Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1996. Nov. 13. Kiszolgáltatott szövetkezetek? A megfelelő kéz- és lábméret Ki, kinek szánt? A tulajdonosok egyre többet kérnek! (Fotó: Gyenes Kálmán) • Gabonát, életet kutatnak A köz haszna és a GKI Net-hírek • Munkatársunktál Híreinket az Interneten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www.idg. hu/internetto). U2 - folytatás nélkül A PolyGram nem kívánja beperelni azt a DataNet felhasználót, aki a múlt héten két megjelenés előtt álló U2 hangfelvételt tett fel internetes oldalára. Mint Hegedűs László, a PolyGram Magyarország képviseletének vezetője elmondta, a külföldi központ Internet-megfigyeléssel megbízott munkatársai keresőprogramokkal találtak rá a két lopott felvételre, ugyanis a file-ok mellett elhelyezett kísérőszövegben szerepelt a cég neve. A PolyGram nem tudja, hogyan juthattak ki a felvételek, és ennek kiderítésében a DataNet felhasználó sem segített, bár elismerte, hogy tette jogellenes volt. Géliát készül Az NEC december végén 32 GB-os, vagyis a világ legtöbb memóriájával rendelkező szuperszámttógépét állítja üzembe. Jelenleg a legtöbb, 8 GB memóriával az NEX SX-4 sorozata rendelkezik. Az óriásgépet sugárhajtóművek tervezésére és a maghasadás analfzisára használják. Törpe meméria Az Iomega miniatürizált tárolóeszközt jelentett be kézi számítógépekhez. A miniatűr diszk akkora, mint egy névjegykártya fele.és 20 MB adatot képes tárolni. Az Iomega megoldása a flash memóriával fog versenyezni a miniatűr számítógépek piacán, ugyanis számos cég (például a SanDisk és a Matsushita Electric) fejlesztett ki olyan memóriakártyát, amely 4 MB adat tárolására képes a készülék kikapcsolt állapotában is. Az Iomega miniatűr diszkjéhez most fejlesztik a meghajtót, piacra 1997. második felében kerül. Hajdanán jobb napokat is látott a négy faluból egyesült, nagyterületen gazdálkodó TiszaMaros Szög Szövetkezet. Az átalakulás, a kárpótlási és a szövetkezeti törvény a Szeged környéki földeken boldogulókat is komoly probléma elé állította: szétszaladnak és viszik amit éppen érnek, vagy együttmaradnak? Annak ellenére, hogy négy falu - Szóreg, Ujszentiván. Tiszasziget és Kübekháza - határát fogja össze a gazdaság, a közös út mellett voksoltak. A területi adottságok alapján a hagyományos formákat tartották meg. 1990-ben választották meg Kállay Pétert elnöknek. - Szoktuk mondani, mint nevünkben lévő két folyó: Tisza, Maros, örök, a szövetkezetünk is időt álló. Bár nálunk is a túlélés időszaka ez, mim az egész agráriumban. Nincs pénz, s mindaddig erről fogunk beszélni, amíg a bankok nem szívesen finanszíroznak, mert nem látnak a mezőgazdaságban megfelelő jövedelmezőséget. Holott nem egy esetben előfordul, hogy különböző kis kft.-k jutnak magas hitelhez, számunkra érthetetlen módon. 9 Ez pedig stabil gazdaság. - Mi A kategóriás adósok vagyunk, vagyis könnyebben nyújtanak hitelt, de ennek ellenére még a kéz- és lábméretünk is szükséges hozzá! Alapvetően megváltozott a helyzetünk, csak a négy falu határa maradt meg. Valamikor 7800 hektár területen termeltünk, most 2800-2900 hektáron. Ez is változik, mert hol ez, hol az gondol egyet, s adja bérbe, vagy veszi vissza. A létszám is zsugorodott, mfg a kilencvenes évek elején 620 fő talált megélhetést a közösben, addig most 187-en maradtunk. Különben a szövetkezet nem rentábilis. Kétpólusú gazdaság ez, a beruházásokat annak idején így csoportosították. Évtizedek erőfeszítése pillanatok alatt tönkre is ment volna, ha szétszaggatjuk a babaruhát. Egy helyen marad az állóeszköz, a másik meg törli a szemét. Nehéz, embert próbáló idők voltak, de a mostani sem könnyebb. 9 A mai kormány szövetkezetbarátnak mondja magát. - Ez az, hogy csak mondja! Az előző kormány igazán nem nevezhető szövetkezetpártinak, de az legalább kiszámítható volt. Ez nem. Ugyanúgy megmaradtak a problémák, például az, hogy mi lesz a szövetkezeti üzletrészekkel, ellentmondásosak a piaci viszonyok, nincs jövedelem az ágazatban, nem tudunk felkészülni az EUcsatlakozásra... Vagy a föld. A szövetkezet kiszolgáltatott a tulajdonosoknak, akik egyre nagyobb bérleti díjat követelnek. Hol tart ez már a hajdani háztáji földek költségeitől? A magángazda, ha bérli a földeket, zsebből fizet, adó nélkül. Mi ezt nem tehetjük. Ezt nevezzük szektorsemlegesnek? 9 Milyen a termelési szerkezetük? - A gazdaság éves árbevétele 570 millió forint. Növekszik évről évre. Sajnos, nem a mi jó munkánk miatt, hanem az infláció eredményeként. Változatlanul a két nagy ágazat dominál: a növénytermesztés és az állattenyésztés. Az előbbinél az őszi búza nagy területen, átlagos termésátlaga 3-6,2 tonna hektáronként, rentábilis is. Ugyancsak a napraforgó, 4-500 hektáron vagy a cukorrépa 180 hektáron. Az idén nagytömegű termést ad, de a cukorfok az esős időjárás következtében alacsony. A jövedelmezőséghez kimagasló termés kell. Most bizakodunk. Az állattenyésztés lényegében két üzemre épül, a 127 tehénre és a 10 000 férőhelyes sertéstelepre. Az előbbit azért tartjuk, mert szükségünk van a szarvasmarhatrágyára, s a kis területek termését így hasznosítjuk. A sertés az más, bár a jövedelmezőségét vitatják, de nekünk havi 12-14 millió forint árbevételt jelent. Ebből pénzelünk. A Pick Rt.vel vagyunk és maradunk szerződéses viszonyban. Úgy gondoljuk, a hosszú távú és korrekt üzleti kapcsolat nem bosszulhatja meg magát. 9 Beruházni tudnak-e? - Igyekszünk. A szűkös forrásaink ellenére is minden évben vásárolunk valamit, hogy ne pusztuljon le véglegesen az eszközparkunk, hiszen vetőmagot adunk el, csávázva, vagy anélkül, aratás és más betakarítási munkát vállalunk. 9 Hogyan lehetne jobb az agrártárca irányítása? - Kevesebb emberrel, jó információrendszerrel. Azért tehetetlen, mert nincs olyan adatbázis és információsrendszer a háta mögött, amire támaszkodhatna, s amilyenre szüksége van. Sz. Lukács Imre • Munkatársunktól Korunk embere szinte kivétel nélkül kutató, hiszen azt keresi, fürkészi, hogy gyökeresen átalakult társadalmunkban, gazdaságunkban miként boldogulhat. A következtetés legtöbbször az, hogy elsősorban magára, kezdeményezőkészségére és szívósságára számíthat. Az élelmiszertermelés visszaesését az ágazat egyik fő pillérének tekinthető agrárkutatás is alaposan megsínylette. Az ország legnagyobb növénynemesltő cége, a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet annak ellenére sem kivétel, hogy szakmai eredményeikkel, korszerű fajtáikkal és hibridjeikkel akár büszkélkedni is lehetne. Most mégis a másfajta kutatás, a túlélés feltételeinek megteremtése viszi a prímet az intézetben. Amire érdemes építeni, az a 16 növényfaj 130 fajtájában megtestesülő, évtizedek alatt felhalmozott érték, amely jelenleg évi 1 milliárd forintos éves árbevételt eredményez. A közkedvelt GKI búzafajták és napraforgó hibridek a magyarországi vetésterület domináns részét adják. A kukorica nemesítésben törést okozott ugyan a nagy világcégként ismert Pioneer-rel megszakadt együttműködés, de napjainkban az önálló szegedi hibridek felzárkózásának leTegnap, kedden Gödöllőn országos küldöttgyűlést tartott a Magyar Kézműves Kamara. A kamara létrejötte óta eltelt két év munkájáról kérdeztük Kaszás Máriát, az MKK főtitkárát. 9 Mivel lehetünk elégedettek az elmúlt év fejleményei közül? - Eredményeket értünk el a szakképzésben és a mestervizsgáztatásban. Ha büszkélkedni szeretnék, azt is mondhatnám, a mestervizsgák előkészítésében élen járt a kézműves kamara. A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a kamarák mestervizsgáztatást folytathatnak, a szakképzési törvény pedig kimondja: a három gazdasági kamarának kell a vizsgákat bonyolítania. Harmincegy szakmában máris a finishez érkeztünk. Ezek közül 22 szakmáról egyetértésre jutottunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. 9 A szakképzésről milyen döntések születtek? - Az élet a kamarák malmára hajtja a vizet. A privatizáció, a szerkezet-átalakítás folyamán ugyanis a nagyvállalatoknál megszűnt a szakmunkásképzés. Az önkormányzatok pénzhiánya pedig csak tovább növelte az űrt. Ugyanakkor egy-egy szakmában nem maradhat ki a képzés évekig, tehát: az egyéni vállalkozóknak kell hetünk tanúi. Gondjaik forrása, hogy az önállósodás kormányhatározatban meghatározott elve ellenére a szervezeti átalakulás immár két éve vajúdik. A folyamat visszafordíthatatlan, s előbb-utóbb - remélhetően heteken belül - indulhat az új időszámítás. A közhasznú társasággá alakulásra alapvetően azért van szükség, mert a piaci mozgás gyors döntéseket kíván. Az intézet, mint kincstárhoz tartozó költségvetési szerv a legkevésbé képes az alkalmazkodásra. Gyakorlatilag a GKI-nek már csak a számviteli rendszere költségvetési, bevételei 95 százalékát maga teremti elő. Ez önmagában is óriási ellentmondás. A piaci megmérettetés hitelképességet, érdekeltségi rendszeren alapuló gazdálkodást feltételez. A döntéseket gyorsan és helyben kell meghozni. Bankszámla nélkül, szigorú megkötésekkel különösen a külföldi konkurrenciával lehetetlen állni a versenyt. A kutatók szerint a közhasznú társaság alkalmas leginkább céljaik elérésére. A váltás halogatása, a bizonytalanság nemcsak hangulat romboló, hanem napról napra hátrányos helyzeteket produkál a versenyszférában. Ennek látványos megnyilvánulásaként a jelenleg 300 embert foglalkoztató intézetben két év alatt megfeleződött a létszám. fölvállalniuk a betanítást, az oktatást. Szerettük volna elérni, hogy ezeknek a vállalkozóknak a helyzetét kedvezően befolyásolják az 1996os adó- és tb-jogszabályok, de nem sikerült. Segített azonban a Munkaügyi Minisztériumnak az a törekvése, hogy a tanulót, frissen végzett szakembert, munkanélkülit foglalkoztató vállalkozók tb-terhein könnyítsenek. 9 Hogy áll a kamara a közjogi feladatok átvételével? - A kézműves kamarában a helyzet jó is, rossz is. Azért nehéz, mivel meg kell értetnünk a kormánnyal: nemcsak át kell adniuk valamit, amit eddig ők végeztek, hanem „bele kell helyezniük" bennünket abba a gondolatvilágba, amellyel a gazdaság irányítását, az államtalanítást és a közigazgatási, államháztartási reformot elképzelik. Sokkal többről van tehát szó, mint a feladatok átadásáról. 9 A kamarák közötti vitás kérdések egyike a tagsági kör meghatározása... - A kamarai törvény szűkre szabta a tagok körét: a reménybeli 270 ezer kézműves számunkra nem elérhető. A regisztrált tagok száma 13 ezer az országban, az egy főre jutó éves tagdíj pedig nem éri el az 5 ezer forintot. F. K. SZEKRENYSOR 61 617 Ft helyett 36 970 Ft ^ Akasztós szekrény 14 900 Ft balyatt 8940 Ft O Kisajtós szekrény 5734 Ft kslystt 3440 Ft p Polcos szekrény 4433 Ft hslystt 2660 Ft o Sarokszekrény 3550 Ftktlyitt 2130 Ft o Komód 10 000 Ft kilyitt 6000 Ft TELEFONASZTAL 3817 Ft helyett 2390 Ft SZEGED, IHIZMLMI IíiYÁí (A börtön mögött) ÉJJELISZEKRÉNY 5050 Ft helyett 3030 Ft TV-VIDEÓTARTÓ 54x44 cm-es lappal 6207 Ft helyett 3724 Ft ** áraR aa áfát tartalmazzák! FÉSÜLKÖDŐASZTAL 17 650 Ft helyett 10 590 Ft ELŐSZOBAFAL cipősszekrénnyel 12 617 Ft helyett Ny.: h.-p.: 8-17, szo.: 8-12 óráig Tel.: «2/32»-822 * M \W II e Kézművesek számvetése Víz a kamarák malmára