Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-08 / 235. szám
KEDD, 1996. OKT. 8. Az ÜGY 7 • Beck Zoltán: „Az önkormányzat zsarolhatóvá vált" Információhiánjrmiatt kérdéses: Szeged jó vagy rossz üzletet kötött. (Fotó: Nagy László) A bizottságok, a közgyűlés, s persze az egyes képviselők is nehezményezték, hogy a város vezetői nem vonták be, s késve tájékoztatták az önkormányzatot az állam privatizációs szervezetétől érkező sok-sok millió forintról. A szegedi „milliárdos játék" most újabb vitát kavar. Ismét fölmerült az a kérdés, hogy valóban jól járt-e a város? A „Tocsik-ügy" pedig új összefüggéseket vetett föl. Az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökével, Beck Zoltánnal, az Magyar Szociáldemokrata Párt egyetlen önkormányzati képviselőjével, a szocialista frakció tagjával beszélgettünk. # Az állammal szemben az önkormányzatok vesztesek avagy nyertesek? - Megítélésem szerint a történtek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. A dunaújvárosi ítélet után nem képezhette volna alku tárgyát a belterületi földek ellenértékeként átadandó részvénycsomag, illetve kifizetendő összeg. A számítás egyszerű technikai művelet, nem alkudozás kérdése. • Márpedig az állam és az önkormányzatok közötti közvetítésért vaskos sikerdíj járt. - Semmiféle sikerdíjnak nincs létjogosultsága! Ugyanis olyan ügyletért számolták föl, amely nem képezhette vita tárgyát. Nem volt miről alkudni! Ráadásul az önkormányzatok és az ÁPV Rt. is „a magyar állam", ezért sem indokolt közvetítőként magánvállalkozót beiktatni. „Sikerdíj" címszóval az adófizetők zsebéből húztak ki milliókat: Tocsik Márta az állam, a Vektor Rt. az önkormányzatok oldaláról. Mindkét szereplő tudta, hol az a határ, ameddig az alkudozásban elmehet, s feltételezhető, hogy az önkormányzatokkal „felülről", illetve „alulról" egyezkedő számára egyazon pont jelentette ezt a „határt". • Szeged esete a gazdasági alpolgármester szerint azt példázza, hogy a ,jó közvetítő" a város követelésének sokszorosát söpörheti az önkormányzat kasszájába. - Nem tudjuk, hogy jól, vagy rosszul járt-e Szeged. Nincs elegendő információnk ahhoz, hogy tisztán lássunk. Ezt jelentette ki a pénzügyi bizottság már tavasszal is, de most is ugyanezt mondhatom. Nem értem, miért lett alku tárgya az önkormányzati követelés?! Sajnálatos, hogy az ÁPV Rt. intézkedéseinek következtében az önkormányzatok zsarolhatóvá váltak. • Visszakövetelhető a „sikerdíj"? - Minden önkormányzat számára visszajár az indokolt költségekkel csökkentett „sikerdíj". Ha ezért a bírósághoz fordulnak az önkormányzatok, véleményem szerint megnyerhetik a pert. ».1. • Básthy Gábor: „Egyezkedünk, de pereljük is az ÁPV Rt.-t" Az önkormányzatok és az állam vagyonkezelő szervezete közötti vitába Szeged is beszállt. Az önkormányzat érdekeinek képviseletére a Vektor Pénzügyi és Befeketetési Tanácsadó Rt.-t bízta meg a város vezetése. A „Tocsik-ügy" kipattanása és tanulságai következtében lép-e Szeged önkormányzata? - kérdeztük Básthy Gábor gazdasági alpolgármestert, MSZP-s képviselőt. - Összes követelésünket kihajtotta a Vektor Rt., ezért nem indokolt a szerződések felülvizsgálata. A belterületi földek ellenértékeként 370 millió forint névértékű részvény követelésünk volt. Ezzel szemben összesen több mint 1 milliárd 600 millió forintot hajtott be nekünk a Vektor Rt. # Ez hogyan lehetséges? - Nem mindegy, hogy a tőzsdén jegyzett részvényeket milyen árfolyamon számolják be. Márpedig például a Pick Rt. után nekünk járó 194 millió forint névértékű részvénycsomagért 1 milliárd 342 millió forint készpénzt kaptunk, azaz a névérték 11,2- szeresét fizettette ki a Vektor Rt. Ezért az ügyletért Tocsik Márta, remélem, nem kapott „sikerdíjat", mivel itt az önkormányzat, s nem az állam járt jól! # De egyáltalán: minek a közvetítő? Az önkormányzatok számára a dunaújvárosi eset kapcsán született, érvényes bírósági döntés: kiindulópont. - A bírósági ítélet arra vonatkozik, hogy az önkormányzatoknak - a belterületi földek ellenértékeként az államiból gazdasági társaságokká alakult cégek vagyonmérlegében föltüntetett értékben - részvényeket kell kiadni. Szeged követeléseinek különbözeteként a tőzsdén nem jegyzett, körülbelül 70 millió forint névértékű A Vektor Rt. jól dolgozott, de a „sikerdíjat" fizesse az ÁPV Rt.! (Fotó: Nagy László) részvényt kapott is, mely a valóságban szinte semmire sem használható. Arról azonban a bíróság nem rendelkezett, mit kell tenni, ha az adott cégnek már nincs kiadható részvénye. Ilyen esetben a polgármesteri hivatal vagy a tőzsdei játékokban járatlan egyén nem tud mit kezdeni. De azért is szerencsés, hogy a Vektor Rt.-t kértük közvetítőnek, mert ez a cég együtt kezelte, egymással is összevetette az önkormányzatok követeléseit, így „talált" Szeged számára újabb 11-13 millió forintot, ami hamarosan megérkezik az önkormányzat számlájára. • A „talált milliók" után járó 8 százalékos „sikerdíjjal" azonban megrövidíti a várost. Ezért tűnik megalapozottnak az elmélet: Tocsik Márta felülről, a Vektor Rt. pedig az önkormányzatok felől szippantott el milliárdokat az adófizető polgárok zsebéből. - Semmiféle kapcsolatban sem álltunk Tocsik Mártával, s a Vektor Rt. ügyvezetője, Lovas Péter sem tett említést arról, ők kivel tárgyalnak. Az bizonyos: egyetlen Szegeddel kapcsolatos dokumentumon sem szerepel Tocsik Márta kézjegye. Az összes szerződésen Kocsis István, az ÁPV Rt. akkori vezérigazgató-helyettese és az én aláírásom olvasható. • Mikor zárul le Szeged és a Vektor Rt. kapcsolata? - A Vektor Rt. teljesítette vállalását. A végelszámolás a novemberi közgyűlés elé kerülhet, s azután közös megegyezéssel felbonthatjuk az eredetileg 3 évre szóló szerződést. • Miközben peren kívül egyezkedik, Szeged perben is áll az ÁPV Rt.-vel. - Az energiaszolgáltató szektor privatizációja is érinti az önkormányzatokat: a Dégáz miatt 700 millió, továbbá 522 millió forint névértékű Démász részvényt követelünk. Ez utóbbi csomagot a bíróság is jogosnak ítélte, letéti igazolás formájában az önkormányzathoz került. A gázszolgáltatók ügyében most kezdődik a per. Azt pedig megfontolandónak tartom, amit Budapest főjegyzője javasol: az eddig kifizetett „sikerdíjat" az ÁPV Rt.-n hajtsa be az önkormányzat. Újszőszi Ilona • Kronológia: Szegedi milliárdok • Munkatársunktól 1990-94: Az állami vállalatok gazdasági társasággá alakulnak. Jogszabály rendelkezik arról, hogy az önkormányzatokat a belterületi földek az átalakulási vagyonmérlegben szereplő értékének megfelelő részvény (üzletrész) illeti meg. Az esetek többségében az önkormányzatok ennél kisebb mértékben kaptak részvényt. 1994-95: Több jogerős bírósági döntés születik, melyekben kimondják: az állam privatizációs szervezete (akkor az ÁVÜ) helytelenül számította ki az önkormányzatot megillető részvények mennyiségét. Az ÁVÜ-nek, illetve az ÁPV Rt.-nek nagyösszegű tartozása keletkezett az őt perlő önkormányzatokkal szemben. 1995. október 11.: Két ügyvédi iroda (értesüléseink szerint: a budapesti ún. „1000-es" ügyvédi iroda és dr. Munz Károly szegedi ügyvéd) üzleti ajánlatot tesz, hogy képviseli Szegedet az ÁPV Rt.-vel szemben - perben és peren kívül. A polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodája a két ajánlatot feljegyzésben foglalja össze. Az ajánlatokat nem bírálják el „érdemben". November 1.: Hatályba lép a közbeszerzésekről szóló 1.995. évi XL. törvény. Ennek alapján a közbeszerzések - szolgáltatások esetében 5 millió forint értékhatár felett - csak a törvény keretei között történhetnek. A szegedi önkormányzat városfejlesztési és tulajdonosi bizottsága 6919-343/1995. (XI.01.) számú határozatában részletes kimutatást kér a belterületi földek megállapításáról november 15-i határidőre. November 2.: A Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. Básthy Gábor alpolgármesternek ajánlatot tesz a meg nem kapott részvények feltárására és megszerzésére. November 15.: A Vektor Rt. szerződéstervezetét dr. Szalay István polgármester aláírja. A szerződés szerint a Vektor Rt.-t 8 százalékos sikerdíj illeti meg a részvény, illetve üzletrésznövekmény után. (A szerződés szövegét egy önkormányzati bizottság sem látta.) A városfejlesztési és tulajdonosi bizottság határozatban kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodája az előző ülésen kért, a belterületi földek értékére vonatkozó kimutatást nem készítette el. Az iroda képviselője bejelenti: a polgármester e napon aláírta a szerződést a Vektor Rt.-vel, „aki pereskedni fog az ÁVÜ-vel". December 6.: Az önkormányzat városfejlesztési és tulajdonosi bizottsága ismételten kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal vagyonkezelő és vállalkozási irodája nem tudja annak a vagyonnak az értékét, mely miatt az állam privatizációs szervezetét az önkormányzat perelni kívánja. 1996. január 10.: Az önkormányzat városfejlesztési és tulajdonosi bizottsága változatlanul nem kapja meg a kért kimutatást, több testületi tag kifogásolja, hogy az önkormányzat nem tudja, milyen összegű követelése lehet az állammal szemben. Január 16.: Básthy Gábor alpogármester 3 szerződést ír alá az ÁPV Rt.-vel: a Pick Rt., az OTP Bank Rt. és a Matáv Rt. részvényeivel kapcsolatban. Ennek alapján az ÁPV Rt. 1 milliárd 473 millió 913 ezer 87 forint átutalására köteles 1996. január 10-ig, Ezt az összeget nem az önkormányzat, hanem a Vektor Rt. számlájára utalták át - a szerződés szerint. Az alpolgármester a három társasággal kapcsolatban minden további követeléséről lemondott. (Egyik önkormányzati bizottság sem tárgyalt az ügyről.) A Vektor Rt. megbízási díjáról még a szerződéskötés napján, a pénzügyi teljesítés előtt elszámolnak. Szeged számlájára a sikerdíj - az áfával növelve, körülbelül 100 millió forint értékű - lecsippentése utáni, csökkentett összeg érkezik. Február 20-28.: Básthy Gábor alpogármester tájékoztatása szerint ebben az időszakban több részletben utalja az ÁPV Rt.ta Vektor Rt. számlájára a szegedi önkormányzatnak járó pénzt. (A háromhetes késedelem ellenére késedelmi kamatot nem fizetnek, holott Lovas Péter, a Vektor Rt. ügyvezetője szerint „szegedi pénz" már február 17-én is utalt az ÁPV Rt.) Március 5.: A Délmagyarország kérdései nyomán a városi költségvetésről tartott sajtótájékoztatón kipattan a „milliárdos ügy": az ÁPV Rt.-tői származó 1,3 milliárd forint „bevételi többletet" az önkormányzat vezetői „üzleti titokként" kezelik, a történtekről semmit sem tudnak az önkormányzat illetékes testületei és a képviselők. Március 8.: Básthy alpolgármester szerint ezen a napon írják alá február 20-i dátummal a bizományosi szerződést, melyben a Vektor Rt.-t 2013/C államkötvény vásárlásával bízzák meg. Az erre a célra biztosított összeg azonos az ÁPV Rt.-tői kapott pénz maradékával. E napon aláírtak egy március 19-i dátumozású bizományosi szerződést az említett államkötvények eladásáról. Sajtótájékoztató a városházán a „milliárdos ügyről". Március 18-26.: Zavar a szocialista frakción belül, dr. Tóth László jegyző menesztésének ötlete: „bűnbak vagy áldozat"? - kérdeztük. Március 28.: Közgyűlési vita a „milliárdos ügyről" politika és üzlet kotvvaléka. Június 13.: Újabb 100 millió forint érkezett az önkormányzat számlájára hozta lapunkban nyilvánosságra a hírt Básthy alpolgármester. Ezúttal 17 cég után kapta meg a belterületi földek ellenértékét Szeged. A készpénzen kívül 59 millió forint - jobbára névértéken számított - részvényt is kapott a város. Október 4.: Újabb „tízegynéhány" millió forintot „talált" a Vektor Rt. Szegednek - nyilatkozta a cég ügyvezetője lapunkban. Október 5.: A közgyűlésen dr. Tímár László (Fidesz-MPP), az önkormányzat városfejlesztési és vagyoni bizottságának alelnöke napirend előtti felszólalásában javasolta: a „Tocsikügy" fényében az önkormányzat jogi bizottsága vizsgálja fölül a Vektor Rt.vel kötött sikerdíjas szerződést. A felvetést a polgármester nem tartja időszerűnek, nem rendel el szavaSást, ezért a közgyűlés nem foglal állást. aknák Még a rendszerváltás előtt született az 1989. évi 13. törvény, amely az önkormányzatoknak járó belterületi földekkel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az átalakulási vagyonmérlegben szereplő belterületi földek értékének megfelelő részvény, illetve vagyonrész jár a településeknek. Ezzel telepítették is az első aknát a törvényalkotók, hiszen azon, hogy mi minősül megfelelő értéknek, a jogszabály megszületése óta vitatkoznak az érintetlek. Amikor az államnak át kellett alakítani vállalatait ahhoz, hogy privatizálhassa őket, a településeknek is nevükre írtak egy-egy részt. Igen ám, de az önkormányzatoknak a belterületi földek értékelésében csak véleményezési joguk volt, vétót nem emelhettek, így akkora tulajdonrészt kaptak az átalakult cégből, amekkorára a könyvvizsgáló értékelte a telket. Ezeknek csak az egyik bajuk volt az, hogy kisebbségi - beleszólási jogot nem biztosító - részesedést jelentettek, a nagyobb probléma a piacképtelenség volt. A társaság adósságokkal, a telek korszerűtlen üzemépületekkel volt terhelt, az önkormányzat pedig „kenhette a hajára" a tulajdonrészt. Fordulatot az hozott az ügyben, hogy 1992-től kezdődően a törvény - a privatizációs bevételektől függően - lehetőséget adott az önkormányzati részesedések készpénzben történő kiadására, amennyiben a települések ezt a megoldást választják, s nem a részvényt. A gyors készpénzhez jutás lehetősége felvillanyozta az önkormányzatokat, srófolták volna felfelé az árat, de az állami vagyonkezelő nem kezdett el egyenként vitatkozni a településekkel, mert félt a privatizáció lelassulásától. Ebben lehetett is valami igaza, hiszen képzeljük el a havonta összeülő, politikai indíttatású betartásoktól sem mentes testületek, falu- és városatyák milyen gyorsan tudtak volna megegyezni a belterületi földek elfogadható ellentételezéséről. Sok-sok potenciális befektetőnek fogyott volna el a türelme, meg a hamuban sült pogácsája, mire egyegy önkormányzat közgyűléssel szentesített döntést produkál. A vagyonkezelő pedig előremenekült és privatizált, az egyezséget későbbre hagyta. Időnként annyira belejött a magánosításba, hogy mindent eladott - lásd Pick Szeged Rt. -, így kénytelen volt a várost készpénzzel, rekordhoz közeli, tizenegyezer forint feletti részvényárfolyamon kifizetni. Érdekes, hogy a nagyobb csomagok mégsem a '92 utániak, hanem - mint ahogy a Vektor-Tocsik párosé is - a korábban keletkező ügyek következményei. Az önkormányzatok, érthetően, nem részvényt, hanem készpénz szerettek volna kapni. Perre mentek, a dunaújvárosival pedig az elmúlt év végén az első perecedens értékű eljárás jogerős - önkormányzatra nézve kedvező - ítélettel végződött. Utána már felgyorsultak az események. K. A.