Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

PÉNTEK, 1996. NOV. 15. SZEGED 5 Megszólalnak Attila szülei • Munkatársunktól Telefonon megkereste szerkesztőségünket a tragi­kusan elhunyt 16 éves Tí­már Attila családja. Kijelen­tették, hogy az általunk az esetről leírtak jó része nem felel meg a valóságnak, azok feltételezésen alapul­nak. így nem igaz az, hogy fiuk diszkókba járt, s hogy korábbi iskolájában öt tárgyból bukott. Hozzátet­ték, Attila jó képességű gye­rek volt, a számitógépek szerelmesének számított, s angolból is az élen járt. Azt is megtudtuk a családtól, hogy az új iskolában, ahol csak két hónapot tölthetett el, nagyon szerették a fiút. Amikor eltűnt, az osztálytár­sai a fényképével kezükben keresték. Az előbbieket erősítette meg Tímár Attila új iskolá­jának vezetője. Az igazgató hangsúlyozta: a nyomozás során minden segítséget megadtak a nyomozóknak, minden kérdésre válaszol­tak, s igyekeztek hozzájárul­ni ahhoz, hogy Attila újra az iskolapadjukban ülhessen... Harmadikán „nyit a Széchenyi tér • Tudósítónktól Hosszú sorbanállásokkal, idegeskedésekkel és vesze­kedésekkel jutottak helyhez a kereskedők a december 3­án nyíló, Széchenyi téri ha­gyományos vásáron. A Sze­gedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. tájékozta­tása szerint minden évben parázs viták előzik meg a szerződéskötéseket. Idén el­sősorban a „régiek" és az „újak" csaptak össze: azok, akik már tavaly- és tavaly­előtt is részt vettek a kará­csonyi vásáron, úgy érezték, előjogokkal rendelkeznek... De az egyezkedés és a sorban állás ma már a múlt: december 3-án újra kinyit a Széchenyi téri pavilonsor. Karácsony előtt rangos szakvásárt is szervez a vá­sárigazgatóság: december 13-23. között megismétlő­dik a tavalyi vásárlással egybekötött Belissima szép­ség- és egészség, óra-, ék­szer- és kozmetikai kiállí­tás. A helyszín ezúttal nem a Tisza Szálló, hanem a Mars tér „B" pavilonja. így a rendezők a szakvásárt kö­zelebb hozzák a lakosság­hoz, azokhoz a szegediek­hez, akik naponta megfor­dulnak a város egyik köz­pontjában. A kiállítás témakörei: kozmetikai termékek, parfü­mök, illatszerek, az egész­séges életmóddal összefüg­gő természetes anyagok és módszerek alkalmazásának lehetőségei. A kiállítás ideje alatt a Sing-Singben két alkalom­mal, egyformán 10 és 17 óra között, a Csongrád Me­gyei Kézműves Kamarával közösen szakmai napra ke­rül sor. December 15-én, ezüstvasárnap kozmetikai, 22-én, aranyvasárnap pedig fodrász szakmai napra, be­mutatóra várják az érdeklő­dőket a szervezők. Az alpolgármester a „telekspekulációról" Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Délmagyarország 1996. november 14,-i szá­mában „Kis szegedi telek­spekuláció" főcímmel meg­jelent frásban foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: A cikkben az általam is­mert tényeknek többé-ke­vésbé megfelelően ismerte­tett telekügylet (az előző önkormányzati választási ciklusban képviselőként rendelkezésemre álló infor­mációkat meghaladó) rész­leteiről ez év szeptember elején értesültem. Az irato­kat 1996. október 16-i kel­tezéssel a Szeged Városi Ügyészséghez küldtem meg, kérve véleményüket. hogy az ügyben megállapft­ható-e bármilyen visszaélés, jogszabálysértés, esetleg bűncselekmény gyanúja. Az ügyészség a vizsgálatot megkezdte, ennek során no­vember 4-én további iratok átadását kérte. E kérés telje­sítése folyamatban van. Az ügyészségi vizsgálat kezde­ményezéséről Túhegyi Jó­zsef képviselő úr kérdésére a közgyűlést annak novem­ber 7-i ülésén tájékoztattam. A Szeged Városi Ügyészség vezetőjéhez írott levelemet mellékelten megküldöm. Őszinte nagyrabecsüléssel: Bósthy Gábor Szeged alpolgármestere Tton* Vetető Ogyéat Úr I ­Mclkfcefcen megküldöm a Szeged 1567J/J <a 1567VÍ hdyt»l» számú foldietületek sdám+iele tárgyában KttelOtt tzerzOd<zeket ez zz azokhoz ,-aztbkozO iratokat Kérem véleményüket, hegy megáOapkhatOe bál milyen vtaezaálás. togazzbályaáltás. eaetleg bdofjeleluitfliiy gyanúit Szeged, 1996 ofctdbet 16 • Nem fért ki a földgömb az ajtón! A flottakapitány térképei Térképboltot avattak tegnap délután Szege­den, a Kiss Menyhért ut­cában. A Cooptourist Utazási Iroda helyiségé­ben, a Nyír-Karta Bt. üz­letében ezután hat és fél ezer térkép közül vá­laszthatnak a földrajz­tanárok, a diákok és az érdeklődők. A „Térké­pész térképboltja" elne­vezésű üzletben például a Tisza vizi térképét is megtalálhatják, de spe­ciális topográfiai és ho­logramos térképet, föld­gömbök tucatjait is kí­nálják. Az üzlet vezetője dr. Zsiga Attila, aki egy­személyben hajós és tér­képész. G Honnan a vonzódás a térképekhez? - Tizenhét éves korom óta gyűjtöm a különleges da­rabokat. Ma közel hárome­zer térképem van otthon. G Gondolom, akad kö­zöttük érdekesség is! - Például egy 1805-ben készült Magyarország-tér­kép, vagy egy nem sokkal fiatalabb, ami hazánk és Er­dély határköveit mutatja. G A kartográfia, úgy tu­dom, nemcsak szerelem... - ...hanem a szakmám is. Budapesten, az Eötvös Lo­Földgömb: kicsi, kerek, de nem gurul... (Fotó: Miskolczi Róbert) ránd Tudományegyetemen végeztem. Tizenhárom évig a szegedi főiskolán térképé­szetet tanítottam, sőt tan­könyvet is írtam ebben a té­mában. Azután a sors a Ma­hart Rt.-hez csapott, aminek a területi képviselője va­gyok. Ott is hasznosítom a térképészeti ismereteimet, egy-egy hajóállomás terve­zése előtt felmérem a tere­pet. G Nyughatatlan szegedi­nek ismerik sokan. Tar­jánban évekkel ezelőtt napórát épített. - Három évig bírta is. Az­után eltörték a vastag vas­csőből készült mutatóját. Ma ott árválkodik a Retek utcai házak mögött. G Hírlik, földgömböt is épített! - Az már régen volt. A tanítványaimmal a panellaká­somban megépítettük egy 2 méter 65 centis, domború glóbusz vázát, de nem fért ki az ajtón, le kellett bontani. Ráadásul szponzort sem sike­rült keríteni a befejezéshez, ami akkoriban legalább 800 ezer forintba került volna. G A fiataloknak mit je­lent ma a térkép? - A földrajztanártól függ, megtanulnak-e térképet ol­vasni. Sajnos, sok fiatalnak mindez hieroglifa. Az átlag magyar még az autóstérké­pet sem ismeri: dél helyett képes északnak indulni. G És a profi mit kezd ott­hon háromezer térkép­pel? - Ha arra gondol, hogy esténként nézegetem, téved. Nincs rá időm. Egyszerűen csak nem dobtam ki őket. R. G. • Lila akác: péntek helyett szombaton Színházi csúszás - folyamatban A Szegedi Nemzeti Színház igazgatósága ér­tesíti a közönséget, hogy a Lila ákác november 15­re, péntekre tervezett be­mutatója díszlettechnikai okok miatt másnapra, no­vember 16-ra, szombatra csúszott. A premier bérlet erre az estére érvényes, a Mecénás bériák pedig de­cember 14-én nézhetik meg az előadást. A fenti hír szűkszavúságá­ba azért nem lehet belenyu­godni, mert ebben a szezon­ban a Lila ákác már a harma­dik „csúszó" bemutató. A ba­lettpremier, Juronics Tamás új művének bemutatója „techni­kai ok" miatt csúszott a Ka­maraszínházban; ugyanott a Cimarosa-opera bemutatója a „balettcsúszás miatt" halasz­tódott későbbre - szólt a hiva­talos indoklás. Aki valamennyire járatos a kulisszák világában, tudja, hogy igenis létezik „technikai ok". Ezer, meg egy. Ami mi­att valóban csúszhat a jóval korábban eltervezett időpont­hoz képest egy premier. A közönség általában megértést mutat ilyenkor, a kellemetlen­ségért, amiért át kell ütemez­ni az időbeosztásunkat, általá­ban szíves elnmézést kérnek a színházak, azzal el van ren­dezve a dolog. De háromszor egymás után? A legnagyobb megértés mellett is kikívánkozik ilyen­kor a kérdés: minden rendben van ebben a színházban? Nincs - mondja a kérdésre a Szegedi Nemzeti Színház ve­zető titkára, Szemán Béla. Nem készült el egy díszlete­lem, illetve ahogyan elké­szült, az balesetveszélyes volt. A Lila ákác egyik fősze­replője, Bacsa Ildikó tegnap­előtt a röntgenkészülék alatt kötött ki, szerencsére az nem mutatott bokatörést. „A mű­szak nem áll a helyzet magas­latán." - fejezi be a nyilatko­zatot a titkár. A Délmagyarország infor­mációja szerint a balettpremi­ert azért kényszerültek csúsz­tatni, mert a világosítással nem készültek el időben. A Cimarosa-bemutatónak vi­szont szinte jól jött a csúszás, mert a zenekarok körüli kava­rok is nagyok, s aligha tudott volna fölállni megfelelő egy­üttes az operabemutatóhoz az eredeti időpontban. Az új színházi vezetők mindegyre minőségi igényei­ket hangoztatják: Pál Tamás a zenekart szeretné elsőran­gúnak és persze az operaelő­adásokat nívósnak, Szikora János pedig színvonalas pró­zai társulatot óhajt teremteni. Mindketten elég tapasztalt színházi emberek ahhoz, hogy tudják: színvonalas hát­térmunka, a műszak, a műhe­lyek, a tárak megfelelő tevé­kenysége nélkül ez nem megy. Amikor az új vezetők átvették a színházat, azt írtuk, a nagy tervekhez idő kell, s a türelmi időt nem tisztességes megtagadni semmiféle új ve­zérkartól. Azóta eltelt majdnem egy év. Az előző „csúszások" hagyján. De az új művészeti vezető bemutatkozó rendezé­sének kálváriája? Ciki. Más fogalmazásban: blamázs. Még másban: nem tesz jót a minőségre törekvő vezetők és a színház presztízsének. Aki pedig látta az előző két bemu­tatót, a Manót és a Sárembert, melyekben vizek terültek el a színpadon, annak kiszalad a száján: mi folyik itt? S. E. A jog és a korrekt professzorok A Legfelsőbb Bíróság november 12-i ítéletét precedens értékűnek tartja dr. Ábrahám Lász­ló ügyvéd: a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem jogtanácso­sa szerint joghézag miatt nem volt egyértelmű ed­dig, hogyan kell egyete­mi professzorok felmen­tésének adminisztráció­ját bonyolítani. A SZOTE tavaly felmentett két professzora, dr. Kása Péter és dr. Molnár Já­nos tegnapelőtt a Legfel­ső Bíróságon is meg­nyerte azt a munkaügyi pert, amelyben egyéb­ként már a szegedi és a Csongrád megyei bíró­ság is számukra kedve­ző ítéletet hozott. Mint arról többször beszá­moltunk, a SZOTE két pro­fesszorának tavaly kezdődött munkaügyi pere azért húzó­dott mostanáig, mert az alpe­res egyetem jogtanácsosa fe­lülvizsgálati kérelmet nyúj­tott be a Legfelsőbb Bíróság­hoz. Dr. Ábrahám László ügyvéd tegnap ismételten el­mondta: az egyetem azért fordult felülvizsgálati kére­lemmel a legfelsőbb bírói fó­rumhoz, mert a vonatkozó törvényekben - értelmezése szerint - nem egyértelmű, milyen adminisztrációs in­tézkedések szükségesek az egyetemi tanárok felmentése esetén. Az egyetem jogi kép­viselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rektor­nak, mint munkáltatónak a legfőbb intézményi fórum, az Egyetemi Tanács tudomá­sulvétele mellett joga van megszüntetni a professzorok közalkalmazotti jogviszo­nyát. A professzorok viszont dr. Fráter Loránd rektor önké­nyes intézkedése miatt perel­tek: az Egyetemi Tanács nem szavazott az ügyükben. A Legfelsőbb Bíróság az­zal, hogy a professzoroknak adott igazat, egyszersmind tisztázta, hogyan kell az egyetemi tanári felmentése­ket intézni - mondta az ügy­véd. Arra a kérdésre, hogy a per korábbi szakaszában, a városi munkaügyi bíróságnak a mostani ítélettel azonos ha­tározata és indoklása után miért jelentett elfogultságot, azt válaszolta: úgy ítélte meg, hogy a professzorok ügyét kísérő sajtókampánytői a he­lyi bíróság nem tudta függet­leníteni magát. Az egyetem jogtanácsosa azt is elmondta, hogy a tegnapelőtti budapesti tárgyaláson nagyon rosszul érezte magát, mert a terem tele volt a professzorokkal szimpatizálókkal, akik nem leplezték az egyetem jogtaná­csosa iránti ellenszenvüket. Nagyon korrektnek tartja vi­szont a két egyetemi tanár magatartását, akik az ítélet után nem adtak nyilatkozato­kat az újságíróknak. Tegnap a Délmagyaror­szág kérésére sem dr. Kása Péter, sem dr. Molnár János nem kfvánta kommentálni a pereik befejezését jelentő íté­letet. Azt már korábban el­mondták, hogy dolgoznak és ezután is dolgozni szeretné­nek. Abban az egész eljárás ideje alatt biztosak voltak, hogy a rektor jogszerűtlenül járt el és abban is, hogy a bt­róság(ok)on érvényt szerez­hetnek igazuknak. S. E. • Pedagógusok ^ továbbképzése Minőség • Munkatársunktól A pedagógusok tovább­képzéséről rendeznek konfe­renciát ma és holnap a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola, a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szervezésében a SZAB szék­házban. A program ma 9.30­kor kezdődik. Telegdy Gyu­la akadémikus (SZAB) és Békési Imre főigazgató (JGYTF) köszöntőjével. A megnyitó előadást Pedagó­gus minőség - pedagógus továbbképzés címmel Bát­hory Zoltán, a Művelődési és Közoktatási minisztérium helyettes államtitkára tartja. Madarász­suli • Munkatársunktál Az ember a természet ré­sze, s természet adta környe­zetünk megismerését és vé­delmét nem lehet elég korán kezdeni. A Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja sajátos módon te­szi élményszerúvé a környe­zetvédelmet: ismét megszer­vezte a madarász-sulit. A körülbelül 130 Csong­rád megyei madarász aktivi­tását jelzi a számos termé­szetvédelmi tábor, vagy a kék vércse védelemére, illet­ve a szalakóta megfigyelésé­re szervezett akció. Most pe­dig úgy toboroznak új tago­kat és szimpatizánsokat, hogy megszervezték az elő­ző években is népszerűség­nek örvendő madarász-sulit. Az általános iskolai csoport számára összeállított progra­mot szerdán elkezdték. De középsikolás diákokkal is megismertetik és megszeret­tetik a madárvilágot. A Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban tartott foglalkozáso­kat a kéthetente esedékes hétvégi gyakorlat, vagyis természetjárás egészíti ki. A szegedi madarász-sulit kö­rülbelül 80 diák látogatja. párbeszéde • Budapest (MTI) A kórházi ágyak csök­kentéséről szóló elsőfokú határozatát az elmúlt hét végén az ország minden kórház tulajdonosához el­juttatta az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár. Azóta folyamatosan érkez­nek a fellebbezések az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató­jához, Hódmezővásárhely­ről és Szentesről pedig több ezer aláírást tartalmazó pe­tíciót küldtek a helyi kórház bezárása ellen tiltakozva. Mindez az egészségbiz­tosító csütörtöki sajtótájé­koztatóján hangzott el, ahol az újságírók hiába igyekez­tek konkrétumokat megtud­ni az ágyszámcsökkenté­sekről, a főigazgató arra hi­vatkozott, hogy hátrávan még a másodfokú eljárás, tgy azokról csak ái'fnféz­ménytulajdonosok nyilat­kozhatnak. Cser Ágnes Főigazgató ugyanakkor elmondta, hogy döntéseiket mindéit esetben a szakmai szempontok és a betegek, a biztosítottak ér­dekeinek maximális szem előtt tartásával hozták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom