Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

• Algyői olaj: harminc év MOL-nap Szegeden A magyar alma M eg nem tudnám mondani, volt-e valaha is magyar alma, de ha lett volna is, a magyar narancs hírét meg se közelítette. A Pelikán elvtárs kalandos életéről szóló Bacsó-filmben, a Tanúban van szó a magyar na­rancsról, csúfondáros utalásként a mindent elsöprő tu­dományos erőfeszítésekre. Majd mi megmutatjuk, hogy narancsot is tudunk termelni. Valahogy így kezdünk lenni az almával is. Hányfélét ismerünk? Az átlagvevő kettőt: pirosat és sárgát. Az igényesebb már megkülönbözteti a deli­cseszt, a starkingot, netán a húsvéti rozmaringot is, de iszonyatos reklámmal tör előre a zöldalma is, valahon­nan Argentínából talán. Ötven forintokért árulták ­darabját! A kereskedőknek érdekük, hogy ezt vegyék. Huszadannyit kell emelgetniük, hatszoros haszonért. El is harapódzott hirtelen a termelési igény: ezt kell ne­künk is almapiacra dobnunk, ha meg akarunk marad­ni És hogy van vele a vevő? Hajtja a kíváncsiság, vá­laszt egyet, netán kettőt, és elég. Észre se veszi, hogy közben leszokott az almáról. Jó is, ha leszokik, mert pusztítják a többit. A Szegedi szótár legalább hetvenhármat sorol föl. Azért vagyok bizonytalan a számolásban, mert jelzős szerkezetekben még mások is előjönnek. A szentiványi, a fontosalma, a borízű, a fahéjalma, a rétesalma régiek nyeldeklőjében kelt leginkább izgalmakat a pogácsaal­mával, a húsvéti rozmaringgal együtt, de almatörténész a megmondhatója, mennyi köze van ezeknek magyar­ságunkhoz. Talán semmi. Máshol is megteremhetett. Megrögzött gyümölcstermelőkkel többször is vitába keveredtem az utóbbi években. Tudom ugyan, hogy a jonatán se nevezhető magyarnak, de nekem az a leg­kedvesebb. Annyi íz van együtt benne, külön-külön más fajtákban is föl-folbukkan némelyik, de itt az egy­üttes hatás a nagy szó. Borversenyek kiköszörült torkú kóstolói tudnák Izeit megkülönböztetni. Kimondhatat­lan szerencsénk, hogy bár kényes fajta, talán a rézre is érzékenyebb, mint a többi, és minden tévedést képes termésbéli sztrájkkal megtorolni, a mi éghajlatunkon jól terem. Bálint Sándor azt mondja majdnem negyve­néves szótárában, az utóbbi évtizedekben van terjedő­ben. A piac, az piac, a termelők nem termelik, inkább te­metik mostanában. Hallottam viszont, csomagolatlanul, majdhogynem ömlesztve a hollandok még hajlandók valamennyit megvenni tőlünk. Nem maguknak, a németeknek adják tovább. Sajátjukként! Gusztusosán csomagolják, jól fólclmkézik előtte. Előttünk gusztustalan a megoldás. Miért nem tudjuk mi jól csomagolni? Kevés a cím­kénk? Lehet, hogy ugyanaz nem is kellene, ha kiderül­ne róla, hogy nálunk terem? Talán nagyobb erőfeszítés kellene megismertetésére más országokban is, de mi most belevesztünk a zöldalmába. Tartok tőle, annyira belekeveredünk, mint majom a házicérnába. Akkor tudjuk majd meg, hogy a mi zöldalmánk se az igazi az argentinhoz képest, amikor már nem lesz számottevő jonatánunk. M egátallkodott vagyok, a mi kicsi kertünkben hat fa biztosan megmarad. Ha majd a génbankok kutatnak utána, jöhetnek, rendelkezésükre állunk. Ko­vács Sándor az egri érsek kertjében találta meg azt a fajtát, amelyiket érdemesnek tartott keresztezni. Érsek már biztosan nem leszek, de a jonat ánunk nagyon jóJ) ^ / P • Munkatársunktól Három évtizede, hogy Al­győre települt a MOL Rt. bá­nyászati üzeme. A harmincé­ves múltat pénteken szakmai nap keretében idézik vissza Szegeden. A MOL-napon azonban a városlakóknak is szeretnének bemutatkozni az olajbányászok. A szakemberek számára délelőtt előadásokat szervez­nek. Többek között az algyői olaj üzleti lehetőségeiről, a szénhidrogén-bányászat kilá­tásairól, egy tervezett algyői erőműről és a kőolajkutatás­ról hangzanak majd el elő­adások. Délután fél 1-től szakmai bemutót szerveznek a Széchenyi téren, ahová nemcsak a szakembereket, Széles és • Budapest (MTI) Az ÁPV Rt. igazgatósága múlt heti ülésén áttekintette az Ikarus Rt. helyzetét. Az Ikarus Rt. jelenlegi gazdasági helyzetéről és jövőbeni fejlő­dési lehetőségeiről Széles Gá­bor, az rt. vezérigazgatója eljuttatta tájékoztatóját az igazgatóságnak. A privatizá­ciós szervezet vezető testülete a hónap végéig tájékozódik, hanem a város lakosságát is vátják. Egy bemutatóval töb­bek között azt szeretnék be­bizonyítani az érdeklődők­nek, hogy a modern technikát lehet környezeti ártalmak nélkül is üzemeltetni. Többek között már a következő év­század technikájával ismer­kedhetnek meg az érdeklő­dők: mesterségesen keltett ta­lajrezgésekkel kutatják majd a Széchenyi tér talaját a be­mutató résztvevői. Ezután az érdeklődők csoportosan átsé­tálhatnak a Roosevelt térre, ahol a bányászok védőszent­jéről, Szent Borbáláról parkot neveznek el és avatnak fel. Késő délután kitüntetések át­adására kerül sor a Tisza Szállóban. az Ikarus és ekkor újabb igazgatósági ülésen foglalkoznak e témá­val. Céljuk az, hogy az Ikarus december 5-ei közgyűlésére az ÁPV Rt. képviselője az érintett ügyekben szavazni tudjon. Kovács Árpád elmondta, hogy mindkét témában konst­ruktív volt az együttműködés az igazgatóság és a vállalatok vezetői között. Kamarai rendezvények A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara november 20-án 10 órai kez­dettel Informatikai szakmai napot szervez a kamara ren­dezvénytermében (Tisza L. krt. 2-4.). A rendezvényen tájékoztatást kaphatnak az információs társadalom to­vábbfejlesztése érdekében tett Európai Uniós lépések­ről, az Internet - vállalkozá­sok számára hasznos - gya­korlati alkalmazásairól Nyí­ró András, az iNteRNeTTo főszerkesztője, a TiszaNet Kft. és az Internet Hungary képviselői jóvoltából és több régióbeli üzleti információs rendszer is bemutatkozik. • A kamara az adójogsza­bályok 1997. évi változásai­ról tájékoztatót szervez a megyeháza földszinti nagy­termében november 20-án, 10 órai kezdettel. • Kamaránk sikeresen pá­lyázott a Phare Kamarai Partnerség programjában, melynek célkitűzései közé tartozik a kamarai és az üz­leti kapcsolatok erősítése Nyugat- és Középkelet-Eu­rópa országai között, vala­mint a vállalkozók felkészí­tése az Európai Unióhoz va­ló csatlakozásra. A program keretében négy témakörben szervezünk előadásokat a tagjaink részére, az Európai Uniós gyakorlat megismeré­sére. Az előadássorozatot november 26-27-én az Euró­pai Unióról szóló tájékozta­tóval kezdjük, mely során az érdeklődők áttekintést kap­nak külföldi szakértők köz­reműködésével az Európai Unió szervezeti felépítésé­ről, jogrendszeréről, vállal­kozókat segítő informatikai rendszerekről. A második napon egyéni konzultációkra biztosítanak lehetőséget az előadók a fenti témakörök­ben. • A CSMKIK november 28-án 9 órai kezdettel A ter­melékenységnövelés mód­szerei, a TQM és a haté­konyság összefüggései cím­mel a kamara rendezvényter­mében szemináriumot szer­vez, melynek előadói az Eu­romenedzser Iskolaközpont szakemberei lesznek. Dr. Nagy Gábor PM számviteli főosztályvezető tart tájékoztatót november 28-án 16 órától a Szegedi If­júsági Házban. A rendez­vény lehetőséget ad a szám­viteli törvény 1997. évi vál­tozásainak és az időszerű feladatoknak az áttekintésé­re, az aktuális konzultációs kérdések megbeszélésére. • A kamara az aktuális tár­sadalombiztosítási kérdések­ről az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Pénztár szakemberei részvételével november 29­én 10 órai kezdettel a me­gyeháza földszinti nagyter­mében szervez előadást. A járulék fizetéssel kapcsola­tos 1996. évi főbb évközi és 1997. évi változásokról Csé­kiné Varga Éva főosztályve­zető-helyettes, a nyugdíjbiz­tosítási rendszer várható vál­tozásairól dr. Bakó Józsefné osztályvezető tart előadást. A kamara rendezvényei a CSMKIK regisztrált tgjainak ingyenesek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kérhe­tő a 321-512 és 321-343-as telefonszámokon. Az egykor tipikus szo­cialista nagyüzem, a Taurus is végleg magán­kézbe került az elmúlt hetekben. A részvény­társaságot az autások által jál ismert Michelin cég vásárolta meg, ám a szegedi Emergé Kft. mindössze egyetlen na­pig hajózott az új gazda zászlaja alatt. Másnap már másik tulajdonos, a hamburgi Phoenix vonta fel vitorláit Szegeden. A látszatra furcsa privati­záció után úgy tűnik, lassan révbe ér az Emer­gé Kft. - Egy éves késéssel, 1991-ben kezdődtek a gon­dok az akkori Taurusnál — mondja Varga Ferenc ügy­vezető. - Kilencvenben bo­rult a KGST-piac, s akár hi­szi, akár nem, nekünk az volt a szerencsénk, hogy az oroszok rutinból leadták a következő évi rendelést. A tradicionálisan műszaki gumiárukat - mélyfúrótöm­lőket és szállító hevedereket - gyártó szegedi üzem annak idején a hazai cégek toplistá­ját is vezette. Az orosz olaj­üzletre álltak rá, s termelé­sük közel 70 százaléka ke­letre utazott, míg... Míg 1992-ben, egy év késéssel beütött a krach: az előző év­ben még 12 millió dollárt fi­aló keleti piac mindössze 2 millióért kért mélyfúrótöm­lőket. A szétesett Szovjet­unióban átmenetileg teljes lett a gazdasági káosz... - Nagy pofont kaptunk négy évvel ezelőtt, a szegedi egység egyik pillanatról a másikra padlóra került, 800 millió lett a veszteségünk. Ráadásul a hazai piacon is kezdett kicsúszni a talaj a lá­bunk alól. Megjelentek a ki­sebb cégek, a Taurus mono­póliumának vége szakadt. Meg kellett tanulni, ho­gyan szerepelhetnek sikere­sen egy új piacgazdaságban. És mint minden változás, ez sem ment könnyen. A Tau­rusnak igazi gyászéve lett csoportot egyben veri dobra. Több érdeklődő között ver­senybe szállt a világhírű Mi­chelin cég is, s végül nyert. - Egyetlen napig voltunk a Michelin tulajdonában. Mivel a kiírás szerint kon­zorciumban is lehetett pá­lyázni, előre sejthető volt, hogy az autógumikat gyártó Michelin nem tartja meg a Taurus összes káeftéjét. A műszaki gumigyártókat, akik nem tartoznak a profiljába, továbbadja. így került képbe szakmai befektetőként a hamburgi Phoenix, a világ egyik legnagyobb műszaki gumitermékgyártója. Októ­ber 9-án írták alá a pivatizá­ciós szerződést, s másnap már el is adott minket az új tulajdonos a Phoenixnek. A Taurus-csoportért 66 millió dollárt kifizető Mi­chelin nemcsak a szegedie­ket, hanem a Nyíregyházi Pálma Kft.-t is tovább adta a hamburgi cégnek. - Úgy tűnik, sok hánya­tattás után, végre sikerül rév­be érnie az Emergének. Má­ra százszázalékos német tu­lajdonba kerültünk. A dolgo­zóknak járó tízszázalékos tu­lajdoni részt a „nagy" Tau­rusból kapják majd meg az alkalmazottak. Ma mindeki úgy látja, jó házasságot kö­töttünk. Az elmúlt két évben rossz körülmények között is tudtunk fejlődni, ezután egy tőkeerős cégcsoportban min­dez könyebben mehet. Mit éreznek a dolgozók a tulajdonos-váltásból? Egye­lőre keveset. A Phoenix azonban vállalta, 2000-re megduplázza a forgalmat, öt év alatt 14 millió márkát in­jekcióz a szegedi cégbe és az elkövetkezendő három év­ben 10 százaléknál nagyobb leépítést nem hajt végre az Emergénél. A szegediek pe­dig kezdik eredményesen ta­nulni a piacgazdaságot: az idén 4 és fél milliárd forintos árbevételre számítanak - 1 milliárdot ugrottak egyetlen év alatt, a létszám növelése nélkül. Rcrfai Gábor A Phoenix 2000-re megduplázza a termelést Egy év, egymilliárd plusz. (Fotó: Miskolczi Róbert) 1992: öt egységől csak egy lett nyereséges. Lépni kel­lett. - Annyi hitelt szedett össze a cég, hogy akadt év, amikor csak kamatokra 1 milliárd forintot kellett befi­zetni. Meglátszott Szegeden is, hogy gödörbe került a Tau­rus. Az egykor ezerszáz fős üzemben hatszázötvenre csökkent a létszám. A ter­mékszerkezetet is csak foko­zatosan tudták átalakítani. A mélyfúrótömlőkből keveseb­bet, a világpiacon jobban ke­lendő hevederekből egyre többet kezdtek gyártani Sze­geden. De még így is - bár szerényen, de - veszteséges lett a következő év. 1993­ban részvénytársasággá ala­kult az anyavállalat, a Tau­rus, a szegedi egységből pe­dig leányvállalat lett. Aho­gyan romlott a piaci helyzet, úgy nőtt a vidéki cégek önál­lósága. Még az év nyarán ­igaz százszázalékos Taurus tulajdonban - létrejött Sze­geden az Emergé Kft. - Nagy önállóságot kap­tunk a régi időkhöz képest. Az előtt mindent a központ­ból intéztek. Ki kellett alakí­tanunk például saját pénz­ügyi részlegünket és marke­ting szervezetünket. Szép lassan elkezdtünk elengedett kézzel járni. Közben az anyacég adós­sága csak szaporodott: '93 végére meghaladta a 8 milli­árd forintot. Közben az Álla­mi Vagyonügynökségre szállt át a tulajdonlás, ahol befagyasztották az adóssá­got. A Taurus azonban nem járt igazán jól. Más nagyvál­lalatoknál „meglépték" az idehaza klasszikusnak szá­mító formulát: tőkésítették'a tartozások összegét, majd egyetlen bankművelettel gyakorlatilag jóváírták a hi­ányt, s levegőhöz juthatott a cég. A Taurus viszont cipel­hette tovább magával adós­ságait. - A nyolcmilliárdos adós­ságból 700 milliót örökölt a szegedi Emergé Kft., de ez szerencsére a privatizáció során eltűnt. Igazi változást az elmúlt hetek hoztak: hat évi próbál­kozás után végre privatizál­ták a céget. Miután az Emer­gé két éve átbillent a veszte­ségből a nyereségbe, most több érdeklődő is akadt. A privatizációs szervezet azon­ban úgy döntött, a Taurus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom