Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-03 / 231. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 3. BELFÖLD 3 Nemcsók kotrat • Keszthely (MTI) Továbbra is nagyszabású terveket szorgalmaz Nemcsók János, a Balaton kormánybiz­tosa. így például azt, hogy né­hány év alatt kikotorják a keszthelyi öböl 7-15 millió köbméter iszapját. Ezt a Bala­ton idei évét értékelő sajtótájé­koztatón közölte a kormány­biztos. Megemlítette, hogy a legtöbb helyen egy osztálynyit javult a víz minősége. Letartóztatott őrparancsnok • Ercsi (MTI) Elrendelték B. László hon­véd őrmester előzetes letar­tóztatását. Az intézkedést a Budapesti Katonai Ügyészség indítványozta „őr ellen halált okozó erószak" bűntettének alapos gyanúja miatt. B. Lász­ló mint őrparancsnok Ercsi­ben szeptember 30-án, hétfőn 13 óra körüli időben a szabá­lyokat megszegve csőre töl­tött pisztollyal a kezében kö­zelítette meg O. Sándor őr­szolgálatot teljesítő honvédet. Az eddigi vizsgálatok szerint mintegy 6-8 méterre volt az őrtől, amikor a pisztoly elsült, és a lövedék homlokon találta O. Sándor 19 éves, cigány származású sorkatonát. Az őr azonnal meghalt. Átszerveztók a rendőrséget • Nyíregyháza (MTI) Átszervezték a járőrszolgá­latot a nyíregyházi városi rendőrkapitányságon, s a fo­kozott rendőri jelenlétnek kö­szönhetően szeptember végé­ig 15 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma a szabolcsi megyeszékhelyen és a környék 45 településén. A szervezeti átalakítás révén gyakrabban tűnnek fel a jár­őrök a bűnügyi szempontból különösen veszélyeztetett te­rülejeken. Fokozták a rend­szeres ellenőrzések, valamint a közbiztonsági akciók szá­mát és figyelőszolgálatot is szerveznek. Ugyancsak plusz­feladatot kaptak a bűnügyi szolgálat nyomozói, akik el­sősorban az éjszakai razziák­ba kapcsolódnak be. Rendörakadémia a város szélén Határozott és felkészült zsaruk kellenek Iskolából rendöriskola lett Szegeden, a repülő­tér szomszédságában. A Móra Ferenc szakmun­kásképző kiköltözött, helyét az ország negye­dik rendör-szakközépis­kolája foglalta el. A teg­napi ünnepélyes állo­mánygyülésen, tanév­nyitón Kuncze Gábor belügyminiszter köszön­tötte a hallgatókat és látta el őket szellemi munícióval. - Iskola, vigyázz! - har­sant a vezényszó tegnap reg­gel a szegedi rendőr-szakkö­zépiskola udvarán. A gya­korló ruhába öltözött hallga­tók emelt fővel fogadták az előttük ellépő belügyminisz­tert. Kuncze Gábor köszön­tötte a rendőijelölteket, majd beszédet mondott. A város önkormányzata nemes gesz­tussal tette lehetővé, hogy az intézmény megnyithassa ka­puját azok előtt az érettségi­zett fiatalok előtt, akik ezt a szép és nehéz hivatást vá­lasztották - mondotta a mi­niszter. Szeged hozzájárult ahhoz, hogy az egész régió közbiztonsága javulhasson, hiszen innen évente végzett hallgatót bocsátanak majd ki, akik a fegyveres testületnél teljesítenek majd szolgálatot. Kuncze Gábor belügyminiszter kipróbálta, milyen érzés újra az iskolapadban. (Fotó: Nagy László) Reményét fejezte ki, hogy amikorra - két év múlva ­végeznek az iskola diákjai, addigra új bértábla alapján történik majd a fizetés, a hi­vatás anyagi megbecsülése a ;e' mleginél lényegesen jobb les/.. A rendőrség ténykedését szigorú társadalmi ellenőrzés kíséri, éppen ezért tisztában kell lenniük azzal, meddig mehetnek el intézkedéseik során. A hatalommal, eszkö­zökkel élni kell, de visszaél­ni nem szabad. A tisztessé­ges állampolgárok a határo­zattan és felkészülten intéz­kedő egyenruhásokat tiszte­lik. Arra biztatta a hallgató­kat, hogy hivatásukat minél magasai ^ s"'nvonalon sajá­títsák el \z iskolában töltött évek alatt. A belügyminisz­ter átadta az intézmény kul­csát Török Ágnes alezredes­nek (képünkön jobbra), az is­kola parancsnokának, ő kö­szönetet mondott mindazok­nak, akik sokat tettek azért, hogy a hallgatók ideálisnak mondható körülmények kö­zött kezdhessék tanulmányai­kat. Ezt követően Kuncze Gábor és a vendégek megte­kintették az új intézményt. V. F. S. • Budapest (MTI) A kormány jövőre sem tervez több adóbevételt be­szedni a mezőgazdaságban dolgozóktól, mint az idén. Ezt Kocsis Imre kormány­biztos jelentette ki az Or­szággyűlés Mezőgazdasági Bizottságának szerdai ülé­sén, amelyen a testület meg­vitatta a személyi jövede­lemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításá­ról benyújtott előteijesztést. A kormánybiztos kitért arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők adó­zását új alapokra kívánja he­lyezni a kormány. Ezzel az a szándéka, hogy a mezőgaz­Magyar föld ­külföldi kézben daságból származó jövedel­mek nagy részét láthatóvá tegye. A módosult adószabá­lyok szerint ezért a kisterme­lők adókedvezményei 1997­ben átalakulnak. Ezen ked­vezmények igénybe vételé­nek feltétele azonban, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zók egy úgynevezett őster­melői igazolványt váltsanak ki, és adóköteles jövedelmü­ket vallják be. Az adóked­vezmények nemhogy csök­kennének a jövő esztendő­ben, hanem a Pénzügymi­nisztérium képviselője sze­rint még érzékelhető módon nőnek is. A bizottság jogosnak ta­lálta Torgyán József azon ja­vaslatait, hogy mérjék fel a külföldiek tulajdonában és használatában lévő földterü­letek nagyságát. Nem támo­gatta viszont a kisgazda párt­elnök országgyűlési határo­zati javaslatainak az Ország­gyűlés tárgysorozatába való vételét. A probléma ugyanis a bizottság tagjai szerint megoldható úgy, hogy a még várhatóan ez évben napi­rendre kerülő föld-, adó- és illetéktörvény kapcsán tisz­tázzák azt. A képviselők úgy vélték, hogy a helyi önkor­mányzatokat kell olyan hely­zetbe hozni, hogy a tulajdon­jogot, illetve a haszonbérletet megfelelő módon át tudják tekinteni. A bizottság szerint azonban ez nemcsak a kül­földi tulajdonra, hanem a ha­zaira is vonatkozik. Emellett a bizottság több más kérdésről is állást fog­lalt. jegyzet A felezési idő M ég a Nobel-dljat-osztó svéd akadémián is az a Göncz Árpád-i mondat járt az eszemben, ami­vel a sajtótájékoztatón válaszolt egy párizsi kollégá­nak a magyarországi zsidókérdést feszegető hozzá­szólására: „Az eszméknek is megvan a felezési ide­je, éppen úgy, mint a sugárzó anyagnak." Ezt a mondatot ízlelgettem, mert jellegzetesen magyarnak találom születésének körülményeit. A sajtótájékoztatón kérdező idős párizsi kolléga ugyanis Craiovában született romániai zsidó, aki az ötvenes' évek legelején Kolozsváron egy épületben dolgozott a Korunk és az Igazság magyar munka­társaival. S mint ilyen, határozott és személyes él­ményekre alapozott véleményt formál a kelet-euró­pai türelmetlenségről, antiszemitizmusról, kisebbsé­gi gondról. Tudja, mondta nekem négyszemközt már kávéját kavargatva, abban teljesen biztosak le­hetünk, hogy a románokat csak egyetlen cél vezérli: belépni a NATO-ba. Ez a biztonság kulcsa, ez az alapszerződés egyetlen mozgató ereje... Mondom, jellegzetes és összetéveszthetetlen az a körülmény, ahogy önmagunkra ismerhetünk ebben a svédországi tükörben: tehetséges, romantikus és gazdag népnek mondanak bennünket, ugyanakkor bármerre nézünk, egy jóval előttünk járó ország biz­tonságot árasztó szolidságát látjuk. Az uppsalai dóm hét évszázados hibátlan falai, az 500 éves egyetem tekintélyt árasztó vaskos bútorzata, a könyvtárban kezünkbe adott Thúróczy-krónika mind-mind ugyan­arról a különbségről beszélt, mint a több ezer pihe­nő kerékpár az egyetem parkolójában. / gen, arra gondoltam, nálunk meddig maradhat­nának ezek a biciklik ilyen háborítatlanul, más­ként kérdezve: vajon van-e, egyáltalán lehet-e fele­zési ideje annak a távolságnak, ami Svédország és hazánk között húzódik? Hab a sörön • Budapest (MTI) A Gazdasági Versenyhi­vatal ötszázezer forintra büntetett meg hat, sört érté­kesítő kft.-t, mivel megsér­tették a gazdasági verseny korlátozására vonatkozó ti­lalmat. A vizsgálat alá vont cégek ugyanis megállapo­dást kötöttek a tőlük vásárló nagykereskedőkkel, amely­ben azok vállalták, hogy a kiskereskedők felé érvénye­sített áraikkal nem mennek a szerződésben foglalt árak alá. Az eljárást hivatalból in­dították a Kőbányai Sörgyár által alapított Budapesti Sört Értékesítő Kft., az Észak­Dunántúli Sört Értékesítő Kft., az Észak-Magyarorszá­gi Sört Értékesítő Kft., a Dél-Magyarországi Sört Ér­tékesítő Kft. és a Kelet-Ma­gyarországi Sört Értékesítő Kft., valamint a Brauunion Kft. ellen. SZEGED, STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT,& REGGEL 7-TÓL ESTE 7-IGI MW® I DfeLMAQYARORSZÁO KfT. jjgpfr^'' j&b ' Januárig le kell zárni a Szegedi Nyomda fel­számolását. A múlt csü­törtökre meghirdetett árverés érvénytelen volt, továbbra is gazdá­ra vár a Makkosházi körúti üzem, a Fekete sas utcai ingatlan, és a Kölcsey utcai épület. A hitelezők pedig a pén­züket várják - nem biz­tos, hogy a végelszá­molás aktusa után min­denki kielégülve fog fel­állni. A csődöt privati­zációs eljárás előzte meg, amelyet a korábbi nyomdaigazgató, Peré­nyi Ottó vitt sikertelen­ségre. Szabad a vásár, vagy szabad a rablás? Valaha egységben volt az erő. Amikor ez megszűnt, a Kádár-korszak végén, a többpártrendszerre váltás idején, a korábbi nagy egy­ség, a Szegedi Nyomda ká­eftésedni kezdett. Rövid át­meneti időszak után a nyomda elvesztette kft.-kbe szervezett egységeit, kivo­nult Kárász utcai épületré­széből, a Makkosházi kör­úton területet adott egy ben­zinkútnak, s ahogy nőtt az eladott érték, úgy nőtt a Dr. Muriz nem kér a Fekete sasból Nyomtalanítás a Szegedi Nyomdában? Szegedi Nyomda adóssága is. Mindennek politikai hát­tere is volt. Négy-öt évvel ezelőtt úgy tudtuk, hogy az MDF akarja megszerezni a nyomdát, egy elképzelt dél­magyarországi médiabiroda­lomhoz, amelyhez napilap, rádió és talán még tv is tar­tozott volna. Ahogy a rend­szerváltósdi számtalan nagy­ívű terve kudarcba fulladt, pontosan úgy nem jött össze ez se. Nincs tanú A „nyomdaakció" első szakasza a leszegényítés volt, hogy a megfelelő pilla­natban a kedves vevő majd minél olcsóbban juthasson hozzá a portékához. Amint látjuk, ez a munkafázis teljes sikerrel járt. A nyomda érté­ke egyre törpült, s megma­radt másfélszáz dolgozója most szurkolhat, hogy majd az árverésen termelés közben adják el őket, s hogy az új tulaj minél tovább igényt tartson munkájukra. A priva­tizációs alkukba nehéz bele­látni, a megbeszélések fon­tos mondatairól nem készül jegyzőkönyv, és tanúk sin­csenek. De még ma sem le­het kizárni, ha a nyomdá­szok összedobnak, vagy a kasszából kimosva kivesz­nek olyan kétmillió forintot, és a megfelelő zsebekbe te­szik, akkor a nyomdájuk most az övéké. Éz se sike­rült. A 94-es választásokig mintegy kétszáz-kétszázhet­ven millióra nőtt a Szegedi Nyomda adóssága. A kudarcokat a felszámo­lás kezdete követte, és egyúttal igazgatói székéből felállították az MDF csoda­fegyverét, Perényi Ottó mér­nök-közgazdászt, akinek kü­lönben semmilyen nyomdai képzettsége nem volt. A felszámolást a szegedi PK-Econo Felszámoló, Pénzügyi Gazdasági Tanács­adó Rt. kezdte. Ugy tűnik azonban, hogy a pécsi Vecti­galis Kft. fogja befejezni, il­letve a pécsiek által kijelölt felszámoló, dr. Munz Károly szegedi ügyvéd. De ennek is története van. Nagy felismerés Az elbocsátott menedzs­ment visszavágyott megszo­kott helyére, és abban biztos lehetett Perényi Ottó és he­lyettese, az ugyancsak elkül­dött Körtélyesi Ágnes, hogy a PK-Econótól nem fognak labdát kapni. Következett hát egy ösz­szeférhetetlenségi per a PK­Econo ellen, amelyet Paksi Imréné hódmezővásárhelyi vállalkozó, akkor még a Microsystem Karrier dél-al­földi képviselője indított a Csongrád Megyei Bírósá­gon. Paksiné a Szegedi Nyomdánál is működött a Perényi-időkben. A Legfelsőbb Bíróságon idén februárban véget ért per lényege, hogy a Magyar Be­fektetési és Fejlesztési Bank Rt. kizárólagos tulajdonosa a Pénzintézeti Központnak, amely PK-Econót tulajdo­nolja. Az MBFB pedig száz­ötven millióra perelte adó­sát, a Szegedi Nyomdát. Közvetetten így a felszámoló egyúttal hitelező is, ez pedig nem fér össze. A Legfelsőbb Bíróság a PK-Econót a fel­számolásból kizárta, és új felszámolónak a Vectigalist jelölte ki. Csakhogy olyan pert, amilyet a volt Microsystem­képviselő Paksiné indított, a hitelezők kezdeményezhet­nek. A vásárhelyi vállalkozó pedig a hitelezők listáján nem szerepel. Igaz viszont, hogy igényét Paksiné har­minc napon túl, de egy éven belül, a nagy felismerések pillanatában is bejelenthette. Ekként teljesült az elbo­csátott nyomdavezetés vá­gya: dr. Munz Károly, a Vectigalis által megbízott felszámoló Perényi Ottó egykori helyettesét, Körté­lyesi Ágnest bízta meg a fel­számolással. Megkérdeztük dr. Munzot, hogy miért? Megtudtuk tőle, hogy Körté­lyesi tapasztalata és szakér­telme volt a motiváló ténye­ző. Azt viszont senki nem tudja, hogy Ágnes asszony nyomdai előképzettségét hol szerezte. Gyakran előfordul az el­húzódó felszámolások vé­gén, hogy a megmaradt va­gyontárgyakat, az olykor tíz­milliókat érő „reszlit" ma­guk a felszámolók vásárol­ják meg, ócskavas áron. Ha már találkoztunk, megkér­deztük dr. Munz Károlytól, hogy ő például nem érde­kelt-e hasonlóban? Igaz-e a rossz nyelvek állítása, mi­szerint a felszámolás végén ő szeretné megvenni a Sze­gedi Nyomda Fekete sas ut­cai ingatlanát? Nem igaz, utasította vissza a feltétele­zést dr. Munz. Ilyesmi eszé­be se jutott. Premizált csőd? Továbbra is kérdés azon­ban, hová lett a sok pénz? Merre vándorolt a hiányzó kétszáz-kétszázhetven millió forint? Magánzsebben ka­matozik? A politika csator­náiban folyt szét? A válasz­tások fedezete volt? Már előfordult, és éppen Perényi alatt, hogy a Szegedi Nyomdában eltűnt iratanyag. Lehet, hogy ezúttal is ez tör­ténik? Folyik a nyomtalaní­tás, hogy ne is derüljön ki soha, mi lett a pénzzel? Sze­rettük volna megkérdezni Körtélyesi Ágnest, hogyan számol fel és mit, de elhárí­totta az érdeklődést. Annyi mindenesetre tud­ható, hogy Perényi és Körté­lyesi közt van együttműkö­dés. A csődben elküldött igazgató ugyanis pénzt kért a nyáron. Visszamenőleg, a jó munkáért: tessék monda­ni, tisztelt jogászok, hol kez­dődik a csődbüntett? Prémiu­mot, nyelvpótlékot és gép­jármű költségtérítést köve­telt Perényi. És aki kopogtat, a megfelelő ajtón, az" bebo­csáttatik. Perényi Ottó július 31-én a Szegedi Nyomdától nettó kétmillió forintot mar­kolt, a „prémium" hátralévő részét, nettó 277 ezer 776 forintot pedig Körtélyesi Ágnes vette fel Perényi ne­vére. Neki már nem kell a jövőtől annyira félnie mint volt dolgozóinak. Zalai Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom