalási kedv. A világ fejlett országaiban ál­talában kevesebb gyermek születik, mint született a múlt­ban. 9 Magyarország sem volt mindig az „egykék" orszá­ga, évtizedek alatt zuhant a családok gyermeklétszá­ma. - Az 1920-as években 1000 lakosra több mint 30 gyermek jutott Magyarorszá­gon évente, s a szülőnők kö­zel fele 4 vagy több gyerme­ket hozott a világra. De nem is a születésszámmal van ne­künk gondunk - hiszen az, mint mondottam, a világ más országaiban is csökken - , hanem a halálozással, mert ebben állunk az élvonalban. Nálunk évek óta többen hal­nak meg egy-egy esztendő­ben, mint amennyien szület­nek, s világviszonylatban ki­ugróan magas a halálozási arányunk. A hatvanas évektől kezdődően folyamatosan csökken a születéskor várható élettartam, s ma ott tartunk, hogy a 45-55 éves férfiak kö­rében arat a halál. Magyaror­szág az elsők között van a kö­zépkorú férfiak halandóságá­ban. Ennek a korosztálynak a magas halálozási aránya az alapvető oka a magyar népes­ség drámai fogyatkozásának. 9 Nyilván azért, mert ez az a korosztály, amelyik halálra hajtja, szorongja magát. - A középkorú férfiak kö­rében a vezető halálok a máj­zsugor, ennek a korosztálynak minden 5. tagja alkoholista, aminek várható következmé­nye a gyógyíthatatlan beteg­ség, a májzsugor. Persze to­vább is sorolhatjuk a többi, életkilátásokat rontó káros szenvedélyeket, az egészség­telen életmódot, de tény, hogy a középkorú féfiak esetében az alkoholnak van jelentős szerepe a korai halálozásban. A népességcsökkenés meg­akadályozásában a megelő­zésnek lenne óriási szerepe, de a prevenció nem olyan ha­tásfokú, hogy az emberek vál­toztassanak szokásaikon, s csökkenjen az alkoholfo­gyasztók, a dohányosok tábo­ra. Óriási kampányokra, okta­tásra lenne szükség ahhoz, hogy a káros szenvedélyektől lassan-lassan megszabaduljon az ország amelynek az okozza drámai fogyatkozását, hogy a lassú öngyilkosság módszeré­vel öli, pusztítja magát. A negyvenes, ötvenes éveit ta­posó korosztály már nagyon­nagyon nehezen bírható élet­módváltásra, akár a káros szenvedélyeket, akár az étke­zési, akár az életevezetési szo­kásait illetően. A most felnö­vekvő generáció még formál­ható, alakítható lenne, de nincs olyan meggyőző erejű minta, ami példát adna arra, hogy a felnőttek életformáját megkérdőjelező és egészséges életvitelre törekvő generáció nőjön fel. 9 A kiugróan magas ha­lálozási arány az egyik oka, noha, mint mondotta főoka a magyar népesség fogyatkozásának, a másik a születések számának csökkenése. - A születésszám-csökke­nésnek több oka van. A gyer­mekvállalási hajlandóság szo­rosan összefügg a családi álla­pottal. Az értékrend megkí­vánja, hogy gyermekeket csak házasságban élők vállaljanak, s nem megszokott, elfogadott még, hogy az élettársi kapcso­latokban gyermek szülessen. Mivel egyre kevesebb a há­zasság, kevesebb a gyermek. E téren Csongrád megyében sem jó a helyzet, az idei esz­tendő első negyedében 234 házasság köttetett, ami közel 20 százalékkal kevesebb az 1994. évinél, amikor az évti­zedben a legalacsonyabb volt a házasságkötések száma. A születések csökkenését befo­lyásolja az is, hogy a nők, je­lentős számban, lényegesen később mennek férjhez, mint korábban. Kitolódik a házas­ságkötés időpontja, s az a nő, aki jóval 20 éves kora felett megy férjhez, már lényegesen kevesebb hajlandóságot érez a több gyermek szülésére, mint­ha 17 évesen házasodott vol­na. 9 A házasságkötések ide­jének kitolódása összefügg a nők továbbtanulásával, hiszen amire befejezik ta­nulmányaikat, már jóval húszféléit vannak. - Ez így van, de az iskolá­zottsági szint más összefüg­gésben is vizsgálható a gyer­mekvállalással kapcsolatban. Minél magasabb iskolai vég­zettséggel rendelkezik egy nő, annál kevesebb gyermeket vállal. Ezt igazolja, hogy az általános iskolát végzettek kö­rében több a gyermek, mint az egyetemi vagy főiskolai dip­lomával rendelkező nők csa­ládjában. Ez magyarázható azzal, hogy a diplomás nő jó­val később tud családot alapí­tani, mint érettségizett nőtár­sa, aki már 18 évesen férjhez mehet és még húsz éves kora előtt gyermeket szül. Az egyetemre járó nő 25 éves ko­ra körül gondolhat családra, gyermekre, s ebben a korban már nem fog több, legfeljebb két gyermeket szülni. Magya­rázható azzal is, hogy a diplo­más asszony a karrierje, a munkája miatt is kevesebb gyermekre vállalkozik, mert tudja, hogy nem képes ellátni több gyermek nevelését, a szakmai helytállás mellett. 9 A csecsemőhalandóság csökkenésével párhuza­mosan csökkent a gyer­mekvállalási kedv. Mivel magyarázza ezt a látszóla­gos ellentmondást? - A század elején nagy volt a csecsemőhalandóság, s az előre várható veszteség mi­att vállalkoztak az asszonyok 4 vagy több gyermek szülésé­re. Ha egy vagy két gyerme­ket elvesztettek, akkor sem maradt a család gyermek nél­kül. Az orvostudomány fejlő­désének köszönhetően csök­kent a csecsemőhalandóság, gyógyíthatóvá lettek, koráb­ban gyógyíthatatlan gyermek­kori betegségek, s mind több gyermek maradt életben. A nők és a családok már nem látták szükségét annak, hogy több gyermekkel „biztosítsák be" magukat az esetleges gyermekveszteség ellen. Ré­gen a gyerek „nyugdíjként működött", hiszen a házaspá­rok a gyermekekben látták a biztosítékát annak, hogy öreg korukban gondjukat viselik. Ma a gyerekeknek ez a funk­ciója háttérbe szorult. 9 Arról nem beszélve, hogy manapság anyagilag egyre nehezebb a gyerekek felnevelése. - Régen egyszerűbb volt a gyermeknevelés, mint ma, amikor nagy energiát, pénzt, odafigyelést igényel, ha a csa­lád embert akar faragni gyer­mekéből. Ez is eltántorítja a felelőséggel gondolkodó há­zastársakat, s inkább az „egy­ke" vállalására ösztönzi őket. A gyermekvállalási kedv csökkenésében fontos tényező az is, hogy a mai világban ­s ez nemcsak Magyarországra jellemző - , nem családpárti a közhangulat. A családi mo­dell romlása viszont erősen hat a most felnövekvő generá­cióra. A fiatalok azt látják, hogy a házasságok tönkre­mennek, ha mégis együtt ma­rad a házaspár sokszor zilált a családi élet. A tömegkomuni­káció sem arra törekszik, hogy ideális családokat mu­tasson be, sokkal inkább teret kapnak a széteső, az ingatak lábakon álló családok „mo­delljei". A fiatalok csak a ne­gatív mintákat látják maguk körül, s ezt a mintát fogják követni, ami viszont a gyer­mekvállalási kedv ellenében hat. Kalocsai Katalin Hongkong pénze • Tokió (MTI) Kína nem veszi el Hong­kong pénzét, amikor a volt brit gyarmat a jövő évben visszakerül fennhatósága alá. A brit-kínai összekötő csoport megállapodást kö­tött arról, hogy a 62,1 mil­liárd dollárral rendelkező hongkongi pénzalap a „kü­lönleges közigazgatási te­rület", vagyis a jövőbeli Hongkong kormányzatának felügyelete alatt működhet majd. E pénzalap a hong­kongi dollár védelmét szol­gálja. Kína ugyanakkor jú­lius elsejének, Hongkong „visszatérése" napjának közeledtével szorosabbra vonja a volt gyarmat körüli gyűrűt, nehogy kínaiak tö­mege áramoljon oda. Aznovour és a nyelv­háború • Montreal (MTI) A Kanadában dúló fran­cia-angol nyelvi rivalizálás áldozatául esett Charles Aznavour francia sanzoné­nekes, akit kis híján kifü­tyült a francia ajkú közön­ség, amikor néhány dalt angolul próbált előadni montreali és ottawai kon­certjén. „Franciául, franciá­ul" - skandálták a 72 éves énekes előadása közben. Quebec 7,1 millió lakosá­nak nyolcvan százaléka francia ajkú. Aznavour, aki örmény szülők gyeremeke­ként Párizsban látta meg a napvilágot, kifakadt, s kö­zölte, hogy legközelebbi montreali fellépésén kizá­rólag örményül fog énekel­Múr négy halott • Mexikóváros (MTI) Négyre emelkedett Me­xikóban a Pemex állami olajipari vállalat üzemében hétfőn történt robbanás, valamint az emiatt keletke­zett és szerda reggelre megfékezett tűz halálos ál­dozatainak száma. Az üzem San Jüan Ixhuatepec­ben, Mexikóváros közelé­ben található. Két munkás még súlyos állapotban kór­házban van, 17 pedig könnyebben sérült meg. A vállalat szerint a tűz ötmil­lió dollár értékű anyagi kárt okozott." Az utolsé föllépés • Houston (MTI) Jövő márciusban Hous­tonban tartja utolsó fellé­pését a világhírű Három Tenor. Luciano Pavarotti, Placido Domingo és Jósé Carreras idén megkezdett utolsó világ köriili turnéjá­nak zárókoncertje a hous­toni Astrodom stadionban lesz március 16-án. A há­rom énekes 1990-ben az olaszországi futball világ­bajnokságon lépett fel el­őször együtt, ezt 1994-ben nagysikerű koncert követte Los Angelesben. Azért vá­lasztották Houstont az utolsó koncert színhelyéül, mert központi fekvése ré­vén várhatóan Észak­Amerikán és Kanadán kí­vül Latin-Amerikából és Európából is odavonz­za majd az operarajongó­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom