Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

HÉTFŐ, 1996. OKT. 14. A VÁROS 5 Ferences esték • • Munkatársunktól Tíz alkalommal egymás után Ferences evangéliumi estékre kerül sor Szegeden, az Alsóvárosi Ferences Ko­lostorban, amelyek során mindannyiszor egyetlen fo­hászról - „a mindennapi ke­nyerünket add meg nekünk ma" - beszélgethetnek a résztvevők. Az első estét ma, hétfőn rendezik, A ke­nyér mint létkérdés: az én lé­tem mennyiben kenyérlét? címmel. Az állandó prog­ram: fél hatkor szentmise, negyed hétkor esti dicséret, háromnegyed hétkor szent­ségimádás, 7-kor előadás, beszélgetés, tea. A mai be­szélgetés házigazdája: Zaty­kó László ferences testvér. Élnem adjatok • Munkatársunktól Az erdélyi Nagysomkú­ton született 1938-ban, ám lelkipásztor édesapját a Szat­már megyei Batizra helyez­ték: (gy kezdődött a húsz esztendeje tragikusan el­hunyt erdélyi költő-legenda. Szilágyi Domokos életpályá­ja. Szatmárnémeti közel 500 éves gimnáziumában, majd Kolozsvár (akkor még) ma­gyar egyetemén folytatta ta­nulmányait. Innen datálód­nak sajátos és a magyar nyelvet gyönyörűen árnyaló versei, amelyek már életé­ben híressé tették. Ezekből a versekből kap ízelítőt a sze­gedi közönség ma, hétfőn este 6 órakor a Közéleti ká­véház műsorában, ahol Él­nem adjatok címmel emlék­estet rendeznek a költő halá­lának 20. évfordulóján. Az est vendégei a költő kortár­sai, erdélyi és vajdasági elő­adóművészek lesznek. Ház­igazda: Vörös László iroda­lomtörténész. Az est rende­zője az Ötágú Síp egyesület. Öblítenek • DM-információ A Szegedi Vízmű Kft. ok­tóber 15-én és 16-án 8 és 14 óra között hálózati öblítést végez, ami érinti a Talján, az Északi- és Makkosháza vá­rosrészeket, valamint 15-én Algyőt. Az öblítés miatt az ivóvíz zavarossá válhat és nyomáscsökkenés léphet föl. A zavaros víz ülepftés után fogyasztásra alkalmas. A Széchenyi Kör ülése • Tudósítónktól A Széchenyi Kör szegedi klubja október 17-én, csü­törtökön délután 5 órakor tartja következő összejöve­telét a Bibliotéka Kft. épüle­tében a Kálvária sugárút 14. alatt. A programban két elő­adás szerepel: dr. Nagy Pé­ter Érdekképviselés az adó­zásban címmel ad elő, dr. Nóvák Ákos pedig a Szé­chenyi Kör 1997-es orszá­gos közgyűlésének szegedi előkészületeiről tart beszá­molót. • Magyar Bálint: Figyelmeztetés a SZOTE rektorának A szegedi egyetemi integráci remény - mondta Magyar A szegedi felsőoktatás jubileuma alkalmából Szegeden tartózkodó Magyar Bálint művelődé­si és közoktatási minisz­ter, valamint Dinya Lász­ló államtitkárhelyettes találkozott szombaton dr. Fráter Loránddal, a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem rektorával. Tájékoztatták a rektort a kultusztárca ellenőrzési főosztálya, il­letve egy e célra létreho­zott bizottság vizsgálata­inak tapasztalatairól és következményeiről. A vizsgálatok végkövet­keztetéséről természete­sen írásban is értesíti a minisztérium az orvos­egyetem vezető testületét és rektorát. Magyar Bá­lint szombaton a Délma­gyarországnak is el­mondta, mit közölt a rektorral. - Az ellenőrzési főosztály javaslatára a művelődési tár­ca két dolog miatt figyelmez­tetésben részesíti dr. Fráter Loránd rektor urat. Nem tel­jes mértékben megfelelő mó­don teljesítette a Munkaügyi Bíróság döntését, amely bi­zonyos egyetemi oktatók munkakörükbe való vissza­helyezéséről szólt. Másrészt az általa vezetett, egyetemet irányító testület megsértette a szervezeti és működési sza­bályzatot, amikor bizonyos személyi ügyekről való dön­téskor nem alkalmaztak tit­kos szavazást. # A figyelmeztetés fe­gyelmi szankciónak tekin­tendő? - Fegyelmi folyamat ré­sze, de nem kívánja meg fe­gyelmi bizottság felállítását. Szerettük volna az ügyet mi­előbb lezárni - sokféle ok miatt ez csak most sikerült. # Mit mérlegeltek, ami­kor úgy döntöttek, hogy a tárca figyelmeztetésben részesíti dr. Fráter Lorán­dot? - Mindent. # Azt is, hogy fél év múl­IÓ kiemelt támogatására van Bálint. (Fotó: Nagy László) va lejár a rektor megbíza­tása? - Fegyelmi ügyekben nem lehet szempont, hogy kinek meddig tart a megbízatása. De mérlegeltük dr. Fráter Lo­ránd egész eddigi rektori te­vékenységét, azt, hogy mit tett egyetemének a talpraállf­tásáért, modernizációjáért, gazdasági helyzetének meg­erősítéséért. Olyan világban élünk, amelyben nincsenek fehér és fekete emberek; em­berek vannak. A Szent-Györ­gyi Albert Orvostudományi Egyetem működőképes, amely a mai Magyarországon nem kis teljesítmény. Ellen­tétben az ország sok más fel­sőoktatási intézményével, ál­talában a szegedi egyetemek és főiskolák nem tartoznak az eladósodott intézmények kö­zé, s közülük is a SZOTE anyagi helyzete kifejezetten biztató. • A FEFA integrációs pályázatokat elbíráló bi­zottság is tekintettel lesz az egyetemek gazdasági erőnlétére? - A bizottság az integráció tartalmát hivatott elbírálni, és azt, hogy mennyire megala­pozott a tervezett egyesítés, életképes-e az új szervezet. Olyan egyetemeknek már a helyzetükből adódóan elő­nyük lehet, amelyek koráb­ban egy-egy nagy egyetem szétaprózásával jöttek létre. Ezeket sokkal könnyebb újra egyesíteni, mint olyan intéz­ményeket, amelyek egymás­tői függetlenül, elkülönülten jöttek létre. Ezért a szegedi ­és a debreceni - integrációs kísérlet rendkívül reménytel­jes abban a tekintetben, hogy egy valóban egységes, ko­moly, nagy egyetem jöhet létre a jelenleg önálló felső­oktatási intézményekből. Ezt nyilvánvalóan értékelni fogja a FEFA-bizottság, amely az általa elosztható pályázati ösz­szegeket nem kívánja egyen­letesen teríteni: a példaadó és továbbfejlődésre képes integ­rációs kísérleteket kívánjuk kiemelten támogatni. Sulyok Erzsébet Különleges alkalom­nak számítottak a Rösz­kén hatodik alkalom­mal megrendezett falu­napok. Nemcsak azért, mert a millecentenárium jegyében zajlottak az események, hanem mert végre elkészült a község monográfiája is. A falunapok zenés éb­resztővel kezdődtek szom­bat reggel Röszkén, majd ünnepi szentmisére vonult a falu lakossága. Ezt követő­en megkoszorúzták az öt esztendővel ezelőtt felava­tott Gróf Klebelsberg Kunó emléktáblát, megemlékezve a jeles kultuszminiszterről, aki „nem a hadseregre, ha­nem a szellemre alapozta Magyarország jövőjét". Ünnepi műsorral nyitot­ták meg utána a falunapokat a Petőfi Sándor Művelődési Házban, ahol az egyik fon­tos esemény a hosszú évek óta készülő Röszke monog­ráfia átadása volt. A vaskos kötetet szerkesztője, Péter László nyugalmazott egye­után. A monográfia szer­kesztői gondoskodtak arról, hogy a dokumentumban mindenki megtalálja az őse­it - ezért is áll 2792 névből a névmutató. Az ünnepségen adta át a díszpolgári címet Magyari László polgármester Vastag László nyugdíjas pedagó­gusnak, helytörténésznek, aki valóban sokat tett a kö­zségért. Tanítóként majd tanár­ként dolgozott, s bár szol­gált más településeken is, munkáját Röszkén kezdte és fejezte be. A tanftás és a ne­velés mellett pedig a népha­gyományok feldolgozását tekintette fő feladatának, hagyományőrző énekkart szervezett, s kezdeményező­je volt a Röszke monográfi­ának is. A falunapi rendezvénye­ken szombat este bált ren­deztek a művelődési ház­ban, vasárnap pedig külön­féle bemutatókra, vetélke­dőkre és sportrendezvényk­re várták az érdeklődőket. T. V. • Átalakulóban van a felsőoktatás • Röszkei falunapok Elkészült a monográfia Vastag József lett Röszke díszpolgára. (Fotó: Somogyi Károlyné) temi tanár mutatta be. A Röszke földje és népe elmet viselő könyv elkészítése már csak azért is nehéz fel­adatnak számított, mert a község 1950-ig Szeged ré­szének számított, csak ez­után vált önállóvá. így az ezt megelőző esztendők kapcsán a kutatók úgy dol­goztak, mintha tűt kerestek volna a szénakazalban - a szegedi levéltárban és gyűj­teményekben kutattak rösz­kei események és hírek Jubileumi ünnep Szegeden A szegedi felsőoktatás jubileumi ünnepségeire Szegedre látogatott szom­baton Göncz Árpád köz­társasági elnök. Résztvett és beszédet mondott a Jó­zsef Attila Tudománye­gyetem ünnepi tanácsülé­sén, amelyen honoris cau­sa doktorrá avattak két kiváló tudóst. A kolozsvári egyetem Szegedre településének 75. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségek kiemelke­dő eseménye volt a József Attila Tudományegyetem Tanácsának szombaton, a színházban megtartott ünne­pi ülése. A külsőségeiben is impozáns, tradíciót tisztelő tanácsülés díszvendége volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási minisz­ter, Gyulay Endre Szeged­csanádi megyés püspök, Sza­lay István, Szeged polgár­mestere, az orvosegyetem rektora, a négy szegedi főis­kola és a biológiai kutató­központ főigazgatója. Eljöt­tek a JATE társintézményei­nek képviselői, testvéregye­temeinek rektorai, valamint a dél-alföldi régió megyei ön­kormányzatainak vezetői. Dr. Mészáros Rezső rektor ünnepi beszédében áttekintet­te a szegedi egyetem 75 évét, fölvázolta a felsőoktatás jele­nét és beszélt arról, hogy a jövő az újra egységes, az in­tézmények integrációjával megvalósuló Szegedi Egyete­mé (beszédének szerkesztett változatát szombati mellékle­tünkben közöltük). Göncz Árpád tiszténél fogva a magyar nép egésze nevében köszöntötte a 75 éves szegedi felsőoktatást. Az egyetem sorsa az ország újkori történetével párhuza­mosan alakult, az egyetemi oktatás minden viszontagsá­got túlélt - mondta a köztár­sasági elnök. A megtartandó hagyományok közül kiemel­te az egykori erdélyi peregri­nusok példáját, akik külor­szágokba mentek tanulni, majd visszatértek, hogy tu­dásukkal hazájukat szolgál­ják. Az európai országok kö­zösségébe tartozó, Európára és a világra nyitott Magyar­országon megszűnik majd a peregrináció áldozat jellege, megsokszorozódnak viszont a lehetőségei. A lényeg ma­Mészáros Rezsó rektor átadja a köztársaság elnökének a Szegedi Tudományegyetem Barátainak Egyesülete tiszteletbeli tagságára vonatkozó latin nyelvű dokumentumot. (Fotó: Nagy László) rad változatlan: minden „ka­landozásnak" a hazát kell szolgálnia. A köztársasági elnök a következő 75 évre, mintegy útravalóként, azt ajánlotta a professzori kar fi­gyelmébe, hogy kétféle ér­tékkel indítsák el az egyetem falai közül kilépő diákokat: egészséges hittel abban, hogy minden probléma meg­oldható; és egészséges ké­tellyel, hiszen minden ered­mény túlszárnyalható. „őrizze meg egyetemün­ket szívében és gondolatai­ban" - ezekkel a szavakkal adott át a rektor a köztársas­ági elftöknek - mint a szege­di tudományegyetem egykori kiváló oktatójának - egy la­tin nyelvű okiratot; az ok­mány arról szól, hogy Göncz Árpád a JATE pénteken me­galakult baráti körének tisz­teletbeli tagja. Magyar Bálint beszédé­ben kitért azokra az intézke­désekre, amelyeket a magyar felsőoktatás minősége, a dip­lomák és a kutatási eredmé­nyek nemzetközi piacképes­sége érdekében a kultusztár­ca tehet. A módosított tör­vény egyik legizgalmasabb elemének nevezte a finanszí­rozási rendszer reformját. A törvény rendelkezik arról, hogy a képzési normatíva minimum 15 százalékának megfelelő összeget - kb. 3,4 milliárd forintot - programfi­nanszírozásra kell fordítani. Jövőre 680 millió forint pá­lyázható többletforrás lesz a tankönyv- és szakkönyvki­adás támogatására; igen je­lentős, évi 1,6 milliárd forint kutatási célú összeggel támo­gatja a kormányzat a felső­oktatásban működő tudomá­nyos műhelyeket. Megalapí­tották a Széchenyi ösztöndí­jat, amely négy évi időtar­tamra magas szintű anyagi elismerést biztosit a felsőok­tatás legkiválóbb oktatói és kutatói számára. Az alapftó szándéka az volt, hogy növe­kedjen a magyar egyetemek egzisztenciális vonzereje és lefékeződjön a minőségi munkát veszélyeztető „agyelszívás". A törvénymó­dosítás lehetővé teszi az ok­tatók számára, hogy akár minden ötödik évben kisza­kadhassanak a mindennapi rutinból és teljes energiáju­kat-idejüket az alkotásra, ku­tatásra fordíthassák. A mi­niszter kifejezte reményét, hogy a tárca a jogi és finan­szírozási változtatásokkal hozzá tud járulni a magyar felsőoktatás modernizációjá­hoz. Az ünneplő szegedi egyetemnek azt kívánta, hogy az európai egyetemek humanista hagyományainak követésével, az oktatás és a kutatás egységének és sza­badságának biztosításával to­vábbra is élvezhesse a nem­zetközi felsőoktatás, a hazai közélet elismerését és szim­pátiáját. Szalay István, Sze­ged polgármestere azt mond­ta, hogy a város történetében 75 évvel ezelőtt volt - Tria­non után - az első aranybetűs nap: Szeged egyetemi város lett. Beszéde után a város polgárai nevében, az egymás­rautaltság és együttműködés jelképeként szalaggal díszí­tette az egyetem zászlaját. A JATE testvéregyeteme­inek képviseletében Keijo Paunio, a turkui egyetem rektora mondott üdvözlő be­szédet és méltatta az együtt­működés eredményeit. Az ünnep alkalmából a JATE dfszdoktorává avatták Jean Perrot francia nyel­vészt, a Sorbonne professzo­rát és Ladik János természet­tudóst, az Erlangen-Nümber­gi Friedrich-Alexander Egyetem kémiai tanszékének professzorát. (A Honoris Ca­usa Doctorok életpályáját szombati mellékletünkben ismertettük.) Jean Perrot ­aki a szegedi francia tanszék oktatóival együttműködve szerkeszti jelenleg az új fran­cia-magyar és magyar-fran­cia szótárt, - francia, majd ékes magyar nyelven kö­szönte meg a kitüntetést és tájékoztatta hallgatóságát a szegedi egyetem eleven je­lenlétéről a francia egyetemi életben. Az 1957-ben kül­földre kényszerült Ladik Já­nos professzor azoknak a ne­vét sorolta, akiket Szent­Györgyi Albert mellett az egész világ tudományossága jól ismer. A nemzetközi te­kintélyű egykori és mai sze­gedi természettudósok impo­záns névsorára utalva kife­jezte nagyrabecsülését az egyetemnek, amely néhány évtized alatt ennyi világhí­rességet adott az egyetemes tudománynak. Az új dísz­doktorok szombaton délután tartották meg tudományos előadásaikat. S. E. (A két honoris causa doc tor életpályáját szombati mellékletünkben ismertettük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom