Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

SZOMBAT, 1996. Nov. 9. A VÁROS 5 • Döntésleltár Marostö, pályázattal • Egységes iskola a Csongor téren Elsőtől az érettségiig A Csongor téri iskolát „az élet alakította" 12 osztályossá. (Fotó: Miskolczi Róbert) Elhunyt Dénes János • Szeged (MTI) Hosszan tartó, sú­lyos betegség után, 67 éves korában péntekre virradóra elhunyt Dé­nes János újságíró, az MTI szegedi szerkesz­tőségének volt vezetője. Újságírói munkássá­gát az 50-es évek elején kezdte, akkor nevezték ki a szegedi szerkesztő­ség vezetőjévé. Nyug­díjba vonulásáig hű maradt munkahelyé­hez, Több mint 15 ezer tudósítást és hírt írt Csongrád megyéről a közel 4 évtized alatt, el­sősorban a kultúra és a belpolitika területéről. Számos fiatalt tanított a szakma titkaira, tudni­valóira. Munkássága elismeréséül több ma­gas kitüntetést vehetett át. Dénes János teme­téséről később intéz­kednek. A szegedi közgyűlés csütörtökön késó estig ülésezett, összesen 23 témáról döntöttek a képviselők. A Vektor­ügy hosszú vitájának főbb fordulatairól la­punk tegnapi számában beszámoltunk. Most át­adjuk olvasóinknak a novemberi közgyűlési döntések leltárát. A testület munkáját dr. Szalay István polgármester irányította. A protokoll: Arad testvérváros küldöttsé­ge csütörötökön köszöntötte a szegedi városatyákat, illet­ve rövid ideig a városházi díszteremben tartózkodott dr. Géczi József országgyű­lési képviselő. Nem került terítékre, mert „levették napirendről" - töb­bek között - a távhőszolgál­tatás jövő évi díja, a lakása­lapból esedékes felújítások, az önkormányzati társaságok üzleti terve, a Logisztikai Fejlesztő Társaság elnevezé­sű témát. „Szokásos módon" a köz­gyűlés először a polgármes­ter által „könnyűnek" ítélt ügyekről döntött. így példá­ul módosították az utcai ide­iglenes zöldség-gyümölcs árusítás szabályairól szóló rendeletet, eladásra jelölték ki a Csongrádi sugárút 11. szám alatti ingatlant. A Hon­véd tér 6. számú épületet ­vita után - a JATE 2005-ig ingyen bérbe kapta, amiért cserében jövő év őszére fel kell újítania. A közgyűlés lé­pett: sportcélú ingatlanok tu­lajdonjogát kívánja megsze­rezni. A Móra Ferenc Szak­közép és Szakmunkásképző Iskola közhasznú társasággá alakulásának lehetőségét többen vitatták, de végül a testület áldását adta arra, hogy készüljön erről részle­tes javaslat. A Megyei Mun­kaügyi Központtal együtt­működve a pedagógusok át­képzéséhez a képzési költsé­gek legfelejebb 25 százalé­káig hosszájárult a testület. Tájékozódtak a képvise­lők a Feketesas utca 19-21. szám alatti ingatlan bérbea­dásáról, a városi központi orvosi ügyelet működésének fél éves tapasztalatairól, a le­járt határidejű közgyűlési határozatokról. A Vektor-ügy vitája, illet­ve az interpellációk után 10 képviselő közös indítványá­ról döntöttek: az infrastruk­túra fejlesztési alapból a ko­rábbinál több pénzt juttatnak például a lakóutak aszfalt­szőnyegezésére. Az MDF frakció kezdeményezését tá­mogatta a képviselők több­sége: a közgyűlés kinyiivá­nttja óhaját a kormánynál, hogy Szegeden tegyen hely­őrség. A kiskundorozsmai tornaterem lassan épül, a kö­rülményeket a decemberi közgyűlésig ki kell vizsgálni - mondta ki a képviselők testülete. Zárt ülésen igazgatói pá­lyázatokról és hatósági ügyekkel kapcsolatos felleb­bezésekről döntöttek. Az al­győi népszavazás sikeressé­gének következménye, hogy a szegei közgyűlés a vagyoni ügyek tisztázása érdekében egyeztető bizottságot hozott létre, melynek tagjai: dr. Szalay István polgármester; Básthy Gábor gazdasági al­polgármester; Gila Ferenc, Rákos Tibor, dr. Aradi Antal, dr. Szilvásy László képvise­lő. Végül, a késő esti órák­ban került a képviselők elé a Marostői városrész hasznosí­tásának terve. Vita után a többség a jogi bizottság ja­vaslatával értett egyet, vagy­is a vagyonkezelő iroda pá­lyázatot ír ki. A Makkosházi körút környékével ugyanez a helyzet. A novemberi köz­gyűlés folytatódik, csütör­tökről hat témakört a 21-i ülésre telepítettek. Miután a Karolina Is­kola a város egyházi szellemű oktatásában megalkotta, hamarosan megjelenhet az elsó ön­kormányzati fenntartású 12 osztályos egységes is­kola is. A Csongor téri Altalános Iskola és Gim­názium négy éve oktat középfokon is, jövöre pedig az általános és a középfok egységesítésé­vel 12 osztályos rend­szerben oktatnának. Ha minden jól megy, a jö­vő tanévi beiskolázásnál a Csongor téri Általános Iskola és Gimnázium lesz az első szegedi önkormányzati okta­tási intézmény, amelyet a szülők 12 osztályos általános tantervű egységes iskolaként választhatnak. A Csongor téri iskolában (az intézmény jö­vőre lesz negyedszázados) negyedik éve kezdték el a gimnáziumi képzést bevezet­ni, az első végzősök épp az idei tanévben érettségiznek majd. A gimnáziumi osztá­lyok léte, a meglévő pedagó­giai programok és a környező óvodákhoz fűződő jó viszony adta az ötletet, hogy a helyi pedagógiai program szerint az iskolát 12 osztályosnak határozzák meg. A városban már van modellje az iskolatí­pusnak, hiszen a Karolina Is­kola ugyanezt már megvaló­sította a katolikus szellemű oktatásban. Bagi Ádámné, a Csongor téri iskola igazgató­ja szerint az ő iskoláját „az Tisztújító küldöttgyű­lést tartott a minap a Ke­reszténydemokrata Nép­párt Csongrád megyei szervezete. Az elnöki posztra a régi elnököt, dr. Kovács Kálmán or­szággyűlési képviselőt jelölték, s az értekezle­ten el is nyerte a küldöt­tek bizalmát. 4 Elnök úr, nem lesz könnyű az elkövetkező időszak... - A párt országos vá­lasztmányának határozata értelmében a most megvá­lasztott tisztségviselők man­dátuma az 1998-as helyható­sági választások után 90 nappal jár le, tehát akkor ér véget a megbízatásunk. Utána négyéves lesz az el­nöki periódus. Az előttünk lévő időszak valóban nehéz lesz. 4 Milyen feladatok vár­élet alakította 12 osztályos­sá", hiszen mind az oktatási profiljuk (ének-zenei, ide­gennyelvi tagozat van), mind a pedagógiai profiljuk hason­lít ahhoz, amit a Karolinában csinálnak, természetesen vi­lági változatban. Ez azt jelen­ti, hogy a Csongor tériben a gyerekek elvégezhetik az ál­talános iskolát, amelyik után egy érzelmi biztonságot nyújt, hogy ugyanott járhat­nak középiskolába is. Mai ta­pasztalat, hogy a gimnáziumi osztályokba olyan gyerekek is járnak, akik beilleszkedési vagy egyéb problémák miatt más gimnáziumokból vissza­kéredzkedtek vagy valami­lyen egészségügyi ok (pl. színtévesztés) miatt nem je­lentkezhetnek szakközépis­kolába. Ezeknek a gyerekek­nek az egy helyen lefolytatott tanulmányok lehetősége vé­nák önre és a KDNP szer­vezeteire? - Mindenekelőtt az alap­szervezetekkel próbálunk majd szorosabb kapcsolatot kialakítani. Szeretnénk alap­szervezeteinket minél jobban felélénkíteni, úgy. hogy az 1998-as választásokra kellő erővel tudjanak részt venni. A másik igen fontos felada­tunk az elnökség munkáját szervezettebbé tenni, hiszen az elnökségben is számtalan új tagunk van, s mindenkinek külön feladatot akarunk meg­határozni. Ezenkívül az or­szággyűlési frakcióval és az elnökséggel is közvetlenebb kapcsolatot igyekszünk kiala­kítani. 4 A kereszténydemokra­ták pártja mintha egy ki­csit radikálisabb lenne az utóbbi időben. Vagy leg­alábbis szókimondóbb. - Kétségtelen, hogy a KDNP egyes kérdésekben dett érzést ad, és az sem mindegy, hogy a pályválasz­tási kényszer is idősebb kor­ba kerül át. Egységes, vagyis * 12 évfolyamos önkormány­zati iskolaként a Csongor téri annak a társadalmi igénynek szeretne megfelelni, hogy a középfokon tanulók száma növekedjék. Ez egybeesne azzal az elképzeléssel is, hogy az egy évfolyamon is­kolát kezdő gyerekek 75-80 százaléka érettségit tegyen. Bagi Ádámné igazgató sze­rint egy egységes városi ok­tatási koncepció mellett azt a lehetőséget is biztosítani tud­nák a gyerekeiknek, hogy 16 éves kortól tagozójanak be valamelyik szakközépiskola tanulmányaiba, amikor ott el­kezdődik a szaktantárgyak oktatása. Ugyancsak tovább­tanulási lehetőség lehet a majdani nem emelt szintű jobban hallatja a hangját. Egyébként más az, hogy egy párt radikalizálódik, vagy hogy jobban hallatja a hang­ját... Kétségkívül van a párt­ban egy olyan irányzat, amely megpróbál valamivel radikálisabb hangnemet meg­ütni. Én azonban a nyugodt, kereszténydemokrata politi­zálásnak vagyok a htve. 4 Mit ért ezalatt? - Számomra ez azt jelenti, hogy -van egy alapvető érték­rendünk, ez pedig a keresz­tény értékeken alapuló nem­zeti és konzervatív politizá­lást jelenti. Olyan politizá­lást, amely szigorúan prog­ramszerű, s ezzel mi élni is tudunk, mert a programunk már jórészt elkészült. Én ugyanis ellene vagyok min­den olyan politizálásnak, amelyben megpróbálunk szlogeneket hangoztatni, nagy szavakkal és ígéretek­kel operálni. A keresztényde­érettségit tevő diákoknak a tanárképző főiskola szakkép­zési intézete, hol egy éves képzésben részesülnek. Az iskola tartja magát a 12 osztályos oktatatási típusnak ahhoz az elvéhez is, hogy a gyerekeket nem buktatják meg, hanem megelőzik a bajt azzal, hogy egy adott témán belül a gyerekek 2-3 héten belül javíthatnak, illetve a dolgoztaikat is újraírhatják, ha javítani szeretnének. A 12 osztályos városi is­kola kialakításához nincs szükség további pénzforrás­ra, sőt a Csongor téri iskola alapító okiratát sem kellett megváltoztatni, mindössze arra lesz szükség, hogy a he­lyi oktatási programok meg­ítélésénél az új iskolatípust is harmonizálják a városi okta­tási rendszerbe. P. J. mokrata politizálás tehát azt jelenti, hogy olyan programot nyújtunk a társadalom gond­jainak a megoldására, ame­lyet kormányra kerülésünk esetén meg is tudunk valósí­tani. 4 Januárban elnökvá­lasztás lesz a KDNP-ben. Giczy vagy Latorcai, ez a kérdés... - Nagyon fontos feladat az elnökválasztás. Jelen pilla­natban hivatalos jelöltek még nincsenek. Csak akkor lesz­nek, ha a jelölő bizottság a jelöltek névsorát az országos választmány elé terjeszti. Ád­dig ugyanis csak feltételezett jelöltek vannak. 4 Valóban? A két név ugyanis már hetek óta be­került a „köztudatba"! - Igen, azt már most nagy bizonyossággal lehet monda­ni, hogy a jelenlegi elnök, Giczy György és Latorcai Já­nos között dől majd el az el­nöki poszt sorsa. 4 Ki az esélyesebb? - Én nem rejtettem véka alá, hogy a Latorcait támoga­tom, s úgy érzem, ő az esé­lyesebb. 4 Miért? - Latorcai János rendkívül jól felkészült, kiváló szerve­zőkészségű politikus és meg­felel annak az elképzelésnek, amit én a kereszténydemok­rata politizálásról alkottam. Határozott vezetési program­ja van, ő mindig a mérsékelt és megvalósítható elképzelé­seket képviseli. Nem kerget hiú ábrándokat és délibábo­kat. Az ő személye biztosíték arra, hogy létrejöjjön a lehető legszélesebb jobbközép összefogás. Kisimre Foronc Uj igazgatók • DM-informáciá Igazgatói pályázatokat bí­rált el a közgyűlés csütrtöki ülésén. A képviselők tudo­másul vették, hogy Józsa Róbertné lemond a Rókusi I­es óvodai körzet vezetéséről, a feladatok ellátásával a pá­lyázat elbírálásáig Kónya Károlynét bízták meg. A De­ák Gimnázium vezetői állá­sára egyetlen pályázat érke­zett, melyet elfogadott a közgyűlés: kinevezte dr. Ré­vész Mihályt, hogy a jövő év februáijától 2001. július 31­ig igazgatóként vezesse az intézményt. (Az igazgató képviselőként tagja a szege­di közgyűlésnek.) A Felső­városi Altalános Iskola igaz­gatói állására kiírt pályázat az első körben nem bizo­nyult sikeresnek, most, a második fordulóban 6 pályá­zat született, végül dr. Deb­rey Attilát nevezték ki az in­tézmény vezetőjének. Tűzoltó­bemutató O Munkatársunktól Új típusú darut kap a sze­gedi tűzoltóság a Liebherr cégtől. Az ünnepélyes átadás kedden, 10.30-kor lesz a Széchenyi téren, a városháza előtt. A térzene után Bánfi György tűzoltó ezredes nyit­ja meg a ceremóniát, majd az átadásnál Szalay István szegedi polgármester, Lajtár József, a Belügyminisztéri­um gazdasági államtitkár he­lyettese, valamint Bleszity János tűzoltó vezérőrnagy országos parancsnok mond ünnepi beszédet. Az új daru műszaki bemutatóját követő­en a városháza dísztermében folytatódik a program. Az ünnepség ideje alatt a város­háza előtti területet a Szé­chenyi téren 6 és 15 óra kö­zött lezárják. Járművel be­hajtani és ott parkolni tilos! Találkozó O Munkatársunktól Tenk László festőművész november 10-én 11 és 13 óra között szegedi kiállításán váija az érdeklődőket a Kép­tárban. • Az önkormányzatok és az állam Básthy mint szószóló • Tudósítónktól „Megérett a helyzet", hogy az önkormányza­tok és a kormány képvi­selői egy asztal mellé ül­jenek, s arról tárgyalja­nak: mi legyen a belte­rületi földingatlanok el­lenértékével. E helyzetet a Tocsik-bot­rány idézte elő. Hatására a Parlament önkormányzati és rendészeti bizottsága is fel­adatot talált: szerdai ülésére meghívta az önkormányzati szövetségek és a kormány képviselőit. A tanácskozáson a 7 önkormányzati érdek­képviseleti szervezet alkotta Önkormányzati Szövetsé­gi Tanács szószólójának Básthy Gábor, szegedi alpol­gármestert kérte. A történ­tekről a szegedi politikus sajtótájékoztatón számolt be. A törvénykezési problé­mák megoldása sürgető, hi­szen a jogszabályi hézagok idézték elő a helyzetet: az önkormányzatok önhibáju­kon kívül arra kényszerül­tek, hogy közvetítőket alkal­mazva jussanak hozzá a bel­területi földek ellenértéké­hez. Probléma, hogy még az állam privatizációs szerveze­te sem tudja, mekkora lehet az önkormányzatok jogos követelése, ugyanis hiányos a nyilvántartás az átalakuló cégekről, pontatlan vagy hi­ányzik a vagyonmérleg. A bizottság ülésén elhangzott: az egykori megyei tanácsi vállalatok átalakulása nyo­mán a megyei önkormányza­tokat is megilletné a belterü­leti földek ellenértéke. Kér­dés, mi lesz az állami tarta­lékföldek sorsa. Az önkor­mányzati szövetségek szó­szólója hangoztatta: önkor­mányzat gáz-részvényt még nem kapott, figyelmet kíván a földgázközmű vagyon sor­sa. Egységes, ellenőrizhető rendszert kell kidolgozni, hogy közvetítők nélkül adják ki a belterületi földek ellen­értékét. A kormányzati elha­tározást az önkormányzati szövetségek bevonásával valósítják meg. Az erről szó­ló kormányzati előterjesztést megvitatja a Parlament ön­kormányzati és rendészeti bizottsága. Kérdésekre vála­szolva elhangzott: a parla­menti önkormányzati bizott­ság nem foglalkozott a „köz­vetítők" ügyével. Az önkor­mányzatok szövetségei a To­csik-botrány után, most lép­nek föl először együtt, hogy hátralévő igényeiket a kor­mányzat ésszerű módon, ütemezetten elégítse ki. Básthy Gábor szerint a „si­kerdíjas" kifizetésekkel egyes önkormányzatok, el­sősorban a nagyvárosok jól jártak, az összönkormányzati rendszer azonban nem. • Régi-új elnök a KDNP-ben KM Latorcait támogatom MM . Kovács Kálmán: - A magyar társadalom nem „vevő" a jelszavakra. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom